8111/1949. (VII. 19.) FM rendelet

a mezőgazdasági nagyüzemi épületek használatának és bejelentésének szabályozásáról

(Közigazgatási rendszám: 8.111.)

A 4123/1949. (137) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ában és 5. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. § (1) Az R. 1. §-ának a)-d) pontjaiban felsorolt mezőgazdasági nagyüzemi épületnek (a továbbiakban: épület) kell tekinteni minden olyan mezőgazdasági épületet, amelynek hasznos alapterülete

a) magtárnál a 75 négyzetmétert,

b) istállónál - a takarmánykeverésre használt helyiségekkel együtt - a 180 négyzetmétert,

c) sertéshizlalónál - a kifutóval és a sertésfürdővel együtt - a 300 négyzetmétert,

d) sertésfiaztatónál (elletőnél) a 130 négyzetmétert eléri vagy meghaladja.

(2) Hasznos alapterületre tekintet nélkül az (1) bekezdésben megjelölt épületnek minősül az a)-d) alatti épületek okszerű használatát biztosító és azokkal gazdaságilag összefüggő melléképület (tengerigóré, pajta, darálóépület, kezelői lakás, stb.) is.

2. § (1) Az épület eredeti mezőgazdasági rendeltetésétől eltérő használatának, átalakításának, továbbá lebontásának engedélyezésére [R. 2. § (2) bek.] irányuló kérelmet az épület fekvése szerint illetékes községi elöljáróságnál (polgármesternél) írásban kell benyújtani. A kérvényben fel kell tüntetni az épület tulajdonosának és tényleges birtokosának nevét, lakóhelyt, a használat jogcímét, az épület pontos fekvését (utca, házszám, dűlőnév, tanyaszám stb.), az épület megnevezését (istálló, raktár, góré stb.), kataszteri helyrajzi és esetleges leltári számát, az épület méreteit, építési anyagát, állapotának leírását, eredeti rendeltetését, a kérelmezés idején gyakorolt használatának módját, végül a kérelem részletes indokolását.

(2) A községi elöljáróság (polgármester) a kérelemben foglalt adatok valóságát ellenőrzi, majd a kérvényt és annak mellékleteit - véleményével, valamint a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége helyi szervezetének részletesen indokolt javaslatával együtt - az illetékes mezőgazdasági igazgatósághoz terjeszti fel.

(3) A mezőgazdasági igazgatóság az engedélyezés felől jogorvoslat kizárásával dönt.

(4) Állami tulajdonban lévő vagy állami rendelkezés alatt álló vállalat (1948. XXXVII. tc.) vagy községi vállalat (1949. X. tc.) az épületnek eredeti rendeltetésétől eltérő használatára, lebontására, vagy átalakítására irányuló kérelmét, - kivéve az Állami Mezőgazdaságok Központ kötelékébe tartozó mezőgazdasági nemzeti vállalatokat - az illetékes mezőgazdasági igazgatóságnál terjesztheti elő. A mezőgazdasági igazgatóság az iratokat javaslatával döntés végett a földmívelésügyi miniszterhez terjeszti fel.

(5) Az Állami Mezőgazdaságok Központ kötelékébe tartozó mezőgazdasági nemzeti vállalatok engedélyezés iránti kérelmüket az Állami Mezőgazdaságok Központhoz intézik.

(6) A mezőgazdasági igazgatóság a földbirtokreform során érintett épületekre vonatkozó kérvényben feltüntetett adatok helyességét döntés előtt a megyei földhivatalnál lévő leltári és juttatási tervezetek alapján ellenőrizni köteles. Az Állami Mezőgazdaságok Központhoz intézett kérelemben foglalt adatokat a szükséghez képest az Állami Mezőgazdaságok Központ ellenőrzi.

3. § (1) Mezőgazdasági nagyüzemi épület tulajdonosa (használója, kezelője) - ideértve az állami tulajdonban levő vagy állami rendelkezés alatt álló vállalatot (1948. XXXVII. tc.) és a községi vállalatot (1949. X. tc.) is - az épületre nézve a jelen rendelet hatálybalépésétől számított harminc nap alatt adatszolgáltatásra köteles. Az adatszolgáltatásról készített bejelentésben fel kell tüntetni az épület tulajdonosának (használójának) és tényleges birtokosának nevét, foglalkozását, lakóhelyét, a szerzés és használat jogcímét, az épület pontos fekvését (utca, házszám, dűlőnév, tanyaszám stb.), az épület megnevezését (istálló, magtár, góré stb.), az épület kataszteri, helyrajzi és esetleges leltári számát az épület méreteire és építési anyagára vonatkozó adatokat, az épület eredeti rendeltetését és használatának módját, jelenlegi állapotát, végül az épület hiányosságait.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettség a földbirtokreform során még nem juttatott és a kincstár tulajdonában álló épületek, továbbá a földbirtokreform során több személy részére - a tulajdoni részarány szerint - közösen juttatott épületek tekintetében az épület fekvése szerint illetékes községi elöljáróságot (polgármestert) terheli.

(3) Az adatszolgáltatási kötelezettség és az R. 2. §-ában foglalt tilalom abban az esetben is fennáll, ha az épület tartósan vagy ideiglenesen használaton kívül áll, háborús események vagy egyéb ok következtében sérült, vagy azt rendeltetésétől eltérő célra használják.

4. § (1) Az adatszolgáltató bejelentést a községi elöljárósághoz (polgármesterhez) kell benyújtani.

(2) A községi elöljáróság (polgármester) a bejelentett adatok helyességét ellenőrizni, az esetleg helyesbített adatokat a rendelet mellékletének megfelelő kimutatásba foglalni, a kimutatás aláírás-rovatát pedig az adatszolgáltatóval aláíratni köteles. A kimutatást két példányban kell elkészíteni.

(3) A községi elöljáróság (polgármester) azoknak az épületeknek az adatait, amelyeknek bejelentését az arra kötelezett [3. § (1) bek.] elmulasztotta a mulasztás megjegyzésével hivatalból köteles a kimutatásba foglalni.

(4) A községi elöljáróság (polgármester) a kimutatás mindkét példányát a bejelentésre megszabott határidő elteltétől számított nyolc napon belül továbbítja az illetékes megyei (fővárosi) földhivatalhoz.

5. § Az R. 2. §-ában foglalt tiltó rendelkezést, valamint a jelen rendelet 3. §-ában előírt bejelentési kötelezettséget a helyben szokásos módon (dobszó, hirdetmény stb. útján) haladéktalanul közhírré kell tenni.

6. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az épületnek a tulajdonosa, használója, vagy kezelője, az

a) épületet - az R. 2. §-ában foglalt rendelkezések ellenére - eredeti mezőgazdasági rendeltetésétől eltérő célra használ, illetőleg lebont, vagy akként alakít át, hogy az átalakítás az épület eredeti rendeltetésének megfelelő használatát akadályozza vagy meghiúsítja.

b) a 2. § (1) bekezdése alapján engedélyezés iránti kérelmében valótlan tényt ad elő,

c) a 3. §-ban előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan adatot jelent be.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk rendelkezései a 8960/1946. (173) ME rendeletben foglalt módosításokkal és azzal az eltéréssel irányadók, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege huszonnégyezer forint.

(3) A kihágási eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmívelésügyi minisztert kell tekinteni.

7. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1949. évi július hó 18-án.

Erdei Ferenc s. k.

földmívelésügyi miniszter

Melléklet a 8111/1949. (VII. 19.) FM rendelethez