5410/1948. (V. 11.) Korm. rendelet

az egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről szóló 1948: XXV. törvénycikk 1-6. §-ának végrehajtásáról

A magyar köztársaság kormánya az 1948: XXV. tc. 16. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről szóló 1948: XXV. törvénycikk (a továbbiakban: T.) 1. §-ának a)-c) pontjában foglalt rendelkezés szempontjából magántulajdonban állónak kell tekinteni minden olyan vállalatot, amely nincsen

a) az államkincstár vagy területi önkormányzat (törvényhatóság, megyei város vagy község) közvetlen tulajdonában, vagy pedig

b) amelynek összes részvényeit (részjegyeit, üzletrészeit) nem az a) alatt felsoroltak tartják tulajdonukban.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéshez képest az 1947: XXX. tc. 3. §-a alá eső pénzintézetek érdekeltségéhez, valamint a Nehézipari Központ vagy más állami vállalat (szerv) érdekeltségéhez tartózó vállalatok a T. hatálya alá tartoznak.

A T. 1. §-ának a) pontjában említett létszám megállapításánál a vállalattal szolgálati viszonyban álló minden munkavállalót - ideértve a tanulókat (tanoncokat) is - számításba kell venni. A létszám megállapításánál a társadalombiztosítási intézetekhez tett be jelentések adatait is figyelembe kell venni.

II. Részvénybeszolgáltatás

3. § (1) A T. 3. §-ának (2) bekezdésében a belföldön őrzött részvények beszolgáltatására megszabott határidő az 1948. évi június hó 10. napján jár le. A részvényeket a még be nem vallott osztalékszelvényekkel együtt kell beszolgáltatni. A beszolgáltatás alá eső részvényekre és szelvényeikre osztalékot vagy más fizetést teljesíteni nem szabad.

(2) Ha a beszolgáltatási kötelezettség alá eső osztalékszelvényt nem szolgáltatták be, az érvénytelen és helyette a kibocsátó a Pénzintézeti Központ felhívására köteles új osztalékszelvényt kiállítani és beszolgáltatni.

4. § (1) A T. 1. §-a alá eső részvénytársaságok által kibocsátott magyar állampolgár vagy belföldi jogi személy (T. 11. f) tulajdonában (1. §) álló. belföldön őrzött részvényt a 3. §-ban említett határidő alatt a Pénzintézeti Központ értékpapírosztályánál (Budapest, V., Nádor-u. 27., I. 50.), vagy a jelen rendelet 1. számú mellékletében felsorolt pénzintézeteknél kell beszolgáltatni. A Magyar Nemzeti Bank, a Postatakarékpénztár, valamint a Pénzintézeti Központ tagintézetei az általuk őrzött részvényeket kötelesek a Pénzintézeti Központ javára "az 1948 . XXV. törvénycikk alapján állami tulajdonba vett részvények" elnevezésű számlán letétként kezelni, s erről a Pénzintézeti Központot írásban értesíteni.

(2) Ugyanez alatt a határidő alatt a T. 1. §-a alá eső részvénytársaságoknak azokat a részvényeit, amelyek ugyan külföldi állampolgár vagy külföldi jogi személy (T. 11. §) tulajdonában állanak, de amelyeket magyar állampolgár vagy belföldi Jogi személy Magyarország területén őriz, a Pénzintézeti Központ értékpapírosztályánál letétbevétel végett kell beszolgáltatni. A Magyar Nemzeti Bank, a Postatakarékpénztár, valamint a Pénzintézeti Központ tagintézetei a beszolgáltatást az (1) bekezdés szerint teljesítik és ezeket a részvényeket "az 1948: XXV. tc. alapján letétbe helyezett külföldi részvények" elnevezésű számlán kezelik. Ha a T. 12. §-ának (2) bekezdése alapján a külföldi tulajdont megállapítják, a Pénzintézeti Központ a részvényeket záradékkal ellátva a beszolgáltatónak kiadja.

(3) A részvények beszolgáltatója köteles a részvényekhez 3 példányban a jelen rendelet II. számú melléklete szerint - a (2) bekezdés esetében a III. számú melléklet szerint - kiállított Jegyzéket mellékelni. Ha a beszolgáltatónak a III. számú melléklet kitöltéséhez szükséges valamennyi adat nem áll rendelkezésére, csak az ismert adatokat kell kitöltenie, a további adatokat az 1948. évi auguszus hó 9. napjáig pótbejelentésben közölheti. A Pénzintézeti Központ vagy a jelen rendelet I. számú mellékletében felsorolt pénzintézet a részvények beszolgáltatágát a Jegyzék "elismervény" rovatának kitöltésével igazolja. Az elismervény illetékmentes, kiszolgáltatásáért díj vagy költség nem jár. A szükséges űrlapokat, valamint a jelen rendelettel rendszeresített egyéb nyomtatványokat a Pénzintézeti Központnál és tagintézeteinél díjtalanul lehet beszerezni.

5. § Ha a részvény tulajdonosa magyar állampolgár vagy belföldi jogi személy (T. 11. §), azonban a részvényt Magyarország területén kívül őrzik, a részvényt a T. 3. §-ának (2) bekezdése szerint az 1948. évi augusztus hó 9. napjáig a legközelebbi magyar külképviseleti hatósághoz kell beszolgáltatni. A külképviseleti hatóság a beszolgáltatott részvényekről díjmentesen ideiglenes elismervényt állít ki s a részvényeket közvetlenül a Pénzintézeti Központ értékpapirosztályának küldi meg, amely a végleges elismervényt kiállítja és a beszolgáltatónak megküldi.

6. § (1) A külföldi állampolgár vagy külföldi székhellyel bíró jogi személy (T. 11. §) tulajdonában álló részvények tulajdonosa, illetőleg őrzője köteles az 1948. évi június hó 30. napjáig a jelen rendelet IV. számú mellékletének megfelelő bejelentést tenni.

(2) A bejelentésben előadottakra vonatkozó bizonyítékokat csatolni kell vagy azokat meg kell jelölni. Ha a tulajdonos állandó tartózkodási helye (székhelye) külföldön van, köteles bejelentésében Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező meghatalmazottat kijelölni. Ha a bejelentő belföldi meghatalmazottat nem jelöl ki, a bejelentésben megjelölt címére ajánlottan feladott közlést a feladást követő 15. napon kézbesítettnek kell tekinteni.

(3) A bejelentést a Pénzintézeti Központ értékpapirosztályánál kell megtenni. Ha a bejelentő külföldön tartózkodik, a bejelentést a legközelebbi magyar külképviseleti hatóságnál is megleheli. A Magyar Nemzeti Bank, a Postatakarékpénztár, valamint a Pénzintézeti Központ tagintézetei őrizetében állott részvények tekintetében a bejelentést az (1) bekezdésben említett határidőn belül a részvényeket őrző pénzintézetnél kell megtenni. A pénzintézet a bejelentést a Pénzintézeti Központhoz továbbítja.

7. § A Pénzintézeti Központ a bejelentőt (meghatalmazottját) legalább 30 napos határidő kitűzésével felhívhatja a bejelentésben megjelölt vagy egyéb bizonyító adatok bemutatására.

8. § A Pénzintézeti Központ a T. hatálya alá tartozó vállalatokat az általuk kibocsátott részvényekre vonatkozó adatok bejelentésére kötelezheti. A 4090/ 1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 65. sz.) alapján működd különbíróság a Pénzintézeti Központ megkeresésére a rendelkezésére álló adatokat közli.

9. § A Pénzintézeti Központ a 11. §-ban említett esetek kivételével a 1. § (2) bekezdése és a 6. § alapján történt bejelentéseket véleményes jelentéssel a 10. §-ban említett szakértő bizottság elé terjeszti.

10. § (1) A T. 12. §-ának (2) bekezdésében említett szakértő bizottság elnöke a Gazdasági Főtanács Főtitkárának kiküldöttje, tagjai az iparügyi miniszter, a pénzügyminiszter, az igazságügyminiszter és a belügyminiszter egy-egy képviselője, valamint a Magyar Nemzeti Banknak és a Pénzintézeti Központnak egy-egy kiküldöttje; a Pénzintézeti Központ kiküldöttje egyben az ügy előadója is. Ha a szóbanforgó vállalat olyan miniszter főfelügyelete alá tartozik, aki a bizottságban képviselve nincs, a bizottság ülésére az illetékes miniszter képviselőjét is meg kell hívni.

(2) A bizottság ügyrendjét maga határozza meg, az ügyvitellel kapcsolatos tennivalókat a Pénzintézeti Központ látja el.

(3) A bizottság az eléje terjesztett ügyben javaslatot tesz az illetékes miniszternek, aki a javaslatot -esel leges megjegyzéseivel - a T. 12. §-ának (2) bekezdése szerint döntés végett a minisztertanács elé terjeszti.

11. § (1) Az illetékes miniszter a 9-10. §-ban megszabott eljárás mellőzésével a T. 3. §-ának (4) bekezdése alapján megállapítja a részvény érvénytelenségét abban az esetben, ha

a) a részvényt nem szolgáltatták be [4. § (1) bek.] és be sem jelentették (6. §);

b) a belföldön, magyar állampolgár vagy belföldi jogi személy őrizetében álló részvényt letétbevétel végett be nem szolgáltatták [4. § (2) bek.];

c) a 4. § (2) bekezdése vagy a 6. § esetében a beszolgáltató vagy a bejelentő a Pénzintézeti Központ felhívására sem bocsátja rendelkezésre azokat a bizonyítékokat, amelyek a bejelentett külföldi érdekeltség elbírálásához szükségesek.

(2) A miniszternek az (1) bekezdés szerint hozott határozata alapján a Pénzintézeti Központ a kibocsátót harminc napnál nem hosszabb határidő kitűzésével felhívja a T. 3. §-ának (4) bekezdése alapján a részvény másodlatok kiállítására és beszolgáltatására.

(3) Ha a kormány a 10. § (3) bekezdése szerint hozott döntésében nem állapítja meg a külföldi érdekeltséget, a 4. § (2) bekezdése alapján letétbevétel végett beszolgáltatott részvény az 1948. évi március hó 26. napjára visszaható hatállyal az állam tulajdonába megy át, egyébként pedig a Pénzintézeti Központ a bejelentőt hatvan napnál nem hosszabb batáridő kitűzésével felhívja, hogy részvényét szolgáltassa be. Ha ennek a felhívásnak a bejelentő nem tesz eleget, a kártalanításra igényt nem tarthat [T. 4. § (5) bek.], a továbbiakban a Pénzintézeti Központ a (2) bekezdés szerint jár el.

12. § (1) A T. 3. §-ának (4) bekezdése alapján kiállított részvénymásodlatok mentesek a részvény-kibocsátási illeték alól.

(2) A részvénymásodlatokat általában az alapszabály rendelkezései szerint kell kiállítani, mégis azzal, hogy a részvény-másodlaton fel kell tüntetni, hogy az a T. alapján az államkincstár számára állíttatott ki.

(3) A kibocsátó a jelen rendelet alapján több részvényről egy közös részvény másodlatot is kiállíthat

13. § A részvény másodlat kiállításáról a Pénzintézeti Központ a hivatalos lapban hirdetményt tesz közzé,

14. § (1) Ha a részvénytársaság részvényeit még nem bocsátotta ki, a 3-13. § rendelkezéseit a részvényutalványok (seripsék) tekintetében kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha egyesülés folytán vagy más okból a részvénytársaság a részvények kicserélését határozta el, de az még nem ment foganatba, a kicserélésre szánt részvényekre kell a 3-13. § rendelkezéseit alkalmazni s azok alapján az államkincstár (a Pénzintézeti Központ) követelheti az új részvények kiadását.

15. § Amennyiben a részvénytársaság részvényei az 1881: XXXIII. törvénycikk vagy a 4090/1945. ME rendelet és az azt módosító jogszabályok alapján megsemmisítés alá kerültek, a kibocsátott új részvényekre (részvényutalványokra) kell megfelelően alkalmazni a 6-9. §-ban foglalt rendelkezéseket. Ha az új részvényeket (részvényutalványokat) még nem bocsátották ki, a részvények megsemmisítésére vonatkozó bírói határozatot kell beszolgáltatni; a bírói határozat alapján az új részvények kiállítását a Pénzintézeti Központ követelheti. Ha pedig az eljárás folyamatban van, ezt a körülményt a Pénzintézeti Központnak és az eljáró bíróságnak köteles az, aki az eljárás megindítását kérte, a 3. §-ban megszabott határidő alatt bejelenteni. Az eljárás további folyamán a bejelentő helyébe a Pénzintézeti Központ lép.

16. § A jelen rendelet 3-15. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni a szövetkezet alakjában működő vállalatok részjegyeire is.

III. Korlátolt felelősségű, betéti és közkeresett társaságok, valamint egyéni cégek

17. § (1) A T. 1. §-ának hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság, vagy közkereseti társaság tagjai (társtagjai) kötelesek az államra átszállt vagyonilletőségükről, úgyszintén az egyéni cégek tulajdonosai vállalatokról a jelen rendelet V. számú melléklete szerint a Pénzintézeti Központhoz bejelentést tenni.

(2) Ugyanazon kereskedelmi társaságnak több tagja (társtagja) együttes bejelentést is tehet.

18. § (1) A külföldi állampolgár vagy külföldi székhellyel bíró jogi személy (T. 11. §.) a T. 1. §-a alá tartozó korlátolt felelősségű, betéti vagy közkereseti társaságnál, illetve egyéni cégnél fennálló érdekeltségéről az 5. §-ban megszabott határidő alatt a jelem rendelet VI. számú melléklete szerint kiállított bejelentést köteles tenni.

(2) A bejelentésre a jelen rendelet 6., 7., 9. és 10. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

19. § Az a tag (társtag), illetőleg tulajdonos, aki a jelen rendeletben szabályozott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a kártalanításra vonatkozó igényét elveszti.

IV. Záró rendelkezések

20. § A jelen rendelet hatálybalépése után a Magyar Nemzeti Bank, a Postatakarékpénztár, valamint a Pénzintézeti Központ tagintézetet az általuk őrzött letétből a jelen törvény hatálya alá tartozó vállalatok részvényeit nem adhatják ki.

21. § A Magyar Nemzeti Bank az általa letétbe vett, de a háború folyamán az ország területéről elhurcolt részvények tekintetében a rendelkezésre álló adatokat a Pénzintézeti Központnak írásban bejelenti; ezeket a részvényeket hazaszállításuk után kell harminc nap alatt a Pénzintézeti Központhoz beszolgáltatni.

22. § A jelen rendelet 4. §-ának (2) bekezdése értelmében letétbe helyezett részvények alapján mindaddig, amíg a részvények tekintetében a jelen rendeletben megszabott módon a külföldi érdekeltség meg nem állapít látott, a részvényesi jogokat az illetékes miniszter gyakorolhatja.

23. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik. vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki a tulajdonában vagy őrizetében lévő részvények (üzletrészek) tekintetében vagy az 1948: XXV. törvénycikk hatálya alá cső vagyontárgyak tulajdona, illetőleg az ezekre vonatkozó érdekeltsége tekintetében a jelen rendelet értelmében kötelező bejelentésit nem teszi meg, vagy bejelentésében tudva valótlan adatot ad elő.

24. § A jelen rendelet kihirdetés napján lép hatályba.

Budapest, 1948. évi május hó 7-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök