1948. évi XLVII. törvénycikk

a katonai titok tekintetében elkövetett hűtlenségre vonatkozó hatásköri rendelkezésekről

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § A népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 1947: XXXIV. törvénycikk 9. §-ának (1) bekezdése akként módosíttatik, hogy a hűtlenségnek a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről szóló 1930: III. törvénycikk 60-64., 66. és 68. §-aiban (a hűtlenség szigorúbb büntetéséről szóló 1934: XVIII. törvénycikk 2-4. §-aiban) meghatározott büntette, illetőleg vétsége miatt, amennyiben katonai titok tekintetében követték el, úgyszintén az ennek a hűtlenségnek tettese vagy részese által a hűtlenséggel összefüggésben, különösen annak előmozdítása vagy leplezése végett elkövetett egyéb bűncselekmény miatt a bűnvádi eljárás az egyébként polgári büntetőbíráskodás alá eső személyek tekintetében is a katonai büntetőbíráskodás körébe tartozik.

2. § A jelen törvény 1. §-ában megjelölt bűncselekmény mind a katonai, mind a polgári személyek tekintetében kizárólag a budapesti honvédtörvényszék illetékességéhez tartozik.

3. § (1) A jelen törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a jelen törvény hatálybalépésének napjáig vádiratot még nem nyújtottak be.

(2) A jelen törvényt a honvédelmi miniszter és az igazságügyminiszter hajtják végre.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvennyolcadik évi november hó huszonhetedik napján.

Szakasits Árpád s. k.,

köztársasági elnök

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök