16035/1950. (IV. 6.) FM rendelet

az öntözővíz díjának újabb szabályozásáról

(Közigazgatási rendszám: 8.784.)

A 2000/1949. (III. 18.) Korm. rendelet 9. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem.

1. § Öntözővízdíjat köteles fizetni a mezőgazdasági ingatlannak az a birtokosa (tulajdonosa, haszonélvezője, haszonbérlője, részesművelője, használója; a továbbiakban: termelő), aki

- öntözéses termelés céljából engedélyhez kötött vízhasználatot gyakorol, vagy

- öntöző nemzeti vállalat (a továbbiakban: nv.) működési területén jóváhagyott szétosztási rend alapján gyakorol vízhasználatot [2000/1949. (III. 18.) Korm. rendelet 5. § (2) bek.].

2. § (1) Az öntözővízdíj magában foglalja

- a vízhasználati díjat, amelyet a termelő az öntözővíz használatáért (igénybevételéért) tartozik fizetni, továbbá

- a vízszolgáltatási díjat, amennyiben a termelő a víznek az öntözendő területre való rávezetését a nv.-tal végezteti.

(2) Öntözővízdíjat az engedélyokiratban, illetőleg a szétosztási rendben feltüntetett terület után kell fizetni, a csatornákat és töltéseket is beleszámítva. Ha a ténylegesen öntözött terület ennél nagyobb, a termelő tartozik a különbözet után járó öntözővízdíjat is megfizetni. Vita esetén a ténylegesen öntözött terület nagyságát felmérés útján kell megállapítani. A felmérés költségeit az tartozik viselni, aki a díj felszámításánál irányadó területet alaptalanul kifogásolta, illetőleg helytelenül állapította meg.

3. § (1) Az öntözővíznek az öntözendő területre való rávezetését a vízhasználatra jogosult termelő kérelmére az illetékes nv. végzi. A termelő köteles erre irányuló igényét április hó 10. napjáig az nv.-nál írásban bejelenteni.

(2) Az a vízhasználatra jogosult termelő, aki öntözővíz szolgáltatására igényét bejelentette, köteles a vízszolgáltatásra illetékes nv.-tal legkésőbb április hó 15. napjáig a rendelet 1. számú mellékletében közzétett mintának megfelelő szerződést kötni.

(3) Olyan termelő, aki vízhasználatot gyakorol, de vízszolgáltatást nem igényel, a rendelet 2. számú mellékletének megfelelő nyilatkozatot tartozik ugyancsak április hó 15. napjáig a nv.-hoz benyújtani. Ez a rendelkezés az állami gazdaságokra nem terjed ki.

4. § (1) Az 1950. évben. kat. holdankint fizetendő öntözővízdíj mértékét az alábbi táblázat tünteti fel.

(2) Öntözővíznek az öntözendő területre gépi emelés nélkül, gravitációs úton vagy szivornya segítségével történő rávezetéséért csak rizstermelés esetében kell vízszolgáltatási díjat fizetni.

5. § (1) Az öntözővízdíj ellenében a termelő az alább feltüntetett mennyiségű öntözővíz felhasználására jogosult.

(2) Ha termelő az előbbi bekezdésben meghatározott mennyiségű öntözővíznél többet használ fel, pótdíjat tartozik fizetni. Pótdíj fejében a 4. § szerint kiszámított összeget olyan arányban kell felemelni, amilyen arányban a felhasznált vízmennyiség az előbbi bekezdés értelmében felhasználható vízmennyiséget meghaladja. (Például: ha a kapásnövény öntözéséhez felhasznált vízmennyiség a vízborítás magasságában kifejezve 600 mm-t tesz ki, a vízhasználati díjnak, avagy a vízszolgáltatási díjnak pótdíjjal emelt összege állami gazdaság, illetőleg tszcs esetében 75+15=90 forint, egyénileg gazdálkodó, illetőleg alkalmi társulás esetében pedig 80+16=96 forint.)

(3) A termelő részére szolgáltatott öntözővíz mennyiségének mérése a nv. feladata. A mért vízmennyiséget az érdekelt termelővel a vízborítás magasságában kifejezve, folyamatosan közölni kell.

(4) A vízfelhasználás ellenőrzése és mérése érdekében a termelő köteles az öntözött terület megtekintését és az esetleg szükséges munkák elvégzését a vízgazdálkodási körzet, illetőleg a nv. közegei részére megengedni.

6. § Ha a vízgazdálkodási körzet, illetőleg a nv. a kiadott vízhasználati engedélyekben vagy jóváhagyott szétosztási rendben meghatározott öntözővíz-mennyiségen felül további vízmennyiséggel rendelkezik, átmenetileg olyan termelő részére is megengedheti a vízhasználatot és szolgáltathat ki öntözővizet, akiknek vízhasználati engedélye nincsen, vagy a jóváhagyott szétosztási rendben nem szerepelnek. Ilyenkor a vízszolgáltatás feltételeit esetenkint szerződésben kell megállapítani; a fizetendő öntözővízdíj azonban nem haladhatja meg a rendeletben megállapított díjat.

7. § Az öntözővíz a nv. működési területén a nv.-ot, azokon a területeken pedig, ahol nv. nem működik, a államkincstárt illeti meg.

8. § (1) A nv. a részére járó öntözővízdíjról május 1-jéig ideiglenes számlát állít ki, majd az öntözés befejezése, illetőleg a terület felmérése után végleges számlát ad. A végleges számla ellen felszólamlásnak van helye az Országos Vízgazdálkodási Hivatalhoz (OVH).

(2) Azokon a területeken, ahol nv. nem működik, az öntözővízdíjat az illetékes vízgazdálkodási körzet veti ki. A kivetés ellen az OVH-hoz ugyancsak felszólamlásnak van helye.

(3) A felszólamlást a számla, illetőleg a kivetés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a nv.-hoz, illetőleg a vízgazdálkodási körzethez, kell benyújtani, amely azt az összefüggő iratokkal együtt az OVH-hoz felterjeszti. Az OVH a felszólamlás ügyében tizenöt napon belül határoz. Határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

9. § (1) Az öntözővízdíj két egyenlő részletben, mégpedig május 1-jén és szeptember 1-jén esedékes és azt május 15., illetőleg szeptember 15. napjáig az illetékes nv.-nál, illetőleg vízgazdálkodási körzetnél pótlékmentesen lehet befizetni.

(2) Az öntözővízdíj beszedésére, behajtására, biztosítására, elévülésére, a késedelmes fizetés esetében járó pótlékra, a tévesen vagy jogellenesen beszedett díj, illetőleg a túlfizetések visszakövetelésére a közadók kezeléséről szóló jogszabályok irányadók.

(3) A nv. az általa véglegesen számlázott öntözővízdíj hátralékairól összesítő kimutatást készít és azt a vízgazdálkodási körzetnek az esedékesség lejártát követő harminc nap alatt megküldi. A hátralékos díjnak közadók módjára való behajtásáról a 252000/1949. (XI. 6.) II. a. PM rendelet 6. §-ában foglaltak szerint, az illetékes adóhivatal megkeresése útján a vízgazdálkodási körzet gondoskodik.

10. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő az a termelő, aki az öntözött terület megtekintését vagy a szükséges munkák elvégzését az 5. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére akadályozza.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvény, valamint a 8960/1946. (VIII. 1.) ME rendelet rendelkezései irányadók.

(3) A kihágási eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tv. 59. § (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a földművelésügyi minisztert kell tekinteni.

11. § A 8748/1949. (VII. 17.) FM rendelet hatályát veszti.

Erdei Ferenc s. k.,

földmüvelésügyi miniszter