177800/1950. (XII. 24.) IM rendelet

a bírói és államügyészi, valamint a hadbírói képesítésről szóló 277/1950. (XI. 26.) MT rendelet végrehajtása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 2.031.)

A bírói és államügyészi, valamint a hadbírói képesítésről szóló 277/1950. (XI. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

A joggyakorlat

1. § (1) A bírósági joggyakorlatot az igazságügyminiszter felügyelete alatt működő bíróságnál vagy államügyészségnél kell eltölteni.

(2) A joggyakorlatot az igazságügyminiszter által adott utasítások figyelembevételével a bíróság, illetőleg az államügyészség vezetője irányítja.

(3) A joggyakorlat kezdetére, félbeszakítására és befejezésére vonatkozó adatokat a bíróság, illetőleg az államügyészség vezetője köteles nyilvántartani és a joggyakorlaton levőnek áthelyezése esetén az új közvetlen felügyeleti hatósággal közölni. A joggyakorlatról a bíróság, illetőleg az államügyészség vezetője ad tanúsítványt.

2. § (1) A joggyakorlat tartama alatt a joggyakorlaton levőket úgy kell foglalkoztatni, hogy a bírói, illetőleg az államügyészi tennivalók minden fontosabb ágában alapos kiképzésben részesüljenek és alkalmuk legyen a bírósági, illetőleg az államügyészségi ügykezelést is megismerni.

(2) A bírónak, illetőleg az államügyésznek arra, kell törekednie, hogy a hozzá beosztott joggyakorlaton levő alaposan felkészüljön hivatásának teljesítésére. Evégből köteles őt munkájában útbaigazítani, vele gyakorlati ismereteit közölni s a joggyakorlaton levőt oly módon foglalkoztatni, hogy az lehetőleg az érdemi munkában is részt vegyen.

A bírói és államügyészi szakvizsga

3. § A Bírói és Államügyészi Szakvizsgabizottság (a továbbiakban: bizottság) mind a vizsgára bocsátás kérdésében, mind a szóbeli vizsgán elnökből és két tagból álló tanácsban jár el.

4. § (1) A vizsga első részére azt a jelöltet lehet bocsátani, aki egy évet joggyakorlaton töltött (R. 2. §).

(2) A vizsga második részére a jelölt az első résszel együtt vagy a vizsga első részének sikeres kiállása után egy éven belül bármikor jelentkezhetik. A vizsga harmadik részére a megelőző részekkel, illetőleg a második résszel együtt, vagy a második rész sikeres kiállása után, az első rész letételétől számított egy éven belül bármikor lehet jelentkezni.

(3) A vizsgára bocsátásra irányuló kérvényhez csatolni kell:

1. az egyetemi leckekönyvet (indexet) eredetiben;

2. a folyamodó tudományegyetemi jogi tanulmányainak befejezését [R. 2. § (1) bek.] igazoló bizonyítványt;

3. a joggyakorlatot igazoló tanúsítványokat [1. § (3) bek.];

4. a vizsga második, illetőleg harmadik részére jelentkezés alkalmával az előző rész sikeres kiállását igazoló "Ideiglenes bizonyítványt" (8. §).

(4) A kérvényt a bíróság, illetőleg az államügyészség elnöke útján kell előterjeszteni.

(5) A vizsgára bocsátás iránti kérelemnek helyt nem adó határozat ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye az igazságügyminiszterhez.

5. § (1) írásbeli vizsgai feladatok céljára tényvázlatok szolgálnak; ezek alapján a jelöltnek bírósági vagy államügyészségi határozatot és a fél perbeli cselekményének megfelelő iratot vagy jogi véleményt kell kidolgoznia. A tényvázlatokat szakcsoportjuk anyagából a bizottság tagjai készítik el.

(2) A jelöltnek az írásbeli vizsgán valamelyik szakcsoportból egy feladatot kell kidolgoznia.

(3) Az írásbeli vizsgán az ügyrendben (9. §) megállapított szabályoknak megtartását vizsgabiztos ellenőrzi. A vizsgabiztost az elnök jelöli ki.

(4) A bizottság azt a jelöltet, aki az írásbeli vizsgán súlyos szabálytalanságot követ el, a vizsga folytatásától eltilthatja és újabb vizsgára bocsátását legfeljebb egy év tartamára felfüggesztheti. Ismételt súlyos szabálytalanság esetén a jelöltet a vizsgától végérvényesen el lehet tiltani.

(5) A bizottságnak az előbbi bekezdés alapján hozott határozata ellen annak kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye az igazságügyminiszterhez,

6. § (1) Az írásbeli vizsga szabályszerű befejezése után a jelöltet szóbeli vizsgára kell bocsátani.

(2) A szóbeli vizsga nyilvános. A rendre az elnök ügyel fel. A rendzavaró hallgatót az elnök a helyiségből kiutasíthatja és a vizsga zavartalansága érdekében szükséges intézkedéseket megteheti.

(3) Mindegyik jelölt külön tesz szóbeli vizsgát.

(4) A vizsga időtartamát a bizottság határozza meg akként, hogy a jelölt, képzettségéről alapos meggyőződést szerezhessen.

(5) A jelöltet a bizottság elnöke és mindegyik tagja rendszerint egy-egy szakcsoport anyagából vizsgáztatja. A kérdések feltevésénél ügyelni kell a vizsga gyakorlati jellegére és törekedni kell arra, hogy a jelölt feleletetből ne-csak a jogszabályokban való jártassága, de az azok gyakorlati alkalmazására való képessége is megítélhető legyen

7. § (1) A szóbeli vizsga befejezése után a bizottság a vizsga elfogadása tárgyában szótöbbséggel határoz és határozatát azonnal kihirdeti. A szóbeli vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a bizottság határozatát is.

(2) A szóbeli vizsga eredményének megállapításánál az írásbeli vizsga eredményét is figyelembe kell venni.

(3) A bizottság a jelölt vizsgáját csak akkor fogadhatja el, ha a jelölt az írásbeli és a szóbeli vizsgán olyan fokú gyakorlati tudás jelét adta, amelynek alapján őt képesnek lehet tekinteni a bírói és államügyészi hivatás kifogástalan ellátására. Az elfogadott vizsgát annak megfelelően, hogy a jelölt tudása milyen fokúnak bizonyult, "kitűnő eredménnyel" vagy "sikerrel" kiállottnak kell minősíteni. "Kitűnő" minősítést csak egyhangú határozattal lehet adni. A "kitűnő eredménnyel" képesített jelölt nevét az igazságügyminiszternek be kell jelenteni és a vizsga kitűnő eredményét a jelölt közvetlen felügyeleti hatóságával is közölni kell.

(4) Ha a bizottság a jelölt vizsgáját akár egy, akár több szakcsoportból nem fogadja el, a megfelelő szakcsoportból, illetőleg szakcsoportokból a vizsga ismétlésére utasítja.

(5) A vizsga ismétlésére egy tárgyból a sikertelen vizsga napjától számítolt két hónap, több tárgybál a sikertelen vizsga napjától számított három hónap eltelte előtt nem lehet jelentkezni. A vizsga első részének egy vagy két szakcsoportjából a vizsga ismétlésére utasított jelölt a vizsga megismétlésére a sikertelen vizsga határnapjától számított hat hónapon belül jelentkezni köteles. Ha ezt elmulasztja és a mulasztást elfogadható okkal igazolni nem tudja, a vizsgát minden szakcsoportból köteles megismételni. Az ismételt vizsga eredményének megállapítására is a jelen § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók.

8. § (1) A bizottság annak, aki a szakvizsga első vagy második részét sikerrel kiállotta, erről ideiglenes bizonyítványt, annak a jelöltnek padig, aki a szakvizsga mindhárom részét sikerrel kiállotta, oklevelet ad.

(2) Az ideiglenes bizonyítvány szövege a következő:

(4) A bizonyítványban és az oklevélben a szakvizsga eredményihez képest fel kell tüntetni, hogy a jelölt a szakvizsgát "kitűnő eredménnyel" vagy "sikeresen" állotta ki.

9. § (1) A bizottság ügyeit az elnök és a titkár intézi

(2) Az ügyrendi szabályokat az elnök állapítja meg.

(3) A bizottság hivatalos pecsétül a Magyar Népköztársaság címerét használja a következő körirattal: "Bírói és Államügyészi Szakvizsgabizottság."

10. § A bizottság elnöke az elveszett vagy megsemmisült eredeti oklevél tulajdonosának kérelmére személyazonosságénak megállapítása és az oklevél elvesztésének valószínűsítése után a vizsgálati jegyzőkönyvek és egyéb vizsgálati iratok alapján bizonyítványt ad a következő alakban:

Vegyes rendelkezések

11. § (1) Az 1951: január hó 1. napja előtt az akkori jogszabályoknak megfelelően folytatott joggyakorlatot a bírói és államügyészi szakvizsgára bocsátáshoz megkívánt joggyakorlatba teljes egészében be kell számítani.

(2) A bíróságnál, illetőleg az államügyészségnél szolgálatot teljesítő jelölt az 1951. január hó 1. napja előtt megkezdett egységes bírói és ügyvédi vizsgáját a R., illetőleg a jelen rendelet szerint folytatja. Ha az ilyen jelöltet az egységes bírói és ügyvédi vizsgának második részén az első vagy a második szakcsoportból pótvizsgára utasították, a pótvizsga sikeres kiállása után vizsgáját a szakvizsga harmadik részére jelentkezéssel folytathatja, azokból a tárgyakból azonban, amelyekből a vizsgát már sikerrel kiállotta, újból nem kell vizsgát tennie. Ha a jelöltet az egységes bírói és ügyvédi vizsga második részén a harmadik szakcsoportból utasították pótvizsgára, a vizsgát a jelen rendelet szerint a bírói és államügyészi szakvizsga harmadik részére való jelentkezéssel folytathatja. Az a jelölt, akit az egységes bírói és ügyvédi vizsga második részének ismétlésére utasítottak, a vizsga ismétlésére irányadó határidő elteltével a bírói és államügyészi szakvizsga második részére jelentkezhetik.

12. § (1) Az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottság további rendelkezésig, mint "Ügyvédi Vizsgabizottság" folytatja működését. Jelenlegi elnökének, titkárának és tagjainak megbízatása az 1950: december hó 31. napjával megszűnik.

(2) Az Ügyvédi Vizsgabizottság az ügyvédi kamarák országos bizottságánál működik.

(3) Az Ügyvédi Vizsgabizottság hivatalos pecsétül a Magyar Népköztársaság címerét használja a következő felirattal: "Ügyvédi Vizsgabizottság",

13. § A Jelen rendelet az 1951: Január hó 1. napján lép hatályba.

Dr. Molnár Erik s. k.,

igazságügyminiszter