34/1950. (I. 27.) MT rendelet

a közületi vállalatok fegyelmi szabályzatáról

(Közigazgatási rendszám: 3.220.)

Népköztársaságunk a szocialista építés útján akkor haladhat előre, ha a munka a kapitalizmusénál magasabb termelékenységet ér el.

A termelékenység emelésének egyik döntő feltétele a munkafegyelem megszilárdítása.

A munka szocialista szervezete elsősorban a tőkések igájától megszabadult dolgozók szabad és tudatos fegyelmére támaszkodik

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa abból a célból, hogy

biztosítsa a munkafegyelem megszilárdítását és

alátámassza a vállalatokban az egyéni felelős vezetést, a következőket rendeli:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. § A közületi vállalatok alkalmazottai a jelen rendeletben foglalt fegyelmi szabályzat hatálya alá tartoznak.

2. § (1) A közületi vállalatok alkalmazottai körében a szabályzat hatálya azokra terjed ki, akik

1. olyan vállalattal állanak munkaviszonyban, amelyben az ötven százalékot elérő nem állami érdekeltség az tulajdoni érdekeltsége eléri vagy meghaladja az ötven százalékot,

2. olyan vállalattal állanak munkaviszonyban, amelyben az ötven százalékot elérő nem állami érdekeltség, az 1945. évi január hó 20. napja után kötött és érvényben lévő államközi szerződésen alapszik,

3. olyan vállalattal állnak munkaviszonyban, amely állami kezelésben van, vagy a 3500/1948. (III. 26.) Korm. rendelet alapján kirendelt vállalatvezető irányítása alatt működik, ideértve magát a vállalatvezetőt is,

4. ipari, kereskedelmi vagy egyéb központtal vagy gazdasági irodával állanak munkaviszonyban.

(2) Nem terjed ki a szabályzat hatálya

1. a Magyar Államvasutak és a Magyar Posta, a Fővárosi Villamosvasút községi vállalat, a fővárosi Autóbusz községi vállalat, a Fővárosi Helyiérdekű-vasút községi vállalat és a Fővárosi Vasútépítő községi vállalat, alkalmazottaira;

2. az (1) bekezdésében felsorolt vállalatok nyugállományú alkalmazottaira és azokra, akik nyugdíjjellegű kegydíjban részesülnek.

3. § A rendes bíróság a jelen szabályzat alapján hozott fegyelmi határozatot nem vizsgálhatja felül s nem változtathatja meg. A fegyelmi határozattal ellentétes jogalapon nyugvó igényt a rendes bíróság előtt nem lehet érvényesíteni.

II. FEJEZET

A fegyelmi hatóságok, vétségek és büntetések

4. § A vállalatban a munkafegyelem biztosítása a vállalat összes dolgozóinak kötelessége és becsületbeli ügye.

5. § (1) A munkafegyelem biztosításáért elsősorban a vállalat vezetője felelős. Ezért a vállalat dolgozóinak fegyelmi hatósága a vállalat vezetője.

(2) Az illetékes miniszter által kiadott irányelvek alapján maga a vállalatvezető állapítja meg, hogy fegyelmi jogkörét milyen mértékben kívánja a vállalat egyéb vezető alkalmazottai útján gyakorolni.

(3) A vállalat vezetőjének fegyelmi hatósága a közvetlen felügyeletet gyakorló szerv vezetője.

(4) A felügyeletet gyakorló szerveik vezetői a felügyeletük alá tartozó szervek vezetőinek a fegyelmi jogkör gyakorlását illetően is adhatnak utasítást.

6. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az, aki

1. a munkafegyelmet, a tervfegyelmet vagy a szocialista munkaerkölcs szabályait megsérti, különösen az, aki

a) munkájával összefüggésben bűntettet vagy vétséget követ el;

b) a nép vagyonát szándékosan vagy gondatlanul megkárosítja (pl. a berendezési vagy felszerelési tárgyakat, iratokat, termelőeszközöket, áru- vagy anyagkészletet megsemmisíti vagy rongálja stb.), vagy a vezetése alatt álló alkalmazottak ilyen tevékenységét eltűri;

c) munkakötelezettségét vétkesen nem teljesíti (pl. indokolatlanul távolmarad, a munkát megtagadja stb.);

d) munkáját szándékosan rosszul végzi, vagy hanyagságból súlyos kárt okoz (pl. anyag- vagy energiapazarlás, magas selejt stb.);

e) a szabályszerűen kiadott utasításokat nem teljesíti;

f) a munkaidőre vagy a munkabérre vonatkozó rendelkezéseket vétkesen megszegi vagy kijátssza (pl. órakártya-hamisítás, egyéb bércsalás stb.);

2. olyan botrányos vagy erkölcstelen életmódot folytat, vagy olyan magatartást tanúsít, amely munkakörének ellátására méltatlanná teszi (pl. részegeskedés stb.);

3. olyan magatartást tanúsít, amelyből kitűnik, hogy szembenáll a népi demokrácia állami vagy társadalmi rendjével (pl. a Népköztársaság alapintézményeit becsmérli stb.).

(2) Fegyelmi vétséget követ el az is, aki az előbbi bekezdésben felsorolt fegyelmi vétségek bármelyikének elkövetésében szándékosan vagy gondatlanul közreműködik.

7. § (1) A fegyelmi büntetések a következők:

1. szóbeli feddés,

2. írásbeli megrovás,

3. pénzbírság,

4. kedvezmények megvonása,

5. áthelyezés,

6. azonnali hatályú elbocsátás.

(2) Az előbbi bekezdés 2-5. pontjaiban felsorolt büntetések közül többet együttesen is ki lehet szabni.

8. § (1) A fegyelmi büntetést a vétség súlyához és a vétkesség fokához mérten az összes körülményeknek, különösen pedig az esetleges előző fegyelmi büntetéseknek, úgyszintén a fegyelmi vétség következményeinek figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A fegyelmi büntetés kiszabása a vétség esetleges, büntetőjogi következményeit, valamint az esetleges feljelentési kötelezettséget nem érinti.

9. § (1) Ha a fegyelmi vétség a vállalatnak anyagi kárt okozott, a terheltet a fegyelmi határozatban (23. §) a kárnak vagy egy részének megtérítésére lehet kötelezni.

(2) Ha a terhelt az anyagi kár megtérítésére vonatkozó kötelezettséget nem vállalja el, a fegyelmi határozatnak ezt a részét nem szabad végrehajtani, kivéve ha a kár megtérítéséről egyéb jogszabály máskép rendelkezik. Ha más jogszabályi rendelkezés nincsen, a vállalat ilyen esetben igényét a törvény rendes útján érvényesítheti.

10. § (1) A pénzbírság összege heti fizetéses alkalmazottaknál egy heti illetmény összegét, havi fizetéses alkalmazottaknál pedig az egy havi illetmény huszonöt százalékát nem haladhatja meg. A pénzbírságot olyan jutalom elvonásával is ki lehet szabni, amelyben az alkalmazott a vállalat összes dolgozóinak teljesítménye alapján részesül (pl. nyereség-visszatérítés).

(2) Pénzbírságot - a jutalomelvonás esetét kivéve - az alkalmazott illetményéből kell levonni. A vállalatvezető a levonásra részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

(3) Pénzbírságot ugyanarra az alkalmazottra egy naptári évben legfeljebb kétszer szabad kiszabni.

(4) A 6. § (1) bek. 1/a. (bűncselekmény elkövetése), 2. (botrányos életmód) és 3. (demokráciaellenes magatartás) pontjaiban meghatározott fegyelmi vétségek címén pénzbírság kiszabásának nincs helye.

(5) A pénzbírságból befolyt összegeket a dolgozók jóléti céljaira kell fordítani.

11. § (1) Kedvezmények elvonása címén az alkalmazottat különösen ki lehet zárni

1. kedvezményes üdülésből,

2. a munkavállalók központi áruhitel-ellátásból,

3. abból a lehetőségből, hogy illetményére előleget kaphasson.

(2) A kedvezmények elvonása legfeljebb egy évre történhet.

(3) Nem lehet elvonni az alkalmazottól azt az (1) bekezdésben fel nem sorolt igényt, amely őt jogszabály alapján illeti meg (pl. társadalombiztosítási szolgáltatás stb.).

(4) Az (1) bekezdés 1. pontjában említett büntetést a vállalatvezető csak az üzemi bizottsággal egyetértésben szabhatja ki.

12. § (1) Az áthelyezés, mint fegyelmi büntetés, csak a vállalaton belül alacsonyabb illetménnyel járó munkakörbe történhet.

(2) Az áthelyezés legfeljebb két évre szólhat.

13. § Az azonnali hatályú elbocsátás történhet az alkalmazottat esetleg megillető nyugdíjigény fenntartásával, a nyugdíjigény egy részének vagy a hozzátartozók ellátási igényeinek fenntartásával, végül minden igény kizárásával.

14. § (1) Ha a terhelt a jogerős fegyelmi határozat kézbesítésétől számított egy év alatt újabb fegyelmi vétséget nem követett el, kérheti, hogy vele szemben a vállalatvezető a fegyelmi határozat további végrehajtásától tekintsen el.

(2) A terhelt kimagasló munkateljesítménye alapján a vállalatvezető a fegyelmi határozat hátrányos következményeit egy év letelte előtt is megszüntetheti, illetőleg a fegyelmi büntetés további végrehajtásától a határidő előtt is eltekinthet.

III. FEJEZET

A fegyelmi eljárás

15. § (1) A vállalatvezető a fegyelmi büntetést vagy közvetlenül, vagy vizsgálóbiztos, illetőleg vizsgálóbizottság javaslata alapján (19-22. §) szabja ki.

(2) A fegyelmi büntetés kiszabása előtt a terheltet meg kell hallgatni (16. §) és módot kell neki adni arra, hogy védekezését előterjessze.

(3) A fegyelmi határozat (23. §) ellen fellebbezésnek (35. §) van helye.

16. § (1) Ha a vállalatvezető vagy megbízottja olyan körülményeket észlel, amelyekből arra lehet következtetni, hogy valaki fegyelmi vétséget követett el, a terheltet szóban vagy írásban meghallgatja, kivéve, ha ez elháríthatatlan okból nem lehetséges.

(2) A meghallgatás során közölni kell a terhelttel azokat a körülményeket, amelyek fegyelmi vétség elkövetésének gyanúját keltették fel és fel kell hívni arra, hogy védekezését terjessze elő.

17. § (1) A vállalatvezető felfüggesztheti állásától azt a munkavállalót, akinek, a munkahelytől való távoltartása a fegyelmi vétség súlyára, vagy természetére tekintettel szükségesnek látszik.

(2) A felfüggesztés tartama alatt a munkavállaló illetményét egészben vagy részben vissza lehet tartani.

(3) Ha a felfüggesztés tartamára a terhelt illetményét teljesen beszüntették, két héten belül fegyelmi határozatot kell hozni; ha ez nem lehetséges, a terhelt részére további négy hétig illetményének felét kell folyósítani. Ebben az esetben, valamint akkor, ha a felfüggesztés tartamára az illetményt nem szüntették be, vagy csak részben szüntették be, a fegyelmi határozatot a felfüggesztéstől számított hat héten belül kell meghozni.

18. § (1) Ha a fegyelmi vétség gyanúját keltő körülményeknek és a terhelt védekezésének egybevetése után további vizsgálat látszik szükségesnek, a vizsgálat során a szükséghez képest tanukat és szakértőket kell kihallgatni, szemlét kell tartani és be kell szerezni az ügy szempontjából jelentős okiratokat.

(2) Ha a vizsgálat során olyan adatok merülnek fel, amelyekre a terhelt még nem nyilatkozhatott, ezekre vonatkozólag újból meg lehet hallgatni.

19. § A vállalatvezető a meghallgatás és az esetleg szükséges vizsgálat foganatosítására vizsgálóbiztost vagy vizsgálóbizottságot küldhet ki. Vizsgálóbizottság kiküldésének a vállalatvezető rendelkezése szerint helye lehet akkor is, ha az ügyben korábban már vizsgálóbiztos járt el.

20. § (1) Vizsgálóbiztosul a vállalat egyik alkalmazottját kell kijelölni. A vállalatvezető állandó vizsgálóbiztost is kijelölhet.

(2) A vizsgálóbizottság létszáma és összetétele felől a vállalatvezető rendelkezik. A vizsgálóbizottságba a szakszervezet helyi (üzemi) szervezete által kijelölt személyt meg kell hívni.

21. § (1) Ha a vállalatvezető a terhelt meghallgatását, valamint az esetleg szükséges vizsgálatot vizsgálóbiztos, vagy vizsgálóbizottság útján kívánja foganatosítani, erről a vizsgálóbiztost, illetőleg a vizsgálóbizottság elnökét értesíti és a fegyelmi ügy felderítése során addig beszerzett adatokat rendelkezésre bocsátja.

(2) A vizsgálóbizottság összehívásáról az elnök gondoskodik. A vizsgálóbizottság ülésén az elnök, vagy a bizottságnak általa kijelölt tagja ismerteti az ügyet.

(3) A meghallgatás és a vizsgálat foganatosítására egyébként a 16. és 18. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a meghallgatás, illetőleg a vizsgálat vizsgálóbiztos vagy vizsgálóbizottság útján történik.

22. § A vizsgálóbiztos, illetőleg a vizsgálóbizottság az előtte lefolyt eljárás adatai alapján jelentést tesz a vezetőnek és javaslatot terjeszt elő a fegyelmi határozat tartalmára vonatkozólag.

23. § (1) Ha a vállalatvezető a meghallgatás és az esetleges vizsgálat adatai alapján beigazolva látja, hogy a terhelt fegyelmi vétséget követett el, fegyelmi határozatot hoz.

(2) A fegyelmi határozatban meg kell jelölni, hogy a terheltet milyen fegyelmi vétségben találták vétkesnek és ki kell szabni a megfelelő fegyelmi büntetést is. A fegyelmi határozatot indokolni kell.

24. § (1) A fegyelmi határozatot - szóbeli feddés esetét kivéve - a terheltnek kézbesíteni kell. A szóbeli feddést írásbeli határozat nélkül, közvetlenül kell foganatosítani.

(2) Ha a vállalatvezető a meghallgatást és az esetleg szükséges vizsgálatot közvetlenül foganatosította, a fegyelmi határozatot a terhelt előtt nyomban kihirdetheti. A határozatot azonban ilyenkor is írásba kell foglalni és a terheltnek kézbesíteni kell.

25. § (1) A fegyelmi határozat ellen a terhelt fellebbezéssel élhet az egyeztető bizottsághoz.

(2) A fellebbezésnek a megtámadott fegyelmi határozatban kiszabott büntetés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(3) A jelen szabályzatban az egyeztető bizottságra bízott tennivalókat a kollektív szerződés alapján működő üzemi egyeztető bizottság látja el.

26. § (1) Az egyeztető bizottság ülésének összehívásáról az elnök gondoskodik.

(2) Az ülésen az elnök, vagy a bizottságnak az elnök által kijelölt tagja ismerteti az ügyet. Az egyeztető bizottság a terheltet maga elé idézheti és meghallgathatja. Ha az ügy teljes felderítése érdekében további bizonyításra van szükség, az egyeztető bizottság tanukat és szakértőket hallgathat ki, szemlét tarthat és beszerezheti a szükséges okiratokat.

27. § (1) Ha az egyeztető bizottság a fellebbezést alaptalannak találja, azt indokolt határozattal elutasítja. A határozatot a terhelt előtt nyomban ki kell hirdetni.

(2) Ha az egyeztető bizottság úgy találja, hogy a megtámadott fegyelmi határozat megváltoztatására volna szükség, erre vonatkozólag javaslatot terjeszt a vállalatvezető elé. A javaslatban meg kell jelölni a fegyelmi határozatnak azt a részét, amellyel a bizottság nem ért egyet és elő kell adni azokat az okokat, amelyekre a bizottság javaslatát alapítja.

(3) Az egyeztető bizottság csak egyhangú határozatot hozhat. Ha egyhangúság nem jön létre, mindegyik véleményt a vállalatvezető elé kell terjeszteni.

28. § (1) Ha a vállalatvezető az egyeztető bizottságnak a megtámadott határozat megváltoztatására vonatkozó javaslatát egészben, vagy részben elfogadhatónak találja, a fegyelmi határozatot egészben vagy részben megváltoztatja és új fegyelmi határozatot hoz. Az új fegyelmi határozat tartalmára és kézbesítésére a 23. és 24. §-ok rendelkezései irányadók. Az új fegyelmi határozatot az egyeztető bizottsággal is közölni kell.

(2) Ha a vállalatvezető az egyeztető bizottságnak a megtámadott határozat megváltoztatására vonatkozó javaslatát egészben vagy részben nem tartja elfogadhatónak, erről, valamint elhatározásának indokairól az egyeztető bizottságot értesíti.

(3) Ha az egyeztető bizottság a határozat megváltoztatására vonatkozó javaslatát egészben vagy részben a vállalatvezető újabb állásfoglalása ellenére is fenntartja, a fegyelmi határozat megváltoztatását az illetékes szakszervezetnél kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezésre mód van abban az esetben is, ha a vállalatvezető az egyeztető bizottság javaslatát részben fogadta el.

(4) Ha a szakszervezet az egyeztető bizottság javaslatát magáévá teszi, a fegyelmi határozat megváltoztatását a vállalat felett közvetlen felügyeletet gyakorló szerv vezetőjének javasolja.

29. § (1) A közvetlen felügyeletet gyakorló szerv vezetője az illetékes szakszervezet javaslatára a fegyelmi határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, vagy a javaslatot elutasítja. A döntésről a szakszervezetet, a vállalatvezetőt és a terheltet értesíteni kell. A döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(2) A vállalat felett felügyeletet gyakorló szervek vezetői a felügyeletük alá tartozó szervek vezetőinek fegyelmi határozatát hivatalból is megváltoztathatják.

30. § A fegyelmi határozatokat a dolgozók előtt ismertetni kell.

IV. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

31. § A jelen szabályzat rendelkezéseit a folyamatban lévő fegyelmi ügyekben is alkalmazni kell, kivéve ha az ügyben már elsőfokú fegyelmi határozatot hoztak. Ebben az esetben az ügy jogerős befejezéséig még a szabályzat hatálybalépése előtt érvényes szabályokat kell alkalmazni.

32. § (1) A jelen rendelet az 1950. évi február hó 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról az illetékes miniszterek gondoskodnak.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve a Szakszervezetek Országos Tanácsa által megállapított üzemi bizottsági szabályzat alapján eljáró szakszervezeti fegyelmi bizottságok a szakszervezeti tagok szakszervezeti működésével kapcsolatos ügyekben járnak el.

(3) A jelen rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik mindazok a jogszabályok, amelyek a szabályzat hatálya alá tartozó alkalmazottakra vonatkozólag a fegyelmi jog és a fegyelmi eljárás szabályait állapítják meg. Hatályukat vesztik különösen a szabályzat hatálya alá tartozó alkalmazottakra vonatkozólag az 55000/1945. (VI. 5.) IpM rendelet 8-9. §-ai, a demokrácia ellen irányuló magatartást tanúsító munkavállalók munkaviszonyának azonnali hatályú felbontása tárgyában kiadott 6660/1948. (VI. 16.) Korm. rendelet és az annak kiegészítése tárgyában kiadott 11300/1948. (XI. 6.) Korm. rendelet, a közületi vállalatok összes korábbi fegyelmi szabályzatai, továbbá a jelen rendelettől eltérő, vagy annak körébe vágó kérdéseket szabályozó mindazok a rendelkezések és kikötések, amelyeket a munkarend, vagy munkaszerződés tartalmaz.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke