23118/1949. (II. 26.) IpM rendelet
a bélyegzőkészítésre vonatkozó egyes rendelkezések tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 9.375.)
Az 1922. XII. tc. 58. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a következőket rendelem:
1. § (1) Hatóság, hivatal, közüzem, iskola és egyéb közintézmény, továbbá közjegyző, ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, bírósági végrehajtó, bíróságnak vagy más hatóságnak állandó szakértője, hites tolmács, hites könyvvizsgáló, orvos és gyógyszerész, felekezeti szerv, egyesület, ipari vagy kereskedelmi (közlekedési) vállalat részére bélyegzőkészítő iparos - a 2. §-ban foglalt kivételtől eltekintve - bélyegzőt, ideértve a dombornyomású száraz bélyegzőt is, csak a jelen rendelet 3. §-ának megfelelő írásbeli megrendelés alapján készíthet.
(2) A jelen rendelet rendelkezéseit mind a polgári, mind a katonai hatóság (hivatal stb.) bélyegzőinek készítése tekintetében alkalmazni kell.
2. § A jelen rendelet rendelkezései nem terjednek ki az 1. §-ban felsorolt hatóság (hivatal stb.) elnevezését fel nem tüntető bélyegző készítésére.
3. § (1) A bélyegzőkészítő iparos a megrendelést csak akkor teljesítheti, ha azt a megrendelő hatóság, hivatal, közüzem, iskola vagy egyéb közintézmény hivatalos iratban az 1. §-ban felsorolt egyéb megrendelő pedig két tanú által aláírt levélben közli.
(2) A bélyegzőkésztő iparos a kész bélyegzőt csak a megrendelőnek vagy a megrendelőlevélben általa megjelölt személynek szolgáltathatja ki.
4. § A bélyegzőkészítő iparos köteles a megrendelőleveleket tíz évig megőrizni és hatósági felhívásra rendelkezésre bocsátani.
5. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az a bélyegzőkészítő iparos, aki
a) a 3. § (1) bekezdése ellenére írásbeli megrendelés nélkül, vagy az ott megszabott alakszerűségnek meg nem felelő írásbeli megrendelésre készít bélyegzőt,
b) a 3. § (2) bekezdése ellenére a bélyegzőt annak átvételére nem jogosult személynek szolgáltatja ki, vagy
c) a 4. §-ban megszabott megőrzési kötelességének nem tesz eleget.
(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. tc. rendelkezéseit a 8960/1946. ME rendeletben (Magyar Közlöny 173. szám) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni.
6. § A jelen rendelet a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.
Budapest, 1949. évi február hó 22-én.
Kossa István s. k.
iparügyi miniszter