1948. évi IX. törvénycikk

a kulturális együttműködés tárgyában Bukarestben 1947. évi november hó 25. napján aláírt magyar-román egyezmény becikkelyezéséről

(A megerősítő okiratok Budapesten 1948. évi június hó 30-án cseréltettek ki.)

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § A kulturális együttműködés tárgyában a Magyar Köztársaság és a Román Királyság között létrejött és Bukarestben 1947. évi november hó 25. napján aláírt Egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az Egyezmény eredeti magyar és eredeti román nyelvű szövege a következő:

Egyezmény a Magyar Köztársaság és a Román Királyság között a kulturális együttműködéséről

a Magyar Köztársaság Kormánya egyrészről és a Román Királyi Kormány másrészről

- attól az óhajtól indíttatva, hogy kulturális egyezményt kössenek ama évszázados hagyományos harcok szellemében, amelyet együttesen folytattak a népeik szabadsága, függetlensége és szuverenitása ellen törő elnyomók ellen

- és meg lévén győződve arról, hogy a multban előfordult nemzeti ellenségeskedésből fakadó ellentétek és a mult reakciós kormányai, valamint az imperialista körök által folytatott hazug, rágalmazó és haladásellenes propaganda akadályozták a két népet kultúrájuk alaposabb megismerésében, valamint a fejlődésre ösztönző és ugyanazon imperialista körök háborús provokációival szembenálló szabad kulturális cserében;

- attól az óhajtól vezérelve, hogy tudományos, irodalmi, művészeti, tanügyi és általában mindenfajta kulturális megnyilvánulás eredményeinek kölcsönös megismerésén keresztül a jelenlegi baráti kapcsolatokat elmélyítsék;

- valamint, hogy még az eddiginél is jobban megkönnyítsék és összhangba hozzák kölcsönös beilleszkedésüket a progresszív kultúra ama hatalmas arcvonalába, amely a béke, a demokrácia, valamint népeik szabadságának és függetlenségének útját biztosítja;

- elhatározták, hogy kulturális együttműködési egyezményt kötnek és e célból teljhatalmú megbízottaikként kijelölték:

a Magyar Köztársaság Kormánya

dr. Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter urat,

a Román Királyi Kormány

Livezeanu Oktáv tájékoztatásügyi miniszter urat, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásuk kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

I. FEJEZET

1. cikk

A Szerződő Felek mindannak az előmozdítására törekszenek, ami népeik kölcsönös és alapos megismerésére vezet. Küzdeni fognak a fasiszta propaganda és az imperialista sovinizmus, valamint a nemzetiségi vagy faji elnyomás szellemének hatásai ellen, kulturális, tudományos és nevelésügyi megnyilatkozásaikból kiküszöbölvén mindazt, ami a másik Szerződő Fél népének méltóságára sértő és abban visszahatást válthatna ki.

2. cikk

Mindkét Szerződő Fél a legmesszebbmenően támogatni fogja a másik fél nemzetiségéhez tartozó és saját országában élő népesség mindennemű kulturális, tudományos, saját anyanyelvű közoktatási, művészeti és testnevelési intézményeit az országaikban élő állampolgárok teljes jogegyenlősége alapján a haladás és a demokrácia megerősítésének szellemében mindkét Szerződő Fél országában.

3. cikk

A Szerződő Felek a két nép közötti barátság előmozdítása céljából saját területükön támogatják a Román-Magyar és Magyar-Román Társaságok működését.

4. cikk

A román kormány Bukarestben kolozsvári fiókintézettel saját vezetése alatt álló magyar, a magyar kormány pedig Budapesten debreceni fiókintézettel saját vezetése alatt álló román kulturális intézetet létesít. Az intézetek a viszonosság alapján a két állam kulturális együttműködésének célját fogják szolgálni, tudományos kutatások, előadássorozatok, alkalmi és állandó kiállítások, könyvkereskedések, a jelen Szerződés tárgykörébe vágó tanulmányokat szolgáló könyvtárak és levéltárak tanulmányozása és olyan kölcsönös kulturális információs szolgálat létesítése által, amely rendszeresen és állandóan anyaggal látja el a sajtót és a kulturális élet intézményeit és személyiségeit.

5. cikk

A Szerződő Felek mindegyike erőfeszítéseket kíván tenni azirányban, hogy a lehetőséghez mérten a másik nép nyelve, irodalma, történelme, valamint más, a másik nép helyes megismerésére alkalmas tudományágak számára az egyetemein és felső iskoláin tanszékeket és lektorátusokat létesítsen.

6. cikk

A Szerződő Felek mindkét országban kölcsönösen sajtóügynökségeket létesítenek, megkönnyítik a sajtótudósítók működését, megszervezik és elősegítik az újságírói látogatásokat és kirándulásokat.

7. cikk

A Szerződő Felek népeik kulturális téren való együttműködésére és kölcsönös megismerésére irányuló törekvésükben támogatást nyujtanak egymásnak az alábbi vonatkozásokban is:

a) tudósok ós hivatásos nevelők kölcsönös meghívása, illetőleg alkalmazása az oktatási szükségletek mérvének megfelelően, mindenkor azonos feltételeket biztosítván ezek számára a befogadó ország tudósaival és hivatásos nevelőivel, valamint tudósok, művészek, kulturális szakemberek, újságírók, technikusok, sportszakemberek stb. cseréjének megkönnyítése;

b) a baráti országban szakképzést elnyerni szándékozó tudósok, művészek, technikusok, nevelők, egyetemi hallgatók, középiskolai növendékek, munkások cseréjének megszervezése, e célból ösztöndíjak juttatása és más könnyítések megteremtése;

c) tudományos, irodalmi, művészeti, nevelésügyi, képzőművészeti és zenei művek és kiadványok, múzeumi anyagok, dokumentáris és tudományos filmek, hanglemezek rendszeres cseréjének megkönnyítése, valamint az együttműködés megteremtése a Szerződő Felek országainak tudományos, művészeti és kulturális intézményei, közkönyvtárai, állami gyüjtemények és szakmai szervezetei között;

d) könyvek, folyóiratok és más sajtótermékek szabad forgalmának és terjesztésének biztosítása, lehetőleg vám- és szállítási kedvezmények engedélyezése útján. E sajtótermékek jóváhagyása és ellenőrzése a Vegyesbizottság közvetlen felügyelete mellett fog történni;

e) előadások, nyelvtanfolyamok, népművészeti, képzőművészeti és fényképkiállítások, irodalmi megnyilatkozások, zenei versenyek, mozgásművészeti előadások, színielőadások rendezésének megszervezése, valamint rádióleadások közvetítésére vonatkozó megállapodás létrehozása;

f) a másik fél országának és népének minél teljesebb megismerésére irányuló kirándulások szervezése; sportrendezvények és turisztikai együttműködés megszervezése.

8. cikk

A Szerződő Felek támogatást nyujtanak tudományos és irodalmi munkák fordítására és megjelentetésére, különös gondot fordítván azok értékére és kiválogatására. Ugyanakkor gondoskodnak a szerzői jog törvényes védelméről.

9. cikk

A Szerződő Felek megállapodást fognak kötni, amely a két ország között, a fennálló törvényeknek megfelelően a felsőfokú és szakiskolákba való felvétel jogi vonatkozásait, az iskolai oklevelek elismerését, az iskolai végzettség, vizsgák és tudományos rangfokozatok kérdését lesz hivatva szabályozni.

10. cikk

A Szerződő Felek biztosítják az egyik ország tudósai számára a másik Szerződő Fél országában és tudományos intézeteiben való kutatások lehetőségét és szabadságát és megkönnyítik az illető ország múzeumainak és levéltárainak tudományos kutatások célját szolgáló látogatását, tiszteletben tartván az illető országban érvényben lévő törvényes előírásokat.

11. cikk

A Szerződő Felek elősegítik a két ország szakmai, sport-, női és ifjúsági szervezeteinek együttműködését, minden lehető kedvezményt biztosítván számukra.

12. cikk

A Szerződő Felek gondoskodni kívánnak arról, hogy a jövőben a tankönyvekben, valamint minden más nyomtatványban mindaz mellőztessék, ami a valóság elferdítésére vagy meghamisítására és arra alkalmas, hogy a másik államot kedvezőtlen színben tüntesse fel, valamint arról, hogy - amennyiben szükséges - a tankönyvek és más közhasználatban lévő nyomtatványok felülvizsgálata megszerveztessék.

II. FEJEZET

13. cikk

A fent körülírt célok gyakorlati megvalósítása végett a Szerződő Felek Vegyesbizottságot fognak létesíteni, amely 16 tagból áll, A Vegyesbizottság egy 8 tagból álló magyar és egy ugyancsak 8 tagból álló román tagozatra oszlik. E Bizottság célja és ügyköre tanácsadó, kezdeményező és felügyeleti jellegű. A Vegyesbizottság fenti feladatkörében a Szerződő Felek kormányainak elvi jelentőségű javaslatokat terjeszthet elő, amelyeket azok a lehetőség határain belül meg fognak valósítani.

14. cikk

A tagozatok tagjainak névjegyzékét a két fél diplomáciai úton közli egymással.

15. cikk

A Vegyesbizottság évente legalább két ülést tart felváltva Budapesten és Bukarestben. Közös megegyezéssel azonban más helyet is választhat összeülése céljából.

A Vegyesbizottság elnöke egy azon Szerződő Fél által ad hoc kinevezett tizenhetedik tag lesz, amelynek országában az ülést megtartják.

A Vegyesbizottság első ülésén ügyrendjének megállapítása után azonnal megkezdi az Egyezmény alkalmazására irányuló javaslatok kidolgozását.

16. cikk

A tagozat igénybe fogja venni a tudományos, oktatási, kulturális, művészeti és testnevelési intézmények képviselőinek és más szakembereinek közreműködését tanácsadói jelleggel.

17. cikk

A tagozat kiadásait az illető ország fedezi. A Vegyesbizottság kiadásait pedig egyenlő részben a két ország viseli.

18. cikk

A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen egyezmény gyakorlati alkalmazására irányuló szükséges adminisztratív és pénzügyi intézkedéseket megteszik.

19. cikk

Bár jelen egyezmény előírásai nem helyezik hatályon kívül az idegen állampolgárok beutazására és az országban való tartózkodására vonatkozó törvényeket és rendelkezéseket, mégis a két kormány elő fogja mozdítani e tekintetben is a jelen egyezményben foglalt elvek gyakorlati megvalósítását.

20. cikk

Érvényben maradnak mindazok a megegyezések, melyek eddig a jelen egyezmény tárgyával kapcsolatban különféle tudományos és kulturális szervezetek, intézmények és intézetek által már megköttettek, ha azok nem ellentétesek jelen egyezmény általános szellemével. A jövőben hasonló megegyezések a Vegyesbizottság megfelelő tagozatainak jóváhagyásával köthetők.

21. cikk

Minden oly véleménykülönbség, mely a jelen egyezmény alkalmazására, vagy értelmezésére vonatkozik, diplomáciai úton fog megoldatni az esetben, ha a Vegyesbizottság arra vonatkozólag megegyezni nem tudna.

22. cikk

A jelen egyezményt ratifikálni kell. A ratifikációs okmányokat Budapesten cserélik ki. Ettől az időponttól kezdve 5 évig marad érvényben. Amennyiben hat hónappal az egyezmény lejárta előtt a Szerződő Felek egyike sem mondja azt fel, az egyezmény önmagától mindenkor további öt évre meghosszabbítottnak tekintendő.

Ennek hiteléül a két kormány megbízottai a jelen egyezményt aláírták és hivatalos pecsétjükkel ellátták.

Készült Bukarestben, 1947. évi november hó 25-én magyar és román nyelven két hiteles példányban.

A Magyar Köztársaság Kormánya nevében:

Ortutay Gyula s. k.

A Román Királyság Kormánya nevében:

Oct. Livezeanu s. k.

P. H.

3. §[1] A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe, mégpedig az Egyezmény életbelépésének napjától kezdődő hatállyal. Az Egyezmény végrehajtásáról a kultúráért felelős miniszter az oktatásért felelős miniszterrel és a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben gondoskodik.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvennyolcadik évi március hó tizenkettedik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

köztársasági elnök

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök