1947. évi XXXIV. törvénycikk

a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

Anyagi jogi rendelkezések

1. § (1) Az 1945: VII. törvénycikken törvényerőre emelt 81/1945. M. E. számú rendelet - a következőkben röviden Nbr. - 3. §-a (az 1440/1945. M. E. számú rendelet - a következőkben röviden Nbnov. - 1. §-a) harmadik bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép : A halálbüntetést zárt helyen, kötél által, ha pedig a kötél általi végrehajtás akadályokba ütközik, golyó által kell végrehajtani. A népügyészség a kivégzésnél való jelenlétet bármely felnőtt személynek megengedheti.

(2) A Nbr. 3. §-ának (a Nbnov. 1. §-ának) hatodik bekezdése a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki: A vagyonelkobzást kimondó határozat az elkobzást azokra a vagyontárgyakra is kiterjesztheti, amelyek öröklés vagy élők között létrejött ingyenes jogügylet címén az 1944. évi március hó 19. napja után az elkövetőtől másra szálltak, úgyszintén azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az elkövető a vagyonelkobzás kijátszása céljából az 1919. évi augusztus hó 1. napja után élők között létrejött, akár visszterhes, akár ingyenes jogügylettel hozzátartozójára (Btk. 78. §-a) vagy olyan személyre ruházott át, aki az átruházásnak a kijátszásra irányuló célját a szerzéskor ismerte, kivéve, ha az illető vagyontárgyak által érintett személynek a vagyonelkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt beadott keresete folytán a polgári bíróság a vagyonelkobzás fenti előfeltételeinek hiányát megállapítja. Halálbüntetés kiszabása esetében, úgyszintén, ha a kiszabott szabadságvesztés-büntetés öt évet meghalad, a teljes vagyonelkobzás kimondása kötelező; a népbíróság azonban az elkobzás alá eső vagyon egy részét az elkövető tartásra jogosult hozzátartozói javára, ráutaltságuk esetében, a létfenntartásuk biztosításához szükséges mértékben az elkobzás alól mentesítheti.

(3) A Nbr. 3. §-a (a Nbnov. 1. §-a) a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki: A népbíróság által elítéltekre nézve a Btk. 43. §-a értelmében alakított felügyelőbizottság jogkörében az alábbiak szerint szervezett felügyelőbizottság jár el. A felügyelőbizottság elnöke Budapesten a népbíróság elnöke vagy helyettese, vidéken a törvényszék elnöke vagy helyettese; tagjai pedig a népügyész, az igazgató (felügyelő), valamint a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Pártnak, a Magyar Kommunista Pártnak, a Nemzeti Parasztpártnak és a Szociáldemokrata Pártnak a helyi nemzeti bizottság közbenjöttével kiküldött egy egy tagja. A felügyelőbizottságot a jelen törvény hatálybalépésétől számított 30 nap alatt meg kell alakítani.

2. § (1) A Nbr. 5. §-a (a Nbnov. 2. §-a) akként módosíttatik, hogy az említett § utolsóelőtti bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásának csupán a háborús és népellenes bűncselekmények tekintetében van helye, a népbíráskodásra utalt egyéb bűncselekmények esetében ehhez képest a Btk. 92. §-ának alkalmazása korlátozás alá nem esik.

(2) A Nbr. 5. §-a (a Nbnov. 2. §-a) az alábbi rendelkezéssel egészíttetik, ki: A népbíróság által kiszabott fegyház- vagy börtönbüntetésbe a Btk. 94. §-ának megfelelő alkalmazásával be kell számítani azt az időt, amely alatt a vádlott háborús vagy népellenes bűncselekmény, illetőleg magatartás címén a bűnvádi eljárást megelőzően rendőrhatósági őrizet (internálás) alatt állott. A jelen törvény hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett határozatban kiszabott szabadságvesztés-büntetésbe való beszámítás tárgyában az elsőfokon eljárt népbíróság végzéssel határoz.

3. § A Nbr. 6. §-ának és az 5.900/ 1945. M. E. számú rendelet 1. §-ának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: A terhelt távolléte sem a tárgyalás megtartását, sem az ítélethozatalt és ennek keretében a megfelelő büntetés kiszabását nem akadályozza. Ilyen esetben a tárgyalás kitűzését a terhelt utolsó lakhelyén a szokásos módon a tárgyalás határnapját harminc nappal megelőzően ki kell hirdetni, ennek elmulasztása azonban az eljárás érvényességét nem érinti. Ha a terhelt a tárgyaláson meg nem jelenik és választott védője nincs, részére hivatalból kell védőt rendelni. A terhelt ellen távollétében hozott büntetést megállapító ítélet ellen az ítélet meghozatalakor perorvoslat bejelentésének nincs helye és az ítélet a főbüntetést megállapító részének kivételével végrehajtható. A terhelt jelentkezése vagy kézrekerítése esetében a Bp. 460-462. §-ai szerint új tárgyalást kell tartani.

4. § A Nbr. 8. §-ának (a Nbnov. 4. §-ának) második bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy a szabadságvesztés-büntetés félbeszakítását az igazságügyminiszter a Bp. 507. §-ában és 508. §-ának első bekezdésében felsorolt okokból megengedheti.

5. § A Nbr. 11. §-ának 4. pontja, úgyszintén 13. §-a 3. pontjának második bekezdése akként módosíttatik, hogy az ott említett vezető vagy egyéb fontos állás elvállalása abban az esetben is háborús bűntett, ha az nem kinevezés, hanem megbízatás alapján történt.

6. §[1]

7. §[2]

8. §[3]

Hatásköri rendelkezések

9. § (1)[4][5] Az 1930: III. tc. 57-71. §-ai (az 1934: XVIII. tc. 2-4, §-ai), úgyszintén az 1940: XVIII. tc. 11. §-a alá eső bűncselekmények miatt az eljárás az ország egész területén a budapesti népbíróság kizárólagos hatáskörébe és illetékessége alá tartozik, kivéve ha az elkövető tényleges katonai szolgálatban áll vagy a bűncselekmény elbírálását külön jogszabály kifejezetten a honvéd büntetőbíróság hatáskörébe utalja. A népbíráskodásban irányadó különleges anyagi jogszabályok e bűncselekményekre nem nyernek alkalmazást.

(2) Katonai titok kikémlelése vagy elárulása miatt indított ügyben a tárgyaláson meg kell hallgatni a honvédelmi miniszter által kijelölt katonai szakértőt.

(3) Az 1930: III. tc. 94. és 98. §-ai hatályukat vesztik.

(4) A Nbr. 21. §-ának (a Nbnov. 14. §-ának) második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : Ha a tekintetben, hogy a cselekmény politikai jellegű-e, a Bp. szerint illetékes államügyészségnek és a népügyészségnek álláspontja eltérő, a népfőügyész dönt.

Szervezeti rendelkezések

10. § A Nbr. 24. §-a az alábbi rendelkezéssel egészíttetik ki: Az az ügyvéd, aki az ügyvédek névjegyzékébe való felvétel előtt népügyészi állást töltött be, e hivatali működésének megszűntétől számított három éven át nem képviselhet feleket sem az előtt a népügyészség előtt, amelynél működött, sem az előtt a népbíróság előtt, amely mellé van rendelve az a népügyészség, amelynek tagja volt.

11. § A Nbr. 37. §-a az alábbi rendelkezéssel egészíttetik ki: Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy a kellő ügyforgalommal nem rendelkező népbíróságokat rendelettel megszüntesse és a megszüntetett népbíróság területére más szomszédos népbíróság illetékességét kiterjessze, úgyszintén arra is, hogy az ekként megszüntetett népbíróságot a felmerülő szükséghez képest rendelettel ismét felállíthassa.

12. § (1) A Nbr. 39. §-ának (a Nbnov. 19. §-ának) első, második, harmadik, negyedik és ötödik bekezdései, úgyszintén a Nbr. 42. §-a helyébe az alábbi (2)-(6) bekezdésekben foglalt rendelkezések lépnek.

(2) A népbírósági tanács öt tagból áll. A tanács elnökét (helyettes elnökét) a bírói (ügyvédi) képesítésű személyek sorából az igazságügyminiszter jelöli ki, egy-egy tagját (póttagját) pedig a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetei küldik ki. Csak olyan személy küldhető ki, aki magyar állampolgár, harmincadik életévét betöltötte, írni, olvasni tud, szülői hatalom, gyámság, gondnokság, vagy csőd alatt nem áll és bűntett, nyereségvágyból elkövetett, vagy az 1946: VII. törvénycikkben meghatározott vétség miatt büntetve nem volt.

(3) Az elsőfolyamodású bíróságnál működő azt az ítélőbírót, aki a hivatali székhelyén alakított népbírósághoz a népbírósági tanács elnökévé, vagy helyettes elnökévé való kijelölésének elfogadható indok nélkül nem tesz eleget, közhivatali állásáról lemondottnak kell tekinteni. Az indok elfogadhatósága tekintetében az igazságügyminiszter jogorvoslat kizárásával dönt. Ez a rendelkezés a törvényszék és a járásbíróság elnökére nem vonatkozik.

(4) A jelen törvény hatálybalépésétől számított harminc nap elteltével a népbírósági tanácsokba eddig beküldött tagok (póttagok) megbízatása megszűnik. Az említett határidő alatt az előbbi bekezdésben felsorolt politikai pártok helyi szervezetei - Budapesten a népbíróság elnökének, vidéken a törvényszék elnökének megkeresésére - kötelesek annyi tagot (póttagot) kiküldeni, ahány tanács az illető nép-bíróság kebelében működik. Ha valamely párt kiküldési kötelességének egyáltalán nem, vagy nem a kellő időben, vagy mértékben tesz eleget, a hiány pótlásáról Budapesten a népbíróság elnöke, vidéken pedig a törvényszék elnöke gondoskodik akként, hogy a hiányzó tag (póttag) helyett elsősorban a mulasztó párt által kiküldött tagok (póttagok) közül, ha pedig ilyen nincs, a többi pártok által kiküldött tagok (póttagok) közül kisorsolja a szükséges számú tagot (póttagot). A sorsoláson alapuló megbízás hatályát veszti, ha a mulasztó párt kiküldési kötelességének utóbb eleget tesz.

(5) A beküldő párt a népbírósági tanács tagjának (póttagjának) megbízatását új tag (póttag) egyidejű beküldése mellett bármikor visszavonhatja.

(6) Ahol valamely jogszabály népbírósági tanácsvezető bírót (vezetőbírót) vagy helyettes bírót emíít, ahelyett a jövőben a népbírósági tanács elnökét, illetőleg helyettes elnökét kell érteni.

13. § A Nbr. 39. §-a (a Nbnov. 19. §-a) az alábbi rendelkezéssel egészíttetik ki: Azt a rendes tagot, illetőleg póttagot, aki a tárgyaláson szabályszerű meghívás ellenére egyáltalában nem vagy késedelmesen jelenik meg és elmaradását vagy késedelmét alapos okkal ki nem menti, úgyszintén aki a tárgyalásról a tanácselnök engedélye nélkül eltávozik és ezzel a tárgyalás elhalasztására ad okot, Budapesten a népbíróság elnöke, vidéken pedig az illetékes törvényszék elnöke ezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtja. Ez intézkedés ellen jogorvoslatnak nincs helye; ha azonban a pénzbírsággal sújtott tag (póttag) a határozat közlésétől számított nyolc nap alatt mulasztását alapos okkal kimenti, az intézkedést hatályon kívül kell helyezni.

14. § (1) A Nbr. 57. §-a első és harmadik bekezdésének helyébe az alábbi (2)-(5) bekezdésekben foglalt rendelkezések lépnek.

(2) A Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt országos vezetősége beküld a Népbíróságok Országos Tanácsának minden tanácsába egy-egy bírói (ügyvédi) képesítéssel rendelkező, büntetlen előéletű (Nbnov. 19. §-ának harmadik bekezdése) állandó tanácstagot. Ha valamely párt kiküldési kötelességének egyáltalán nem, vagy nem a kellő időben, vagy mértékben tesz eleget, a hiányzó tagot (póttagot) az igazságügyminiszter jelöli ki. A kijelölésen alapuló megbízás hatályát veszti, ha a mulasztó párt kiküldési kötelességének utóbb eleget tesz.

(3) A beküldő párt a tanács tagjának (póttagjának) megbízatását új tag (póttag) egyidejű beküldése mellett bármikor visszavonhatja.

(4) A tanács elnökét - a bírói (ügyvédi) képesítésű személyek sorából - hat hónap tartamára az igazságügyminiszter jelöli ki.

(5) A jelen törvény hatálybalépésétől számított nyolc nap elteltével a Népbíróságok Országos Tanácsába a politikai pártok részéről beküldött tagok (póttagok) megbízatása megszűnik. Az említett határidő alatt a (2) bekezdésben felsorolt minden politikai párt országos vezetősége köteles a Népbíróságok Országos Tanácsába egy-egy rendes és egy-egy póttagot beküldeni.

Eljárási rendelkezések[6]

Fellebbvitel

18. § A népbíráskodás körében a fellebbviteli hatáskör és általában a Bp. szerint a felsőbíróságokat megillető hatáskör a rendes felsőbíróságok kizárásával egész terjedelmében a Népbíróságok Országos Tanácsát illeti.

19. § (1) A Nbr. 53. §-a (a Nbnov. 21. §-a) helyébe az alábbi (2)-(5) bekezdésekben foglalt rendelkezések lépnek.

(2) A népbíróság ítélete ellen semmisségi panasznak van helye a törvény lényeges rendelkezésének megsértése miatt; ténykérdésben azonban semmisségi panasszal élni nem lehet.

(3) A vádlott által az ítélet ellen bármilyen formában vagy elnevezéssel bejelentett jogorvoslat semmisségi panasznak tekintendő.

(4) A népfőügyész a vádlott által bejelentett semmisségi panaszhoz a vádlott terhére csatlakozhatik. (1928: X. tc. 29. §)

(5) Halálbüntetést kiszabó ítélet ellen bejelentett semmisségi panasz esetében a népbíróság az ügyet az ítélethozataltól számított nyolc nap alatt köteles a Népbíróságok Országos Tanácsához felterjeszteni. Az ilyen ítélet szóbeli indokait a kihirdetés alkalmával részletesen ki kell fejteni és az ítéletet három nap alatt írásba kell foglalni. A Népbíróságok Országos Tanácsa az ügyben az iratoknak hozzá-érkezésétől számított három nap alatt köteles a lehetőség szerint minél közelebbi tárgyalási, illetőleg tanácsülési határnapot kitűzni.

20. § (1) A Nbr. 60. és 62. §-ai helyébe az alábbi (2)-(5) bekezdésekben foglalt rendelkezések lépnek.

(2) Ha a Népbíróságok Országos Tanácsa a semmisségi panaszt alaposnak találja, vagy a bűnvádi perrendtartás értelmében hivatalból figyelembe veendő semmisségi okot észlel, a bűnvádi perrendtartás rendes szabályainak megfelelően a népbíróság ítéletét megsemmisíti és új eljárást rendel, illetőleg a törvénynek megfelelő határozatot hoz.

(3) Ha a semmisségi panasz elbírálása során a Népbíróságok Országos Tanácsa úgy találja, hogy a népbíróság ténymegállapítása hiányos, homályos, az iratok tartalmával ellentétben áll, vagy helytelen ténybeli következtetéssel történt: az ítéletet hivatalból megsemmisíti és a népbíróságot az észlelt hiányok pótlására és új ítélet hozatalára utasítja. Az 1928: X. tc. 33. §-ában foglalt egyéb rendelkezések alkalmazásának nincs helye.

(4) Az előző bekezdések esetében az új eljárást a Népbíróságok Országos Tanácsa akár az eljárt, akár más népbíróságra bízza és akként is rendelkezhetik, hogy az új eljárásban az eljárt tanács tagjai ne vehessenek részt.

(5) A fellebviteli eljárás tekintetében egyébként a Népbíróságok Országos Tanácsa előtt a bűnvádi perrendtartásnak a Kúria előtti eljárásra vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók.

21. § A népbíróság ítélete ellen a jelen törvény hatálybalépése előtt bármilyen címen bejelentett perorvoslatot semmisségi panaszként (19. §) kell elbírálni, kivéve ha az ügyben a Népbíróságok Országos Tanácsa már tárgyalást tartott. A vezetőbíró előterjesztésének (17. §) elintézése tekintetében a Nbr. 61. §-a továbbra is alkalmazandó.

22. § (1) A népfőügyész bármely népbíróságnak jogerős határozata vagy egyéb intézkedése ellen, - ideértve a Népbíróságok Országos Tanácsának rendes tanácsa által hozott határozatokat vagy tett intézkedéseket, úgyszintén az igazolási ügyekben a fellebbviteli eljárás során hozott határozatokat is - amely jogszabályt sértett, a Népbíróságok Országos Tanácsánál a jogegység érdekében perorvoslattal élhet. Ez a perorvoslat nincs határidőhöz kötve és nincs felfüggesztő hatálya. Igazolási ügyben hozott határozat ellen ily perorvoslatnak csak abban az esetben van helye, ha a határozat az igazoló eljárás alá vont személyt állásától vagy jogosítványától megfosztotta, illetőleg foglalkozásától eltiltotta (elmozdította).

(2) A jogegységi perorvoslatot a Népbíróságok Országos Tanácsának evégből alakított jogegységi tanácsa intézi el. A jogegységi tanács elnöke a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke, akit akadályoztatása esetében az általa kijelölt tanácsvezető helyettesít. A tanácsnak az elnökön felül tíz tagja van. A tanács két tagját a tanácselnökök közül, többi tagjait pedig a Népbíróságok Országos Tanácsának bírái sorából a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke jelöli ki akként, hogy a tanácsban a 12. §-ban említett politikai pártok mindegyike két-két taggal legyen képviselve. A jogegységi tanácsot a jelen törvény hatálybalépésétől számított 15 nap alatt meg kell alakítani.

(3) Az eljárás tekintetében a Bp. 442. §-a megfelelően irányadó azzal a kiegészítéssel, hogy ha a törvénysértés a vádlott javára szolgált, a jogegységi tanács a határozatot megsemmisítheti és az ügyet az alsófokon eljárt népbírósághoz utasíthatja. Ilyen határozat hozatalának csupán a jogegység érdekében perorvoslattal megtámadott határozat jogerőre emelkedésétől számított négy év alatt van helye.

(4) Az igazolási ügyben hozott, állásvesztést vagy nyugdíjazást kimondó határozat megsemmisítése alapján az igazoló eljárás alá vont személy semmiféle anyagi igényt sem támaszthat arra az időre, amely alatt a határozat következtében szolgálatot nem teljesített.

23. § (1) Ha a Népbíróságok Országos Tanácsának rendes tanácsai elvi kérdésben eltérő határozatokat hoztak és a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke vagy az igazságügyminiszter a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását a jövőre nézve szükségesnek tartja, a vitás elvi kérdést a Népbíróságok Országos Tanácsának jogegységi tanácsa jogegységi döntvénnyel dönti el.

(2) Ha a népbíróságok Országos Tanácsának valamelyik tanácsa elvi kérdésben el kiván térni az előbbi bekezdés értelmében hozott jogegységi döntvénytől, vagy ha akár a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke, akár az igazságügyminiszter a jogegységi döntvény megváltoztatását szükségesnek tartja, a vitás elvi kérdést a Népbíróságok Országos Tanácsának teljes ülése teljes ülési döntvénnyel dönti el. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha teljes ülési döntvénytől való eltérésnek vagy ilyen döntvény megváltoztatásának szüksége merül fel.

(3) A Népbíróságok Országos Tanácsa jogegységi tanácsának és teljes ülésének döntvényeit a Népbíróságok Országos Tanácsának jogegységi tanácsa és rendes tanácsai mindaddig követni kötelesek, amíg azokat a Népbíróságok Országos Tanácsának teljes ülése teljes ülési döntvénnyel meg nem változtatja. A döntvények kötelező hatálya a Magyar Közlönyben való közzétételüket követő tizenötödik napon kezdődik.

(4) Egyebekben a Kúria jogegységi és teljesülési döntvényeinek hozatalára vonatkozó jogszabályokat a Népbíróságok Országos Tanácsának jogegységi és teljes ülési döntvényeinek hozatalára megfelelően alkalmazni kell.

24. § (1) A vagyonelkobzás kimondása végett a bűnvádi eljárást olyan esetben is meg kell indítani, ha a háborús vagy népellenes bűncselekmény elkövetője halál, elévülés vagy más ok miatt nem vonható felelősségre.

(2) Az eljárásra a Bp. 477. §-ában foglalt rendelkezéseket a népbírósági eljárásból következő eltérésekkel kell alkalmazni.

25. § Bűnügyi zárlat, illetőleg biztosítási végrehajtás elrendelésének (Nbnov. 23. §-a) abban az esetben is helye van, ha attól lehet alaposan tartani, hogy a vagyonelkobzás foganatosítását az elkobzás alá eső vagyon elidegenítése vagy elrejtése által nem a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy, hanem más fogja meghiúsítani.

Az 1946: VII. törvénycikk kiegészítésére vonatkozó rendelkezések

26. §[7]

27. § Az 1946: VII. törvénycikkben meghatározott bűncselekményekre - ideértve az előbbi §-ban meghatározott bűncselekményt is - a Btk. 7. §-ának rendelkezéseit alkalmazni kell.

28. §[8]

29. § Az 1946: VII. törvénycikkben meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben elkövetett - akár népbíráskodásra utalt, akár pedig a rendes bíróságok hatáskörébe tartozó - bűncselekmények tekintetében szintén az említett tc. 11. §-a szerint alakított külön tanács jár el. Ezt a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A kegyelmezésre vonatkozó rendelkezések

30. § (1) A köztársasági elnök a kormánynak az igazságügyminiszter javaslata alapján tett előterjesztésére a Nbr. 7. §-ában (a Nbnov. 3. §-ában) meghatározott korlátozásokra tekintet nélkül egyéni kegyelemben részesítheti azokat, akik a népbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmények miatt elítéltettek vagy akik ellen ilyen bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni.

(2) A köztársasági elnök a kormánynak az igazságügyminiszter javaslata alapján - a honvédségi igazoló bizottságok által elbírált ügyekben pedig a honvédelmi miniszter javaslata alapján - tett előterjesztésére egyéni kegyelem útján elengedheti az igazoló eljárás során megállapított joghátrányokat is.

(3) Az igazoló eljárás során kimondott feddéshez, áthelyezéshez, előléptetésből kizáráshoz és vezetőállásra alkalmatlanná nyilvánításhoz fűződő joghátrányokat a kormány az illetékes miniszter előterjesztésére, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte után elengedheti.

A Németországba áttelepülésre kötelezett személyekre vonatkozó rendelkezések

31. § (1) A Németországba áttelepülésre kötelezett személlyel szemben a népbíráskodás körében öt évet meg nem haladó tartamban kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtását az igazságügyminiszter az elítéltnek az áttelepítésre hivatott hatóság rendelkezésére bocsátásával kapcsolatosan határozatlan időre elhalaszthatja vagy félbeszakíthatja. Ha az ilyen személy az ország területére utóbb visszatér, az elhalasztás, illetőleg félbeszakítás hatályát veszti és a büntetés végrehajtását haladéktalanul foganatba kell venni.

(2) Az áttelepülésre kötelezett személlyel szemben a népbíráskodásra tartozó olyan cselekmény miatt elrendelt előzetes letartóztatás, amely miatt öt évi szabadságvesztés-büntetésnél súlyosabb büntetés előreláthatólag nem lesz kiszabható, nem akadályozza, hogy őt az áttelepítésre hivatott hatóság rendelkezésére bocsássák. Ilyen esetben az előzetes letartóztatást a jelen rendelkezésre utalással, a bűnvádi eljárást pedig a Bp. 472. §-ának megfelelő alkalmazásával meg kell szüntetni.

Záró rendelkezések

32. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az igazságügyminiszter gondoskodik. A 6. § utolsó bekezdésében említett külön szakbizottság megalakítása iránt az illetékes miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve rendelkezik.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenhetedik évi december hó huszonkettedik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

Magyarország köztársasági elnöke

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök