8650/1948. (VIII. 20.) Korm. rendelet

a társbérletek megszüntetése céljából a lakások műszaki megoszlásának előmozdítása tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948: XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli:

I. Általános rendelkezések

1. § A jelen rendeleten alapuló műszaki megosztást a tulajdonos, illetőleg az ingatlannal a magánjog szabályai szerint rendelkezni jogosult személy, továbbá a bérlő, társbérletek esetében bármely bérlő (társbérlő) jogosult elvégeztetni.

2. § (1) Mind a tulajdonos, mind a bérlő által végzendő megosztás esetében az átalakítást úgy kell végezni, hogy a megosztás folytán keletkező lakások mindegyikében előszoba, konyha vagy főzőfülke, vízöblítéses árnyékszék, a kétszobás és nagyobb lakásban pedig ezeken felül fürdőszoba is legyen.

(2) Ha műszaki szempontból a megosztási nem lehet akként elvégezni, hogy a megosztás következtében kelelkezelt minden lakásban előszóba és fürdőszoba legyen, a megosztást úgy kell végrehajtani, hogy abban a lakásban, amelyben előszoba és fürdőszoba nem létesíthető, az előszoba helyett belépő, a fürdőszoba beíveli pedig zuhanyozó helyiség legyen; a belépő azonban úgy is létesíthető, hogy a másik lakás előszobája abból nyíljék. Az ilyen közösen használt belépő esetében annak karbantartásáról és tisztántartásáról az a bérlő köteles gondoskodni, akinek a lakásában előszoba van.

(3) Ha a megosztást nem lehet akként elvégezni, hogy minden lakásban konyha legyen, a lakásmegosztási bizottság (4. §) állapítja meg, hogy a konyhás lakás melyik bérlőnek jusson. E részben - megállapodás hiányában - a családos bérlőt a nőtlen, illetőleg a hajadon bérlővel szemben, a több tagból álló családot pedig a kevesebb tagból álló családdal szemben előnyben kell részesíteni.

3. § (1) A megosztás nem érinti a bérlő indokolt lakásszükségletének a 6000/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 111. sz.) 40. §-ában meghatározott mértékét.

(2) Ha a megosztandó lakás bérlőjének lakásrésze a bérlő indokolt lakásszükséglete mértékének megfelel, vagy ennél kisebb, a megoszlással a bérlőt megillető lakószobák száma csak az ő beleegyezésével csökkenthető,

4. § (1) A megosztás, valamint a jelen rendeleten alapuló jogok megállapítása (8. §) iránt a kérelmet az illetékes építés- és közmunkaügyi főigazgatónál kell írásban előterjeszteni.

(2) A kérelem tárgyában - a felek meghallgatása után - az építés és közmunkaügyi főigazgató székhelyén szervezett lakásmegosztási bizottság határoz. A bizottság elnöke az építés- és köz munkaügyi főigazgató, illetőleg helyettese, tagjai pedig a megosztandó lakás fekvése szerint illetékes pénzügyigazgató vagy kiküldöttje, az elsőfokú építésügyi és az elsőfokú lakásügyi hatóság kiküldöttje. Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

(3) A bizottság határozata ellen a kézbesítéstől számított nyolc nap alatt előterjesztésnek van helye az építés- és közmunkaügyi minisztériumban szervezett helyreállítási fellebbviteli bizottsághoz (11.800/ 1946. ME rendelet 9. §, Magyar Közlöny 234. szám). Az elsőfokú határozatot a pénzügyigazgató, illetőleg kiküldöttjének kérelmére felülvizsgálat végett abban az esetben is fel kell terjeszteni a helyreállítási fellebbviteli bizottsághoz, ha a felek egyike sem élt előterjesztéssel: az idevonatkozó kérelmet az elsőfokú határozat kihirdetése alkalmával nyomban élő kell terjeszteni.

(4) A helyreállítási fellebbviteli bizottság a jelen rendelet szerint hatáskörébe utalt ügyekben a népjóléti miniszter kiküldöttjével kiegészítve jár el. Az ekként kiegészített bizottságban szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. A bizottság eljárása tekintetében egyébként a 26000/1947. ÉKM rendeletben összefoglalt és az ezt kiegészítő és módosító jogszabályokat kell a jelen rendeletből folyó eltérésekkel alkalmazni.

5. § A lakásmegosztási, illetőleg a helyreállítási fellebbviteli bizottság jogerős határozata az építési engedélyt pótolja.

6. § Az 1. §-ban meghatározott érdekeltek a lakásmegosztási, illetőleg a helyreállítási fellebviteli bizottság jogerős határozatának megfelelő megosztást tűrni kötelesek. A lakásmegosztási bizottság azonban méltánylást érdemlő okok alapján elrendelheti, hogy a munkálatok megkezdése határozott időre elhalasztassék.

7. § (1) A 10750/1946. ME rendeletnek (Magyar Közlöny 210. szám), illetőleg a 198000/1946. PM rendeletnek (Magyar Közlöny 275. szám) megfelelő átalakítási házadókedvezmény - a jelen rendeletnek megfelelően végzett átalakítás esetében - az igazolt és elfogadott átalakítási költségek teljes összege után jár, még abban az esetben is, ha az átalakítást a bérlő végzi el.

(2) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a jelen rendelet alapján végzett munkák után igényelhető átalakítási házadókedvezmény feltételeit -építésügyi vonatkozásban az építés- és közmunkaügyi miniszterrel egyetértve - rendelettel megállapítsa.

8. § (1) A jelen rendeleten alapuló jogok a tulajdonost, illetőleg a bérlőt csak akkor illetik meg. ha azokat a lakásmegosztási, illetőleg a helyreállítási fellebbviteli bizottság jogerős határozattal megállapította.

(2) Az átalakítási házadókedvezmény alapjául szolgáló összeget is a lakásmegosztási, illetőleg helyreállítási felebbviteli bizottság állapítja meg; a jogerős határozatot a házadókedvezmény előírása végett az illetékes pénzügyi hatósággal is közölni kell.

(3) Az átalakítási házadókedvezmény alapjául szolgáló összeget a helyreállítási fellebbviteli bizottság a pénzügyminiszter kiküldöttje javaslatának megfelelően állapítja meg.

9. § A megosztás után keletkezett lakások bérét a 8000/1946. ME rendelet 5. §-ának megfelelő alkalmazásával - a befejezést követő hónap első napjától kezdődő hatállyal - újból meg kell állapítani, mégpedig úgy, hogy a megosztás után keletkezett lakások bére együttesen annyi legyen, mint amennyi a megosztás előtti állapotban a lakás bére volt. Vita esetében a lakásmegosztási bizottság határoz.

10. § Az érdekelt felek az egymásközötti jogviszonyban a jelen rendelet rendelkezéseitől eltérően is megállapodhatnak. A megállapodást írásba kell foglalni.

II. A tulajdonos által végzett megosztás

11. § A tulajdonos a lakás természetbeni megosztására irányuló munkák megkezdése előtt nyolc nappal köteles a bérlőt a tervezett átalakításról ajánlott levélben értesíteni.

12. § (1) A háztulajdonos öt éven át, évenkint az átalakítási költségek 10%-ának megfelelő összegű bért pótlék fizetését követelheti a bérlőtől abban az esetben, ha annak fizetésére a bérlő előzetesen írásban kötelezettségét vállalt.

(2) Az (1) bekezdésben említett bérpótlék a házadó és minden más közszolgáltatás alól mentes.

(3) A pótlék a bérrel együtt esedékes és fizetendő; fizetésének elmulasztása a bér nem fizetésének jogkövetkezményével jár.

13. § (1) Ha a lakás megosztása előtt keletkezett bérleti jogviszony a megosztás után megszűnik, a tulajdonos az illető lakást a lakásbérleti szabályrendelet korlátai között mind a bérlő kiválasztása, mind pedig a bérösszeg megállapítása szempontjából szabadon bérbeadhatja.

(2) Ha a megosztás folytán több lakás keletkezik, mint ahány bérlet a megosztás előtt a lakásra vonatkozólag fennállott, a többletlakás tekintetében a tulajdonost az (1) bekezdésben megállapított jogok a megosztás befejezését követően nyomban megilletik.

III. A bérlő által végzett megosztás

14. § (1) Ha a lakás természetbeni megosztását a bérlő kívánja elvégeztetni, idevonatkozó szándékát köteles a tulajdonosnak az átalakítás műszaki leírásának és költségvetésének közlésével ajánlott levélben közölni.

(2) Ha a tulajdonos a bérlőnek az előbbi bekezdésben említett közlésére nyolc nap alatt nem válaszol vagy a válaszában kijelenti, hogy a megosztás elvégeztetését nem vállalja vagy vállalja ugyan, de a nyilatkozatnak a bérlőhöz érkezésétől számított nyolc nap alatt a megosztás iránti kérelmet a lakásmegosztási bizottságnál elő nem terjeszti vagy a munkálatot a bizottság által meghatározott idő alatt nem kezdi meg, illetőleg nem fejezi be. a bérlő az átalakítást a háztulajdonos hozzájárulása nélkül is elvégeztetheti, kivéve ha a bizottság a tulajdonosnak a munka természetének megfelelő halasztást adott. Ezen felül - amennyiben a tulajdonos az átalakítás elvégeztetését vállalta, de azt a bizottság által megállapított (meghosszabbított) határidő alatt alapos ok nélkül nem kezdi meg, illetőleg nem fejezi be -a lakásmegosztási bizottság a tulajdonost a munka terjedelméhez és a mulasztás mértékéhez képest hatezer forintig terjedhető pénzbírsággal sujthatja.

(3) Amennyiben a tulajdonos csak a tervezett megoszlás módja ellen emel kifogást, azt - esetleges módosító javaslataival együtt - nyolc nap alatt a a bérlővel közölni köteles. Ha a bérlő a tulajdonos kifogásait, illetőleg javaslatait nem fogadja el, köteles azokat ugyancsak nyolc nap alatt döntés végett a lakásmegosztási bizottság elé terjeszteni.

(4) A tulajdonoshoz intézett közléshez csatolni kell a lakásban lakó bérlőknek a tervezett megosztásra vonatkozó nyilatkozatait. Ha valamely bérlő a megosztáshoz nem járul hozzá vagy a megosztást több bérlő akarja elvégeztetni, de egymás között megállapodni nem tudnak, a vita tekintetében a lakásmegosztási bizottság határoz.

15. § (1) A bérlő az általa végzett átalakítás költségeiből jogosult a lakbérbe folyamatosan beszámítani az összeget, amely a háztulajdonosnak az átalakításból eredő házadókedvezmény folytán megtérül. Ilyen címen évenként annyit lehet a lakbérbe beszámítani, mint amennyi az arra az évre megállapított házadókedvezmény összege. Ha a házadókedvezmény évi összege nagyobb, mint amennyi a beszámításra jogosult bérlő által fizetendő évi bér, a háztulajdonos a különbözetet a bérlőnek készpénzben megtériteni tartozik.

(2) A megosztást végző bérlő a fennálló jogszabályok szerint őt - megillető bérleti szükségletén felül még egy lakószobára tarthat igényt még akkor is, ha utóbb más lakásba költözik, továbbá a megoszlás folytán keletkezeti lakására vonatkozó bérleti jogát a tulajdonos hozzájárulása nélkül átruházhatja, valamint lakásának egy részéi a bérleti jogviszony fennállásának tartama alatt a tulajdonos beleegyezése nélkül albérletbe adhatja. A lakószoba többletre való jog azonban csak azt a bérlőt illeti meg, aki az átalakítás költségeinek legalább 40%-át viseli.

IV. Vegyes rendelkezések

16. § A 6000/1948. Korm. rendelet 72. § (3) bekezdésének a) pontjában felsorolt közületek tulajdonában lévő házingatlanokra a jelen rendeletet azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlő a lakás megosztására csak a tulajdonos hozzájárulásával jogosult.

17. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és a 7., 8., 9., 12., 13., 15. §-okban foglalt rendelkezéseket azokra az átalakításokra is alkalmazni kell, amelyeket az 1948. évi május hó 31. napja után, de a jelen rendelet hatálybalépése előtt kezdtek meg, feltéve, hogy a megosztást a 2. §-ban meghatározott műszaki feltételeknek megfelelően végezték.

(2) A jelen rendelet végrehajtásáról az adókedvezményre vonatkozó rendelkezések tekintetében a pénzügyminiszter az építés- és közmunkaügyi miniszterre] egyetértve, egyéb rendelkezések tekintetében az építés- és közmunkaügyi miniszter gondoskodik.

Budapest, 1948. évi július hó 30-án.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök