1949. évi 2. törvényerejű rendelet

az alapítványokra vonatkozó kérdések szabályozásáról

I. Alapítványok megszüntetése, megosztása és egyesítése

1. § Az alapítványt meg kell szüntetni, ha

a) céljának megvalósítása lehetetlenné vált vagy a közérdeket veszélyezteti,

b) ha céljának eredményes megvalósításáról ésszerűen csak az állami, törvényhatósági vagy községi (városi) közigazgatás útján lehet gondoskodni,

c) ha céljára tekintettel a megváltozott viszonyok közé nem illeszkedhetik be,

d) ha egész vagyona elveszeit, elpusztult vagy elértéktelenedett.

2. § Az alapítványt meg lehet szüntetni, ha vagyonának értéke a tízezer forintot nem éri el.

3. § (1) A megszűntetett alapítvány vagyontárgyait akár egészben, akár megosztva a célszerűségi szempontoknak megfelelően - tekintet nélkül az alapítónak az alapítvány megszűnése esetére tett rendelkezéseire - vagy állami tulajdonba kell venni vagy valamely törvényhatóság vagy község (város) tulajdonába kell adni.

(2) Különleges érdekek által indokolt kivételes esetben egyes vagyontárgyakat más közérdekű szervezetnek vagy esetleg az alapítvány eddigi intéző szervének a tulajdonába is lehet adni, ha az utóbbi jogi személy.

4. § (1) Ha az alapítvány vagyona különböző célok szolgálatára van rendelve s ezek közül egy vagy több cél tekintetében az 1. § a)-c) pontjaiban emelt esetek valamelyike áll fenn, az alapítvány vagyonát a különböző célok szerint megosztva kell számításba venni és az egyes célokra jutó vagyonrészek tekintetében kell az 1-3. §-ok megfelelő alkalmazásával eljárni,

(2) Az alapítvány az. eljárás eredményeként csökkentett vagyonnal folytatja működését.

5. § A 2. § alá tartozó lényegileg hasonló célú több alapítványt - ha célszerűségi szempontok indokoljak megszüntetésük mellőzésével és együttes céljuk megjelölése, valamint elnevezésűk megfelelő módosítása mellett egyesíteni lehet. Ez a szabály alkalmazható a 4. § értelmében megmaradó alapítványokra is.

6. § (1) Azt, hogy a megszüntetett vagy más alapítvánnyal egyesitett alapítványra az alapítványi célból kifolyólag háruló kötelezettségek mennyiben szűnnek meg vagy szállnak át az alapítványi vagyontárgyakat megszerző jogi személyre, az illetékes miniszter (7. §) a közérdekű és a méltányossági szempontok mérlegelésével belátása szerint határozza meg; az alapítványt terhelő egyéb kötelezettségek átszállnak arra a jogi személyre, amelynek a vagyontárgyakat átadták.

(2) Ha az alapítvány vagyontárgyai több jogi személy közölt kerülnek felosztásra, ezek a kötelezettségeket részesedésük arányában viselik. Az egyes alapítványi vagyontárggyal kapcsolatos külön kötelezettségek arra a jogi személyre hárulnak, amelynek a vagyontárgy jutott.

(3) A vagyontárgyat átvevő felelőssége az átvett vagyontárgy értéke erejéig terjed.

(4) A jelen §-ban foglalt rendelkezéseket az alapítvány vagyonának a 4. § alapján eszközölt megosztása esetéhen is megfelelően alkalmazni kell.

7. § (1) Az alapítvány megszüntetése egyes vagyontárgyainak hovafordítása, a több célú alapítvány vagyonának megosztása, az alapítványok egyesítése, valamint az alapítványi célból folyó kötelezettségek megszűnése, illetőleg átszállása tárgyában a főfelügyelet gyakorlására hivatott miniszter intézkedik.

(2) Ha az alapítvány céljánál fogva több miniszter van érdekelve, az (1) bekezdésben említett intézkedésekhez az érdekelt miniszterek egyetértése szükséges.

8. § (1) A kizárólag vallási vagy kegyeleti célt szolgáló alapítvány, valamint a 4. § alapján végrehajtott vagyonmegosztás után az ilyen célra jutó alapítványi vagyonrész tekintetében az 1-6. §-okban foglalt rendelkezéseket alkalmazni nem lehet.

(2) Ha a 4. §-on alapuló vagyonmegosztás szerint az alapítvány vagyonából vallási vagy kegyeleti célra aránytalanul csekély rész jutna s az alapító nem Jelölte ki a kizárólag ezekre a célokra rendelt vagyontárgyakat, az 1-6. §-ok rendelkezéseit alkalmazni lehet. Ebben az esetben azonban a vallási, illetőleg a kegyeleti cél szolgálatát az átszálló vagyont terhelő kötelezettségként kell teljesíteni; az ilyen kötelezettség átszállását az illetékes miniszter a 6. § (1) bekezdése alapján nem zárhatja ki és nem korlátozhatja.

(3) Abban a kérdésben, hogy valamely alapítvány kizárólagosan vagy részben vallási vagy kegyeleti célt szolgál-e. a főfelügyelet gyakorlására hivatott miniszter határoz; a 7. § (2) bekezdéséi itt is megfelelően alkalmazni kell.

II. Alapítványok létesítése

9. §[1]

10. §[2]

III. Vegyes rendelkezések

11. § Az illetékes miniszternek (7. §) az alapítvány megszüntetése (1., 2. §) a megszüntetett alapítvány vagyonának állami tulajdonbavétele vagy más jogi személynek juttatása (3. §) az alapítvány megosztása (4. §) vagy egyesítése (5. §), az alapítványi célból eredő kötelezettségek megszűnése vagy átszállása (6. §) vallási vagy kegyeleti célt szolgáló kötelezettség megállapítása (8. §) tárgyában hozott véghatározatai telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok.

12. § (1) Az alapítványnak az 1. vagy 2. § alapján megszüntetése után azzal a jogi személlyel szemben, amelynek az alapítvány vagyona jutott, nem lehet:

a) az alapító ügylet semmisségét vagy megtámadhatóságát érvényesíteni,

b) az alapító ügylettel kapcsolatban a köteles részre jogosult kielégítésére irányuló vagy öröklési jogon alapuló más követelést támasztani vagy

c) a vagyon kiadása iránt azon a címen pert indítani, hogy az alapítványi cél meghiúsulása vagy az alapítvány megszűnése következtében erre a vagyonra másnak van igénye.

(2) Az alapítvány ellen a megszüntetéskor már folyamatban levő olyan pereket, amelyek az (1) bekezdés alá esnek, meg kell szüntetni.

13. § A minisztertanács rendelettel akként intézkedhetik, hogy meghatározott fettételek esetében a közületi kezelésben nem álló alapítvány házingatlanát is ingatlankezelő községi vállalat kezelésébe kell adni. Ez a rendelkezés a kizárólag vallási célú alapítvány tulajdonában tevő házingatlanokra nem vonatkozik.

Záró rendelkezések

14. § Amennyiben a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseiből más nem következik, az alapítványok feletti felügyeleti jog szabályai változatlanul maradnak.

15. § (1) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének napjai a minisztertanács rendelettel állapítja meg.

(2) Felhatalmaztatik a minisztertanács, hogy a jelen törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában szükséges részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.

Budapest, 1949. évi augusztus hó 29-én.

Szakasíts Árpád s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Olt Károly s. k.,

Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára