225000/1949. (VII. 23.) KPM rendelet

rádióüzletszabályzat kibocsátása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 7.963.)

A távirda-, távbeszélő- és egyéb villamosberendezésekről szóló 1888. XXXI. tc. 15. §-ában és az 1924/25. évi állami költségvetésről szóló 1925. IX. tc. 24. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

Rádióberendezések (állomások) létesítése

A rádió az állam fenntartott joga

(1) 1. A távirda- távbeszélő- és egyéb villamosberendezésekről szóló 1888. XXXI. tc. 1. §-ában meghatározott állami fenntartott jog és ennek a törvénynek egyes rendelkezései - tekintet nélkül az 1. § első bekezdésébe említett kivételre - amennyiben a jelen rendelet (az alábbiakban: Szabályzat) másképp nem rendelkezik, kiterjednek a rádióberendezésekre is (61. § (2) bek.).

2. Ahhoz, hogy a magyar állam területén (ideértve a levegőteret is) bárki rádióberendezést létesíthessen, birtokoljon, bírlaljon, megszerezhessen, iparszerűen forgalomba hozhasson vagy üzemben tarthasson (használhasson), az ebben a Szabályzatban megállapított engedélyt meg kell szereznie.

3. A 2. pont rendelkezése a házak belsejében, köz- és magánterület által el nem választott telken, összefüggő birtokon és mindenféle járóművön akár kizárólag magánhasználatra, akár más célra tervezett rádióberendezésekre is vonatkozik.

Rádióberendezés fogalma

(2) 1. E Szabályzat alkalmazása szempontjából rádióberendezés rádióközléseknek, azaz elektromágneses hullámok segítségével történő mindenféle távközlésnek továbbítására, kisugárzásra vagy vételére szolgáló berendezés. A berendezés lehet különálló adó- vagy vevőberendezés, vagy adó- és vevőberendezés együttesen, beleértve azokat a tartozékberendezéseket, amelyek egy meghatározott rádiószolgálat ellátásához szükségesek. Bármilyen célra szolgáló adóberendezésnek és minden olyan vevőberendezésnek, amely nem kizárólag rádióműsorok vételére szolgál, rádióállomás a neve.

2. Az engedélyszerzési kötelezettség szempontjából rádióberendezésnek a rádióhullámok előállítására, adására, vételére alkalmas alkatrészek egybeépítésével vagy összekapcsolásával létesített berendezést kell tekinteni.

3. Arról, hogy bizonyos alkatrészek egybeépítését vagy összekapcsolását rádióberendezésnek (rádiókészüléknek) kell-e tekinteni vagy nem, vitás esetben a közlekedés- és postaügyi miniszter végérvényesen határoz.

4. Nem esik engedélyszerzési kötelezettség alá:

a) az olyan berendezés, amely kizárólag hangfrekvenciák erősítésére szolgál és önmagában rádióhullámok felvételére vagy leadására nem alkalmas;

b) a központi antennához tartozó rádiófrekvenciás erősítő;

c) a nagyfrekvenciájú áramokat kizárólag ipari vagy gyógyászati célokra hasznosító, nem távközlésre szolgáló berendezés.

Rádióberendezés létesítése

(3) 1. Rádióberendezés létesítésén (felállításán, berendezésén) a rádiókészülékeknek és az ennek üzembehelyezéséhez szükséges műszaki tartozékoknak beszerzését és rádióközlések kisugárzására vagy felvételére alkalmas állapotban felszerelve tartását kell érteni.

2. A rádióberendezést akkor is létesítettnek kell tekinteni, ha a rádióhullámok előállítására, felvételére alkalmas helyettesíthető alkatrészei vagy egyes összeköttetései csak ideiglenes jelleggel vannak összekapcsolva vagy hiányoznak vagy azokat eltávolították avagy a készülék valamilyen ok miatt üzemképtelen.

Rádióberendezés üzembentartása

(4) A rádióberendezést az engedélyes vagy az előfizető kizárólag az engedélyben megjelölt célokra és az engedélyben megállapított módon és feltételekkel létesítheti és tarthatja üzemben (használhatja).

Engedélyes, előfizető

(5) Engedélyes az a természetes vagy jogi személy, aki, illetőleg amely rádióállomás létesítésére és üzembentartására kapott engedélyt; rádióelőfizető pedig az, akinek rádióműsorvevőberendezés létesítésére és üzembentartására van engedélye.

Külföldi járóművek rádióberendezései

(6) 1. Ha ez a Szabályzat másként nem rendelkezik, a magyar állam területén közlekedő külföldi járóműveken adóállomást létesíteni és üzembentartani - az erre nézve fennálló egyéb jogszabályok megtartása mellett - csak annak az országnak a kormánya által kiállított engedély alapján szabad, amely országhoz az állomás tartozik. A berendezést csak a közlekedési szolgálat lebonyolítására szabad használni.

2. Az engedély tulajdonosa köteles a távközlési titok megőrzéséről a 19. § (4) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően gondoskodni. Ha az állomás vevőkészülékkel is fel van szerelve, azzal az engedélyesnek csak olyan rádióközleményeket szabad felfognia (vennie), amelyeknek vételére az engedélyokiratban jogosítva van.

Katonai rádióberendezések

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott fenntartott jog alól kivételt képeznek a honvédelmi miniszter főhatósága alá tartozó intézmények szárazföldi, légi és folyami haderejének katonai rádióberendezései. Ezeknél a berendezéseknél is lehetőleg figyelemmel kell lenni a veszély esetében való segélynyújtással és a káros zavarások megakadályozásával kapcsolatos szabályszerű eljárásra, valamint - az állomás szolgálati jelege szerint - a használandó hullámtípusokra és frekvenciákra nézve a Nemzetközi Távközlési Egyezményhez tartozó Rádiószabályzatban foglalt rendelkezésekre. Ha ezek a berendezések a nyilvános forgalomban vagy az Egyezményhez tartozó Szabályzatokban szabályozott egyéb szolgálatban részt vesznek, e szolgálatok ellátásánál az említett Szabályzatok rendelkezései reájuk is kiterjednek.

2. §

A rádióberendezések engedélyezésére jogosított szervek

Műsorszórórádióállomások

(1) 1. Közhasználatú műsorszórórádióállomásokat csak a posta létesíthet és tarthat üzemben.

2. Az előbbi pontban említett állomás (állomások) közlésekkel (műsorral) való ellátására a posta a minisztertanács hozzájárulásával engedélyt adhat.

Nyilvános forgalomra berendezett rádióállomások

(2) 1. Közhasználatú rádiótávíró- és távbeszélőberendezéseknek (drótnélküli összeköttetéseknek) nyilvános levelezés céljaira való létesítésére és üzembentartására csak, a posta jogosult.

2. Magánosoknak ilyen engedélyt csak a törvényhozás adhat.

3. A közhasználatú rádiótávíró- és rádiótávbeszélőberendezések (összeköttetések) igénybevételére és forgalmának lebonyolítására belföldön a Távíróüzleti Szabályzat és a Távbeszélőüzleti Szabályzat, nemzetközi viszonylatokban a Nemzetközi Távközlési Egyezményhez tartozó Távírószabályzat és Távbeszélőszabályzat, valamint Rádiószabályzat és Rádiópótszabályzat rendelkezései az irányadók.

Közérdekű, magánhasználatú és mozgószolgálatot ellátó rádióállomások

(3) A közérdekű (12. §), a magánhasználatú (13. §) rádióállomások, valamint a mozgószolgálatot ellátó rádióállomások (19. §) létesítésére és üzembentartására a közlekedés- és postaügyi miniszter ad engedélyt.

Rádióadóberendezések iparszerű előállítása és forgalombahozatala

(4) A rádióadóberendezések iparszerű előállítására és forgalombahozatalára (48. §) jogosító engedélyt a közlekedés- és postaügyi miniszter adja.

Központi rádióvevőberendezés

(5) A közlekedés- és postaügyi miniszter ad engedélyt az olyan központi rádióvevőberendezés létesítésére és üzembentartására, amelynél az engedélyes a berendezéshez csatlakozó hangszóró- vagy fejhallgatóleágazások igénybevételéért a rádióműsor hallgatóitól díjat szed (28. § (5) bek.).

Rádióvevőberendezések forgalombahozatala és díjmentes üzembentartása

(6) Rádióműsorvevőberendezések iparszerű forgalombahozatalára (50. §), úgyszintén a rendes használat céljaira szolgáló rádióműsorvevőberendezések díjmentes létesítésére és üzembentartására (6. § (2), 29. § (5) és 30. § (2) bek.) jogosító engedélyek kiadása a területileg illetékes postaigazgatóság hatáskörébe tartozik.

Rádióműsorvevőberendezések díjköteles üzembentartása, bérbe- és próbáraadása

(7) A rendes használat céljait szolgáló rádióműsorvevőberendezések díjköteles létesítésére és üzembentartására jogosító engedélyt (30. § (1) bek.) a kérelmező lakóhelye szerint illetékes rádiókezeléssel megbízott levélkézbesítő postahivatal adja ki. Ezeknek a postahivataloknak a hatáskörébe tartozik e készülékek próbaidőre való felszerelésének és bérbeadásának az engedélyezése is (26. és 27. §).

Rendes használattól eltérő rádióvevőberendezések

(8) A rendes használattól eltérő célokat szolgáló rádióvevőberendezésekre engedélyt a közlekedés- és postaügyi miniszter ad [30. § (3) bek.].

Rádióvevőkészülékek iparszerű előállítása és javítása

(9) A rádiószerelőipar (rádióvevőkészülékek előállítása és javítása) engedélyezésére nézve a 16.500/1947. (104-105) IpM rendelet rendelkezései az irányadók (49. §).

Az engedélynek honvédelmi érdekű feltételekhez kötése

(10) A rádió adó- (adó-vevő) készülékek és üzemek létesítésének és üzembentartásának engedélyezését az 1939. II. tc. 103. § (8) bekezdésében megállapított esetben a közlekedés- és postaügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértve az e Szabályzatban foglalt egyes rendelkezésektől eltérő feltételekhez kötheti.

3. §

A tulajdonjognak és a rádióberendezések használatának korlátozása

A berendezés használatának korlátozása

(1) A közlekedésügyi miniszter állambiztonsági okból vagy más fontos közérdekből minden kártérítési, díjtérítési vagy egyéb igény kizárásával az e Szabályzatban említett bármely engedélyt az indokok közlése nélkül bármikor visszavonhatja és a rádióberendezés használatát egészben vagy részben, határozott vagy határozatlan időre megtilthatja; a rádióberendezés használatát alkatrészek eltávolíttatásával vagy lepecsételés útján rövidebb vagy hosszabb időre korlátozhatja vagy lehetetlenné teheti, vagy elrendelheti a berendezés olyan átalakítását, amely csak bizonyos műsorszórórádióállomás vételét teszi lehetővé.

A berendezés igénybevétele

(2) A közlekedés- és postaügyi miniszter a rádióberendezést rendkívüli körülmények által előidézett esetekben bármely célra ideiglenesen használatba veheti, esetleg a berendezés kezelésével a posta vagy bármely hatóság alkalmazottait megbízhatja.

Az engedély feltételeinek módosítása

(3) 1. A közlekedés- és postaügyi miniszter a berendezés létesítésének és üzembentartásának feltételeit bármikor megváltoztathatja vagy módosíthatja.

2. A közlekedés- és postaügyi miniszter által közérdekből vagy jogos magánérdekből elrendelt módosításokat, kiegészítéseket az engedélyes (előfizető) a berendezésen az engedély visszavonásának és a berendezés üzembentartásától való eltiltásnak terhe alatt minden kártérítési igény nélkül köteles a kijelölt idő alatt elvégezni.

Az engedély visszavonása

(4) 1. Az engedélyt a kiállító hatóság vagy hivatal akkor is visszavonhatja és az engedélyest (előfizetőt) a berendezés használatától eltilthatja, ha az engedélyes (előfizető) az ebben a Szabályzatban vagy valamely törvényben vagy rendeletben vagy az engedélyben (engedélyokiratban) a rádióberendezések létesítésére és üzembentartására megállapított feltételek bármelyikét nem tartja meg, a berendezését meg nem engedett módon tartania üzemben, engedély nélkül másnak rendelkezésére bocsátja vagy ha az engedéllyel bármily módon visszaél.

2. Ha a berendezés tulajdonjoga másra száll át, az engedélyokiratot vagy az engedélyt a közlekedés- és postaügyi miniszter visszavonhatja, illetőleg a berendezés további üzembentartását megtilthatja.

4. §

Felelősség

Kártérítési igény kizárása üzemszüneteltetés esetében

(1) Az e Szabályzat rendelkezésein alapuló bármely, kedvezmény megadása, megtagadása vagy visszavonása miatt, úgyszintén e Szabályzatnak és a honvédelemről szóló 1939. II. törvénycikknek rendelkezései alapján foganatosított korlátozás vagy az engedélyezett berendezés üzemének megszüntetése miatt az állammal (a postával) szemben semmiféle igényt támasztani nem lehet.

Üzemzavar és üzemkorlátozás

(2) A posta a közhasználatú rádióberendezések üzemének zavartalanságát és a műsorszórórádióállomások közléseinek kifogástalan vételét a lehetőség szerint biztosítja. Üzemzavar, illetőleg nem kifogástalan vétel miatt, vagy ha a posta műsorszórórádióállomásainak üzemét bármily okból akár ideiglenesen, akár tartósan korlátozza, szünetelteti vagy végleg megszünteti, a rádióműsorvevőberendezések előfizetői vagy mások a postával szemben semminemű igényt nem támaszthatnak.

Vételzavar

(3) Nem támaszthatnak az előfizetők a postával szemben semmiféle igényt berendezésük üzemének vagy a vételnek bárminemű zavartatásáért sem.

Megtévesztő, csalárd stb. közlemények

(4) Nem felelős a posta más engedélyezett vagy nem engedélyezett (titkos) belföldi vagy külföldi adóberendezések által a közhasználatú rádióadóberendezések részére kijelölt frekvenciasávon vagy akár más frekvenciasávon adott megtévesztő, csalárd stb. természetű közlemények vételéből eredő bármilyen kárért vagy zavarásért sem.

5. §

A rádióberendezésekért fizetendő díjak

A díjak megállapítása

(1) Az engedélyezett rádióberendezésekért a Rádiódíjszabásban megállapított használati és egyéb díjakat kell fizetni.

A díjak kiegészítése és visszatérítése díjszabásváltozás esetében

(2) A díjak emelése esetében az engedélyes (az előfizető) az engedély érvényességének további tartama alatt köteles a magasabb díjakat megfizetni és a díjkülönbözetet utólag megtéríteni. A díjak leszállítása esetében a posta a díjkülönbözetet az engedélyesnek (az előfizetőnek) visszatéríti.

6. §

Díjmentesség és díjkedvezmény

Rádióadóberendezéseknél

(1) A közérdekű és a magánhasználatú rádióállomásoknál sem díjmentesség, sem díjkedvezmény nem engedélyezhető.

Rádióvevőberendezéseknél

(2) A rádióműsorvevőberendezés díjmentes használata illeti meg:

a) az államfőt,

b) a miniszterelnököt,

c) a közlekedés- és postaügyi minisztert.

Díjmentes használat engedélyezhető:

d) viszonosság esetében a külföldi államok diplomáciai és konzuli képviseleteinek tagjai részére,

e) a műsorszórórádió felügyeletével, ellenőrzésével, fejlesztésével és üzemvitelével megbízott postaalkalmazottaknak,

f) a postai szervek hivatali helyiségeiben felszerelt szolgálati rádióvevőberendezésekre,

g) az I. járadékosztályba sorozott és e járadékosztálynak megfelelő hadigondozási pénzellátásban részesülő 100 százalékos hadirokkantaknak,

h) a vakoknak.

Igényjogosultság igazolása

(3) 1. A hadirokkantak hadigondozási igazolványuk, a vakok pedig hatósági orvosi vagy állami kórháztól eredő bizonyítvány vagy a Vakok Szövetsége által kiállított tagsági igazolványuk alapján részesíthetők díjmentességben.

2. A. 100%-os hadirokkantnak a díjmentesség nem engedélyezhető és a már engedélyezett díjmentességre való igényjogosultság megszűnik, ha az I. járadékosztálynak megfelelő ellátást kizáró ok bekövetkezik.

Igényjogosultság megszűnése

(4) A díjmentes használatra alapul szolgáló feltétel megszűnésével a díjmentességre való jogosultság, illetőleg a díjmentes használatra jogosító engedély érvényessége is megszűnik. Az engedélyes köteles a díjmentességre való jogosultságának megszűnését az illetékes postaigazgatóságnak írásban bejelenteni. [29. § (5) bek.]

7. §

Díjfizetési kötelesség

Az előfizető felelőssége a díjakért

(1) A díjak megfizetéséért minden esetben és kizárólag az engedélyes (az előfizető) felelős.

Díjfizetési kötelesség

(2) Az engedélyes, illetőleg az előfizető az engedély érvényességének tartama alatt köteles az engedélyezett berendezésért a mindenkori díjszabásszerű díjakat az e Szabályzatban meghatározott esedékesség időpontjában az engedély visszavonásának és az üzembentartástól (használattól) való eltiltásnak terhe mellett teljes összegében megfizetni.

Pótdíj fizetése késedelem esetében

(3) Az esedékesség hónapjában bármely okból ki nem egyenlített rádiónyugták utólagos kiegyenlítése alkalmával a késedelmes előfizető köteles az esedékesség hónapját követő minden egyes hónapra a Rádiódíjszabásban megállapított pótdíjat megfizetni.

A díjak beszedése közadók módjára

(4) A 18. § (1) bekezdésében, a 29. § (1) bekezdésében, a 41. § (4) bekezdés 3. és a 47. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott esetekben járó és ki nem egyenlített rádiódíjtartozást - a rádiónyugtákat az előbbi bekezdés rendelkezése alapján terhelő pótdíjjal együtt - a posta az engedélyestől (előfizetőtől) közadók módjára hajtatja be.

Jogorvoslat a díjak szedése ellen

(5) A rádiódíjszabások alkalmazása, a díjak kivetése vagy beszedése és a díjak elengedése vagy visszatérítése tekintetében felmerülő vitás esetekben bírói eljárásnak nincs helye. A felek ilytárgyú panaszaikkal csak a postahivatalokhoz és a posta hatóságaihoz fordulhatnak; az előadott panaszok tárgyában ezek határoznak. Végső fokon a közlekedés- és postaügyi miniszter dönt.

8. §

Felmentés a rádióhasználati díjak fizetésének kötelezettsége alól

A felmentés esetei

Rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben (pl. elemi csapás, keresetképtelenné válás stb.) a postaigazgatóságok az illető hónapra vagy a felmondás (lemondás) idejére járó rádióhasználati díjak megfizetésének kötelezettsége alól az engedélyes (az előfizető) írásbeli kérelmére felmentést adhatnak. A kérvényben felhozott adatok helytállóságát a kérelmezőnek az illetékes közigazgatási hatósággal (elöljáróság, polgármester) igazoltatni kell.

9. §

Díjtérítés

Visszatéríthető díjak

(1) 1. A rádióberendezés üzembentartásának a 3. § (1) és (2) bekezdésén alapuló korlátozása vagy megszüntetése esetében az előre megfizetett használati díjak visszatéríthetők.

2. A posta a rádióadóberendezésnél előrefizetett évi, a rádióműsorvevőberendezésnél előrefizetett havi használati díjat az engedélyes, illetőleg az előfizető kérésére, az engedélyről való lemondás esetében pedig hivatalból téríti vissza.

Díjtérítésre igényjogosultak

(2) 1. Díjtérítésre az engedélyesnek vagy a rádióelőfizetőnek van igénye.

2. Az elhunyt engedélyes (előfizető) által előre megfizetett összeget az örökösök is felvehetik. Az átvételre való jogosultságot jogerős hagyatékátadó végzéssel vagy örökösödési bizonyítvánnyal kell igazolni.

A díj visszatérítésére jogosult szervek

(3) Rádióadóberendezések díjainak előre történt megfizetése esetében a díjtérítésre a közlekedés- és postaügyi miniszter, rádióműsorvevőberendezések díjainak visszatérítésére pedig az a postahivatal jogosult, amelynél a díjat előre befizették.

10. §

A rádióberendezések ellenőrzése

Ellenőrzés

(1) 1. A posta az engedélyesek (az előfizetők) berendezéseit bármikor felülvizsgálhatja és üzemüket ellenőrizheti.

2. Az engedélyes (előfizető) köteles az ellenőrzést lehetővé tenni, a posta ellenőrzéssel megbízott alkalmazottainak a kívánt felvilágosításokat megadni és a berendezés minden részletre kiterjedő megvizsgálásához segédkezet nyújtani.

3. A vizsgálat alkalmával a berendezésben és annak üzembentartásánál esetleg megállapított, szóban vagy írásban közölt szabálytalanságokat az engedélyes (előfizető) köteles haladéktalanul megszüntetni.

Rádiószerelők és kereskedők ellenőrzése

(2) A posta ellenőrző alkalmazottai a rádióiparos (gyáros, szerelő) és a forgalombahozó (kereskedő) raktárát és üzleti könyveit (raktárkönyvét) a 48. § (2) bekezdésében említett rendelkezések ellenőrzése céljából megtekinthetik.

Különvizsgálat

(3) Ha az engedélyes vagy az előfizető mulasztásából vagy hibájából különvizsgálat válik szükségessé, az engedélyes, illetőleg az előfizető köteles e vizsgálat összes költségeit megtéríteni.

Az engedély visszavonása az ellenőrzés megakadályozása esetében

(4) Az e § (1) és (2) bekezdésében említett ellenőrzés és felülvizsgálás megakadályozása vagy lehetetlenné tétele az engedély visszavonását is maga után vonhatja.

II. RÉSZ

RÁDIÓÁLLOMÁSOK (RÁDIÓBERENDEZÉSEK) LÉTESÍTÉSE ÉS ÜZEMBENTARTÁSA

11. §

A rádióállomások felosztása

Általános felosztás

(1) A rádióállomások közhasználatúak, közérdekűek, magánhasználatúak és mozgószolgálatot ellátó állomások.

Közhasználatú állomások

(2) Közhasználatúak azok a 2. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései szerint létesített állomások, amelyeknek szolgálatát a jelen Szabályzatban megállapított feltételekkel mindenki igénybe veheti.

Közérdekű állomások

(3) Közérdekűek azok az állomások, amelyeket az arra jogosítottak közcél (közszolgálat, közbiztonság, közlekedés, közegészség, meteorológia, árvízvédelem, tűzrendészet, stb.) érdekében a közhasználat kizárásával létesítenek.

Magánhasználatú állomások

(4) Magánhasználatúak azok az állomások, amelyeket az engedélyesek kísérleti és tudományos, amatőr, valamint bizonyos különleges célra létesítenek a közhasználat kizárásával.

Mozgószolgálatot ellátó állomások

(5) A mozgószolgálat állomásai a mozgóállomások és a szárazföldi állomások közti, valamint a mozgóállomások egymás közötti rádiószolgálatát biztosítják.

12. §

Közérdekű rádióállomások

A feltételeket az engedélyokirat tartalmazza

A közérdeket szolgáló rádióállomások létesítési és üzembentartási feltételeit a közlekedés- és postaügyi miniszter által esetenként kiadott engedélyokirat tartalmazza. Az engedélyokiratban állapítja meg a közlekedés- és postaügyi miniszter esetenként a jövedéki kárpótlás összegét is.

13. §

Magánhasználatú rádióállomások

Felosztás

(1) A magánhasználatú rádióállomások lehetnek: kísérleti állomások, amatőrállomások és különleges célokat szolgáló állomások.

Kísérleti állomás

(2) A kísérleti állomás olyan elektromágneses hullámokat használó állomás, amely a tudomány és a technika fejlesztését célzó kísérletezésekre szolgál.

Amatőrállomás

(3) Az amatőrállomás önképzés, egymással való levelezés és műszaki kutatás céljából létesített állomás, amelynek szolgálatát amatőrök, azaz oly szabályszerűen jogosított személyek látják el, akik a rádiótechnikával csupán érdeklődésből, anyagi érdek nélkül foglalkoznak.

Különleges célokat szolgáló állomás

(4) A különleges célokra berendezett állomásoknak kizárólag az a rendeltetésük, hogy bizonyos általános érdekű szükségleteket szolgáljanak, a nyilvános levelezésben való részvétel kizárásával.

14. §

Kísérleti rádióállomások

Engedélyre jogosultak

(1) Kísérleti rádióállomások létesítésére engedély kaphatnak:

a) tudományos intézetek és oly iskolák, amelyeknek tanterve a rádiótechnikát felöleli,

b) a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályok szerint működő elektrotechnikai szakegyesületek rádióosztályai,

c) gyárak (vállalatok) a gyártás körében szükséges kísérleteikre és az előállított készülékek vizsgálására.

A berendezés használata

(2) 1. A kísérleti állomások kizárólag az egymás közötti jelek váltására és a jelváltás eredményének a közlésére használhatók. Más országok kísérleti állomásaival csak a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyével és az általa megállapított feltételekkel léphetnek érintkezésbe.

2. Aki a kísérleti állomásokon akár saját, akár mások felelősségére rádiótávírókészüléket kezel, köteles igazolni azt, hogy képes Morse-jelekkel szöveget adni és az ily módon adott szöveget hallás után venni. A közlekedés- és postaügyi miniszter felhívására köteles a közlekedés- és postaügyi miniszter által kijelölt bizottság előtt igazolni az állomás készülékeinek kezelésében való jártasságát is.

3. Egyesületeknek a berendezések felelős kezelésére három olyan egyesületi tagot, a gyáraknak (vállalatoknak) pedig két olyan személyt kell kijelölniük, akik az előbbi pontban meghatározott feltételeknek megfelelnek.

15. §

Amatőr-rádióállomások

Engedélyre jogosultak

(1) 1. Amatőr-rádióállomások létesítésére általában a Magyar Rövidhullámú Rádióamatőrök Egyesületének olyan igazolt rendes tagjai kaphatnak engedélyt, akik Magyarországon élő magyar állampolgárok, tizennyolcadik életévüket betöltötték és a szükséges szakismerettel rendelkeznek.

2. A szülő (gyám, gondnok) beleegyezésével és felelősségére a tizennyolcadik évet még el nem ért, de a tizenhetedik életévet betöltött magyar állampolgárok is kaphatnak engedélyt.

Felelős kezelő

(2) 1. Amatőrrádióengedélyt csak természetes személyek kaphatnak; ipari vállalatok, laboratóriumok, iskolák és más hasonló intézmények részére ilyen engedély nem adható. Kivétel e rendelkezés alól a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabály szerint működő rádióegyesület. Az ilyen egyesületek kötelesek azonban az állomások felelős kezelőiül az (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő három egyesületi tagot kijelölni.

2. Ha az engedély által bejelentett kezelő az állomás kezeléséhez szükséges szakismereteket nem tudja kellően igazolni, rádióamatőrvizsgát köteles tenni.

3. A kezelők nevét és a kezelők személyében előforduló változásokat a hozzájárulás megszerzése céljából az engedélyes köteles a közlekedés- és postaügyi miniszternek esetenként írásban azonnal bejelenteni.

4. Ha a kezelő személyét a közlekedés- és postaügyi miniszter kifogásolja, az engedélyes a kezelőt megbízatása alól köteles azonnal felmenteni.

5. A kezelők által a berendezés útján elkövetett bármiféle visszaélésért vagy szabálytalanságért a postával szemben minden esetben az engedélyes felelős.

Ideiglenes engedély

(3) A tizennyolcadik éven aluli személyek, valamint azok a tizennyolcadik évet betöltött személyek is, akiknek nincs meg a megkívánt szakismeretük, a szakismeret megszerzése céljából, az erre vonatkozó kérelem beadásának napját követő naptári negyedévtől számított legfeljebb egy évi időtartamra ideiglenes engedélyt kaphatnak. Ez idő alatt az ideiglenes engedély birtokosa köteles amatőrvizsgát tenni. Ha a határidő alatt e kötelezettségének nem tesz eleget, a közlekedés- és postaügyi miniszter az engedélyt visszavonja és részére két éven belül újabb ideiglenes engedélyt nem ad.

Végleges engedély

(4) Amatőr-rádióállomás létesítésére és üzembentartására jogosító végleges engedélyt az kaphat, aki e § (1) bekezdésében megszabott személyi feltételeknek megfelel, tizennyolcadik életévét betöltötte és rádióamatőrvizsgát tett.

Amatőrvizsgabizottság

(5) A rádióamatőrvizsgát a közlekedés- és postaügyi miniszter által esetenként kijelölt öttagú bizottsága előtt kell letenni.

Amatőrvizsga

(6) A rádióamatőrvizsga tárgyai:

a) Morse-adás és hallásutáni vétel: összebeszélt nyelvű szövegnek percenként 12 szavas kifogástalan vétele és adása. Minden egyes szócsoportban öt betűnek kell lennie, minden egyes számjegy vagy írásjel abban a csoportban, amelyben helyet foglal két betűnek számít.

b) Villamossági elméleti és rádióműszaki ismeretek: egyenáram (feszültség, erősség, ellenállás, teljesítmény, Ohm törvénye), váltóáram (kapacitás, indukció, indukcióellenállás, fáziseltolás, teljesítmény), mértékegységek, szárazelemek, akkumulátorok, transzformátorok, oszcilláló áramkörök, frekvenciák, elektroncsövek (különböző típusok, karakterisztikájuk, egyenirányítás, erősítés, moduláció, demoduláció), vevők (különböző típusok, heterodynvétel), adók, hullámtípusok, antennák, tápvonalak, hullámmérők, stb. Általában a rádiótávíró- és rádiótávbeszélőkészülékeknek és az áramtermelő gépeknek elméleti ismeretei.

c) Gyakorlati rádióműszaki ismeretek: a rádiótávíró- és a rádiótávbeszélő-készülékeknek, ezek alkatrészeinek, továbbá az áramtermelő gépeknek gyakorlati alapismeretei, kisebb készülékhibák megjavítása, hibakeresés, elsősegélynyújtás üzemi balesetek előfordulásakor.

d) A szabályok és egyéb rendelkezések ismerete: a Nemzetközi Rádiószabályzatnak főként az amatőrszolgálatra vonatkozó rendelkezései, eljárás az amatőrlevelezésnél (hívás, munka befejezése) vészjelek, a leggyakrabban használt Q-kódexrövidítések, az amatőrlevelezésre, a berendezés használatára vonatkozó rendelkezések.

Bizonyítvány

(7) Annak, aki az amatőrvizsgát sikerrel letette, a közlekedés- és postaügyi miniszter erről bizonyítványt ad. A bizonyítvány az engedély megszerzésének csak egyik feltétele és nem jogosít egyúttal az állomás létesítésére és üzembentartására is.

Felmentés az amatőrvizsga alól

(8) Annak, aki nemzetközi rádiótávírókezelői bizonyítvánnyal rendelkezik, a közlekedés- és postaügyi miniszter a vizsga alól felmentést adhat.

Amatőrlevelezés

(9) 1. Az amatőrállomás engedélyese csak más szabályszerűen jogosított amatőrökkel válthat közleményeket.

2. A rádióközleményeket közértelmű nyelven kell szerkeszteni és nem tartalmazhatnak egyebet, mint a kísérletezésekre, a készülékek szabályozására és tisztán személyes jellegű észrevételekre vonatkozó olyan közléseket, amelyek csekély jelentőségüknél fogva a távközlés nyilvános szolgálatának igénybevételét nem okolják meg. A nemzetközileg elfogadott rövidítések és jelek, valamint a Q-kódex használata meg van engedve. Meg van engedve a műsorszórórádióállomások által a rádióhallgatók részére sugárzott rádióközvetítések vétele is.

3. Tiltott közlések:

a) tilos a külföldi országokban engedélyezett állomásokkal rádióközleményeket váltani, ha az érdekelt ország igazgatása a Távközlés Nemzetközi Irodája útján közölte, hogy ezt nem engedi meg;

b) tilos az amatőrállomásokat harmadik személyektől eredő vagy ilyeneknek szóló közlemények továbbítására felhasználni.

4. Ha az engedélyes a jelen bekezdésben foglalt rendelkezéseket megszegi, az amatőrszellem vagy a közerkölcs ellen vét, a közlekedés- és postaügyi miniszter az engedélyt visszavonhatja.

16. §

Magánhasználatú rádióállomások létesítésének és üzembentartásának engedélyezése

A kérvény benyújtása

(1) A magánhasználatú rádióállomások létesítésének és üzembentartásának engedélyezésére irányuló (okirati illetékköteles) kérvényt a közlekedés- és postaügyi miniszterhez címezve a budapesti postaigazgatóságnál kell benyújtani.

A kérvény tartalma

(2) 1. A kérvényben meg kell nevezni a berendezés üzemét (távíró-, távbeszélő- vagy jelzőállomás stb.) és azt, hogy a kérelmező a berendezést milyen célokra kéri és mely állomásokkal szándékozik az állomás útján érintkezést fenntartani, hány vevőberendezést akar létesíteni, a vevőállomásokat hol és kinél kívánja bekapcsolni és hogy a napnak mely óráiban kíván levelezni.

2. A kérvényben meg kell nevezni továbbá az állomás engedélyesének (kezelőjének) a nevét, foglalkozását, lakását, születési helyét és évét, apja és anyja nevét, szakismeretét [14. § (2) bek. 2. pont, 15. § (1)-(8) bek.] és a létesíteni szándékozott állomás pontos üzembentartási helyét. A szakismeretet okirattal kell igazolni.

A kérvény mellékletei

(3) A kérvényhez csatolni kell négy példányban az engedélyezni kért berendezés részletes műszaki leírását és egy példányban a berendezés kapcsolási rajzát, továbbá, ha a berendezés közutat, utcát, teret, vasutat vagy idegen tulajdont érint, az illetékes hatóság vagy tulajdonos beleegyező nyilatkozatát.

A műszaki leírás tartalma

(4) A műszaki leírásban részletesen ismertetni kell:

a) az adóberendezés felépítésére vonatkozó elveket, az adó fokozatainak számát, az adó működési elvét, áramellátását, stb.,

b) az adó frekvenciastabilitásának biztosítási módját,

c) a billentyűzés módját,

d) távbeszélőadásnál a moduláció módjára vonatkozó ismertetést,

e) az építendő antennarendszert és annak méreteit.

A műszaki leírást mind az engedélykérő, mind a terv készítője köteles aláírni.

Műszaki feltételek

(5) 1. Az adóállomás teljesítményét, frekvenciáját, hívójelét, üzemének módját, üzemidejét és egyéb feltételeit a közlekedés- és postaügyi miniszter az engedélyokiratban állapítja meg.

2. Csak csillapítatlan rendszerű adókészüléket szabad használni. Csőadóknál anódfeszültségként csak egyenáram használható.

3. Csak az engedélyokiratban megállapított frekvenciákat lehet használni. Az engedélyezett frekvenciák használatát a közlekedés- és postaügyi miniszter bármikor megváltoztathatja.

4. A kísérleti állomások legnagyobb teljesítményének megállapításánál a közlekedés- és postaügyi miniszter figyelembe veszi azokat a feltételeket, amelyekkel ezeknek az állomásoknak dolgozniok kell. Ezeknek az állomásoknak az ugyanazokban a frekvenciasávokban dolgozó állomásoknál megkívánt műszaki feltételeknek is meg kell felelniök, kivéve, ha ez a kísérletek műszaki elvével ellenkezik. Ha az állomás káros zavarok keltésével nem veszélyezteti más állomások szolgálatát, a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyével kivételesen a Nemzetközi Rádiószabályzatban foglaltaktól eltérő rendelkezéseket is lehet alkalmazni. Kivételes és kellően megokolt esetekben a közlekedés- és postaügyi miniszter bizonyos napra vagy egy bizonyos nap meghatározott óráira engedélyt adhat a kísérleti állomásoknál az engedélyokiratban megállapított frekvenciáknál kisebb vagy nagyobb frekvenciák használatára is.

Fémvezetékkel irányított rádióadóberendezéseknél

(6) 1. Fémvezetékkel irányított rádióadóberendezéseknél (idetartoznak a nagyfrekvenciás vivőáramú távíró-, távbeszélő- vagy egyéb jeltovábbító berendezések is) a kérvényben a felállítandó vezeték végpontjait és hosszát is fel kell tüntetni és a műszaki leíráson felül a berendezés kapcsolási rajzát is ugyancsak négy példányban mellékelni kell; csatolni kell továbbá a huzalvezetés nyomvonalát feltüntető részlettervet négy példányban. Ha a kérelmező engedélyezett vezetéket kíván felhasználni, az erre vonatkozó engedélyokirat számát és keltét is be kell jelenteni. Ha a vonal tíz kilométernél hosszabb, a részletterveket az államépítészeti hivatallal is hitelesíttetni kell. Kivétel e rendelkezések alól az olyan hanglemezjátszásra szolgáló középhullámon működő hangszedő, amelynek sugárzása nem terjed túl az engedélyes lakásán.

2. Fémvezetékkel irányított rádióberendezéseknél a műszaki feltételeket a közlekedés- és postaügyi miniszter esetről-esetre állapítja meg. Egyebekben az engedélyt ugyanolyan feltételekkel adja ki, mint a közérdekű vagy a magánhasználatú vezetékes berendezésekét.

Engedély az adóhoz tartozó vevőberendezésre

(7) Az adóberendezésekhez legalább egy rádióvevőberendezést is fel kell szerelni; erre a célra rádióműsorvevőberendezés is megfelel. Az adóberendezés üzembentartási helyére rádióműsorvevőberendezés létesítésére és üzembentartására jogosító díjköteles engedélyt is kell szerezni [30. § (1) bek.].

17. §

A rádióállomások létesítésének és üzembentartásának általános feltételei

Szabályokhoz való alkalmazkodás

(1) Az állomás engedélyese szorosan alkalmazkodni köteles.

a) az 1888. XXXI. és az 1925. IX. törvénycikknek, az e törvények végrehajtása tárgyában kiadott 23445/1890. rendeletnek és ennek a Szabályzatnak a rádióberendezések létesítésére és üzembentartására vonatkozó rendelkezéseihez;

b) a Nemzetközi Távközlési Egyezménynek és az ahhoz tartozó Rádiószabályzatnak általános jellegű határozataihoz;

c) a közlekedés- és postaügyi miniszter által kiadott engedélyokiratban foglalt feltételekhez;

d) a rádióadó- és rádióvevőberendezések (állomások) létesítése és üzembentartása tárgyában később kibocsátandó jogszabályokhoz és utasításokhoz.

Üzembentartás helye

(2) 1. Az engedélyes a berendezést csak az engedélyokiratban megjelölt helyen és csak az engedélyezett célokra használhatja. A berendezést az e Szabályzatban meghatározott és az engedélyokiratban megnevezett jogosított személyeken kívül másnak használni vagy másoknak rendelkezésére bocsátani tilos.

2. Elköltözés esetében az engedélyes a berendezést új lakóhelyén csak a közlekedés- és postaügyi miniszter hozzájárulása után tarthatja üzemben. A berendezés áthelyezésére az engedélyt az engedélyokirat csatolásával a közlekedés- és postaügyi miniszterhez címzett és a budapesti postaigazgatóság útján benyújtott (illetékköteles) kérvényben kell kérni.

A berendezés üzembehelyezése

(3) Az engedélyezett állomás csak akkor helyezhető üzembe, ha a budapesti postaigazgatóság felülvizsgálta. Az engedélyesnek a berendezés elkészültét a felülvizsgálás céljából a budapesti postaigazgatóságnak be kell jelenteni.

A berendezés használata

(4) 1. Az állomás által használandó készülékeket és berendezéseket tetszés szerint lehet kiválasztani, feltéve, hogy működésük és adásaik megfelelnek a Nemzetközi Rádiószabályzat és az engedélyokirat rendelkezéseinek.

2. Minden állomás az engedélyezett teljesítményen belül azt a legkisebb teljesítményt köteles használni, amely még kielégítő szolgálatot biztosíthat.

3. Az állomás frekvenciáját az engedélyokiratban megállapított frekvenciatoleranciaértékeken belül kell tartani.

4. Az adások sávszélességét, a rádiófrekvenciák harmonikusainak szintjét és az adás szempontjából nem lényeges sugárzásokat azon a legalacsonyabb értéken kell tartani, amelyet a lebonyolítandó szolgálat műszaki állapota és jellege lehetővé tesz.

5. A lebonyolítandó szolgálat gyakorlati és műszaki tulajdonságainak, valamint jelentőségének figyelembevételével olyan osztályú adást kell használni, amely a legkeskenyebb frekvenciasávot foglalja el.

A berendezés megváltoztatása

(5) 1. Az engedélyes állomását a közlekedés- és postaügyi miniszternek bejelentett és a miniszter által jóváhagyott műszaki leírásban megjelölt módon létesítheti. Köteles az engedélyt, valamint az adó- és az antennaberendezésnek a mindenkori tényleges helyzetnek megfelelő áttekinthető és tiszta kapcsolási rajzát állandóan az állomás üzembentartási helyén tartani.

2. A berendezésnek az engedélyes által kívánt oly megváltoztatásához vagy kiegészítéséhez, amely e Szabályzat vagy más jogszabály, avagy az engedélyokirat rendelkezései szerint engedélyezéshez van kötve, a közlekedés- és postaügyi miniszter jóváhagyását előzetesen meg kell szerezni.

3. A berendezésnek az engedélytől eltérő, önkényes megváltoztatása vagy az adó teljesítményének növelése tilos.

Káros zavarások

(6) 1. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az engedélyezett állomás létesítése és üzembentartása az állami, valamint a közérdekű vagy más magánhasználatú berendezések üzemét a legcsekélyebb mértékben se zavarja. Zavarokozás esetében az engedélyesnek mind a saját állomásán, mind pedig a környékbeli rádióműsorvevőberendezéseken a zavart okozó tényezőket nyolc nap alatt meg kell szüntetnie. A posta felhívására az engedélyes az adóberendezés működését köteles azonnal megszüntetni és a zavar megszüntetése céljából a posta által elrendelt változtatásokat saját költségén végrehajtani.

2. Céltalan adásokat sugározni vagy felesleges jeleket és jelzéseket továbbítani tilos.

Hívójelek használata

(7) 1. Az engedélyes köteles adásai közben hívójelét, beszélgetése közben nevét (cégét) minden egyfolytában adott közlemény elején és végén adni, illetőleg bemondani.

2. Tilos olyan hívójeleket használni, amelyeket nem osztottak ki, szabályszerűen az állomás részére vagy amelyek nem azonosíthatók. Tilos hamis vagy csalárd vész- vagy biztonsági jeleket továbbítani vagy körözni.

Távközlési titok

(8) Az engedélyes köteles a távközlési titkot megőrizni. Állomása útján csak olyan rádióközleményeket szabad felfognia (vennie), amelyeknek vételére jogosítva van. Ha pedig akaratlanul mégis más levelezést fog fel, azt leírnia, másokkal közölnie vagy bármely célra felhasználnia nem szabad, sőt még létezését sem szabad felfednie; ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a közlés olyan bűncselekményre utal, amelyre nézve jogszabály feljelentési kötelezettséget állapít meg.

Napló

(9) Minden egyes adásról az engedélyes (kezelő) naplót köteles vezetni, s abba be kell jegyeznie a közleményváltás időpontját (nap, óra, perc), a használt frekvenciát, teljesítményt és annak az állomásnak a hívójelét, amellyel levelezett, vagy a levelezést megkísérelte. Ezt a naplót az engedélyes köteles megőrizni és felhívásra a postának beküldeni.

18. §

A közérdekű és a magánhasználatú rádióállomásokért (rádióadóberendezésekért) fizetendő díjak

Ellenőrzési díj, jövedéki kárpótlás és az engedélyokirat kiállítási, megújítási, átruházási díja

(1) Mind a közérdekű, mind a magánhasználatú rádióberendezésekért évenként ellenőrzési díjat és adott esetekben jövedéki kárpótlást, az engedélyokirat kiállításáért, megújításáért és átruházásáért pedig a Rádiódíjszabásban megállapított díjat kell fizetni. Az ellenőrzési díj és a jövedéki kárpótlás összegét a közlekedés- és postaügyi miniszter az engedélyokiratban esetenkint állapítja meg.

A díjak esedékessége

(2) 1. Az évi díjat első alkalommal az engedélyokirat kiszolgáltatása előtt, azután minden év január hó 8. napjáig előre egyösszegben a budapesti postaigazgatóság címére postautalványon kell megküldeni.

2. Az engedélyes az engedély érvényességének megszűnése előtt esedékessé vált egész évi díjakat akkor is köteles megfizetni, ha az engedély érvényessége évközben szűnik meg.

Az engedély visszavonása a díj nemfizetése esetében

(3) Ha az engedélyes díjfizetési kötelezettségének a közlekedés- és postaügyi miniszter vagy megbízásából az illetékes postahatóság által hozzáintézett írásbeli figyelmeztetés ellenére, a figyelmeztetés kézhezvételétől számított 30 nap alatt nem tesz eleget, a közlekedés- és postaügyi miniszter az engedélyt visszavonhatja.

19. §

Mozgószolgálatot ellátó rádióállomások

Mozgószolgálat ellátásának a szabályai

(1) A mozgóállomások berendezéseire, a hajó, a légi vagy egyéb járómű parancsnokának az állomás rádiószolgálata feletti felügyeleti jogára, az állomások ellenőrzésre, a különböző állomáskezelői bizonyítványok megszerzéséhez szükséges vizsgák tananyagára, a segélykérő berendezés használatára, a rádióközlések lebonyolítására, a rádiótáviratok díjainak leszámolására és a mozgószolgálat ellátására vonatkozó egyéb szabályokat is részletesen a Nemzetközi Távközlési Egyezményhez tartozó Rádiószabályzat tartalmazza.

Az engedélyezés iránti kérvény benyújtása

(2) A mozgóállomás létesítésének és üzembentartásának engedélyezésére irányuló kérvényt a 16. § (1)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell a közlekedés- és postaügyi miniszter elé terjeszteni.

Az engedély feltételei

(3) Az állomás hívójelét, szolgálati jellegét, az adások osztályát és frekvenciáit, a figyelési időszakokat, az állomásnak a szükséges okiratokkal és segédkönyvekkel való felszerelését, az állomás táviratozásra való igénybevételét és ezzel kapcsolatban az állomás által szedhető fedélzeti díjat, a levelezés szabályait és a levelezési napló vezetését, a rádiótáviratokról a számadás elkészítését, az állomás ellenőrzését, az engedélyért fizetendő díjakat és a berendezés használatára vonatkozó egyéb feltételeket a közlekedés- és postaügyi miniszter az engedélyokiratban állapítja meg.

Távközlési titok

(4) Az engedélyes köteles gondoskodni a távközlési titoknak a Szabályzat 17. § (8) bekezdésében megszabott megőrzéséről. A járómű parancsnoka és mindazok, akik a távközlések tartalmáról tudomást szerezhetnek, vagy arról értesülnek, kötelesek a távközlési titkot megőrizni és biztosítani.

Rádiótávírókezelői bizonyítvány

(5) 1. Az engedélyes a mozgószolgálat ellátására csak olyan magyar állampolgárt alkalmazhat, aki a közlekedés- és postaügyi miniszter által esetenként szervezett rádiótávírókezelői tanfolyamon tett sikeres vizsga alapján a közlekedés- és postaügyi miniszter által kiállított nemzetközi rádiótávírókezelői bizonyítvánnyal rendelkezik.

2. A rádiótávírókezelői tanfolyam szabályait a Nemzetközi Rádiószabályzat megfelelő határozatainak figyelembevételével a közlekedés- és postaügyi miniszter külön rendeletben állapítja meg.

20. §

A rádióállomások engedélyének érvényessége

Érvényességi időtartam

(1) 1. Rádióállomások létesítésére és üzembentartására jogosító engedélyt legfeljebb tízévi időtartamra lehet adni.

2. Az érvényességi időtartam megállapításánál naptári éveket kell alapul venni, azaz az időtartamot az engedélyokirat kiállítási évének január hó 1. napjától a lejárati év december hó 31. napjáig kell számítani.

Megújítás, meghosszabbítás

(2) 1. Az érvényességi határidő lejárta után az engedély meghosszabbítható vagy megújítható.

2. Ha az engedélyes az engedély meghosszabbítását vagy megújítását kívánja, ezt legalább két hónappal az engedély érvényességének megszűnés előtt írásban kell kérnie.

Átruházás

(3) Az engedély csak a közlekedés- és postaügyi miniszter előzetes engedélyével ruházható át másra. Az engedélyezett adóberendezést átruházni vagy bármely más módon elidegeníteni és ezen az úton megszerezni szintén csak a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyével lehet.

Az engedély megszűnése

(4) 1. Az engedély érvényessége megszűnik, ha az engedélyes az engedélyről lemond, az engedélyt nem újítja meg, meghal vagy ha a közlekedés- és postaügyi miniszter az engedélyt visszavonja.

2. Az engedélyről való lemondást a közlekedés- és postaügyi miniszternek írásban kell bejelenteni. A bejelentést a budapesti postaigazgatósánál kell beadni.

Az engedélyokirat beszolgáltatása

(5) Ha az engedélyes az engedély meghosszabbítását vagy megújítását a (2) bekezdésben meghatározott határidőben nem kéri vagy erre irányuló kérelmét a közlekedés- és postaügyi miniszter elutasítja, vagy ha az engedély érvényessége bármely okból megszűnik, az engedélyes köteles az engedélyokiratot a közlekedés- és postaügyi miniszternek beszolgáltatni.

Az állomás leszerelése és a berendezés sorsának igazolása

(6) 1. Ha az engedély érvényessége bármely okból megszűnik, az engedélyes köteles a berendezést az engedély lejáratának napjától számított nyolc nap alatt leszerelni és e határidő alatt a berendezés sorsát a posta felhívására hiteltérdemlően igazolni. A volt engedélyes a berendezést

a) eladhatja, elajándékozhatja vagy megőrzésre átadhatja olyan személynek (jogi személynek is), kereskedőnek, iparosnak (gyárosnak), akinek rádióadóberendezés létesítésére és üzembentartására, illetőleg ilyen berendezés előállítására vagy forgalombahozatalára engedélye van;

b) felhasználhatja más olyan berendezések létesítésére, amelyek rádióközlések továbbítására, kisugárzására nem alkalmasak;

c) a berendezést a posta által lepecsételt zárt dobozban (ládában, csomagolópapírban) magánál tarthatja.

2. A lepecsételést a budapesti postaigazgatóságtól kell kérni és a lepecsételésért a Rádiódíjszabásban megállapított díjat kell fizetni. A hivatalos pecséteket a berendezésről megokolt kérelem alapján csak a budapesti postaigazgatóság távolíthatja el.

Az adóberendezéshez tartozó rádióműsorvevőengedély érvényessége

(7) 1. Ha a rádióadóberendezéshez tartozó vevőberendezésre vonatkozó engedély [16. § (7) bek.] érvényessége megszűnik, az adóberendezés létesítésére adott engedély érvényességét megszűntnek kell tekinteni.

2. Ha az adóberendezés létesítésére adott engedély érvényessége szűnik meg, az adóberendezéshez tartozó vevőberendezés engedélyére nézve a rádióműsorvevőberendezések létesítésére és üzembentartására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

III. RÉSZ

RÁDIÓMŰSORVEVŐBERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSE ÉS ÜZEMBENTARTÁSA

21. §

A közhasználatú műsorszórórádiószolgálat igénybevételének feltételei

A rendelkezések megtartása

(1) Az előfizető köteles a rádióvevőberendezés létesítésére és üzembentartására e Szabályzatban, valamint a később kibocsátandó jogszabályokban és utasításokban megszabott feltételeket megtartani.

Az üzembentartás helye

(2) Az előfizető a rádióműsorvevőberendezést, a 23. § (3) bekezdésében tárgyalt kivételeket nem tekintve, csak az engedélyben meghatározott, illetőleg a postahivatal által nyilvántartott helyen tarthatja üzemben.

Felelősség a berendezés használatáért

(3) A rádióműsorvevőberendezés használatáért elsősorban az előfizető, vagyis az felel, akinek a kérelmére és nevére a rádióberendezés létesítésére és üzembentartására jogosító engedélyt kiállították. A berendezést az előfizetőn felül azonban az engedélyezett helyen mások is használhatják, a postával szemben azonban ebben az esetben is az előfizető felel a berendezés útján esetleg elkövetett bármely szabálytalanságért vagy visszaélésért. Az előfizetőnek a berendezést az itt meghatározott eseten felül más jogosulatlan személynek rendelkezésére bocsátani vagy használatába engedni tilos.

Zavarás tilalma

(4) Tilos a rádióműsorvevőberendezéssel bármely módon a közhasználatú vagy egyéb engedélyezett távközlési (távíró, távbeszélő, rádió-) berendezések üzemét a legcsekélyebb mértékben is zavarni vagy lehetetlenné tenni.

A műsorszóróállomások adásainak vétele

(5) A közhasználatú műsorszórórádióállomásoknak a rádióhallgatók által való vételre szánt sugárzásait (hang, távolbalátás, kép és egyéb jellegű adásait), úgyszintén az amatőrállomások által adott nem személyes jellegű jeleket (jelzéseket) bárki felveheti, akinek rádióműsorvevőberendezés létesítésére és üzembentartására engedélye van.

Rádióközlések iparszerű felhasználása

(6) A rádióhallgatók által való vétel céljára sugárzott rádióközléseket előzetes engedély nélkül iparszerűen felhasználni, terjeszteni, vagy üzletszerű értékesítés céljából rögzíteni tilos.

Távközlési titok

(7) Tilos a rádióműsorvevőberendezés útján a nem közvetlenül a rádióhallgatók által való vétel céljából sugárzott rádióközléseket, állami, szolgálati vagy magántáviratot vagy távbeszélgetést szándékosan, jogtalanul felfogni (felvenni), leírni, azokat másokkal közölni, általában bármilyen módon felhasználni, avagy felhasználásukat másoknak megengedni; sőt még létezésüket sem szabad felfedni. E rendelkezés megszegése az engedély visszavonását és a berendezés használatától való eltiltást is maga után vonja.

Istentiszteletek közvetítése

(8) Tilos a műsorszórórádióállomások által sugárzott istentiszteletet, szentbeszédet és vallási szertartásokkal összefüggő egyéb adást kávéházakban, vendéglőkben, mulatóhelyeken, korcsmákban és más hasonló nyilvános helyiségekben vagy üzletekben felszerelt rádióműsorvevőberendezéseken át hangszóróval közvetíteni, vagy azok ily módon való közvetítését lehetővé tenni.

22. §

Rádióműsorvevőberendezések létesítésére és üzembentartására jogosultak

Engedélyre jogosultak

(1) Kizárólag vételre szolgáló rádióberendezések létesítésére vagy üzembentartására a hatóságokon, hivatalokon és közintézményeken felül engedélyt kaphat minden magyar állampolgár, külföldi honos és jogi személy.

Kiskorúak és gondnokoltak engedélye

(2) Kiskorúak vagy gondnokság alatt állók csak törvényes képviselők (atyjuk, gyámjuk vagy gondnokuk) beleegyezésével kaphatnak engedélyt.

Díjhátralékosok rádióelőfizetőül való elfogadása

(3) A volt rádióelőfizetők közül azok, akiknek az engedélyét a posta korábban rádiódíjtartozás miatt visszavonta, ha rajtuk a hátralékos díjakat nem lehetett behajtani, csak akkor kaphatnak új engedélyt, ha régi tartozásukat rendezik.

23. §

A rádióműsorvevőkészülékek használata

A készülék beszerzése

(1) A rádióműsorvevőberendezéshez szükséges készülékek és alkotórészek beszerzéséről és a berendezésnek a szabályok, illetőleg az engedély feltételei szerint való berendezéséről és fenntartásáról az előfizető maga köteles gondoskodni.

Az üzembentartható készülékek száma

(2) Az előfizető saját használatára több rádióműsorvevőkészüléket is beszerezhet és azokat az engedélyben megjelölt helyen rendes használatra felváltva üzemben tarthatja. Egy engedély alapján azonban egyidőben csak egy rádióműsorvevőberendezést tarthat működésben. Ha az előfizető az engedélyben megjelölt helyen kívül több helyen is kíván egyidőben rádióműsorvevőberendezést működésben tartani, annyi vevőberendezés használatára kell engedélyt kérnie, ahány helyen vevőkészüléket egyszerre működésben tart. Ugyanígy két vagy több engedélyt kell szereznie az előfizetőnek akkor is, ha két vagy több külön rádióvevőberendezést az engedélyben megjelölt helyen tart egyidőben működésben.

Az üzembentartás helye

(3) Az előfizető a rádióműsorvevőberendezést általában csak az illetékes postahivatalban bejelentett, ott nyilvántartott helyen és célokra létesítheti és tarthatja üzemben [21. § (2) bek.]. Az előfizető azonban a rádióműsorvevőberendezést az ország területén kirándulásra, nyaralásra, belépődíjnélküli bemutatásra magával viheti és ideiglenesen üzemben is tarthatja, de köteles engedélyét, illetőleg az utolsó havi használati díj megfizetését igazoló nyugtát is magával vinni és ellenőrzéskor felmutatni. Ugyanakkor az engedélyben megjelölt (a postahivatalban nyilvántartott) helyen más rádióműsorvevőkészüléket nem tarthat üzemben.

Lakásváltozás bejelentése

(4) Ha az előfizető elköltözik, köteles lakásváltoztatását, illetőleg a berendezés áthelyezését az illetékes postahivatalban előzetesen bejelenteni.

24. §

Járóművekbe szerelt és hordozható rádióvevőberendezések engedélye

Engedélyszerzés kötelezettsége

(1) 1. Bármely járóművön rádióvevőkészüléket csak engedéllyel és e Szabályzatban megszabott feltételekkel szabad használni vagy másnak használatra átengedni. A közúti forgalomban résztvevő gépkocsiba, a repülőgépbe, a hajóba vagy egyéb járóműbe beépített (tartósan rögzített), úgyszintén a hordozható rádióműsorvevőkészülékek üzembentartására is engedélyt kell szerezni.

2. A rádiókészüléknek egyik helyről a másikra felszereletlen állapotban való egyszerű szállításához nem kell engedély.

Bemutató gépkocsikba szerelt rádiókészülék

(2) Az (1) bekezdésben megszabott rendelkezést a gépkocsik eladásával foglalkozó cégek (vállalatok) által üzemben tartott, levizsgáztatott, rendszámmal ellátott, tehát a közúti forgalomban résztvevő úgynevezett bemutató gépkocsikba szerelt rádióműsorvevőkészülékekre is alkalmazni kell.

Raktáron tartott gépkocsikba szerelt rádiókészülék

(3) A gépkocsik eladásával foglalkozó cégeknél (vállalatoknál) eladás céljára raktáron tartott, de le nem vizsgáztatott, rendszámmal el nem látott, közúti forgalomban részt nem vevő, a beléjük szerelt rádióműsorvevőkészülékkel ellátott gépjáróműveken felszerelt vevőberendezések közül a cég üzlethelyiségére, raktárhelyiségére, telepre engedélyezett rádióműsorvevőberendezés alapján egyidőben csak egy vevőberendezés tartható üzemben. Több vevőberendezés egyidejű üzembentartása esetében minden egyes vevőberendezés üzembentartásához külön engedélyt kell szerezni.

Külföldi rendszámú gépkocsikba szerelt rádiókészülék

(4) A Magyarország területén közlekedő külföldi rendszámú gépkocsiba szerelt rádióműsorvevőberendezés üzembentartásához a gépkocsi tulajdonosának a magyar posta külön engedélyét nem kell megszereznie, ha a rádióműsorvevőberendezés üzembentartására a gépkocsi tulajdonosának saját országa engedélyt adott és ez a gépkocsira vonatkozó ("Carnet de passages en douanes" vagy "Triptique" feliratú és elnevezésű) vámokiratba be van jegyezve.

25. §

Ideiglenes rádióműsorvevőengedély

Nyaralók és külföldiek ideiglenes engedélye

(1) A nyaraló, az üdülő, fürdőző stb. vendégek és az országban csak ideiglenesen tartózkodó külföldiek rádióműsorvevőberendezésnek ideiglenes tartózkodási helyükön való létesítésére és üzembentartására csupán a tartózkodás idejére érvényes engedélyt kérhetnek.

Díjfizetés

(2) A díjfizetési kötelezettség az ideiglenes engedélyeknél is az előfizetőül való jelentkezés időpontjához igazodik [29. § (3) bek. 2. pont]. Az előfizetőnek a használati díjat a berendezés üzembentartásának egész idejére az engedély kiadása előtt egy összegben kell megfizetnie. Egy hónapra járó díjat meg kell fizetnie annak is, aki egy hónapnál rövidebb ideig tart üzemben rádiót.

Az engedély érvényessége

(3) 1. Az engedélyt meghatározott időtartamra kell kiállítani.

2. Az engedély érvényessége az engedélyben meghatározott időtartam leteltével önmagától megszűnik, ezért a felmondásra vonatkozó rendelkezések az ideiglenes engedélyre nem terjednek ki.

3. Ideiglenes engedélyt legfeljebb egyévi időtartamra lehet adni.

26. §

Rádióműsorvevőberendezés próbaidőre való felszerelése

Próbáraadásra és próbáravételre jogosultak

(1) Rádióműsorvevőkészülék iparszerű előállítására vagy forgalombahozatalára jogosított iparos (gyáros) vagy kereskedő tizenöt napi próbaidőre rádióműsorvevőberendezést szerelhet fel annál, aki e Szabályzat rendelkezései szerint maga is engedélyt kaphatna rádióműsorvevőberendezés létesítésére és üzembentartására. Más személy, így a rádióelőfizető sem adhat próbára rádióműsorvevőkészüléket.

Próbáraadás bejelentése

(2) Ha rádióműsorvevőberendezést próbaidőre szerelnek fel, a próbaidő tartama alatt az engedélyt a műsorvevőberendezés felszerelésének az illetékes postahivatalban való bejelentése pótolja. A bejelentést a rádióműsorvevőberendezés felszerelésével egyidőben a készüléket próbaidőre felszerelő iparosnak (gyárosnak) vagy kereskedőnek kell megtenni.

Próbaidő tartama

(3) A próbaidő tartama legfeljebb a felszereléstől számított tizenöt nap lehet.

27. §

Bérelt rádióműsorvevőberendezés engedélye

Bérbeadásra és bérletre jogosultak

(1) Rádióműsorvevőkészülék iparszerű elállítására vagy forgalombahozatalára jogosított iparos (gyáros) vagy kereskedő rádióműsorvevőberendezést bármilyen időtartamra bérbeadhat annak, aki e Szabályzat rendelkezései szerint maga is engedélyt kaphatna rádióműsorvevőberendezés létesítésére és üzembentartására.

Bérlési engedély

(2) Az iparos (gyáros) vagy kereskedő a rádióműsorvevőberendezést az illetékes postahivatalban a saját nevére szerzett engedély (engedélyek) alapján adhatja bérbe.

28. §

A rádióműsorvevőberendezés leágaztatásai

Leágaztatás a saját lakásban

(1) A rendes használatra engedélyezett rádióműsorvevő berendezés előfizetője ugyanazt a berendezést leágaztatással lakásában ugyanazon ingatlanon levő üzletében, üzemében és egyéb helyiségeiben több hangszóróval vagy hallgatóval is összeköttetésbe hozhatja. Ilyen esetekben csak egy vevőberendezés használati díját kell fizetnie.

Leágaztatás idegen lakásban

(2) Ha az előfizető rádióműsorvevőberendezését ugyanannak a lakásnak albérletbe adott helyiségében felszerelt vételre alkalmas berendezéssel (hangszóró, hallgató) hozza kapcsolatban vagy idegen lakásban, illetőleg helyiségben (ideértve a társbérlő használatában levő helyiségeket is) szerel fel csatlakozó berendezést (lehallgató állomást), ezeket mindenben önálló rádióműsorvevőberendezéseknek kell tekinteni és utánuk külön rádióműsorvevőengedélyt kell szerezni.

Leágaztatás nyilvános helyiségekben

(3) 1. Étterem, kávéház, penzió, szálloda, szanatórium, kórház, vendéglő, színház, mozi és más hasonló nyilvános helyiség tulajdonosa, bérlője a saját kezelésében álló, másoknak bérbe nem adott, vagy másoknak lakásul nem szolgáló helyiségekben felszerelt minden egyes rádióműsorvevőberendezés, illetőleg vevőkészülék után csak a rendes használatra megállapított díjat köteles fizetni, ha a vevőkészüléket ugyanazon a házon, illetőleg telken belül hangszórók vagy hallgatók útján a tulajdonában levő vagy az általa bérelt helyiségbe (étterem, kávéház, olvasóterem, hall, vendégszoba stb.) leágaztatja és a leágaztatásért, illetőleg a rádió hallgatásáért semmiféle címen külön díjat nem szed.

2. Ha a nyilvános helyiség tulajdonosa vagy bérlője - a vendégszobákat kivéve - másoknak bérbe vagy albérletbe adott helyiségekbe ágaztatja le a vevőberendezést (pl. a szállodához tartozó étterem albérletbe adása esetében vagy ha a helyiség másnak állandó lakásul szolgál), a leágaztatást önálló vevőberendezésnek kell tekinteni és arra külön engedélyt kell szerezni.

Leágaztatás katonai laktanyákban

(4) Katonai laktanyában a legénységi szobákba vezető leágazásokért nem kell díjat fizetni, de a tiszti és az altiszti lakásokba vezető leágazásokért a lakás használójának saját nevére külön engedélyt kell szerezni.

Központi rádióvevőberendezés

(5) 1. A rádióhallgatóik részére sugárzott rádióközlések vételére szolgáló olyan rádióvevőberendezés létesítésére és üzembentartására, amelynél a nyilvános helyiség tulajdonosa vagy bérlője a berendezéshez ingatlanon belül csatlakozó hangszóró- vagy fejhallgatóleágazások (lehallgató állomások) igénybevételéért a rádióműsor hallgatóitól díjat szed, az engedélyt a 2. § (5) bekezdésnek rendelkezése szerint a közlekedés- és postaügyi minisztertől kell kérni.

2. A kérelemben pontosan meg kell jelölni, hogy a folyamodó a központi vevőberendezést hol szándékozik létesíteni és hogy a berendezéshez az egyes helyiségekben hány hangszóró- vagy fejhallgatóleágazás (lehallgató állomás) csatlakozik. A kérelemhez három példányban mellékelni kell a berendezés és a hálózat műszaki leírását.

3. Az ilyen központi rádióműsorvevőberendezések létesítésének és üzembentartásának a feltételeit, a lehallgatóállomások igénybevételéért a hallgatóktól szedhető díjakat, valamint az engedélyes által fizetendő ellenőrzési és jövedéki kárpótlási díjat a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyokiratban állapítja meg.

4. A központi rádióvevőberendezés üzembentartási helyére rádióműsorvevőberendezés létesítésére és üzembentartására jogosító engedélyt is kell szerezni.

29. §

Díjfizetési kötelezettség a rádióműsorvevőberendezéseknél

Használati díj

(1) A rendes használatra engedélyezett rádióműsorvevőberendezésekért a rádiódíjszabásban megállapított havi használati díjakat kell fizetni. Az első havi díjat az engedély kézhezvételekor, a további díjakat havonként előzetesen, minden hónap 8. napjáig kell megfizetni.

Fizetési kötelesség

(2) Az előfizető a használati díjakat az esedékesség időpontjában az előfizetés tartama alatt még akkor is köteles megfizetni, ha nincs rádióműsorvevőberendezése, vagy azt bármely ok miatt nem tartja üzemben.

A díjfizetés kezdete

(3) 1. A hónap 1. napjától 15. napjáig rendes használatra kiadott rádióműsorvevőengedélyekért a díjat az egész hónapra meg kell fizetni; a hónap későbbi napjain váltott engedélyekért a következő hónaptól kezdődően kell a díjakat fizetni. Mindkét esetben az engedélyváltás alkalmával legalább egyhavi használati díjat meg kell fizetni.

2. A díjfizetési kötelezettség kezdő időpontjának a megállapításánál azt a napot kell alapul venni, amelyen az előfizető az engedély iránti kérelmet [80. § (1) bek.] a postahivatalnak (a kézbesítőnek) közvetlenül átadta vagy postára adta.

3. Az ideiglenes engedélyért a díjat a 25. § (2) bekezdése szerint az ideiglenes tartózkodás egész idejére egyszerre kell kiegyenlíteni.

4. A próbára adott rádióműsorvevőkészülékeknél a fizetési kötelezettség kezdő időpontjának megállapításakor az 53. § (6) bekezdésének 2. pontjában foglaltak szerint a próbáraadás napját kell alapul venni.

Rádiónyugta

(4) 1. Az első hónapra fizetett díjat a posta az engedélyen nyugtázza; a további használati díjak kiegyenlítéséről az előfizetőnek nyugtát ad. A nyugta a díj megfizetésén felül azt is igazolja, hogy az előfizető a nyugta kiállításának hónapjában a nyugtán megjelölt helyen jogosítva van rádióműsorvevőberendezést létesíteni és üzemben tartani. Az engedélyt, illetőleg az utolsó havi nyugtát a következő havi nyugta kiváltásáig meg kell őrizni és ellenőrzés alkalmával kívánatra fel kell mutatni.

2. A posta a nyugtákat kiegyenlítés végett a hónap első munkanapjain mutatja be az előfizetőnek. A kézbesítő a nyugtát csak akkor hagyja az előfizetőnél, ha a nyugta teljes összegét kifizeti. Eredménytelen kézbesítési kísérlet esetében a kézbesítő az előfizetőnél értesítést hagy arról, hogy a díjat a postahivatalban egyenlítse ki. Ha az előfizető a díjat a hó végéig nem egyenlíti ki, a következő hó elején a hivatal a nyugtát a következő havi nyugtával együtt újból bemutatja. Ha az előfizető a bemutatott nyugtákat nem egyenlíti ki és fizetési kötelezettségének e hó 15. napjáig a hivatal felszólítására sem tesz eleget, a posta az engedélyt visszavonja és a nyugták összegét - az azokat terhelő pótdíjakkal együtt - közadók módjára hajthatja be.

3. Ha a rádiónyugtát kiegyenlítés végett az előfizetőnek azért nem lehet bemutatni, mert állandó lakóhelyétől huzamosabb ideig távol van, a rádiódíjnak a postahivatalhoz az (1) bekezdésben megszabott határidő alatt való eljuttatásáról az előfizető köteles gondoskodni.

Díjmentes engedélyek

(5) 1. A díjmentes használatra a 6. § (2) bekezdésének d), g), h) pontjai alapján való jogosultság a díjmentesség engedélyezése esetében az erre irányuló kérelemnek a területileg illetékes postaigazgatósághoz való megérkezése napját követő hónap 1. napjával nyílik meg és az igényjogosultságra alapul szolgáló feltételek megszűnésének hónapja végéig tart.

2. A 6. § (2) bekezdése alapján díjmentes használatra jogosított rádióengedélyes rádióműsorvevőberendezés létesítésére és üzembentartására a postaigazgatóságtól visszavonásig érvényes engedélyt kap. Ezt az engedélyt az érdekeltnek az érvényesség egész ideje alatt meg kell őriznie és ellenőrzés alkalmával kívánatra fel kell mutatnia; ha az engedély érvényessége bármely okból megszűnik, azt a postaigazgatóságnak be kell szolgáltatnia.

30. §

Az engedély megszerzése rádióműsorvevőberendezés létesítésére és üzembentartására

Bejelentés

(1) 1. A kizárólag a közhasználatú műsorszórórádióállomások rádióhallgatók részére sugárzott közléseinek és az amatőrállomások által adott jeleknek vételére szolgáló rádióműsorvevőberendezés létesítéséhez és üzembentartásához szükséges engedélyt írásban kell kérni. Az írásbeli (illetékmentes) kérelmet bármely postahivatalban (ideértve a postaügynökséget is) be lehet adni, az engedélyt azonban minden esetben a folyamodó lakása (a berendezés üzembentartási helye) szerint illetékes rádiókezeléssel megbízott levélkézbesítő postahivatal állítja ki. Az országban ideiglenesen tartózkodó külföldi részére az engedélyt bármelyik engedélykiállításra felhatalmazott postahivatal kiállíthatja, amelynél a fél jelentkezik.

2. Az engedély kiállítása iránti kérelmet a levélkézbesítőnek is át lehet adni.

3. Az engedélyt kérő bejelentésben pontosan meg kell jelölni a folyamodó nevét, foglalkozását, anyanyelvét, állampolgárságát, továbbá azt, hogy a folyamodó hol (város, község, kerület, utca, házszám, emelet, ajtó stb.) kívánja a rádióműsorvevőberendezést létesíteni és üzemben tartani. A kérvényt a folyamodó köteles aláírni; kiskorúak és gondnokoltak részére kért engedélyekre vonatkozó kérvényt a törvényes képviselőnek is alá kell írni.

4. A postahivatal kívánságára a kérelmező köteles személyazonosságát igazolni.

Díjmentes használat kérvényezése

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra szolgáló rádióműsorvevőberendezés díjmentes használatára az engedélyt a 6. § (2) bekezdés alapján erre igényjogosultnak az igényjogosultság kellő igazolásával [6. § (3) bek.] a területileg illetékes postaigazgatóságtól kell kérni [2. § (6) bek.].

Egyéb használat kérvényezése

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott használattól eltérő célokra vagy nemcsak a közhasználatú műsorszóró és az amatőrállomások által terjesztett rádióközlések vagy jelek felvételére, hanem egyéb célokra is szolgáló rádióvevőberendezések létesítésére és üzembentartására az engedélyt a közlekedés- és postaügyi minisztertől kell kérni. A kérelemben részletesen meg kell jelölni, hogy a folyamodó a vevőberendezést hova és milyen célra kéri és hogy azzal kitől, milyen időpontban, milyen közleményeket akar venni. Az ilyen rádióvevőberendezések létesítésének és üzembentartásának feltételeit a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyokiratban állapítja meg.

31. §

A rádióműsorvevőengedély érvényessége és a díjfizetési kötelezettség tartama

Az érvényesség megszűnésének esetei

(1) Az engedély érvényessége megszűnik, ha az előfizető lemond róla, ha meghal vagy ha az engedélyt a posta visszavonja.

Az érvényesség megszűnése lemondásnál

(2) Ha az előfizető az engedélyről a hó 15. napjáig mond le, az engedély érvényessége és a díjfizetési kötelezettség a lemondás hónapjának végén, a hó többi napjain történő lemondásnál pedig a lemondás hónapját követő hónap végén szűnik meg. A lemondás napjául azt a napot kell tekinteni, amelyen a lemondásra vonatkozó bejelentést a postahivatalban megteszik. Ha a bejelentést postán küldik be, lemondás napjának a bejelentés postára adásának a napját kell tekinteni.

Érvényesség megszűnése elhalálozás és engedélyvisszavonás esetében

(3) Elhalálozás és az engedély visszavonása esetében az engedély érvényessége és a díjfizetési kötelezettség az elhalálozás, illetőleg a visszavonás hónapjának végével jár le.

Érvényesség megszűnése előállítói és forgalombahozói engedély megvonása esetében

(4) Ha a rádióvevőkészülék előállítására vagy forgalombahozatalára jogosító engedély bármely okból történő visszavonása [49. § (6) bek., 50. § (7) bek.] vagy a kérelem elutasítása esetében az előfizető a már meglévő rádióműsorvevőengedély további használatáról lemond, a rádióműsorvevőengedély érvényessége a visszavonás, illetőleg az elutasítás hónapjának végével szűnik meg.

32. §

Rádióműsorvevőengedély átminősítése

Az átminősítés feltételei

(1) A rendes használat után díjat fizető előfizető e Szabályzat 6. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetében és az igényjogosultság igazolása után az engedélynek díjmentessé való átminősítését kérheti. Viszont, ha az engedélyezett díjmentesség alapjául szolgáló feltételek megszűnnek, az engedélyes köteles a változást az illetékes postaigazgatóságnak haladéktalanul bejelenteni. A posta mindkét esetben a változásnak megfelelő új engedélyt ad.

Az átminősítés hatálya

(2) A díjkötelesség átminősített engedély érvényessége a díjmentes használat alapjául szolgáló feltételek megszűnését követő hónap 1. napjával kezdődik, a díjmentessé átminősített engedélyé pedig a díjmentes használatra irányuló kérelem benyújtását követő hónap 1. napjával.

33. §

Rádióműsorvevőengedély átruházása

A rádióműsorvevőengedélyt átírni nem lehet. A közös háztartásban élő házastársak, testvérek, fel- és lemenőági rokonok azonban a készüléket az engedélyben meghatározott helyen egymás között átruházhatják. Az átruházást az illetékes postahivatalnál írásban be kell jelenteni.

34. §

Lemondás a rádióműsorvevőengedélyről (Felmondás)

Írásban lehet lemondani

(1) 1. Az előfizető a rádióműsorvevőengedélyről írásban bármikor lemondhat. A lemondást az illetékes postahivatalban kell bejelentenie.

2. Az előfizető e Szabályzat 31. § (2) bekezdésében megállapított lemondási időre jár, használati díjat akkor is köteles megfizetni, ha a berendezést bármely ok miatt nem tartja üzemben.

A lemondás visszavonása

(2) 1. Az előfizető a lemondását az illetékes postahivatalban írásban visszavonhatja annak a hónapnak a 14. napjáig, amelyben az engedély érvényessége megszűnnék. A postahivatal az előfizetőt a lemondás hatálytalanításáról írásban értesíti.

2. Az előbbi pontban megállapított határidő eltelte után a lemondást hatálytalanítani nem lehet; ha a kérelmező továbbra is előfizető kíván maradni, új rádióműsorvevőengedélyt kell szereznie.

35. §

A rádióműsorvevőberendezés leszerelése az engedély érvényességének megszűnése után

A berendezés leszerelése

(1) Az előfizető az engedély érvényességének bármely okból történt megszűnését követő nyolc nap alatt felszólítás nélkül köteles rádióműsorvevőberendezését saját költségén leszerelni.

A készülék sorsának igazolása

(2) 1. A leszerelt rádióműsorvevőberendezés sorsát a posta írásbeli külön felhívására az engedély érvényességének megszűnésétől számított nyolc nap alatt hiteltérdemlően írásban igazolni kell.

2. A volt előfizető a készüléket:

a) eladhatja, elajándékozhatja vagy megőrzésre átadhatja olyan személynek (jogi személynek is), kereskedőnek, iparosnak (gyárosnak), akinek rádióberendezés létesítésére és üzembentartására, illetőleg rádiókészülék előállítására vagy forgalombahozatalára engedélye van,

b) felhasználhatja más olyan berendezések létesítésére, amelyek rádióvételre nem alkalmasak,

c) a postának ajándékozhatja,

d) a készüléket a posta által lepecsételt zárt dobozban (ládában, csomagolópapirosban) magánál tartja [(4) bek.].

Elhalálozásnál

(3) Az elhalálozott előfizető örököse (a vele közös háztartásban élt hozzátartozója is), ha a berendezés birtokába kerül és nincs a birtoklás helyére érvényes engedélye, az (1) és (2) bekezdés rendelkezései szerint köteles eljárni.

A készülék lepecsételése

(4) 1. A lepecsételést az illetékes postahivatalban kell kérni és a készüléket a lepecsételésre alkalmas burkolattal és zsineggel együtt oda kell bevinni. A lepecsételésért a Rádiódíjszabásban megállapított díjat kell fizetni.

2. A hatályos pecséteket a készülékről csak az illetékes postai hatóság vagy hivatal engedélyével szabad eltávolítani.

A készülék átadása a postának

(Ajándékozás)

(5) A posta rádióműsorvevőkészüléket megőrzésre nem fogad el. A posta az előfizetőktől, valamint a volt előfizetőktől csak olyan készüléket vesz át, amelynek tulajdonjogáról az előfizető minden ellenszolgáltatás nélkül végleg lemond. A rádióműsorvevőkészüléket bármelyik postahivatal átveszi. Az átvett készülékeket a posta, a hadigondozási pénzellátásban részesülő I. és II. járadékosztályba sorozott elszegényedett hadirokkantaknak vagy a vakoknak ajándékozza.

IV. RÉSZ

ANTENNÁK LÉTESÍTÉSE

36. §

Az antenna fajtái és alkotórészei

Az antenna fogalma

(1) 1. Az antenna a rádió- (adó- vagy vevő-) berendezés olyan tartozéka, amely a rádióhullámok kisugárzására vagy felvételére szolgál. Antennát, ideértve a közös és a központi antennarendszereknél a le nem zárt antennaleágazást is, csak az használhat, akinek rádióberendezés létesítésére és üzembentartására engedélye van.

2. Az antenna az elhelyezés szerint belső vagy külső.

Belső antenna

(2) 1. Belső antennát az épületek (lakás, üzlethelyiség, raktár stb.) belsejében szerelik fel.

2. A padlástérben (a padlás belsejében), a folyosón vagy a lépcsőházban elhelyezett antennát belső antennának kell tekinteni, azonban a 37., 38. és 41. §-ok rendelkezéseit az ilyen antennákra is alkalmazni kell.

Külső antenna

(3) 1. A külső antenna huzalai egészben vagy részben valamely épület külső részein vagy be nem épített ingatlanon az ingatlanok felett a levegőtérben vannak elhelyezve.

2. A külső antenna, ha két vagy több engedélyes használja, lehet központi vagy közös antenna.

Központi antenna

(4) 1. A központi antenna olyan külső antenna, amelyről erősítő közbekapcsolásával vagy a nélkül egy épület (háztömb) összes helyiségeibe építhető leágazás.

2. Olyan épületben, ahol e Szabályzat rendelkezésének megfelelő központi antennaberendezés van, a háztulajdonos (megbízottja) a rádióműsorvevőberendezésnek létesítésére és üzembentartására jogosítottnak nem köteles külön külső antenna építését megengedni.

3. E Szabályzat követelményeinek megfelelő központi antennával bíró épületen vagy ingatlanon csak postaszolgálati antennák, továbbá rádióadó- és azokhoz tartozó vevőberendezésekhez szükséges antennák szerelhetők fel [42. § (2) bek. 1. pont].

Közös antenna

(5) Ugyanaz az antenna az antenna tulajdonosának hozzájárulásával két vagy több engedélyes használatára is szolgálhat.

Az antenna alkotórészei

(6) 1. Az antenna alkotórészei: a rádióhullámok kisugárzására vagy vételére szolgáló antennahuzal (rúd, bot, gömb, kosár stb.), az antennahuzalt a készülékkel összekötő bevezetés, a földvezeték, földelés és a villámvédelem.

2. A központi antenna alkotórészei az előbbi bekezdésben említett antennahuzalon és bevezetésen felül az erősítőberendezés, a csatolóelemek, az elosztóhálózat és a csatlakozó dobozok.

37. §

Az antennaépítés irányelvei

A külső antenna építésének általános irányelvei

(1) Külső antenna építésének általános irányelvei:

a) Külső antennát úgy kell építeni, hogy a már meglévő antennák működését ne zavarja és az esetleg később létesítendő újabb antennák építését lehetőleg ne akadályozza.

b) Párhuzamosan szerelt antennák között a távolság lehetőleg 5 méternél nagyobb legyen.

c) Keresztezés esetében a két antenna keresztezési szöge lehetőleg 90ř legyen és lehetőleg 60ř-nál ne legyen kisebb. A keresztezés pontjában az antennák között legalább 1 méter függőleges távolság legyen.

d) Ha az új antenna elhelyezése a korábban megépített antennák miatt nem lehetséges vagy az egyik antenna működése a másikat zavarja, a 41. § (4) bekezdése, illetőleg a 3. § (3) bekezdése értelmében kell eljárni.

e) Az antennának a kéményekhez való szabad járást és a háztatarozási munkák elvégzését akadályoznia nem szabad.

f) Az antennához felhasznált huzalokat a támpontok között nem szabad több darabból összetoldani.

g) Többvezetékes antenna huzalait kereszttartókra kell felerősíteni. A kereszttartókat vasból vagy keményfából lehet készíteni és hosszúságuk legfeljebb 2 méter lehet.

h) Az antennahuzalok kikötésére kéményt vagy az épületnek egyéb kiemelkedő részeit csak akkor szabad igénybevenni, ha a várható legnagyobb terhelésnek megfelelő szilárdságúak.

i) Ha az épületen nincs kiemelkedő rész, az antenna kikötésének céljaira az épület falához vagy tetőszerkezetéhez erősített vagy az épülettől különálló támszerkezeteket kell alkalmazni. A támszerkezeteket és ezek kihorgonyzásait kellő gonddal kell megerősíteni és úgy kell felszerelni, hogy a legnagyobb terheléskor is megtartsák eredeti helyzetüket. A támszerkezeteknek, kihorgonyzásoknak a tetőtől való kilépési helyein a nedvesség behatolásának megakadályozására megfelelő védőtokot kell alkalmazni. Fából készült támszerkezetek alkalmazását lehetőleg kerülni kell. Ha ezeket mégis fából kellene készíteni, anyaguk csakis vörösfenyő vagy keményfa lehet.

j) Az antennaelágazás lehetőleg függőleges legyen, minél kevesebb vízszintes résszel és azt az antenna huzalaihoz úgy kell megerősíteni, hogy ezáltal az utóbbi szilárdsága ne csökkenjen. Forrasztani vagy hegeszteni csak a húzásra igénybe nem vett huzaldarabokon szabad.

k) Az antennakikötőpontok egymástól való távolsága 20 méternél több nem lehet. Közterületektől vagy közhasználatú gyenge vagy erősáramú vezetékektől távoleső helyeken épített antennáknál a legnagyobb fesztávolság 60 méter lehet.

l) Azoknál az antennáknál, amelyek nyilvános utakat, tereket, vasutakat, erősáramú, közhasználatú távíró-, távbeszélő- vagy egyéb villamosjelzőberendezéseket kereszteznek, a 39-40. §-ok rendelkezései szerint kell eljárni.

m) Az antenna építéséhez csak a "Szabadtéri antennák huzalanyagának szabványa" elnevezésű "MOSZ 272 sz. szabvány" feltételeinek megfelelő huzalanyagot szabad felhasználni, azonban 1.5 mm2 összkeresztmetszetnél vékonyabb sodrott vezetéket használni nem szabad. Városokban a sodrott vezetékek alkalmazását a füstgázok maróhatása miatt lehetőleg kerülni kell. Az antennát úgy kell megépíteni, hogy a huzalokon a legkedvezőtlenebb (hó-, szélterhelés stb.) esetben fellépő legnagyobb húzóigénybevétel az anyag szakítószilárdságának egynegyedét ne haladja meg. Ha az antennát nem külön földbeásott faoszlopok tartják, a felerősítéshez lehetőleg kovácsolt vasból készült kellő szilárdságú csöveket vagy idomvasat kell használni. Kihorgonyzására kellő szilárdságú horgonyzott acélhuzalkötelet kell alkalmazni.

n) Az antennahuzalok szigetelésére általában dió- vagy tojásszigetelők használhatók. A szigetelők törési biztonsága a felhasznált huzal szakítási szilárdságának legalább tízszerese legyen. A szigetelőket úgy kell felszerelni, hogy csak nyomásra legyenek igénybevéve. Szigetelőknek egymással vagy a végeikre alkalmazandó szívdarabokkal való összekötésére vagy az antenna anyagával megegyező anyagú, vagy horgonyzott vashuzalt kell használni. E huzalok szakítási szilárdsága legalább kétszerese legyen az antenna huzalnak.

Belső antenna építésének irányelvei

(2) 1. Belső antennát tetszés szerint lehet létesíteni. Ilyen antenna céljaira megfelelő biztosító alkalmazása mellett a világítási berendezéseknek az engedélyes, (az előfizető) helyiségében felszerelt belső vezetékeit is fel lehet használni.

2. Az (1) bekezdésben ismertetett antennák építésénél követendő általános irányelveket a belső antenna építésénél értelemszerűen kell alkalmazni.

A központi antenna létesítésének általános irányelvei

(3) A központi antenna létesítésénél és üzembentartásánál az antennákra vonatkozó általános irányelveken felül még az alábbiak szerint kell eljárni:

a) A központi antenna helyét úgy kell megválasztani, hogy az a helyi viszonyokat figyelembevéve, a vétel legnagyobb zavarmentességét biztosítsa.

b) A központi antennát csak az antennát befogadó épületen (telken) lévő helyiségbe szabad leágaztatni.

c) A központi antennaberendezést, a hozzátartozó erősítőt és az elosztóhálózatot úgy kell megépíteni, hogy az épület (épületcsoport egyes helyiségeiben lévő csatlakozások kapcsain mért rádiófrekvenciás feszültség legalább ugyanakkora legyen, mint az ugyanazon helyen a háztetőn 1 m hatásos magasságú antennából kapott feszültség. Ezt a feltételt az antennának a 3.750-20.000 m/s és 150-1.500 kc/s frekvenciasávban kell teljesíteni. Az elosztórendszert és az erősítőt úgy kell megépíteni, hogy azok a környék elektromos berendezéseitől származó zavarokat ne vegyék fel.

d) A központi antenna építésére a postától előzetesen külön engedélyt kérni nem kell, de az antennát építő iparos vagy vállalat a központi antenna üzembehelyezését a postának 8 nap alatt írásban bejelenteni köteles. A bejelentést, amely a központi antenna műszaki és egyéb adatait mérőjegyzőkönyvben összeállítva tartalmazza, a posta rádiótanácsadó és zavarvizsgáló hivatalának (Budapest) kell megküldeni.

Antennaépítés segédrezgést keltő készülékhez

(4) Az az előfizető, akinek rádióműsorvevőkészülékében (szuperregeneratív, transzponáló és hasonló készülékek) segédrezgést keltő (oszcillátor) cső van, központi antennával nem bíró ingatlanon is csak akkor építhet és használhat külső antennát vagy padlásantennát, ha a vevőkészülék szerkezete és kapcsolása biztosítékot nyújt arra, hogy a berendezés működése a környék rádióvételét nem zavarja.

38. §

Villámvédelem és földelés

Villámhárító

(1) Az antennaelágazás végére közvetlenül az épület fedett helyiségébe való belépés előtt lehetőleg egy ritkított gázzal töltött úgynevezett önműködő (automatikus) túlfeszültséglevezetőt kell felszerelni (pl. neonpatron).

Földelés

(2) 1. A fedett helyiségbe való bevezetés előtt vagy közvetlenül azután egy darab szívócsúcsokkal ellátott, legalább ötamperes földelőkapcsolót kell alkalmazni. A földelő kapcsolót használaton kívül állandóan a földre kell kapcsolni.

2. Földelésül a vízvezeték csőhálózata, földbe levezetett esőcsatorna, esetleg a vízvezetékkel fémesen összekötött gőzfűtési csövek is felhasználhatók. Ha ilyen földelési eszközök nem állanak rendelkezésre, külön földelést kell építeni. A földvezeték keresztmetszete az antennahuzalénak kétszerese legyen, de legalább 1.5 mm2 keresztmetszetű vörösrézhuzal legyen.

3. A földelés készítésére a talajnak állandóan talajvizet tartalmazó vagy nedves rétegéig kell leásni és ott a földvezeték mintegy 5 méter hosszú darabját csigavonalban kell lefektetni.

4. Egyedülálló és villámcsapásnak jobban kitett épületnél a fedett helyiségen kívül elhelyezett villámhárítóhoz közvetlenül és a falon kívül csatlakozó külön ásott földelést lehetőleg még akkor is kell építeni, ha egyébként a vétel céljára földelésnek a vízvezeték vagy egyéb csőhálózat szolgál.

5. A földbe elhelyezett földvezetékrész toldását kerülni kell.

6. A földelő vezetéket a legrövidebb úton, éles kanyarulatok nélkül, gyúlékony anyagoktól távol kell vezetni. Földelésül csupaszvezeték is alkalmazható.

39. §

Antennaépítés villamosvezetékek közelében

Nagyfeszültségű vezeték közelében

(1) Nagyfeszültségű (250 volton felüli) vezetékek közelében az antennát úgy kell építeni, hogy a kétféle vezeték még akkor se érintkezhessen, ha elszakad. A kétnemű vezeték között mért vízszintes távolság 10 méternél kisebb nem lehet. Nagyfeszültségű vezetéket keresztezni nem szabad.

250 Voltnál kisebb feszültségű vezeték közelében

(2) 1. Ha a 250 Voltnál kisebb feszültségű vezetékkel való találkozásnál antennaszakadáskor fémes érintkezés is lehetséges, a vezetéknél később épült antennán az antenna tulajdonosának költségén azon a fesztávolságon belül, ahol az érintkezés veszélye felléphet, az erősáramú vezetéket szigetelőtől-szigetelőig terjedő jól földelt védőhuzalokkal vagy védőhálóval kell ellátni.

2. Az erősáramú villamosberendezésen szükséges munkákat csak a berendezés tulajdonosa vagy személyzete végezheti.

3. Az antenna építését csak az előbbi 1. pontban említett munka befejezése után szabad megkezdeni.

Gyengeáramú vezeték közelében

(3) 1. Gyengeáramú vezetékkel való találkozásnál a párhuzamos vezetést kerülni kell. Ha ez nem lehetséges, a kétnemű vezetékek között 5 méter vízszintesben mért távolságot kell megtartani.

2. Keresztezésnél a kétnemű berendezés legközelebb álló huzalai között legalább 1 méter függőlegesben mért távolságnak kell lennie. A keresztezés lehetőleg 90ř, de semmiesetre sem 60ř-nál kisebb szög alatt történjék.

Villamosvezetékek támszerkezeteinek igénybevétele

(4) 1. Erős- vagy gyengeáramú vezetékek tetőtartóihoz vagy oszlopaihoz (támszerkezeteihez) az antenna csak akkor köthető ki, ha a tulajdonos erre előzetes írásbeli engedélyt adott. Ily berendezések vezetékeit - a 37. § (2) bekezdésében említett kivételtől eltekintve - antenna céljaira nem szabad használni.

2. Ha az antenna közhasználatú vagy vasútüzleti vezetékek üzemét zavarja vagy azok esetleges bővítését megakadályozza, az engedélyes (az előfizető) köteles az antennát minden díjtérítési vagy kártérítési igény nélkül a saját költségén áttelepíteni, áthelyezni, esetleg el is távolítani.

40. §

Antennaépítésre igénybevehető ingatlanok és támszerkezetek

Saját tulajdonban levő, birtokolt vagy bérelt ingatlan

(1) Belső vagy külső antenna építésére (kihorgonyzására, leágazására, bekapcsolására, légűrben elvezetésére stb.) s így a központi antenna építésére is, csak azokat az ingatlanokat, illetőleg az ingatlannak csak azt a részét lehet igénybevenni, amelyeknek a rádióberendezés engedélyese (előfizetője) a tulajdonosa vagy a birtokosa vagy amelyekre, mint főbérlőnek (társbérlőnek) vagy albérlőnek bérleti joga egészben vagy részben kiterjed. Ha főbérlő több lakásból álló házat vagy a házban több lakást haszonszerzés céljából bérel azért, hogy azt másoknak bérbeadja, a főbérlő által bérelt helyiségek bérlőit a főbérlőkkel azonosan kell elbírálni.

Idegen ingatlan

(2) Idegen ingatlant csak az ingatlan tulajdonosának (birtokosának) előzetes írásbeli beleegyezésével és az általa megállapított feltételekkel szabad antenna építésére igénybe venni.

Csatlakozás más antennájához

(3) Más rádióengedélyes antennatartótámszerkezetét csak az engedélyes írásbeli beleegyezésével szabad igénybe venni.

Albérlő antennája

(4) Az albérlő csak a főbérlő hozzájárulásával és a főbérlő felelősségére építhet külső antennát. Az ingatlan tulajdonosa (birtokosa) vagy meghatalmazottja megokolt esetben eltekinthet a főbérlő hozzájárulásától.

Utak és vasutak átfeszítése

(5) 1. A külső antennák építésénél a nyilvános utak, terek, vasutak keresztezését lehetőleg mellőzni kell.

2. Ha a keresztezést nem lehet elkerülni, az építés előtt e § (2) bekezdése értelmében az út, tér vagy vasút tulajdonosának előzetes engedélyt is meg kell lehet szerezni.

(3) Ha az antenna közutat (utcát, teret) vagy vasutat feszít át és az átfeszítésbe az illetékes közigazgatási hatóság (vasút) beleegyezik, az antenna huzalait az úttest szintjétől számítva legalább 5.5 méter magasságban kell kifeszíteni, feltéve, hogy az illetékes közigazgatási hatóság (vasút) nem kíván ennél magasabb átfeszítést.

Kivételek

(6) 1. Az e §-ban foglalt rendelkezés alól kivételek:

a) a közlekedés- és postaügyi miniszter által közérdekből vagy postaszolgálati érdekből engedélyezett rádióberendezések antennái;

b) a műemlékek, amelyeken külső antennát csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetes hozzájárulásával lehet építeni;

c) azok az épületek (épületcsoportok), amelyekben e Szabályzat követelményeinek megfelelő központi antenna van.

2. A központi antennával bíró épületekben rádióműsorvevőberendezések létesítésére és üzembentartására jogosult lakóknak külső-, folyosó-, lépcsőház és padlásantenna létesítésére és üzembentartására vonatkozó joga mindaddig szünetel, ameddig a központi antenna e Szabályzat rendelkezéseinek megfelel.

Villamosvezetékek támszerkezeteinek igénybevétele

(7) Erős- vagy gyengeáramú vezetékek tetőtartóinak vagy oszlopainak (támszerkezeteinek) igénybevétele esetében a 39. § (4) bekezdésének 1. pontjában foglaltak az irányadók.

Közhasználatú távíró- és távbeszélővezetékek támszerkezeteinek igénybevétele

(8) 1. Ha az antenna felállítása a közhasználatú távíró- és távbeszélővezetékek miatt lehetetlen, az érdekelt kérelmére a területileg illetékes postaigazgatóság megengedheti a közhasználatú vezetékek támszerkezeteinek igénybevételét is, de csak akkor, ha ez a közhasználatú vezetékek használatát vagy további bővítését nem akadályozza vagy hátrányosan nem befolyásolja. Ez az engedély bármikor visszavonható.

2. A közhasználatú támszerkezetek igénybevételéért a rádiódíjszabásban megállapított díjakat kell fizetni.

Antenna által okozott zavar megszüntetése

(9) Ha az antenna a közhasználatú vagy a vasútüzleti vezetékek üzemét zavarja vagy bővítésüket akadályozza, a 39. § (4) bekezdésének 2. pontjában foglaltak szerint kell eljárni.

41. §

Az ingatlantulajdonos hozzájárulásának megszerzése az antenna felszereléséhez

Belső antenna tetszés szerint létesíthető

(1) Belső antennát - a folyosó-, a lépcsőház- és a padlásantennát kivéve - a rádióberendezés engedélyese (előfizetője) az általa bírt vagy bérelt helyiségben tetszés szerint létesíthet.

Külső antenna építési szándékának bejelentése

(2) 1. Ha a rádióberendezés engedélyese (előfizetője) az ingatlant, amelyre bérleti joga kiterjed, külső antenna, továbbá folyosó-, lépcsőház- vagy padlásantenna építésére igénybe akarja venni, az építés megkezdése előtt köteles szándékát az ingatlan tulajdonosának (birtokosának) vagy meghatalmazottjának szóval vagy - kívánságára - írásban bejelenteni. Az írásbeli bejelentést átvételi elismervény ellenében kell átadni vagy postán, tértivevényes ajánlott levélben elküldeni.

2. A bejelentésben meg kell említeni, hogy az engedélyes (az előfizető) az antennát (kihorgonyzását, leágazását, bevezetését stb.) hol helyezi el, maga kívánja-e megépíteni vagy kit kíván azzal megbízni. Az ingatlan tulajdonosának (birtokosának vagy meghatalmazottjának) írásbeli kívánságára az engedélyes (az előfizető) a munkát a 43. §-ban meghatározott iparjogosítvánnyal rendelkező iparossal köteles végeztetni, kivéve, ha helyben ilyen iparjogosítvánnyal rendelkező iparos nincs, vagy ha magának az engedélyesnek (az előfizetőnek) van ilyen iparjogosítványa.

Az ingatlantulajdonos beleegyezése az antennaépítésbe

(3) Ha az ingatlan tulajdonosának (birtokosának) vagy meghatalmazottjának az antenna építése ellen nincs kifogása, erről az engedélyest (az előfizetőt) a bejelentés kézhezvételétől számított nyolc nap alatt írásban értesíteni köteles. Ily esetben az engedélyes (az előfizető) az antennát megépítheti, illetőleg megépíttetheti, de a munka megkezdésének idejét a tulajdonosnak (birtokosnak) vagy meghatalmazottjának szintén köteles bejelenteni.

Az ingatlantulajdonos az antenna megépítése ellen kifogást emel

(4) 1. Ha az ingatlan tulajdonosa (birtokosa) vagy meghatalmazottja a külső antenna-, folyosó-, lépcsőház- vagy padlásantenna megépítését kifogásolja, a bejelentés vételétől számított nyolc nap alatt köteles erről az engedélyest (az előfizetőt) a kifogások alapjául szolgáló okok felsorolásával írásban értesíteni.

2. Az engedélyes (az előfizető) a kifogásokat döntés végett a közlekedés- és postaügyi miniszter elé terjesztheti. Ilyenkor az antennát a közlekedés- és postaügyi miniszter döntése előtt nem szabad megépíteni.

3. A közlekedés- és postaügyi miniszter a szükség szerint a felek meghallgatása esetleg bármely fél kérelmére, avagy hivatalból elrendelt helyszíni szemle után bírói út kizárásával végérvényesen dönt az antenna megépítésének kérdésében, valamint abban a kérdésben, hogy az alkalmazottainak kiküldésével vagy egyébként felmerülő költségeket ki köteles megtéríteni. A költségek behajtására e Szabályzat 7. § (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. A közlekedés- és postaügyi miniszter a helyszíni szemle költségére előleg letételét is elrendelheti; az előleg letételének elmulasztása esetében a szemle megtartásának mellőzésével dönt.

Az ingatlantulajdonos az antennaépítésre nézve nem nyilatkozik

(5) 1. Ha az ingatlan tulajdonosa (birtokosa) vagy meghatalmazottja a (2) bekezdésben megszabott bejelentés vételétől számított nyolc nap alatt nem értesíti írásban az engedélyest (az előfizetőt) az elhatározásáról vagy arról, hogy a (4) bekezdés 1. pontja értelmében az építést kifogásolja, az antenna építését többé nem ellenezheti és az engedélyes (az előfizető) az antennát megépítheti vagy megépíttetheti.

2. Ha a megépítést a tulajdonos (birtokos) vagy meghatalmazottja megakadályozza, az engedélyes (az előfizető) igazolva azt, hogy a (2) bekezdés rendelkezéseinek eleget tett, a közlekedés- és postaügyi miniszterhez fordulhat, aki ez ügyben az ingatlantulajdonos (birtokos) vagy meghatalmazottja meghallgatása nélkül bírói út kizárásával [(4) bek. 3. pont] végérvényesen határoz és határozatában az engedélyest (az előfizetőt) rendőri karhatalom igénybevételére is feljogosítja.

Antennaépítéssel okozott károk

(6) Az antennaépítéssel okozott károk kérdésében felmerülő viták eldöntése bírói útra tartozik

A közlekedés- és postaügyi miniszter döntése műszaki természetű vitákban

(7) A közlekedés- és postaügyi miniszter dönt bírói út kizárásával a (4) bekezdés 3. pontjában említett eseten kívül az antenna építése, fenntartása, áthelyezése, lebontása stb. tekintetében a tulajdonos (birtokos) vagy meghatalmazottja és az engedélyes (előfizető), valamint az egyes engedélyesek minden műszaki természetű vitában is.

42. §

Az ingatlantulajdonos jogai és kötelességei

Külső antennánál

(1) 1. Az ingatlan tulajdonosa (birtokosa) vagy meghatalmazottja [40. § (1) bek.] az antenna építését és fenntartását ellenszolgáltatás nélkül köteles tűrni, az antenna helyét azonban úgy kell megállapítani, hogy az az ingatlan állagát ne veszélyeztesse és használatát ne akadályozza.

2. A tulajdonos (birtokos) az építéssel vagy a fenntartással okozott kárának megtérítését, a rádió üzembentartásának abbahagyásakor pedig az előbbi állapot helyreállítását kérheti és ha erre nézve az engedélyessel (előfizetővel) megegyezni nem tud, azt a törvény rendes útján követelheti.

Központi antennánál

(2) 1. A követelményeknek megfelelő központi antennával bíró ingatlan tulajdonosa csak a postaszolgálati antennák és az engedélyezett rádióadó- és ezekhez tartozó rádióvevőberendezések antennáinak létesítését és fenntartását köteles tűrni [36. § (4) bek. 3. pont].

2. A központi antenna tulajdonosának (birtokosának) joga van az e Szabályzat követelményeinek megfelelő központi antenna létesítése előtt rádióműsorvevőberendezések céljára korábban felszerelt külső különantennákat az érdekelt előfizetőnek a 47. § (3), illetőleg a 46. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő módon való értesítése után, a központi antennához történő csatlakozásakor saját költségén leszereltetni, illetőleg a külső antenna leszerelésével egyidőben a központi antennaleágazáshoz való csatlakozást saját költségén végrehajtani.

3. A központi antenna tulajdonosa (birtokosa) köteles a központi antennaberendezésnek és az ahhoz csatlakozó központi erősítőnek rendeltetésszerű éjjel-nappali folytonos üzemképességéről és karbantartásáról gondoskodni.

4. Az antennacsatlakozókat úgy kell megépíteni, hogy elektromos adataik lehetővé tegyék a gyakorlatban elterjedt és használatos rádióműsorvevőkészülékek (beleértve a kristálydetektoros készülékeket is) minden átalakítás nélkül való bekapcsolását. Az épület (épületcsoport) egyes helyiségeiben az antennaleágazás csatlakozóit olyan műszaki berendezésekkel kell ellátni, amelyek meggátolják azt, hogy az egyik helyiségben esetleg bekövetkező kezelési (visszacsatolási) vagy műszaki hibák ugyanahhoz a központi antennához tartozó más leágazásokban vételzavarokat vagy veszélyt okozhassanak. Az antennacsatlakozás konnektorának oly módon kell különböznie a csatlakozás helyiségében lévő világítási vagy egyéb erősáramú vezetékek konnektoraitól, hogy a hozzátartozó konnektorfelsőrésszel ne lehessen a világítási konnektorhoz dugaszolni s ezenkívül a földvezeték és az antenna csatlakozási helyeit külön is meg kell jelölni.

5. Ha a központi antenna nem felel meg a követelményeknek, az érdekelt rádióelőfizetők külön antennáikat továbbra is fenntarthatják, illetőleg a központi antennához való csatlakoztatás alkalmával leszerelt külön antennájuk újbóli felszerelését, esetleg a központi antenna újbóli átépítését kívánhatják a központi antenna tulajdonosának birtokosának) a költségén. Arra nézve, hogy a külön antenna újbóli felszerelése megokolt-e vagy sem, vita esetében a közlekedés- és postaügyi miniszter végérvényesen dönt.

6. A központi antenna tulajdonosa (birtokosa) az antenna felszereléséért, használatáért és fenntartásáért díjat nem szedhet.

7. A központi antenna tulajdonosa (birtokosa) és a rádióengedélyesek (előfizetők) között a központi antenna létesítéséből, üzembentartásából, használatából a külön antenna leszereléséből s annak újra való felszereléséből a helyreállítási költségek viseléséből felmerülő viták eldöntése bírói útra tartozik.

43. §

Iparszerű antennaépítés

Antenna iparszerű építésére jogosultak

(1) Antennát iparszerűen csak rádiószerelőipart gyakorló vagy olyan iparos építhet (tarthat karban, bonthat le stb.), akinek villamosáramú berendezések, ezek részeinek, valamint villamos mérőeszközöknek felszerelésére, vezetékek létesítésére, kapcsolására, javítására vagy e munkák valamelyikének elvégzésére jogosító iparigazolványa vagy iparengedélye van.

Antennák bejelentése a postának

(2) A külső és belső antenna felszerelését a postának általában nem kell bejelenteni. A központi antenna felszerelését végző iparos azonban a központi antenna létesítését köteles bejelenteni a posta rádiótanácsadó és zavarvizsgáló hivatalának [37. § (3) bek. d) pont].

44. §

Az engedélyes (az előfizető) által létesíthető antennák száma

Rádióműsorvevőberendezéseknél

(1) A rádióelőfizető a berendezésre szerzett engedély alapján csak egy külső antennát építhet.

Rádióállomásoknál

(2) 1. A közérdekű és a magánhasználatú rádióállomások engedélyese engedélye alapján az engedélyokiratban meghatározott frekvenciasávokra alkalmas három antennát építhet és tarthat üzemben, ha a több antenna létesítése a házban lakó más rádióelőfizetők jogos, érdekeit nem sérti.

2. A kísérleti rádióállomás (14. §) engedélyese a közlekedés- és postaügyi miniszter külön engedélyével több antennát is építhet. Ebben az esetben minden megkezdett három antenna után egy-egy rádióműsorvevőengedélyt kell szerezni.

Rádióvevőkeszülék előállítóinál és forgalombahozóinál

(3) Az előbbi bekezdés 2. pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a rádióműsorvevőberendezések előállítására vagy forgalombahozatalára jogosított iparos (gyáros) kereskedő üzemében vagy üzletében a készülék kipróbálása céljából több antennát kíván létesíteni. A több antenna létesítésére az engedélyt ebben az esetben a területileg illetékes postaigazgatóság adja meg.

45. §

Az antennatulajdonos felelőssége

Az előfizető (az engedélyes) - a központi antennánál az antennatulajdonos - köteles az antennát, az antennaleágazást, az erősítőt stb. állandóan jókarban tartani s az esetleges hibákat azonnal megszüntetni, a használatnál a fennálló rendelkezéseket megtartani.

46. §

Az antenna áthelyezése az ingatlan lebontása érdekében

Felszólítás az antenna áthelyezésére

(1) Az előfizető (az engedélyes) az épület lebontásakor, nagyobbmérvű átalakításakor, felemelésekor vagy új épület létesítésekor az ingatlan tulajdonosának (birtokosának) vagy meghatalmazottjának írásbeli felszólítására a felszólítás vételétől számított, nyolc nap alatt antennáját saját költségén lebontatni, esetleg a tulajdonos (birtokos, vagy meghatalmazottja kívánságára saját költségén áthelyezni köteles.

Eljárás, ha az előfizető a felszólításnak nem tesz eleget

(2) 1. Ha az előfizető (az engedélyes) a felhívásnak nyolc nap alatt nem tesz eleget, a munkálatokat a tulajdonos (birtokos) vagy a meghatalmazottja az előfizető (az engedélyes) költségére és veszélyére végeztetheti el.

2. Előzetes felszólítás nélkül az ingatlan tulajdonosa az antennát le nem szerelheti és át nem helyezheti.

3. A költségek megtérítését a tulajdonos (birtokos) a törvény rendes útján követelheti

47. §

Az antenna leszerelése

Elhagyott antennák

(1) 1. Ha az előfizető (az engedélyes) elköltözik és az antennáját nem szereli le, az ingatlantulajdonosa a munkálatot a 46. §-ban foglalt rendelkezések szerint végeztetheti el.

2. Ha az elhagyott antenna közhasználatú hírközlő berendezések üzemét vagy más előfizető rádióvételét zavarja, a közlekedés- és postaügyi miniszter az antenna tulajdonosának veszélyére és költségére minden felszólítás nélkül azonnal leszereltetheti. A költségek behajtására a Szabályzat 7. § (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Veszélyes antennák eltávolítása

(2) 1. Ha a külső antenna fenntartása emberi életre vagy vagyonra fenyegető veszéllyel jár, a rendőrhatóság az antennának záros határidő alatt való áttelepítését, áthelyezését, esetleg nyomban való leszerelését is elrendelheti. Ha az engedélyes (az előfizető) a kitűzött határidő alatt a felhívásnak nem tesz eleget, a rendőrhatóság az antennát az engedélyes az (előfizető) költségére és veszélyére távolíttathatja el.

2. A rádióantennák szabálytalan módon való felszereléséből származható veszélyek elhárítása céljából a közhasználatú villamosberendezések engedélyesei a villamos vezetékeik közelében felszerelt rádióantennákat bármikor felülvizsgálhatják és a szabályellenesen felszerelt vagy a fenntartás hiányossága miatt közveszélyes antennák átépítése, áthelyezése, esetleges azonnali leszerelése céljából a rendőrhatóság közreműködését is igénybe vehetik. Halasztást nem tűrő esetben a közhasználatú villamosberendezés engedélyese a közveszélyes antennát az antennatulajdonos értesítése után annak költségére a rendőrhatósághoz tett feljelentéssel egyidejűleg eltávolíthatja.

Külön antennák leszerelése központi antenna építésekor

(3) Központi antenna építése esetében az ingatlanon rádióműsorvevőberendezések céljaira korábban felszerelt antennák leszerelésénél a 46. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

V. RÉSZ

RÁDIÓKÉSZÜLÉKEK IPARSZERŰ ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FORGALOMBAHOZATAL

48. §

Rádiókészülékek iparszerű előállításának és forgalombahozatalának engedélyezése

Az engedélyezés feltételei

(1) 1. A rádiókészülékek belföldön való előállítására, és mind a belföldön, mind a külföldön előállított adókészülékek forgalombahozatalára engedélyt olyan nagykorú magyar állampolgár, egyéni vagy társas cég, vagy vállalat kaphat, aki, illetőleg amely érvényes iparigazolvány, vagy iparengedély alapján villamosáramú berendezéseknek, azok részeinek, valamint villamos mérőeszközöknek létesítésével, javításával, illetőleg ezeknek a munkáknak valamelyikével foglalkozik, avagy a rádiószerelő- vagy a műszerészipart gyakorolja és arra a helyre (üzlet, telep), ahol a készüléket előállítja (javítja), vagy forgalombahozza, a rádióműsorvevőberendezés létesítésére és üzembentartására jogosító engedélyt is megszerzi. Az engedély feltételeit a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyokiratban, esetről-esetre állapítja meg.

2. Az iparos (gyáros) a kapott engedély alapján az általa előállított rádióadó- és a hozzátartozó vevőkészüléket forgalomba is hozhatja.

3. Az engedélyezési eljárásra, a felelős kezelők személyére, a díjakra, az engedély érvényességére, az adókészülékek használatára, üzembentartására a 14. § (2) bekezdésében, a 16., 17., 18. és 20. §-ban foglalt rendelkezéseket értelemszerűen a rádióadókészülékek iparszerű előállításánál is alkalmazni kell.

Adókészülékek vásárlása

(2) Rádióadókészülék csak azok részére szolgáltatható ki, akiknek az ily készülékek előállítására, forgalombahozatalára vagy üzembentartására jogosító engedélyük van és a berendezés átvételére vonatkozó jogosultságukat igazolják. Az előállító és forgalombahozó köteles az általa előállított, illetőleg forgalombahozott adókészülékekről - tekintet nélkül arra, hogy belföldi használatra vagy kivitelre szolgálnak-e - raktárkönyvben pontos nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható, hogy mikor, mennyi készüléket állított elő, vagy szerzett be és kinek (név és lakáscím) adott el. Ha az eladás kivitel céljából történt, ezt a körülményt a vevő neve mellett fel kell tüntetni. A nyilvántartást három évig meg kell őrizni.

49. §

Rádióműsorvevőkészülékek iparszerű előállítása és javítása

Rádióműsorvevőengedély megszerzése az előállítás helyére

(1) Az iparos (gyáros) akár iparhatósági (16500/1947. (104-105) IpM r., 1. §; akár postai (16500/1947. IpM r. 4. §) engedély alapján gyakorolja a rádiószerelőipart, köteles arra a helyre (üzlet, üzem, telep), ahol a készüléket előállítja (javítja), rádióműsorvevőberendezés létesítésére és üzembentartására jogosító engedélyt is beszerezni.

Készülékek eladása és megrendelések gyűjtése

(2) Az iparos az általa készített, összeállított vagy javított rádióvevőkészülékeket forgalomba is hozhatja és azokra az 1900. XXV. törvénycikk rendelkezéseinek korlátai között megrendeléseket gyűjthet.

Készülékelőállítás több üzlethelyiségben és fióküzletben

(3) 1. Ha az iparos (előállító) nemcsak főüzletében (üzemében, telepén), hanem ugyanabban a helységben lévő több üzletében vagy más községben lévő fióküzletében is foglalkozik rádióvevőkészülékek előállításával (javításával), minden egyes üzletre külön meg kell szereznie a rádióvevőberendezés üzembentartására jogosító engedélyt.

2. Ha az az iparos (előállító), aki postai engedély alapján foglalkozik rádióvevőkészülék előállítással (javítással), ezt az ipart a főüzletén kívül ugyanabban a helységben lévő több üzletében is kívánja gyakorolni, köteles ezt a területileg illetékes postaigazgatóságnak írásban bejelenteni és az engedély érvényességének a többi üzlethelyiségre való kiterjesztését kérni. Az erre vonatkozó beadvány okirati illetékköteles és mellékelni kell hozzá az engedélyen felül a kérelem jogosságát igazoló iparhatósági végzést is. A postaigazgatóság az engedélyt a második, harmadik stb. üzlethelyiségre díjtalanul érvényesíti. Más községben létesített fióküzletre az engedélyt nem lehet érvényesíteni.

Az üzlethelyiség áthelyezésének és az ipargyakorlás szüneteltetésének bejelentése

(4) Ha a rádióvevőkészülékek előállításával postai engedély alapján foglalkozó iparos üzlethelyiségét áthelyezi, vagy ha az ipar gyakorlását szünetelteti, köteles ezt az illetékes postaigazgatóságnak nyolc nap alatt bejelenteni. A bejelentéshez mindkét esetben csatolnia kell az előállítói engedélyt és az iparhatóságnak az üzlethelyiség áthelyezése, illetőleg az ipargyakorlás szüneteltetése tárgyában hozott határozatát. A postaigazgatóság az engedélyt az áthelyezett üzlethelyiségre díjmentesen érvényesíti, illetőleg az ipargyakorlás szüneteltetésének idejére visszatartja.

Engedélyátruházás

(5) Az engedélyt nem lehet sem élők között, sem elhalálozás esetére másra átruházni.

Az engedély érvényességének megszűnése

(6) 1. Az iparhatóság által adott engedély érvényességének megszűnésére nézve az iparügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók. Ha a készülékelőállítás helyére az (1) bekezdés alapján megkövetelt rádióműsorvevőengedély érvényessége bármely okból megszűnik, az iparos rádiószerelői tevékenységét még abban az esetben sem folytathatja, ha iparjogosítványa hatályban marad.

2. A posta által adott engedély érvényessége megszűnik, ha az engedélyt a posta visszavonja, ha az engedélyes az engedélyről lemond, ha az engedélyes meghal, ha az engedély megadásához kívánt iparjogosítványnak vagy az (1) bekezdés alapján megkövetelt rádióműsorvevőengedélynek az érvényessége bármely okból megszűnik. Az érvényét vesztett előállítói engedélyt az azt kiállító postaigazgatóságnak vissza kell adni.

A készülék megépítése az előfizető által

(7) A rádióműsorvevőkészüléknek kizárólag saját használatra és e Szabályzat határozatainak megfelelő módon való előállításához a készüléket előállító rádióelőfizetőnek az összeszerelés helyére nem kell külön előállítói engedélyt szereznie, ha ugyanott rádióműsorvevőberendezés (készülék) létesítésére és üzembentartására jogosító engedélye van.

50. §

Rádióműsorvevőkészülék iparszerű forgalombahozatalának engedélyezése

Az engedélyezés feltételei

(1) 1. A rádióműsorvevőkészülékekkel való kereskedésre (iparszerű forgalombahozatalukra), ideértve az iparostól (gyárostól) való megszerzésüket is, az engedélyt a területileg illetékes postaigazgatóság adja meg. Ilyen engedélyt csak az kaphat, akinek általános műszaki kereskedés, villamossági szaküzlet, látszerkereskedés vagy rádiókereskedés gyakorlására jogosító iparigazolványa van és ezen felül üzletére megszerzi a rádióműsorvevőberendezés létesítésére és üzembentartására jogosító engedélyt is.

2. Azokban a helységekben, amelyekben az 1. pontban meghatározott iparjogosítvánnyal rendelkező kereskedő nincs, rádióműsorvevőkészülékekkel való kereskedésre vegyeskereskedői iparigazolványa alapján vegyeskereskedő (szatócs) is kaphat engedélyt.

3. Az engedélyezés iránti kérelemhez mellékelni kell az alábbi pontokban említett megfelelő eredeti iparjogosítványt. Az engedély kiállításáért a rádiódíjszabásban megállapított kiállítási díjat kell fizetni.

A kereskedő készüléket nem állítható elő és nem javíthat

(2) Kereskedő forgalombahozatalra szóló engedélye alapján rádióműsorvevőkészülékek előállításával vagy javításával nem foglalkozhat, ilyen megrendeléseket azonban átvehet, de a vállalt munkát csak a 49. § (1) bekezdésében említett engedéllyel bíró iparossal végeztetheti (1922. XII. tc. 47. §).

A készülékek forgalombahozatala

(3) A rádióműsorvevőkészülékek eladására, megrendelések gyűjtésére, a készülékeknek több üzlethelyiségben és fióküzletben való forgalombahozatalára a 419. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a készülékek iparszerű forgalombahozatalával kapcsolatban is értelemszerűen alkalmazni kell.

Készülékek vásárlása

(4) Rádióműsorvevőkészüléket a kereskedő minden korlátozás nélkül bárkinek kiszolgáltathat. Vevőkészülékvásárlásnál a rádióelőfizetési minőséget nem kell igazolni.

Az üzlethelyiség áthelyezésének és az ipargyakorlás szüneteltetésének bejelentése.

(5) Az üzlethelyiség áthelyezésének és az ipargyakorlás szüneteltetésének kötelező bejelentésére a 49. § (4) bekezdésében megszabott rendelkezések a készüléket forgalombahozó kereskedőkre is értelemszerűen kiterjednek.

Engedélyátruházás

(6) Az engedélyt nem lehet sem élők között, sem elhalálozás esetére másra átruházni.

Az engedély érvényességének megszűnése

(7) Az engedély érvényessége megszűnik, ha az engedélyt a posta visszavonja, ha az engedélyes az engedélyről lemond, meghal, ha az engedély megadásához az (1) bekezdés alapján megkívánt iparjogosítványnak, illetőleg rádióműsorvevőengedélynek az érvényessége bármely okból megszűnik. Az érvénytelenné vált engedélyt az azt kiállító postaigazgatóságnak vissza kell adni.

51. §

Belföldi használatra szánt rádióműsorvevőkészülékek gyártása és forgalombahozatala

Szabvány

(1) Belföldi használatra csak olyan vevőkészülékek és alkotórészek állíthatók elő és hozhatók forgalomba, amelyek az erre vonatkozó szabványoknak és biztonsági előírásoknak megfelelnek.

Gyártási adatok

(2) 1. A belföldi használatra előállított minden egyes készüléken fel kell tüntetni a készülék előállítójának teljes vagy rövidített nevét, illetőleg cégét és a folytatólagos gyártási folyószámot. Ezeket az adatokat úgy kell alkalmazni, hogy ne lehessen könnyen eltávolítani. Az előállító a készülékeket a fennálló rendelkezésbe nem ütköző más megjelöléssel is elláthatja.

2. A készülék forgalombahozója is feltüntetheti a készüléken saját nevét (cégét).

Használati utasítás

(3) 1. A készülék előállítója és forgalombahozója köteles az elektroncsöves készülékekhez olyan írásos használati utasítást mellékelni, amely a készülék kezelőjének útmutatást ad arra, hogyan kell a készüléket bekapcsolni, kezelni, azzal állomásokat keresni és a készüléket úgy használni, hogy az antennán zavaró sugárzás tartósan ne léphessen fel.

2. A használati utasításban a többi nyomástól eltérő feltűnő nagy betűkkel idézni kell a 21. § (4) bekezdésében, valamint az 56. § (1) bekezdésében és ugyanezen bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket is.

52. §

Rádiókészülékek behozatala és kivitele

Adókészülékek

(1) Rádióadókészülékre a behozatali engedélyt a külkereskedelmi miniszter a közlekedés- és postaügyi miniszter hozzájárulásával adja ki. A behozatal engedélyezésre vonatkozó (okirati illetékköteles) beadványban fel kell tüntetni, hogy a folyamodó honnan, mely országból, milyen bruttósúlyban és értékben, milyen fajta és hány készüléket, mily célból kíván behozni. Jelezni kell a kérelmezőnek a rádióadó és rádióvevőkészülékek, előállítására, forgalombahozatalára vagy üzembentartására való jogosultságát, az engedélyokirat számát az engedélyokiratnak, illetőleg az engedélynek a kiállítási idejét és a kiállító hatóság vagy hivatal nevét is.

Vevőkészülékek

(2) Kivitelre (külföldön leendő értékesítésre) szánt vevőkészülékek előállítása nem esik műszaki természetű korlátozó rendelkezések alá, de előállításukkal csak az foglalkozhat, akinek rádióvevőkészülékek előállítására engedély van.

53. §

Rádióműsorvevőkészülékek próbáraadása

Próbaadásra és próbavételre jogosultak

(1) A rádióműsorvevőkészülékek iparszerű előállítására vagy forgalombahozatalára jogosított iparos (gyáros) vagy kereskedő a jelen §-ban foglalt feltételekkel legfeljebb tizenöt napi próbaidőre rádióműsorvevőberendezést szerelhet fel annál, aki a 22. § rendelkezései szerint műsorvevőberendezés létesítésére és üzembentartására maga is engedélyt kaphatna (26. §).

A próbaadás bejelentése

(2) Az iparos (gyáros) vagy a kereskedő a próbára való felszereléssel egyidőben köteles az engedély megadására jogosított postahivatalnál írásban bejelenteni a felszerelés napját, továbbá annak nevét, foglalkozását, állampolgárságát és pontos lakáscímét, akinél a vevőberendezést a próbaidőre felszereli.

Igazolás a próbáravevő részére

(3) Az iparos (gyáros) vagy a kereskedő ugyanakkor köteles a féllel a próbaidőre (bemutatásra) való felszerelés tényét kelettel és aláírással ellátott, cégszerűen kiállított szállítójegyen igazolni és a szállítójegyet a félnek átadni. A szállítójegy és a postahivatalnak egyidejűleg megküldött írásbeli bejelentés igazolja a próbaidőre való bemutatás tényét.

Próbakészülékek sorsának bejelentése

(4) Az iparos (gyáros) vagy kereskedő tizenöt nap alatt (a felszerelés napját is beleszámítva) újból írásban köteles a postahivatalt értesíteni arról, hogy a fél a rádióműsorvevőberendezést megtartotta-e vagy sem.

A bejelentések díjmentessége

(5) Az iparos (gyáros) vagy kereskedő a (2) és (4) bekezdésben megszabott bejelentéseket "A 225000/1949. KPM rendelet alapján díjmentes" szövegű záradékkal ellátva a bérmentesítési díj lerovása nélkül adhatja postára.

Eljárás, ha a fél a próbakészüléket megtartja

(6) 1. Ha a fél a próbára átvett rádióműsorvevőberendezést megvásárolja, köteles a készülék üzembentartására jogosító rádióműsorvevőengedélyt az illetékes postahivataltól a felszereléstől számított tizenöt nap alatt megszerezni.

2. A fizetési kötelezettség kezdő időpontjának megállapításánál a próbáraadás napját kell alapul venni [29. § (3) bek. 4. pont]; az előfizetési díjat a hónap 1-15. napja között történt próbáraadásnál a próbáraadás hónapjának 1. napjától, a hónap 16. vagy későbbi napján történt próbáraadásnál a következő hónap 1. napjától kell fizetni.

Eljárás, ha a fél a próbakészüléket nem tartja meg

(7) Ha a fél a próbára átvett rádióműsorvevőberendezést nem tartja meg, azt a felszerelő iparos (gyáros) vagy kereskedő köteles a féltől azonnal, illetőleg az (1) bekezdés 1. pontjában megállapított tizenöt napi határidő alatt visszavenni. Ebben az esetben a félnek engedélyt nem kell szerezni és a próbaidőre használati díjat sem kell fizetnie.

54. §

Rádióműsorvevőkészülék bérbeadása

Bérbeadásra és bérbevételre jogosultak

(1) A rádióműsorvevőkészülékek iparszerű előállítására vagy forgalombahozatalára jogosított iparos (gyáros) vagy kereskedő rádióműsorvevőkészüléket bármilyen időtartamra is adhat annak, aki a 22. § rendelkezései szerint maga is engedélyt kaphatna rádióműsorvevőberendezés létesítésre, illetőleg üzembentartására (27. §).

Bérleti engedélyek

(2) 1. Az iparos (gyáros) vagy a kereskedő a vevőkészüléket saját nevére váltott rádióműsorvevőengedély (engedélyek) alapján adhatja bérbe. Erre a célra ilyen engedélyt a saját nevére (üzlethelységére, telephelyére) szükségletének megfelelő számban kérhet az illetékes postahivataltól.

2. Egy bérleti engedély alapján egyidőben csak egy bérlőnek adható ki rádióműsorvevőberendezés.

3. a bérlőnek a bérlet tartama alatt a postától külön engedélyt nem kell szerezni.

A bérbeadás bejelentése

(3) Az iparos (gyáros) vagy a kereskedő a bérbeadással egyidejűleg köteles az előre megszerzett és a bérbeadáshoz felhasznált bérleti engedélynek adatait, a bérbeadás napját, továbbá a bérlő nevét, foglalkozását, állampolgárságát, valamint a bérbeadott készülék üzembentartásának pontos helyét és a készülék azonosításához szükséges adatokat (gyártási szám, csövek száma, típus stb.) a bérleti engedélyt adó postahivatalnak írásban bejelenteni.

Igazolvány a bérlő részére

(4) A készüléket bérbeadó iparos (gyáros) vagy kereskedő a (3) bekezdésben felsorolt adatokat tartalmazó, a bérbeadás napjának keltével és aláírással ellátott, cégszerűen kiállított igazolványt köteles adni a bérlő részére is. Ez az igazolvány szolgál annak igazolására, hogy a bérlő a rádióműsorvevőberendezések használatára az e Szabályzatban megszabott kötelességek megtartásával a bérelt rádiókészüléket üzemben tarthatja.

A bérlet megszűnése

(5) A bérlet megszűnéséről a bérbeadó a bérleti engedélyt kiállító postahivatalt a bérleti engedély adatainak, a volt bérlő nevének, foglalkozásának, lakáscímének és a bérlet megszűnése napjának közlésével ugyancsak írásban haladéktalanul értesíteni köteles. Egyidejűleg köteles a bérbeadott készüléket és az igazolványt a volt bérlőtől visszavenni.

A bérleti engedélyek díja

(6) Az iparos (gyáros) vagy a kereskedő a bérlet céljaira váltott minden egyes engedélyért az engedély érvényességének tartama alatt a rendes használatra megállapított előfizetési díjat köteles fizetni. Ezt a díjat arra a hónapra is meg kell fizetni, amelyben a bérleti engedély alapján nyilvántartott rádióműsorvevőkészüléket az iparos, a gyáros vagy a kereskedő esetleg nem adta bérbe.

A bejelentések díjmentessége

(7) Az iparos (gyáros) vagy a kereskedő a (3) és (5) bekezdésben megszabott bejelentéseket az 53. § (5) bekezdésében meghatározott záradékkal ellátva a bérmentesítési díj lerovása nélkül adhatja postára.

VI. RÉSZ

RÁDIÓZAVAROK MEGSZÜNTETÉSE

55. §

A rádióberendezés használatában villamosberendezések által okozott zavarok megszüntetése vagy csökkentése.

A villamosberendezések felszerelése védőeszközzel

(1) 1. A villamosberendezést (gépet, készüléket) úgy kell felszerelni, karbantartani és használni s olyan védőeszközökkel kell ellátni, hogy másokat a rádióberendezés használatában ne zavarjon.

2. Akadályozás vagy zavar esetében a felmerülő érdekösszeütközéseket az alábbi (2)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell kiegyenlíteni, illetőleg megszüntetni.

Hatósági engedélyhez kötött villamosberendezések engedélyezésének feltétele

(2) 1. Hatósági engedélyhez kötött villamosberendezésre engedélyt csak akkor lehet adni, ha az engedélyes mindazokat az óvintézkedéseket megteszi és mindazokat a zavarcsökkentő eszközöket felszereli és ezeknek fenntartását a jövőre is vállalja, amelyek a hatóság megállapítása szerint az (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott zavaró hatás elkerülése végett szükségesek.

2. Az engedélyezési eljárás során a posta rádiótanácsadó és zavarvizsgáló hivatalának (Budapest) szakvéleményét figyelembe kell venni. A gépberendezés végleges üzembehelyezésére jogosító engedély csak akkor adható ki, ha ellene a posta rádiózavarkeltés szempontjából nem tesz kifogást.

3. Ha a villamosberendezés engedélyese a meghatározott feltételeket nem tartja meg és a szükséges zavarszűrőberendezést nem szereli fel, az iparhatóság az engedélyt megvonja.

Eljárás, ha a zavart a villamosberendezés hibája okozza

(3) 1. Ha a villamosberendezés szerkezeti vagy egyéb hibája (ideértve a zavarcsökkentő eszköz hibáját is) okozza a zavart, a berendezés birtokosa (bírlalója) köteles berendezését saját költségén úgy kijavítani vagy kijavíttatni, hogy a berendezés működése más rádiókészülékének használatát ne zavarja vagy ne akadályozza.

2. Vita esetében az iparhatóság határoz.

3. Ha a rádióberendezés zavarát közforgalmú vasút villamosberendezés okozza, vita esetében a közlekedés- és postaügyi miniszter határoz és teszi meg a szükséges intézkedést.

A zavar megszüntetése, ha a zavart nem a villamosberendezés hibája okozza

(4) Ha a rádióberendezés zavarát a villmosberendezésnek nem az előbbi (3) bekezdésben említett hibája okozza, hanem már a berendezés szerkezete vagy működése olyan, hogy más rádióberendezéseket hibátlan állapotban is zavar és ha a zavart az érdekeltek megegyezésével megszüntetni vagy lényegesen csökkenteni nem lehet, mind a posta, mind a rádióberendezés engedélyese (előfizetője) kívánhatja a zavar megszüntetését.

Az iparhatóság és a bíróság hatásköre

(5) 1. Ha a zavart ipari üzem villamosberendezés okozza, a szükséges intézkedést az iparhatóságnak kell megtennie, más esetben a háborítás megszüntetésére a bíróság előtt lehet keresetet indítani.

2. Az iparhatóság a szükséges intézkedéseket minden esetben a posta meghallgatása után az 1884. XVII. tc. 35. és 36. §-ában, valamint a 150041/1934. KM rendeletben foglalt rendelkezések figyelembevételével teszi meg.

3. A bírósági tárgyalásra a postát is meg kell hívni.

Kötelezés a zavar megszüntetésére

(6) A villamosberendezés birtokosa (bírlalója) arra is kötelezhető, hogy berendezését megfelelő zavarcsökkentő eszközzel (fojtótekerccsel, kondenzátorral, ellenállással, árnyékolással, vagy más alkalmas felszereléssel) ellássa, a zavaróhatás elkerülése végett, gépét, készülékét, vezetékét áthelyezze, átépítse vagy más alkalmas óvóintézkedést tegyen. Ha szükséges, a villamosberendezés használata a nap meghatározott időszakára is korlátozható. Gondosan kell mérlegelni a szembenálló érdekek fontosságát, egyrészt azt, hogy a villamosberendezés birtokosának (bírlalójának) gazdasági, közérdekű vagy tudományos tevékenység korlátozást ne szenvedjen, másrészt pedig azt, hogy a rádióberendezés engedélyes (előfizetője) a rádió használatában alapos ok nélkül ne zavartassék. A szembenálló érdekek összeütközését a méltányosság és a teherbíró képesség kölcsönös figyelembevételével kell kiegyenlíteni.

Villamoshálózat által közvetített zavar

(7) A villamoshálózat birtokosa (bírlalója) nem felelős azokért a zavarokért, amelyeket a hálózatra kapcsolt egyéb villamosberendezések okoznak és az ő hálózata továbbít a rádiókészülékekhez. Köteles azonban felügyeletet gyakorolni arra, hogy a hálózatba kapcsolt fogyasztók villamosberendezéseket és a fogyasztói áramköröket olyan állapotban tartsák, hogy ezek másokat a rádióvételben nem zavarjanak (szigeteléshibák, testzárlatok és földzárlatok megszüntetése stb.)

A posta jogköre a zavarvizsgálatnál

(8) 1. A zavaró berendezés birtokosa (bírlalója) ellenszolgáltatás nélkül köteles megengedni és segédkezni abban, hogy a postának erre a célra külön meghatalmazással ellátott alkalmazottja a panaszolt zavar eredetének (helyénél és okának) megállapítása végett a berendezést a célszerűnek tartott módon és időben megvizsgálja és a zavar megszüntetésére (csökkentésére) szükséges eszközöket kísérlet céljából felszerelje.

2. A vizsgálatot és a kísérletet úgy kell végrehajtani, hogy a zavaró berendezés üzemét egyáltalán ne, vagy csak a feltétlen szükséges mértékig korlátozza.

VII. RÉSZ

BÜNTETŐRENDELKEZÉSEK

56. §

Rádiókihágások

Kihágások

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő:

a) aki engedélyezés alá eső rádióberendezést (állomást) engedély nélkül [1. § (1) bek. 2. pont] vagy az engedély vagy e Szabályzat rendelkezés ellenére [21. § (2), (4) bek., 23. § (2) bek., 28. § (2), (3) bek. és (5) bek. 1., 4. pont] létesít, üzemben tart, használ, megszerez, birtokol, bírlal, iparszerűen forgalomba hoz vagy rádióvevőkészüléket másnak rendelkezésre bocsátja [21. § (3) bek.];

b) aki engedélyezett rádióadóberendezését (állomását) meg nem engedett módon, önkényesen megváltoztatja [17. § (5) bek. 3. pont], másnak rendelkezésére bocsátja [17. § (2) bek. 1. pont], adóberendezést (állomást) engedély nélkül átruház, elidegenít, megszerez vagy ilyen átruházást közvetít [20. § (3) és (6) bek.];

c) aki szárazföldi, vízi vagy légi járművön rádiókészüléket engedély nélkül vagy az engedély vagy e Szabályzat rendelkezései ellenére használ vagy másnak használatra átenged [24. § (1) bek. 1. pont], továbbá aki a berendezés használatára vonatkozólag az 1. § (6) bekezdésének 1. pontjában foglalt rendelkezést megszegi;

d) aki a 10. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá az 55. § (8) bekezdésének 1. pontjában említett felülvizsgálatot vagy ellenőrzést szándékosan megakadályozza vagy lehetetlenné teszi;

e) aki az 1. § (6) bekezdésének 2. pontjában, a 17. § (8), a 19. § (4) és a 21. § (7) bekezdésében a távközlési titokra megállapított tilalom ellen vét, továbbá aki a 15. § (9) bekezdésének 1. pontjában megállapított tilalom szándékos megszegésével engedélyezetlen állomással levelez;

f) aki a 21. § (8) bekezdésében foglalt tilalom ellenére istentiszteletet, szentbeszédet, vallási szertartással összefüggő egyéb rádióadást hangszóróval közvetít vagy ilyen közvetítést másnak lehetővé tesz;

g) aki közvetlenül a rádióhallgatóknak szánt rádióközléseket jogtalanul, iparszerűen terjeszti vagy felhasználja [21. § (6) bek.];

h) aki a rádiókészülék sorsának igazolására a 20. § (6) bekezdés 1. pontjában és a 35. § (2) bekezdésének 1. pontjában, a lepecsételt rádiókészülékekért a 20. § (6) bekezdés 2. pontjában és a 25. § (4) bekezdés 2. pontjában megállapított kötelességek vagy tilalmak valamelyike ellen vét;

i) aki a 48. § (1) bekezdésének 1. pontjában és (2) bekezdésében a rádióadókészülékek előállítására, forgalombahozatalára és nyilvántartására megállapított rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza;

j) az az iparos vagy kereskedő, aki a rádióvevőkészülékek előállítására, javítására, forgalombahozatalára a 49. § (1), (3), (5) bekezdésében, az 50. § (1) bekezdésének 1. pontjában, (3), (6) bekezdésében; a rádióvevőberendezések próbáraadására a 26. § (2), illetőleg az 53. § (2), (3), (4), (7), a bérbeadott rádióvevőberendezésekre pedig a 27. § (2), illetőleg az 54. § (2)-(5) bekezdésében megszabott rendelkezéseket megszegi vagy azoknak nem tesz eleget;

k) az az iparos, aki a 37. § (3) bekezdés d) pontjának rendelkezése ellenére központi antenna létesítését nem jelenti be;

l) aki az 55. § alapján hozott jogerős határozatban megállapított kötelezettsége nem teljesítésével vagy nem megfelelő teljesítésével másokat rádióberendezésüknek használatában akadályoz vagy zavar.

Pénzbüntetés alkalmazása

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk rendelkezései - a 8.960/1946. (173) ME rendeletben foglalt módosításokkal - az irányadók.

Az ítélet közzététele

(3) 1. Az ítéletben el lehet rendelni az ítélet kivonatának a közhasználatú rádióban való közzétételét.

2. Az ítélet közhasználatú rádió útján való közzétételét a rádióvevőberendezés engedély nélkül való létesítése, üzembentartása és forgalombahozatala esetében [1. § (1) bek. 2. pont] el kell rendelni.

A rádióberendezés elkobzása

(4) 1. Az elkobzásra nézve a Btk. 61. §-ában, illetőleg a Kbtk. 25. §-ában foglalt rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.

2. Az elkobzott rádióműsorvevőberendezést a kincstár (a posta) tulajdonába kell bocsátani.

Hatáskör

(5) A kihágás miatt az eljárás az államrendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a közlekedés- és postaügyi minisztert kell tekinteni.

Szakképviselő

(6) 1. A rádiókihágási ügyekben a szakképviseletet a postaigazgatóságok látják el.

2. A szakképviselő a 65000/1909. BM rendelet (Rendőri büntetőeljárásra vonatkozó egységes szabályzat) 30. §-ában meghatározott jogokat gyakorolja.

3. A kihágási ügyek tárgyalására a szakképviselőt mindig meg kell hívni és vele a határozatot kihirdetés útján, illetőleg meg nem jelenése esetében írásban közölni kell.

Itéletmásolatok megküldése a posta hatóságainak

(7) A rendőri büntetőeljárás során hozott jogerős határozatok hiteles másolatát az illetékes postaigazgatóságnak meg kell küldeni.

VIII. RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

57. §

Beadványok illetéke

Illetékmentesség

(1) Illetékmentesek:

a) a rádióműsorvevőberendezések engedélyezéséért beadott kérvények;

b) a postai szervekhez rádióműsorvevőberendezések engedélyének megadása, az előfizetők sorából való kilépés, a rádióműsorvevőberendezés áthelyezése, lepecsételése, a pecsétek eltávolítása, a használat megváltoztatása, a közhasználatú támszerkezetek igénybevétele, a használat körül felmerülő zavarok, hiányok, vételakadályoztatás, a helytelenül felszámított díjak visszatérítése, általában a rendes használatra engedélyezett rádióműsorvevőberendezések tárgyában benyújtott beadványok és kérelmek.

Illetékkötelezettség

(2) Illetékkötelesek:

a) A rádióberendezések létesítésére, előállítására, forgalombahozatalára vonatkozó kérelmek és minden olyan változás bejelentése, amely az adóberendezés üzembentartási helyének, a használat módozatainak megváltoztatásával jár és a kiadott engedélyokirat feltételeinek és rendelkezéseinek pótcikk útján való kiegészítését vonja maga után.

b) a rádióműsorvevőberendezések iparszerű forgalombahozatalának engedélyezésére vonatkozó kérvények;

c) a központi rádióvevőberendezésekre és a rendes használattól eltérő célokat szolgáló rádióvevőberendezésekre vonatkozó kérvények.

58. §

Adatszolgáltatás

Felvilágosítás

(1) A rádióra vonatkozó kérdésekben a postai hatóságok és hivatalok bárkinek díjtalanul adnak felvilágosítást. A kérelem akár szóval, akár bélyegmentes írásbeli beadványban előadható.

Rádióelőfizetők névsorának kiszolgáltatása

(2) 1. A postahivatalok és a posta rádiónyilvántartó hivatala a rádióelőfizetők névsorát és lakáscímét (a berendezés üzembentartási helyét) magánfeleknek a Rádiódíjszabásban megállapított díjért kiszolgáltatják.

2. A hivatalos célokra kért névsort a posta az érdekelt hatóságnak vagy hivatalnak díjtalanul, megokolt esetben önköltségi áron bocsátja rendelkezésre.

Előállítók és forgalombahozók címadatainak kiszolgáltatása

(3) A rádióadóberendezések előállítására és forgalombahozatalára jogosultak címadatait a budapesti postaigazgatóság, a rádióvevőberendezések előállítására, forgalombahozatalára jogosított iparosok és kereskedők címadatait pedig a területileg illetékes postaigazgatóságok szolgáltatják ki a rádiódíjszabásban megállapított díjért. Az adatszolgáltatás csak a szorosan vett címadatokra az engedélyes nevére, foglalkozására, az előállítás vagy a forgalombahozás helyére terjed ki.

Adatszolgáltatás a rendőrhatóságnak

(4) A postahivatalok a náluk nyilvántartott rádióelőfizetők adatait a rendőrhatóságokkal díjtalanul közlik.

59. §

Panaszok

Kezelés elleni panaszok

(1) 1. A rádiókezelési szolgálat ellátása, a díjak beszedése és elszámolása során felmerült panaszok elintézése elsősorban a postahivatalok vezetőinek, másodsorban a postaigazgatóságoknak a feladata.

2. Panaszt bármelyik postahivatalnál szóban, írásban vagy a panaszkönyv útján lehet tenni.

Rádióvételzavarok miatti panaszok

(2) 1. A rádióműsorvevőberendezések üzemének és használatának zavarásával kapcsolatos panaszok elintézése, a vételt zavaró körülmények és okok felkutatása, a zavar megszüntetésére vagy csökkentésére irányuló intézkedések megtétele a posta rádiótanácsadó és zavarvizsgáló hivatalának (Budapest) hatáskörébe tartozik.

2. A rádióvételzavarra vonatkozó észrevételeket és panaszokat írásban bármelyik postahivatalban is be lehet jelenteni,

Jogorvoslat

(3) A rádiókezelés elleni panaszok késedelmes vagy meg nem felelő elintézése miatt orvoslásért a közlekedés- és postaügyi miniszterhez lehet folyamodni. A közlekedés- és postaügyi miniszter a panaszolt ügyben a bírói út kizárásával végső fokon dönt.

60. §

Az okiratok megőrzése

A rádióadóberendezésekkel, készülékelőállítással és forgalombahozatallal kapcsolatban

(1) A rádióadóberendezésekre, valamint a rádiókészülékek előállítására és forgalombahozatalára adott engedélyek nyilvántartását az érvényességi idő tartama alatt, a megszűnt engedélyre vonatkozó okiratokat és egyéb adatokat pedig az általános selejtezésig őrzi a posta.

A műsorszórórádiószolgálatban

(2) A posta a műsorszórórádiószolgálatban a rádiókezeléssel kapcsolatos levelezéseket és a megszűnt rádióműsorvevőengedélyekre vonatkozó okiratokat intézkedés, illetőleg az engedély érvényességének megszűnése után három évig őrzi, azután megsemmisíti.

Díjtartozás esetében

(3) Díjtartozás esetében az okiratok megőrzési határideje öt év.

IX. RÉSZ

A RÁDIÓÜZLETSZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA

61. §

A Szabályzat alkalmazása

A Szabályzat visszamenő hatálya

(1) Ennek a Szabályzatnak a rendelkezései azokra az engedélyesekre is kiterjednek, akik rádióberendezés létesítésére és üzembentartására a 9557/1927. KM rendelet alapján kaptak engedélyt. Az ilyen engedélyesek részére új engedélyt vagy engedélyokiratot kiállítani nem kell.

Az 1888. XXXI. tc. alkalmazása

(2) Ha ez a Szabályzat másképp nem rendelkezik, az 1888. XXXI. törvénycikk és a végrehajtása tárgyában kibocsátott rendeletek rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a rádióberendezésekre is.

62. §

Hatálybalépés

Ez a rendelet az 1949. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 9557/1927. KM valamint az ezt kiegészítő és módosító rendeletek, így különösen a 31944/1929., 78135/1930., 83798/1930., 85198/1930., 95252/1932., 102738/1932., 104912/1934., KM számú, a 125932/1936., 86680/1937., 85005/1938., 209908/1940., 209479/1941., 216913/1941., 234922/1941., 248992/1941., 220878/1942., 237663/1942., 240613/1942., 247930/1942. KKM és a 220897/1946., 211500/1948., 243800/1948. KözlM rendeletek hatályukat vesztik.

Budapest, 1949. évi június hó 23-án.

Bebrits Lajos s. k.

közlekedés- és postaügyi miniszter