102/1950. (IV. 4.) MT rendelet

az egyesülésekről

(Közigazgatási rendszám: 0.355.)

I. Általános rendelkezések

1. § (1) Az egyesülés állami vállalatok szoros irányítására rendelt gazdasági szervezet.

(2) Az egyesülés jog személy: jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és perben állhat.

(3) Az egyesülés kötelezettségeiért az állam korlátlanul felelős.

2. § Az egyesülés irányító szerv közvetlen felügyelete alatt folytatja működését. Irányító szerv lehet

1. az illetékes miniszter,

2. az államhatalom helyi szerve.

3. § (1) Az illetékes miniszter az egyesülés felett főfelügyeletet gyakorol. E főfelügyeleti jog alapján az illetékes miniszter a jogszabályok korlátai között minden intézkedést megtehet, ami az egyesülés eredményes működésének biztosításához szükséges.

(2) Az illetékes miniszter hatáskörébe tartozik

1. az egyesülés elnevezésének módosítása,

2. az egyes vállalatoknak egyik egyesülés keretéből a másikba utalása.

(3) Egyesülés alá tartozó vállalatoknak ipari, kereskedelmi vagy egyéb központ, illetőleg a miniszter közvetlen felügyelete alá utaláshoz, valamint korábban egyesülés keretébe nem tartozó vállalatoknak egyesülés alá utaláshoz a Népgazdasági Tanács hozzájárulása szükséges.

4. § A jogszabályoknak a Kereskedelmi Törvény alá eső vállalatokra vonatkozó rendelkezéseit, - ha a jogszabályból más nem következik - az egyesülésre is alkalmazni kell.

II. Az egyesülés szervezete

5. § Az egyesülés élén igazgató áll. Az irányítja az egyesülés működését és képviseli az egyesülést harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt.

6. § (1) Az igazgató az egyesülés, valamint az alája tartozó vállalatok működéséért egyénileg felelős. Ez a felelősség az egyesülés alá tartozó vállalatok vezetőinek felelősségét nem érinti.

(2) Az igazgató felelőssége a büntetőjogi, a fegyelmi és a kártérítési felelősségre egyaránt kiterjed. A felelősség tartama, valamint a felelősségrevonás módja tekintetében az állami vállalatok vezetőire vonatkozó szabályok irányadók.

7. § (1) A miniszternek közvetlen felügyelete alá tartozó egyesülés igazgatóját a miniszter, a helyi jellegű egyesülés igazgatóját pedig az a szerv nevezi ki, amely az irányító szerv felett a közvetlen felügyeletet gyakorolja.

(2) A kinevezés az egyesülés és az igazgató között szolgálati jogviszonyt létesít. E jogviszony körében a munkáltató jogait az irányító szerv gyakorolja.

8. § (1) Az egyesülés főkönyvelője az egyesülés szabályszerű pénzgazdálkodásáért és adminisztrációjának rendjéért az igazgatóval együtt felelős. A főkönyvelő felelőssége az egyesülés alá tartozó vállalatok pénzgazdálkodásának szabályszerűségére és adminisztrációjának rendjére is kiterjed. Ez a rendelkezés az egyesülés alá tartozó vállalatok vezetőinek és főkönyvelőinek felelősségét nem érinti.

(2) Egyebekben az egyesülés főkönyvelőjének jogállására az állami vállalatok főkönyvelői tekintetében irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

9. § (1) Az egyesülés alkalmazottait - az irányító szerv által megállapított létszámkereteken belül - az igazgató alkalmazza.

(2) Az alkalmazottakat a csalásra, a hivatali sikkasztásra, a vesztegetésre, a tiltott ajándékozásra és a befolyással üzérkedésre megállapított büntetőjogi szabályok alkalmazása szempontjából közhivatalnokoknak kell tekinteni. Az alkalmazottak szolgálati viszonyára egyébként a munkajog általános szabályait kell alkalmazni.

10. § (1) Az egyesülés nevében aláírásra az igazgató és az az alkalmazott jogosult, akit az igazgató - az irányító szerv hozzájárulásával - aláírási joggal ruház fel. Az aláírási jog megvonásához is az irányító szerv hozzájárulása szükséges.

(2) Az egyesülés nevében az igazgató önállóan ír alá. Egyébként az aláírás érvényességéhez arra jogosult két személy aláírása szükséges.

III. Egyesülések alapítása, összevonása és megszüntetése

11. § (1) A miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó egyesülés alapítását, ilyen egyesülésnek más egyesüléssel való összevonását vagy megszüntetését a Népgazdasági Tanács rendeli el.

(2) Helyi jellegű egyesülés alapítása, ilyen egyesülésnek más egyesüléssel való összevonása vagy megszüntetése felől az a szerv határoz, amely az irányító szerv felett a közvetlen felügyeletet gyakorolja.

12. § Az alapításról szóló határozatba fel kell venni

1. Az egyesülés elnevezését és székhelyét,

2. az irányító szerv megjelölését,

3. az egyesülés alá tartozó vállalatok felsorolását.

13. § Az összevonásról szóló határozat tartalmára a 12. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha ez a határozat máskép nem rendelkezik, az összevont egyesülések jogai és kötelezettségei az összevonás folytán keletkező új egyesülésre szállanak.

14. § Az egyesülés megszüntetéséről szóló határozat alapján az irányító szerv jelöli ki azt a szervet, amelyre a megszüntetett egyesülés jogai és kötelezettségei átszállnak.

IV. Az egyesülés és az alája tartozó vállalatok kapcsolata

15. § Az egyesülés az alája tartozó vállalatok szervezeti, jogi és elszámolási különállását nem szünteti meg.

16. § (1) Az egyesülés az alája tartozó vállalatok terveit magában foglaló tervet készít. A terv elkészítésére és jóváhagyására vonatkozó szabályokat a Népgazdasági Tanács határozata alapján az Országos Tervhivatal állapítja meg. A jóváhagyott tervet az egyesülés az alája tartozó vállalatok között megosztja.

(2) Az egyesülésnek jogában áll az alája tartozó vállalatok indokolt esetben módosítani, ha a módosítás az egyesülés tervének kereteit nem érinti.

17. § (1) Az egyesülés az alája tartozó vállalatok pénzügyi előirányzatát magában foglaló pénzügyi előirányzatot készít. A pénzügyi előirányzat elkészítésének és jóváhagyásának szabályait a Népgazdasági Tanács határozata alapján a pénzügyminiszter állapítja meg. A jóváhagyott pénzügyi előirányzatot az egyesülés a vállalatok között megosztja.

(2) Az egyesülésnek jogában áll az alája tartozó vállalatok pénzügyi előirányzatait módosítani, ha a módosítás az egyesülés pénzügyi előirányzatának kereteit nem érinti. A módosítást a Magyar Nemzeti Banknak és az irányító szervnek be kell jelenteni.

18. § (1) Az egyesülés alá tartozó vállalatok az állami vállaltokra vonatkozó általános szabályok szerint kötelesek könyveket és egyéb számadásokat vezetni, leltárt és mérleget készíteni. Az egyesülés kivételesen engedélyt adhat arra, hogy egyes alája tartozó vállalatok a pénzügyminiszter által külön megállapított szabályok szerint egyszerűbb könyvelést vezessenek.

(2) Az egyesülés a vállalatok könyvelése alapján összesített könyvelést vezet. Az egyesülés mérlegét az összesített könyvelés alapján kell elkészíteni.

(3) Az egyesülés saját gazdasági műveleteiről külön könyvelést vezet.

(4) Egyébként az egyesülés könyvelésének részletes szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg. )

19. § Az egyesülés az alája tartozó vállalatok érdekében szállítási szerződéseket köthet. Ha az egyesülés a szállítási szerződés alapján kötbért fizetett, annak megtérítésére azt a vállalatot kötelezi, amelynek hibája a kötbérfizetési kötelezettséget eredményezte.

20. § (1) Az egyesülésnek jogában áll

1. az alája tartozó vállalat egyes termelőszövetkezeteit másik vállalat rendelkezésére bocsátani.

2. egyes vállalatoknál feleslegesnek mutatkozó pénzösszegeket - a pénzügyminiszter által megállapított szabályok szerint - átmenetileg igénybe venni és más vállaltnak átutalni.

(2) Az egyesülés alá tartozó vállalatok az adózottan beszerzett anyagokat és árukat az egyesülés utasítására adó- és illetékmentesen adhatják át egymásnak. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a saját előállítású anyagoknak és áruknak továbbfeldolgozás céljából valóm átadására. Ilyen esetben az általános szabályok az irányadók.

21. § Az egyesülés az alája tartozó vállalatok működéséhez szükséges anyagok és egyéb eszközök közös beszerzését, valamint termelvényeik közös értékesítését rendelheti el. Az egyesülés a közös beszerzést és értékesítést költségmegtérítés ellenében végzi.

22. § Az egyesülés működésével felmerülő költségek - termelésük (forgalmuk) arányában - az egyesülés alá tartozó vállalatokat terhelik. A költségeket a vállalatok között negyedévenként az egyesülés osztja fel.

V. Vegyes rendelkezések

23. § Helyi jellegű egyesülések alapítása, összevonása, megszüntetése, valamint igazgatóik kinevezése előtt a belügyminiszter véleményét meg kell hallgatni.

24. § (1) Az illetékes miniszter főfelügyeleti jogát egyes egyesülések tekintetében átmenetileg ipari, kereskedelmi vagy egyéb központ útján is gyakorolhatja.

(2) Az illetékes miniszter úgy rendelkezhet, hogy az egyesülést egyes alája tartozó vállalatok tekintetében csak az ipari, kereskedelmi vagy egyéb központ jogai illessék meg.

(3) Az illetékes miniszter a Népgazdasági Tanács hozzájárulásával egyes vállalatokat más vállalat közvetlen felügyelete alá rendelhet. Ebben az esetben a közvetlen felügyeletet gyakorló vállalat és az alája tartozó vállalat kapcsolatára azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek az egyesülés és az alája tartozó vállalatok kapcsolatára irányadók.

25. § A Népgazdasági Tanács felhatalmazást kap arra, hogy az egyesülés és az alája tartozó vállalatok kapcsolatára vonatkozó szabályokat egyes sajátos esetekben a jelen rendelettől eltérőleg állapítsa meg.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke