Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

AI Szinonimák

Kereséskor az "AI szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

...Tovább...

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

...Tovább...

90000/1949. (XI. 9.) IM rendelet

a bírák, az államügyészek és az igazságügyi tárca körébe tartozó egyéb alkalmazottak eskütétele tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 0.060.)

Az igazságügyi szervezet átalakításáról szóló 1949: 9. tvr. 10. §-ának (1) bekezdésében, úgyszintén a Magyar Népköztársaságra és annak Alkotmányára teendő eskü tárgyában kibocsátott 4288/1949. (220) MT rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján a következőket rendelem:

1. § Az esküt a Magyar Népköztársaságra és annak Alkotmányára a bírák az 1949: 9. tvr. 4. §-ának (1) bekezdésében, az államügyészek és az igazságügyi tárca körébe tartozó egyéb alkalmazottak pedig a 4288/1949. (220) MT rendelet 1. § ának (2) bekezdésében meghatározott szöveggel teszik le.

2. § (1) Az igazságügy-minisztérium főosztályvezetői és osztályvezetői az esküt az igazságügyminiszter előtt teszik le.

(2) Az igazságügyminisztériumban szolgálatot teljesítő egyéb alkalmazottak - a berendelt bírák és államügyészek kivételével -, úgyszintén az önálló igazságügyi intézmények vezetői az esküt az illetékes főosztályvezető, illetőleg önálló osztályvezető előtt teszik le.

3. § A társasbíróságok, valamint a mellettük működő államügyészségek tagjai az illető társasbíróság teljes ülésében, a járásbíróságok ítélőbírái pedig - ideértve az ott szolgálatot teljesítő betétszerkesztő bírákat is - az ítélő-bírák együttes jelenlétében teszik le az esküt.

4. § (1) A 2. és 3. §-okban nem említett igazságügyi alkalmazottak az esküt a már esküt tett hivatalvezető előtt teszik le.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéshez képest az esküt az országos büntetőintézeti és a nevelőintézeti személyzet az intézet vezetője előtt, a megyei bíróságok (törvényszékek) mellett működő fogházak személyzete az államügyészség elnöke előtt, a járásbírósági fogházak személyzete pedig a járásbíróság elnöke (vezetője) előtt Viszi le.

(3) A kivételes telekkönyvi munkálatokat végző alkalmazottak (telekkönyvi betétszerkesztő, rendes állományú leiekkönyvvezető, szerződéses alkalmazott stb.) - ha nem állomáshelyükön tartózkodnak - a kiküldetés helye szerint illetékes járásbíróság elnöke (vezetője) előtt teszik le az esküt. Az eskütételről ebben az esőiben az állomáshely szerint illetékes járásbíróság elnökét (vezetőjét) értesíteni kell.

5 §

(1) Az állami szolgálatba átvett közjegyzők és köz-jegyzőhelyettesek a 4090/1949. (124) Korm. rendelet 6. §-ában meghatározott fogadalom helyett szintén a 4288/1949. (220) MT rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esküt teszik le.

(2) A közjegyzők és a közjegyzőhelyettesek az esküt annak a járásbíróságnak az elnöke (vezetője) előtt teszik le, amelynek területén székhelyük van.

6. § (1) Az eskü közös letételének időpontját a hivatalvezető tűzi lei; legkésőbbi időpontul az 1949. évi november hó 30. napja állapítható meg.

(2) Aki az esküt elháríthatatlan akadály következtében a közös eskütételben való részvétel útján nem teheti le, azt az akadály megszűnése után haladéktalanul, mégpedig a hivatalvezető előtt köteles külön letenni.

7. § (1) Az eskü letételéről lehetőleg közös jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az eskü szövegét, az esküt tevő nevét és hivatali állását, végül az esküt tevő, valamint a hivatalvezető és a jegyzőkönyvvezető aláírását- A felvett jegyzőkönyvet a hivatalvezető közvetlenül az igazságügyminiszterhez terjeszti fel.

(2) Annak az alkalmazottnak eskütételéről, aki nem a közös eskütétel alkalmával, hanem külön tesz esküt, külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) Az eskü letételét a személyi táblázatba be kell jegyezni.

8. § (1) Azt, aki az esküt a közös letételre megszabott időpontban, illetőleg akadályoztatás esetén az akadály megszűnte után haladéktalanul nem teszi le, a 4288/1949. (220) MT rendelet 2. 8-ának (2) bekezdése értelmében állásáról minden igény elvesztésével lemondottak kell tekinteni.

(2) Azokról, akik az eskü letételét megtagadják vagy azt elháríthatatlan akadály nélkül mulasztják el, jegyzéket kell készíteni; a jegyzéket közvetlenül az igazságügyminiszterhez kell felterjeszteni.

9. § Az az igazságügyi alkalmazott, aki a jelen rendelet hatálybalépése előtt az 1. §-ban említett szöveggel az esküt már letette,- újabb esküt nem tesz.

10. § Az 1. §-nak és az 5. § (1) bekezdésének az eskü szövegét megállapító rendelkezései irányadók azok eskütételére nézve is, akik a jelen rendelet hatálybalépése után elsőízben tesznek hivatali esküt. Az ilyen közjegyzők (közjegyzőhelyettesek) az esküt a járásbíróság elnöke (vezetője) előtt teszik le. Egyébként a jelen rendelet hatálybalépése után elsőizben esküt tevő alkalmazottak eskütételének helyére, idejére és módjára nézve továbbra is az eddig fennállott rendelkezések maradnak irányadók.

Budapest, 1949. évi november hó 7-én.

Dr. Ries István s. k.,

igazságügyminiszter

Tartalomjegyzék