1949. évi 11. törvényerejű rendelet

a gazdasági irodákról

1. § A gazdasági iroda olyan szervezet, amelynek célja a népgazdaság valamely ágában hatósági és gazdasági jellegű feladatok együttes ellátása.

2. § A gazdasági iroda az államigazgatás szerve, de egyben az állam egyéni cége is, cégszövegébe a "gazdasági iroda" toldatot fel kell venni, kivéve, ha a toldat mellőzését a Népgazdasági Tanács határozata (3. §) elrendeli.

3. § (1) A gazdasági iroda szervezését a Népgazdasági Tanács határozza el. A határozatban meg kell állapítani a gazdasági iroda cégét és székhelyét, tevékenységi körét és azt a minisztert, aki az iroda felett a főfelügyeletet gyakorolja. Az iroda cégének, székhelyének és tevékenységi körének megváltoztatásához is a Népgazdasági Tanács hozzájárulása szükséges.

(2) Az illetékes miniszter a gazdasági iroda szervezéséről hirdetményt bocsát ki és azt a hivatalos lapban közzéteszi. A hirdetménybe a gazdasági iroda cégét, székhelyét és tevékenységi körét kell felvenni.

(3) A gazdasági irodát a nemzeti vállalatok cégjegyzékébe be kell jegyezni. A bejegyzés díjmentes. A bejegyzés alkalmával a cégjegyzékben az előbbi bekezdésben felsorolt adatokon kívül az igazgató nevét és lakóhelyéi kell feltüntetni.

4. § (1) A gazdasági iroda élén igazgató áll. Az igazgató képviseli a gazdasági irodát harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt és felelős az iroda működéséért.

(2) Az igazgatónak a fennálló jogszabályok korlátai között adott utasítása kötelező az iroda minden alkalmazottjára.

(3) Az igazgatót az illetékes miniszter nevezi ki.

(4) A gazdasági iroda személyzetét az igazgató alkalmazza.

(5) Mind az igazgató, mind az iroda egyéb alkalmazottai közalkalmazottak, illetmények tekintetében a megfelelő kollektív szerződés rendelkezései az irányadók.

5. § (1) A gazdasági iroda cégét az igazgató abbeli minőségének feltüntetésével önállóan jegyzi. A céget az irodának az az alkalmazottja is jegyezheti, akit erre az igazgató - az illetékes miniszter jóváhagyásával - feljogosít. A cégjegyzésre jogosult alkalmazottak a céget ketten együttesen jegyzik.

(2) A cégjegyzésre jogosult alkalmazottak nevét és lakóhelyét a cégbíróságnak be kell jelenteni. Az igazgató, valamint a cégjegyzésre jogosult alkalmazottak kötelesek cégjegyzésüket a cégbíróságnak hiteles alakban bemutatni, vagy a céget a bíróság előtt sajátkezűleg jegyezni.

6. § A gazdasági iroda pénzgazdálkodásának szabályait a Népgazdasági Tanács állapítja meg.

7. § (1) A gazdasági iroda megszüntetését - a Népgazdasági Tanács határozati alapján - az illetékes miniszter rendeli el. Megszüntetés esetében felszámolásnak van helye.

(2) A gazdasági iroda felszámolása tekintetében a nemzeti vállalatok felszámolására vonatkozó szabályokat (1948. évi XXXVII. törvény 25-32. §) kell alkalmazni.

8. § A gazdasági iroda működéséhez a 3. § (1) bekezdése alapján meghatározott tevékenységi körben iparjogosítványra vagy egyéb hatósági engedélyre nincs szükség.

9. § (1) A jelen törvényerejű rendelet hatályba lépése után gazdasági irodákká lehet átalakítani azokat a közhivatali szerveket és állami vállalatokat, amelyeknek átalakítását tevékenységi körük szükségessé teszi.

(2) A gazdasági iroda megalakulásával az átalakuló állami vállalat megszűnik, jogai és kötelezettségei - amennyiben ezek felől az átalakulás során eltérő rendelkezés nem történik - a gazdasági irodára szállnak át.

Budapest, 1949. évi október hó 24-én.

Szakasits Árpád s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Olt Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára