165/1950. (VI. 14.) MT rendelet

az 1927. XXI. törvényen alapuló betegségi biztosítási segélyezés ügyvitelének az üzem, vállalat, hivatal részéről történő ellátása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.500.)

1. § (1) Minden vállalatban, üzemben, gazdaságban, továbbá az államigazgatás szerveinek és az államhatalom helyi szerveinek, valamint az ipari, kereskedelmi, gazdasági központoknak minden hivatalánál, úgyszintén minden intézetnél, intézménynél, amelynél a betegségi biztosításra kötelezett munkavállalók rendszerinti létszáma a száz főt eléri vagy meghaladja, az ott foglalkoztatott munkavállalók és igényjogosult családtagjaik betegségi biztosítási segélyezésével kapcsolatos ügyviteli tennivalók ellátásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

(2) A munkáltató az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján a betegségi biztosítási segélyezéssel kapcsolatos ügyviteli tennivalókat saját költségén (költségvetése terhére) az üzem, vállalat, hivatal, gazdaság, intézet, intézmény rendes ügyvitele keretében saját alkalmazottaival látja el.

2. § (1) A munkáltató az üzemben, vállalatban, gazdaságban, hivatalban, intézetnél, intézménynél foglalkoztatott munkavállalók és azok igényjogosult családtagjai részére kiszolgáltatott betegségi biztosítási segélyekről segélyezési nyilvántartást és a folyósított betegségi biztosítási készpénzsegélyekről az üzem, vállalat, gazdaság, hivatal, intézet, intézmény számadásától különálló számadást köteles vezetni.

(2) A segélyezési ügyvitel keretében a betegségi biztosítási adatszolgáltatást is a munkáltató köteles teljesíteni.

3. § (1) A munkáltató által folyósított betegségi biztosítási készpénzsegélyeket az 1927. XXI. törvényen alapuló betegségi kötelező biztosítást ellátó intézet a munkáltatónak megtéríti, illetőleg a munkáltatónak a készpénzsegélyek folyósítására ellátmányt ad.

(2) Mindazokban az üzemekben, vállalatokban, gazdaságokban, hivataloknál, intézeteknél és intézményeknél, amelyeknél a segélyezési ügyvitel ellátásáról a munkáltató gondoskodik, a biztosító intézet az 1950. évi szeptember hó 1. napjától kezdődően megtéríti a munkáltatónak a munkavállaló részére legalább hét napig tartó betegsége esetében járó táppénznek megfelelő összegű munkabérhányadot (illetményhányadot) is.

4. § (1) A munkáltató a betegségi biztosítási szolgáltatásoknak törvény és alapszabályszerű feltételekkel és mértékben, valamint a törvény és az alapszabály által megállapított időre és esetekben történő szabályszerű kiszolgáltatásáért teljes anyagi felelősséggel tartozik.

(2) A közületi vállalatoknál a vállalatvezetőnek, a főkönyvelőnek, valamint a betegségi biztosítási segélyezés ügyviteli tennivalóinak ellátásával megbízott alkalmazottnak a segélyezési ügyvitel szabályszerű ellátásáért, úgyszintén a tettel vagy mulasztással okozott károkért való fegyelmi és anyagi felelőssége tekintetében a közületi vállalatok fegyelmi szabályzatát megállapító 34/1950. (I. 27.) MT rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Az államigazgatás központi és helyi szerveinek hivatalainál a hivatalfőnök és a segélyezési ügyviteli tennivalók ellátásával megbízott közszolgálati alkalmazott fegyelmi és anyagi felelőssége tekintetében a közszolgálati alkalmazottakra érvényes szabályok az irányadók.

5. § A betegségi biztosítási segélyezéssel kapcsolatos ügyviteli ellátásának szabályait, valamint a betegségi biztosítási szolgáltatások igénylésénél követendő eljárás szabályait segélyezési ügyviteli szabályzattal a biztosító intézet önkormányzata állapítja meg. A szabályzat a népjóléti miniszter jóváhagyásával válik joghatályossá.

6. § A biztosító intézet a segélyezési ügyvitelnek a jelen rendelet alapján a munkáltató által történő ellátását ellenőrzi, a betegségi biztosítási készpénzsegélyek folyósításáról vezetett számadásokat pedig felülvizsgálni köteles. A biztosító intézet közegei ebből a célból a munkáltató által vezetett segélyezési nyilvántartást és a betegségi biztosítási készpénzsegélyekről vezetett számadást bármikor megtekinthetik.

7. § A dolgozóknak a segélyezéssel kapcsolatos érdekeit az üzemi bizottság (szakszervezeti bizottság) hivatott biztosítani. Ezért az üzemi bizottság (szakszervezeti bizottság), illetve annak szerveit és megbízottjai a munkáltatónak a segélyezés vonatkozásában tett intézkedéseit ellenőrzik, az igények gyors és maradéktalan teljesítését szorgalmazzák, a jogosulatlan igények érvényesítését kiküszöbölik. A munkáltató az üzemi bizottságot (szakszervezeti bizottságot) ebben a munkájában támogatni köteles.

8. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az a munkáltató, aki a segélyezési ügyvitelnek a biztosító intézet részéről történő ellenőrzését vagy a betegségi biztosítási készpénzsegélyekről vezetett számadásoknak a biztosító intézet részéről történő felülvizsgálását bármilyen módon akadályozza, gátolja, vagy meghiúsítja.

(2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928. X. törvény és az ezt módosító és kiegészítő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tv. 59. §-a (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából szakminiszternek a népjóléti minisztert kell tekinteni.

9. § (1) A jelen rendelet végrehajtásáról - az államigazgatás szerveinek és az államhatalom helyi szerveinek hivatalainál történő végrehajtás tekintetében a pénzügyminiszterrel és az érdekelt miniszterekkel egyetértve - a népjóléti miniszter gondoskodik.

(2) A népjóléti miniszter a rendelet hatályát egyfelől kiterjesztheti minden biztosításra kötelezett munkavállalót foglalkoztató üzemre, vállalatra, hivatalra, intézetre és intézményre, másfelől egyes üzemeket, vállalatokat, hivatalokat, intézeteket és intézményeket a betegségi biztosítási segélyezés ügyvitelének ellátása alól mentesíthet.

(3) A népjóléti miniszter a jelen rendeletnek egyes üzemekre, vállalatokra, hivatalokra, intézetekre és intézményekre vagy az üzemek, vállalatok, hivatalok, intézetek és intézmények egyes csoportjaira fokozatosan történő végrehajtását rendelheti el.

(4) A jelen rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Államvasutak Betegségi Biztosító Intézete kötelékébe tartozó munkáltatók üzemeire, vállalataira és hivatalaira.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke