1120/1949. (II. 5.) Korm. rendelet

a sikárgyökér gyüjtésének és forgalmának szabályozásáról

(Közigazgatási rendszám: 8.709.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948: LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Az, aki mint tulajdonos, haszonélvező, használó vagy kitermelésre jogosult (a továbbiakban: birtokos) olyan területet tart birtokában, amelyen sikárgyökér tenyészik (a továbbiakban: sikáros terület), köteles első alkalommal az 1949. évi február hó 15. napjáig, ezután pedig - már a folyó 1949. évben is - évenkint június hó 30. napjáig a Magyar Gyanta, Erdei és Vegyitermékek Részvénytársaságnak (Budapest, IV., Veres Pálné-u. 17. szám; a továbbiakban: vállalat) írásban bejelenteni.

a) nevét és pontos lakcímét,

b) a sikáros terület nagyságát,

c) azt, hogy a folyó, illetőleg a következő gazdasági évben szándékozik-e a sikáros területet felszántani, beültetni vagy másképpen megművelni, végül

d) azt, hogy a sikárgyökér összegyüjtését maga kívánja-e elvégezni.

(2) Az első alkalommal 1949. évi február hó 15. napjáig teendő bejelentésben az előbbi bekezdésben jelzett adatokon felül fel kell tüntetni azt is, hogy a sikáros területen, illetőleg annak mekkora részén és melyik korábbi évben folyt rendszeres gyökérgyűjtés.

(3) Amennyiben a birtokos az (1) bekezdés c) és d) pontja szerint tett bejelentést időközben módosítani kívánja, tartozik erről a vállalatot azonnal értesíteni.

(4) Nem vonatkozik ez a rendelet az államkincstárra a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek kezelésében levő ingatlanok tekintetében.

2. § (1) Ha a birtokos a sikáros területen a sikárgyökeret nem szándékozik gyüjteni, vagy ha a gyűjtést a vállalathoz tett bejelentésben foglaltak ellenére az év végéig nem végzi el: a vállalat kérelmére erdőterület tekintetében az állami erdőfelügyelőség, egyéb terület tekintetében pedig a vármegyei gazdasági felügyelőség a birtokost arra kötelezheti, hogy területén a vállalatnak a sikárgyüjtést megengedje.

(2) Az állami erdőfelügyelőség, illetőleg a gazdasági felügyelőség határozata ellen annak közlésétől számított tizenöt nap alatt a földművelésügyi miniszterhez fellebbezésnek van helye.

3. § (1) A vállalat köteles a birtokost a sikárgyökér gyűjtésének megkezdéséről legalább öt nappal előbb írásban értesíteni.

(2) A birtokos a vállalat által a területén végzett, tevékenységet ellenőrizheti.

(3) A vállalat a gyüjtés befejezésétől számított három napon belül köteles a birtokost a munkálat befejezéséről értesíteni, vele az összegyüjtött sikárgyökér mennyiségéről írásban elszámolni és annak hatóságilag megállapított árát ugyane határidő alatt megfizetni.

4. § (1) A birtokos a vállalattal szemben akár a gyüjtés során okozott kártételnek, akár a sikárgyökér ellenértékének megtérítésére irányuló igényét - amennyiben annak összegét a vállalat ki nem fizeti - a munkálatok befejezéséről szerzett értesülésétől számított három hónap alatt a 2. § (1) bekezdésében foglalt megkülönböztetés szerint az állami erdőfelügyelőségnél, illetőleg a vármegyei gazdasági felügyelőségnél érvényesítheti. E határidő elmulasztása esetében az igény elenyészik.

(2) Az igény felől az állami erdőfelügyelőség, illetőleg a gazdasági felügyelőség határoz. A határozat ellen annak közlésétől számított tizenöt nap alatt a földmívelésügyi miniszterhez fellebbezésnek van helye.

5. § (1) A birtokos tartozik az általa összegyüjtött sikárgyökér mennyiségét az összegyűjtés befejezése után haladéktalanul a vállalatnak bejelenteni. Egyidejűleg a Hordó- és Kefeipari Központtól (Budapest, V., Falk Miksa-u. 3. szám) mentesítést kérhet arra a gyökérmennyiségre, amelyet háziipar keretében sajátmaga kíván felhasználni.

(2) Az (1) bekezdés szerint a mentesítés alá nem eső sikárgyökérmennyiséget kizárólag a vállalat részére szabad eladni és azt más módon forgalombahozni tilos.

6. § A vállalat köteles a megvételre felajánlott szokványminőségű sikárgyökeret a hatóságilag megállapított áron megvásárolni:

7. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az,

a) aki az 1. és 5. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem, vagy nem kellő módon tesz eleget;

b) aki a jelen rendeleten alapuló sikárgyökérgyűjtést megakadályozza, meghiúsítja vagy az összegyűjtött sikárgyökeret eltulajdonítja;

c) aki az összegyüjtött sikárgyökeret az 5. § rendelkezései ellenére felhasználja vagy forgalombahozza.

(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk és a 8960/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege huszonnégyezer forint.

(3) A kihágási eljárásra a 2120/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 42. szám), illetőleg a 14120/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 265. szám) rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

8. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a földmívelésügyi miniszter gondoskodik.

Budapest, 1949. évi február hó 4-én.

Rákosi Mátyás s. k.,

miniszterelnökhelyettes