4338/1949. (XII. 6.) MT rendelet

a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei és elvi döntései tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 0.201., 2.871.)

I. Irányelvek

1. § (1) Az Alkotmány 41. §-a értelmében a bíróságoknak az a hivatása, hogy büntessék a dolgozó nép ellenségeit, védjék és biztosítsák a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, a dolgozók jogait és neveljék a dolgozókat a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására.

(2) Ha az ekként meghatározott bírói hivatás helyes betöltése érdekében akár általános szempontból, akár valamely jogszabály részletes kifejtése végett elvi irányítás szükséges, ezt az igazságügyminiszter kezdeményezésére az Alkotmány 38. §-án alapuló jogkörében a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága irányelv megállapításával adja meg.

2. § (1) Irányelvek megállapítása céljából a Legfelsőbb Bíróságnál az igazságügyi szervezetnek az Alkotmány értelmében való átalakítása végett szükséges átmeneti rendelkezéseket tartalmazó 1949. 9. tvr. 5. §-ának (2) bekezdése szerint héttagú tanácsot kell megszervezni. (Elvi tanács.)

(2) Az Elvi tanács elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke (helyettese) vagy a Legfelsőbb Bíróságnak az elnök (helyettese) által kijelölt tanácselnöke. Az Elvi tanácsba a Legfelsőbb Bíróság elnöke (helyettese) a Legfelsőbb Bíróság bírái közül mind a polgári, mind a büntető szakosztályból négy-négy tagot és két-két póttagot jelöl ki. Az Elvi tanács az elnökön felül polgári jogi természetű kérdés esetén a polgári szakosztály négy és a büntető szakosztály két kijelölt bírájából, büntetőjogi kérdés esetén pedig a büntető szakosztály négy és a polgári szakosztály két kijelölt bírájából alakul; ha a kérdés egyaránt polgári jogi és büntetőjogi vonatkozású, az Elvi tanácsban három polgári szakosztálybeli és három büntető szakosztálybeli bíró vesz részt. A tagok (póttagok) kijelölése egy évre szól, de a megbízatás időközben is visszavonható.

3. § (1) Irányelv megállapítását - akár hivatalból, akár valamely igazságügyi hatóság előterjesztésére - az igazságügyminiszter kezdeményezi; az erre vonatkozó iratnak magában kell foglalnia az irányelv tartalmára vonatkozó részletes javaslatot és az annak alapjául szolgáló indokokat. Az iratot az igazságügyminiszter az Elvi tanácshoz egy eredeti példányban és hat másolatban küldi meg s ha, a kérdés büntetőjogi természetű vagy annak büntetőjogi vonatkozása is van, egy másolatot eljuttat a legfőbb államügyészhez is.

(2) Az irányelv megállapításának kérdését az Elvi tanács nem nyilvános ülésben tárgyalja.

(3) Az ülésre meg kell hívni az igazságügyminisztert, aki az ülésen személyesen vagy képviselője útján vehet részt, részvétele nélkül az ülés nem tartható meg. Ugyanezek vonatkoznak egyszersmind a legfőbb államügyészre is, ha a kérdés büntetőjogi természetű vagy annak büntetőjogi vonatkozása is van. Ebben az esetben a legfőbb államügyész az ülést megelőző harmadik napig a tárgyalásra váró kérdésre vonatkozó írásbeli véleményt juttathat el az Elvi tanácshoz.

4. § (1) Az Elvi tanács ülésén a tárgyalásra kerülő kérdés előadása után az igazságügyminiszter (képviselője) szólal fel, aki felszólalásában az írásban közölt kezdeményezéstől el is térhet. Ha a kérdés büntetőjogi természetű, vagy annak büntetőjogi vonatkozása is van, az igazságügyminisztert (képviselőjét) megelőzően a legfőbb államügyész (helyettes) adja elő véleményét.

(2) Ezt követően a tanács zárt ülésben meghozza határozatát, mellyel vagy megállapítja az irányelvet, vagy kimondja, hogy irányelv megállapításának szükségességét nem látja fennforogni.

(3) A határozatot meghozatala után azonnal ki kell hirdetni.

(4) Az írásba foglalt határozatot az Elvi tanács elnöke és a határozathozatalban résztvett valamennyi tagja aláírja.

5. § (1) Az Elvi tanács határozatának a megállapított irányelvet tartalmazó rendelkező részét közzé kell tenni a Magyar Közlönyben (Minisztertanácsi és Miniszteri Rendeletek Tára) és az indokolással együtt az Igazságügyi Közlönyben is.

(2) A közzétett irányelvek az Alkotmány 38. §-a értelmében a bíróságokra kötelezők, ehhez képest azokat minden polgári és minden büntető bíróság - ideértve a Legfelsőbb Bíróságot is - a közzétételtől kezdve követni s a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni tartozik.

II. Elvi döntések

6. § Ha valamely bíróság téves elvi alapon álló jogerős határozatot hozott vagy a bíróság ellentétes elvi alapon álló jogerős határozatokat hoztak és az elvi kérdés eldöntése az igazságszolgáltatás helyes működése érdekében szükséges, úgyszintén akkor, ha valamely már eldöntött elvi kérdésben a korábbi elvi döntéstől való eltérés válik szükségessé, az Alkotmány 38. §-án alapuló jogkörében a Legfelsőbb Bíróság elvi döntést hoz.

7. § (1) Az elvi döntéseket a Legfelsőbb Bíróság Elvi tanácsa (2. §) hozza.

(2) Elvi döntés hozatalát - akár hivatalból, akár valamely igazságügyi hatóság előterjesztésére - az igazságügyminiszter kezdeményezheti.

8. § (1) Az eldöntésre váró elvi kérdés tárgyalása tekintetében megfelelően alkalmazni kell a 3. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(2) A tanács határozatát zárt ülésben hozza és az elnök azt azonnal kihirdeti. A 4. § (4) bekezdését itt is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az elvi döntések közzétételére és az Alkotmány 38. §-ában megállapított kötelező erejére az 5. § rendelkezései megfelelően irányadók.

III. Vegyes rendelkezések

9. § (1) A jelen rendelet hatálybalépése előtt hozott kúriai teljes ülési és jogegységi döntvényeket (határozatokat) - ide nem értve a Bp. 441. és következő §-ai alapján a jogegység érdekében hozott határozatokat -, úgyszintén a hivatalos gyűjteménybe felvett kúriai elvi határozatokat az igazságügyminiszter kezdeményezésére a Legfelsőbb Bíróság Elvi tanácsa (2. §) az 1950. évi december hó 31. napjáig felülvizsgálja. Ha a kérdés büntetőjogi természetű vagy annak büntetőjogi vonatkozása is van, a felülvizsgálat során meg kell hallgatni a legfőbb államügyészt is.

(2) A felülvizsgálat arra vonatkozik, hogy az említett döntvények (határozatok) szellemükre tekintettel megfelelnek-e a magyar népi demokrácia célkitűzéseinek és hogy időszerűségük még fennáll-e. Azokat a döntvényeket (határozatokat), amelyek hatályban tartása a most említett szempontok alapulvételével nem mutatkozik indokoltnak, az Elvi tanács hatályon kívül helyezi, azokat pedig, amelyek nem esnek kifogás alá, hatályban tartja. Az ebben a tárgyban hozott határozatok közzétételére az 5. § (1) bekezdése irányadó.

(3) Azoknak a kúriai döntvényeknek és határozatoknak, amelyek hatályát a (2) bekezdés értelmében az Elvi tanács fenntartotta, ugyanolyan kötelező ereje van, mint a jelen rendelet alapján hozott elvi döntéseknek.

10. § A polgári ügyekben használható közérdekű kifogást (4071/1949. (118) Korm. r.) a Legfelsőbb Bíróság Elvi tanácsa (2. §) intézi el. A közérdekű kifogásokra vonatkozó szabályokat egyebekben a jelen rendelet nem érinti.

11. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésével a teljes ülési és jogegységi döntvények (határozatok) hozatalára, valamint ezeknek és az elvi határozatoknak hivatalos gyűjteményben való közzétételére vonatkozó eddigi rendelkezések hatályukat vesztik.

(2) A jogegységi tanácsnak az (1) bekezdés rendelkezése folytán való megszűnésére tekintettel az 1949. XI. tv. 82. §-ának (3) bekezdése esetében a törvényesség érdekében használt perorvoslatot a Legfelsőbb Bíróság Elvi tanácsa (2. §) intézi el.

Budapest, 1949. évi december hó 3-án.

Dobi István s. k.

a minisztertanács elnöke