2000/1949. (III. 18.) Korm. rendelet

az öntözővizek használatának szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 8.780.)

Annak érdekében, hogy az ország vízkincse a dolgozó nép számára hozzáférhető és a 10 éves öntözési terv kereteiben az öntözéses gazdálkodás fejlesztése biztosítható legyen, a népi demokrácia államhatalma az öntözővíz használatának a dolgozó parasztság érdekeinek megfelelő szabályozását elsőrendű és sürgős kormányzati feladatnak tartja.

Ezért a magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

Általános rendelkezések

A hatósági rendelkezés alatt álló vizeknek (1885. XXIII. tc. - a továbbiakban: T. - 18. §-a) öntözés céljára való használata - a fennálló jogszabályoknak a jelen rendelettel nem érintett korlátozásai között, valamint az ár- és belvízvédelmi érdekek sérelme nélkül - a jelen rendelettel megállapított szabályok betartása mellett engedélyezhető és gyakorolható.

2. §

Öntözéses gazdálkodás céljára területek kijelölése

(1) Az állam által öntözésre berendezendő területeket, amelyeken a gazdaságos öntözés az öntözőberendezések és csatornák egységével, valamint az érdekeltek társításával biztosítható, az Országos Vízgazdálkodási Hivatal (a továbbiakban: OVH) javaslatára a földmívelésügyi miniszter jelöli ki.

(2) Azokon a területeken, amelyekre nézve a földmívelésügyi miniszter az (1) bekezdésben biztosított kijelölési jogát nem gyakorolta, öntözéses gazdálkodás csak akkor folytatható, ha az OVH vízgazdálkodás körzetének (a továbbiakban: körzet) műszaki véleménye szerint a terület öntözővízzel ellátható.

3. §

Öntözővízhasználati engedély

(1) Az öntözővíz használati engedély (a továbbiakban: engedély) feltétlen, vagy feltételes. A feltétlen engedély az engedély okiratban írt módozatok mellett a (2) bekezdésben foglaltak szerint biztosítottnak tekinthető öntözővízmennyiség felhasználásra jogosít. A feltételes engedély a vízhasználatot a (2) bekezdés értelmében meghatározott vízállás vízhozamán felüli vízmennyiségre korlátozza. Ha a vízhozam a meghatározott vízállás alá esik, feltételes engedély alapján a vízhasználat tilos.

(2) Az egyes vízgyűjtőrendszerekben az öntözés céljára összesen engedélyezhető vízmennyiséget és ennek keretén belül azt, hogy egy-egy kat. hold öntözésére legfeljebb mennyi öntözővíz használható, a folyók egyes szakaszaira mértékadó vízállásmagasságok meghatározásával az OVH központi szervének javaslatára a földmívelésügyi miniszter állapítja meg.

4. §

Az öntözővízhasználatok korlátozása

(1) Ha a jelen rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a vízgyűjtőrendszerenként kiszolgáltatható vízmennyiség el nem hárítható okból csökken, az érvényben lévő engedélyek alapján felhasználható vízmennyiséget valamennyi érdekeltnél azonos százalékban kell csökkenteni.

(2) A feltétlen engedélyeken alapuló vízhasználatok azonos százalék szerinti csökkentésére csak akkor kerülhet sor, ha a feltételes engedélyek alapján gyakorolt valamennyi vízhasználat szünetelése után is vízhiány mutatkozik. Ha a feltételes engedélyeket csak részben kell szüneteltetni, a csökkentéseket ezek körén belül kell azonos százalékban végrehajtani.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések végrehajtásával kapcsolatban az engedélyező hatóság, vagy az államkincstár ellen kártérítésnek helye nincs.

5. §

Az engedélyezési eljárás

(1) Az engedélyt a körzet a T. VI. fejezetében szabályozott helyszíni eljárás lefolytatása után adja ki. Az engedélyezési tárgyalásra a földmívelésügyi miniszternek az öntözések termelési és termeléspolitikai felügyeletével megbízott külső hivatali szervét és a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége képviselőjét - és ha az eljárás alá vont területen öntözővízszolgáltató nv. működik, ennek kiküldöttjét - meg kell hívni.

(2) A körzet a nv. működési területén az öntözés céljára összesen rendelkezésre álló öntözővízmennyiség kiszolgáltatását a nv. részére engedélyezi. Az nv. az (1) bekezdésben megállapított engedélyezési eljárás betartásával az öntözővízmennyiség szétosztására tervet készít, amelyet - az illetékes körzet szakvéleményével - jóváhagyás végett az OVH központi szervéhez terjeszt fel. A jóváhagyott szétosztási rendről a körzet az egyes termelőknek kivonatot ad, mely az engedélyt helyettesíti.

(3) Rizsnek termelési szerződés alapján való termesztésére a mindenkor érvényes jogszabályokban foglalt rendelkezések az irányadók.

(4) Rizstermesztés esetén erre a célra az öntözővíz használata legfeljebb 3 egymásutáni évre engedélyezhető. A rizstermesztés alá vont területeken, továbbá az 1894. XII. és az 1913. X. tc. hatálya alá tartozó és az 1945. VI. tc.-kel törvényerőre emelt 600/1945. ME rendelet, valamint az 1946. IX. tc. alapján juttatott közős és közlegelőknek azon részén, amelyre a földmívelésügyi miniszter rizstermesztés céljára feltörési engedélyt adott, a háromévi rizstermesztés után is öntözéses gazdálkodást kell folytatni.

(5) Az engedély elnyerésére irányuló kérelmeket minden év november 15-ig kell az illetékes körzethez - a jelen rendelet 6. §-ának a)-f) pontjaiban felsorolt adatok igazolásával - benyújtani.

(6) A körzet a kérelmek fölött a benyújtásra megállapított határidő [(6) bek.] lejártától számított 30 nap alatt határoz.

6. §

Az engedélyokirat tartalma

Az engedélyokiratnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az engedélyes nevét (elnevezését, cégét) és lakcímét;

b) a terület nagyságát kat. holdakban és négyszögölekben, telekkönyvi jószágtestenként, a helyrajzi számot, a kataszteri tiszta jövedelem értékét, a tulajdonos nevét és lakcímét;

c) a b) pont alatt megjelölt ingatlanon öntözhető növények (rizs, kerti vetemény, szántó, rét, legelő, gyümölcsös stb.), továbbá az alkalmazni kívánt öntözési mód (árasztó, csörgedeztető, bolgár stb.) megjelölését;

d) az öntözési idényben kat. holdanként felhasználható legnagyobb vízmennyiséget, állandó vízsugárban és litermásodpercben kifejezve;

e) a szivattyúnak és a meghajtógépnek a d) pont alapján megállapított legnagyobb üzemidejét órákban kifejezve;

f) a vízkivételi mű legnagyobb teljesítményét litermásodpercben kifejezve;

g) az engedély feltétlen, vagy feltételes voltát az utóbbi esetben a feltételek megjelölését;

h) a különös műszaki, végül

i) a gazdasági statisztikai adatgyűjtés céljára a földmívelésügyi, valamint a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter által egyetértésben - a M. Központi Statisztikai Hivatal és az OVH bevonásával - az 1929. XIX. tc. alkalmazásával megállapított adatszolgáltatási kötelezettségeket.

7. §

Kedvezményezettek

(1) Az engedélyek kiadásánál elsősorban az állami birtokok öntözővízszükségletét kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt öntözővízszükséglet biztosítása után rendelkezésre álló vízmennyiség keretén belül az engedélyek kiadásánál - az alábbiakban megállapított sorrendben - előnyben kell részesíteni:

a) a 14000/1948. Korm. rendelet (a Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 278. sz.), illetőleg az ezt kiegészítő jogszabály rendelkezései szerint alakult és a földmívelésügyi miniszter által elismert termelő szövetkezeti csoportokat;

b) azokat, akik az érvényben lévő jogszabályok értelmében földmíves- vagy földbérlőszövetkezet tagjai lehetnek, ezek körén belül elsősorban azokat, akik ilyen szövetkezetnek már tagjai.

8. §

Kártérítési felelősség

(1) Az engedélyesek az öntözővíz felett csak az engedélyben megjelölt terület határain belül rendelkeznek.

(2) Az engedélyesek az öntözés gyakorlásánál az OVH központi szerve által megállapított öntözési rendtartás szabályait betartani kötelesek.

(3) Ha a jelen rendelet 2. §-ának (1) bekezdése alapján kijelölt területen nv., működik, a (2) bekezdésben megjelölt rendtartás betartását az nv., egyéb területen pedig a körzet ellenőrzi.

(4) Az engedélyesek az öntözés gyakorlására, vagy az öntözési rendtartás szabályainak be nem tartása által okozott vízkárokért az általános magánjog szabályai szerint tartoznak felelősséggel.

(5) Az öntözéses gazdálkodók csak az egymásnak szándékosan, vagy gondatlanságból okozott vízkárokért tartoznak felelősséggel az általános magánjog szabályai szerint.

(6) Öntözés gyakorlásából eredő és a rendes műszak gondossággal el nem hárítható vízkárokkal kapcsolatosan a nv-al, az engedélyező hatósággal, avagy az államkincstárral szemben kártérítési igény nem érvényesíthető.

9. §

Az öntözővízdíj

Az öntözővízdíj mértékét, továbbá annak fizetését és behajtását a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben külön rendelettel szabályozza.

10. §

Az öntözőberendezések fenntartása és az öntözéses termelés folyamatosságának biztosítása

(1) Az öntözéses termelés céljára szolgáló műszaki berendezéseket, csatornákat és egyéb műtárgyakat állagukban fenn kell tartani. A fenntartásról azokon a területeken, amelyeken nv. működik, az nv., egyéb területeken pedig a körzet gondoskodik.

(2) A körzetek kötelesek a működési területükön lévő öntözővízhasználatok műszaki berendezéseit és a vízhasználatok gyakorlását évente legalább egyszer a helyszínen ellenőrizni, valamint az egyes öntözőrendszerek műszaki adatait összegyűjteni és nyilvántartani.

(3) Öntözés alá vont területen szárazgazdálkodást folytatni csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével szabad.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy az öntözőgazda a vetésforgó érdekében és az öntözéses művelés állandóságának fenntartása mellett legfeljebb minden negyedik gazdasági évben az öntözéssel művelt területnek legfeljebb a fele részén száraz gazdálkodást folytasson.

11. §

Engedélyek felülvizsgálata

(1) Az 1950. évi engedélyezési eljárás során az érvényben lévő engedélyeket termelési és termeléspolitikai szempontból felül kell vizsgálni.

(2) Az (1) bekezdés értelmében végzendő felülvizsgálatot a földmívelésügyi miniszternek az öntözések termelési és termeléspolitikai felügyeletével megbízott külső hivatali szerve végzi, amely javaslatát az illetékes körzethez teszi meg. A körzet szükség esetén az engedély visszavonására az eljárást megindítja.

(3) Az engedély visszavonása kérdésében a körzet az érdekelt fél, a hatósági szakértők, valamint a Dolgozó Parasztok és Földmívesek Országos Szövetsége (a továbbiakban: DÉFOSZ) képviselőjének meghallgatásával határoz.

(4) Az engedély visszavonása tárgyában hozott véghatározat ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt az OVH központi szervéhez intézett halasztó hatállyal nem bíró fellebbezésnek van helye.

12. §

Büntető rendelkezések

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az, aki:

a) az engedélyezett öntözővizet a jelen rendeletben foglalt, vagy az engedélyokiratban előírt rendelkezések ellenére használja,

b) öntözés céljára az engedélyokiratban megállapított vízmennyiségnél többet használ fel,

c) az engedélyokiratban megállapítottnál nagyobb területen öntözéses gazdálkodást folytat,

d) engedély nélkül szerzett vízzel öntözéses gazdálkodást folytat.

(2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a 7800/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 152. sz.) 4. §-ának (1) bekezdése értelmében 6 hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki:

a) az öntözéses termelés célját szolgáló műszaki berendezést megrongálja, vagy megsemmisíti,

b) öntözés alá vont területen a földmívelésügyi miniszter engedélye [10. § (3) bekezdés] nélkül száraz gazdálkodást folytat.

(3) A pénzbüntetés tekintetében az 1928. X. tc. és a 8900/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 173. sz.) rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege 24.000 Ft.

(4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmívelésügyi minisztert kell tekinteni.

13. §

Öntözővízdíjkövetelések érvényesítése

A jelen rendelet életbelépése előtt kivetett öntözővízdíj követelések fennállását a jelen rendelet 14. §-ában felsorolt jogszabályok hatályon kívül helyezése nem érinti.

14. §

Hatálybalépés, hatályon kívül helyezett jogszabályok

A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a rizstermelés szabályozásáról szóló 72800/1947. FM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 1948. évfolyam, 2. sz.), az öntözővizek használatával kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 4080/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 85. sz.) és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 206800/1948. FM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 139. sz.), az öntözővízdíjak 1948. évi fizetésének szabályozásáról szóló 52110/1948. PM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 215. sz.), öntözőberendezések fenntartása és az öntözéses termelés folytonosságának biztosításáról szóló 52340/1948. FM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 227. sz.) hatályát veszti.

Budapest, 1949. évi február hó 25-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök