1949. évi XXVII. törvény

a Magyar Tudományos Akadémiáról[1]

Országunk, népünk felemelkedése érdekében fel kell használnunk a haladás leghatásosabb eszközeit, ezért olyan központot kell létrehoznunk, amely az elméleti és alkalmazott tudományok fejlesztésével, művelésük tervszerű megszervezésével képes az ország összes tudományos erőit a szocialista társadalom építésének szolgálatába állítani. E célból a Magyar Népköztársaság országgyűlése a Magyar Tudományos Akadémiának meg kíván adni minden lehetőséget arra, hogy az ország legfelsőbb tudományos intézményévé fejlődhessék. Feladatává teszi az emberiség tudományos eredményeinek tanulmányozását és továbbfejlesztését, különösen a termelőerők fejlődését közvetlenül előmozdító természettudományos és műszaki tudományos kutatások terén, de feladata a műveltség egyéb területeit felölelő, elméleti jellegű, haladó tudományok intenzív műveléséről való gondoskodás is. A Magyar Tudományos Akadémiának tehát a tudomány minden erejét sorompóba kell állítania hazánk felvirágoztatására és ezzel egyszersmind a haladó emberiség fejlődésének előmozdítására.

E végből a Magyar Népköztársaság országgyűlése az alábbi rendelkezéseket iktatja törvénybe:

1. § A Magyar Tudományos Akadémia (továbbiakban: Akadémia) a Magyar Népköztársaság legfelsőbb tudományos intézménye; tervszerűen irányítja legfelsőbb fokon az elméleti és az alkalmazott tudományok művelését; a haladó tudomány szellemének megfelelően elmélyíti az elmélet és a gyakorlat kapcsolatait.

2. § (1) Az Akadémia feladata különösen:

a) A Magyar Népköztársaság népgazdasági tervének megfelelően az országos érdekű tudományos célok kijelölése és megvalósításuk tervének, az országos tudományos tervnek kidolgozása, valamint az ehhez szükséges előfeltételek biztosítása;

b) a tudományos munkát végző személyekre, valamint a tudományos munka tárgyi szükségleteire vonatkozó adagok nyilvántartása;

c) tudományos kutatásra alkalmas személyeknek és eszközöknek a tudomány szolgálatába állítása;

d) mind a fennhatósága alá rendelt, mind az egyéb tudományos kutatóintézetek munkájának tudományos szempontból való irányítása;

e) az egyéni tudományos kutatások támogatása;

f) véleménynyilvánítás a hatóságok számára tudományos vonatkozású kérdésekben;

g) véleménynyilvánítás az egyetemi és főiskolai tanári állások, valamint az állami tudományos intézetek vezető állásainak betöltése kérdésében;

h) a tudományos utánpótlás biztosítása az egyetemi és főiskolai tanulmányokat követő továbbképzés megszervezésével;

i) tudományos könyvek és folyóiratok kiadása, valamint az állami támogatásban részesülő kiadóvállalatok működésének a tudományos élet igényeivel való összeegyeztetése;

j) a tudományos és műszaki egyesületek tevékenységének irányítása a tekintetben, hogy azok működése az ország tudományos és gazdasági fejlődését a legjobban szolgálja.

(2) Az Akadémiát érintő ügyekben az illetékes miniszterek az Akadémia meghallgatása után döntenek.

3. § Az Akadémia rendes és levelező tagjai ebben a minőségükben külön akadémiai illetményben részesülnek, az erre vonatkozó részletes rendelkezéseket a minisztertanács állapítja meg.

4. § (1) Az Akadémia belső szervezetét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által jóváhagyott alapszabályok határozzák meg, az Akadémia ügyrendjét - a főtitkár javaslata alapján - az elnökség állapítja meg.

(2) Az Akadémia működésének törvényességét és alapszabályszerűségét a minisztertanács ellenőrzi. A minisztériumokkal és más állami szervekkel az Akadémia közvetlenül érintkezik.

(3) Az Akadémia működésével kapcsolatos személyi és dologi kiadások fedezetéről az állami költségvetésben külön cím alatt kell gondoskodni.

(4) Az Akadémia alkalmazottai közszolgálati alkalmazottak, akiket a VI. fizetési osztályig bezárólag az Akadémia elnöke nevez ki, illetőleg szerződtet.

5. § (1) A Magyar Tudományos Tanács e jelen törvény hatálybalépésével megszűnik; egyidejűleg hatályát veszti az 1948. évi XXXVIII. tv. Ahol valamely egyéb jogszabály a Magyar Tudományos Tanácsról rendelkezik, ott ahelyett a Magyar Tudományos Akadémiát kell érteni.

(2) A jelen törvény végrehajtásáról a minisztertanács elnöke gondoskodik.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenkilencedik évi december hó tizenötödik napján.

Szakasits Árpád s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Olt Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára