140/1950. (V. 16.) MT rendelet

az orvosi szakképzettséghez kötött állásokra nézve a szolgálati viszony egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.100.)

A rendelet hatálya

1. § A jelen rendelet hatálya kiterjed minden orvosi szakképzettséghez kötött közszolgálati vagy magánalkalmazotti állást betöltő orvosra (a továbbiakban: orvos).

A főfoglalkozás és a részfoglalkozás fogalma

2. § Az orvosi szakképzettséghez kötött alkalmazás tekintetében a jelen rendelet alkalmazása szempontjából:

a) főfoglalkozásnak a heti 48 órai munkaidőhöz kötött,

b) részfoglalkozásnak a heti 48 óránál kevesebb munkaidőhöz kötött alkalmaztatást kell tekinteni.

Főfoglalkozású orvosok

3. § (1) Az orvos egyidejűen több főfoglalkozású orvosi állást nem tölthet be.

(2) Főfoglalkozást betöltő orvos részfoglalkozást csak a megyei tanács végrehajtóbizottsága, ennek felállításáig a törvényhatóság első tisztviselője engedélyével vállalhat. A néphadsereg, a rendőrség, az Államvédelmi Hatóság, a Magyar Államvasutak, valamint a tűzoltóság orvosai részfoglalkozást a főfoglalkozásuk tekintetében illetékes miniszter engedélyével vállalhatnak.

Részfoglalkozást betöltő orvosok

4. § (1) A csupán részfoglalkozást betöltő orvos több részfoglalkozást is vállalhat, de a részfoglalkozási betöltéséhez megkívánt munkaidő összesen a heti 48 órát nem haladhatja meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás alól közérdekből a megyei tanács végrehajtóbizottsága, ennek felállításáig a törvényhatóság első tisztviselője felmentést adhat.

A részfoglalkozás díjazása

5. § (1) A részfoglalkozások díjazása különböző aszerint, hogy az orvos önálló vagy beosztott munkakörben dolgozik. Önálló munkakört tölt be az az orvos, akinek irányítása alatt egy vagy több orvos dolgozik, továbbá az az orvos, aki munkáját önállóan, közvetlenül orvosi irányítás nélkül látja el és mellé más orvos beosztva nincs; beosztott munkakört tölt be az az orvos, aki munkáját más orvos közvetlen irányításával látja el.

(2) Azt a főfoglalkozást be nem töltő orvost, akinek egy vagy több részfoglalkozása van, a vállalt részfoglalkozások után az alábbi óradíj illeti meg:

a) önálló munkakörű részfoglalkozások után, ha irányítása alatt egy vagy több orvos dolgozik, 9 forint,

b) önálló munkakörű részfoglalkozása után, ha mellé más orvos beosztva nincs, bércsoportba sorolása [(3) bek.] szerint 9, 8, 7, vagy 6 forint,

c) beosztott munkakörű részfoglalkozása után 6 forint.

(3) Azt, hogy az orvost a (2) bekezdés b) pontja esetében melyik bércsoportba kell sorolni, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet meghallgatása után a munkáltató felett felügyeletet gyakorló miniszter vagy az általa kijelölt hatóság (szerv, intézmény) határozza meg.

(4) A heti rendes munkaidőn felül a munkáltató rendelkezése folytán végzett munka után az orvost a (2) bekezdés szerint megállapított óradíj illeti meg.

(5) Azt a főfoglalkozást betöltő orvost, aki részfoglalkozás vállalására kapott engedélyt [3. § (2) bek.], a részfoglalkozás után a jelen § (2) bekezdésében megállapított munkadíj 50 százaléka illeti meg.

(6) Azt a főfoglalkozást be nem töltő orvost, aki a 4. § (2) bekezdése alapján engedélyt kapott arra, hogy heti 48 óra munkaidőt meghaladó elfoglaltsággal járó részfoglalkozásokat vállaljon, a 48 órán túl teljesített részfoglalkozás ellátásáért a (2) bekezdésben megállapított munkadíj 50 százaléka illeti meg.

(7) A biztosító intézetek rendelőintézeti és döntőbizottsági orvosait a jelen § (2) bekezdésében megállapított illetmények helyett a kollektív szerződésben megállapított illetmények illetik meg.

(8) A néphadsereg, a rendőrség, az Államvédelmi Hatóság és a tűzoltóság szerződéses (polgári) orvosai a jelen § (2) bekezdésében megállapított illetmények helyett az általuk betöltött munkakörnek megfelelő szolgálati álláshoz kötött tényleges illetményeknek a szerződésükben megállapított órahányadát kapják.

6. § (1) Annak a főfoglalkozást be nem töltő orvosnak, akinek egy vagy több részfoglalkozása van, az orvosegészségügyi közszolgálati alkalmazottak szolgálati viszonyának egyes kérdéseire és illetményeire vonatkozó rendelkezések tárgyában kiadott 40/1950. (I. 29.) MT rendeletben az orvos részére biztosított jogokból mindegyik részfoglalkozásában igénye van:

a) fizetett szabadságra,

b) korpótlékra,

c) különpótlékra,

d) ügyeleti szolgálati díjazására,

e) jutalmazásra,

f) nőalkalmazott tekintetében a terhesség idejére eső kedvezményekre,

g) segélyekre,

h) illetményelőlegre.

(2) Annak a főfoglalkozást be nem töltő orvosnak, akinek a vállalat egy vagy több részfoglalkozás betöltéséhez megkívánt munkaideje a heti 24 órát meghaladja, az (1) bekezdésben felsoroltakon felül a 40/1950. (I. 29.) MT rendeletben biztosított jogokból igénye van még:

a) családi pótlékra,

b) szülési segélyre,

c) félárú vasúti jegy váltására jogosító arcképes igazolványra, amennyiben legalább heti 24 órát közszolgálati alkalmazásban tölt,

d) arra az intézeti étkezésre, amely az orvos munkaidejével egybeesik.

(3) Az (1) bekezdés alapján a 40/1950. (I. 29.) MT rendelet 9. §-ának (2) bekezdése szerinti különpótlék az orvost azzal az eltéréssel illeti meg, hogy részére az ott említett összeg helyett annak munkaóránkint 1/200 része jár.

A röntgenorvos munkaideje

7. § A jelen rendelet alkalmazása szempontjából a röntgenorvosi munkakörben a 45 perces szolgálatot egy órai szolgálatnak, a heti 36 órai munkaidőt heti 48 órai munkaidőnek kell tekinteni.

Hatálybalépés, végrehajtás

8. § (1) A jelen rendelet az 1950. évi július hó 1. napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg a korábbi jogszabályoknak a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

(2) A jelen rendelet végrehajtásáról a munkáltató felett felügyeletet gyakorló miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve gondoskodik.

(3) Ha a jelen rendelet végrehajtása során kétség merül fel, a pénzügyminiszter dönt.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke