22/1950. (I. 20.) MT rendelet

a közszolgálati alkalmazottak illetményének kifizetésére vonatkozó egyes rendelkezésekről

(Közigazgatási rendszám: 0.064.)

1. § (1) A közszolgálati alkalmazott illetményét utólagosan kell kifizetni.

(2) Az utólagos kifizetésre vonatkozó rendelkezés az illetményfizetés folyamatosságát nem érinti; az illetményfizetés tehát továbbra is a jelen rendelet hatálybalépésekor megszabott időpontokban történik.

(3) A jelen rendelet hatálybalépésének napján esedékes illetményt előlegnek kell tekinteni. Ezt az előleget a közszolgálati jogviszony megszűnésekor le kell vonni. Nyugdíjazás alkalmával az előleget nem kell levonni.

2. § (1) A közszolgálati alkalmazott készpénzben járó illetményből a betegség, valamint a terhesség vagy szülés miatt mulasztott munkaidőre eső hányadot le kell vonni.

(2) A betegség első három napjára - amelyre a társadalombiztosítási szabályok szerint táppénz nem jár - a táppénznek megfelelő összeget az illetmény fizetésére hivatott szerv köteles kifizetni, ha az alkalmazott a társadalombiztosító intézet orvosának bizonyítványával igazolja, hogy betegség miatt legalább két napig szolgálatképtelen volt.

3. § (1) A közszolgálati alkalmazott a jelen rendelet hatálybalépésekor járó társadalombiztosítási szolgáltatásokon felül betegség esetében táppénzben, terhesség, illetőleg szülés esetében pedig terhességi és gyermekágyi segélyben is részesül.

(2) A táppénz mértéke

1. két évet el nem érő szolgálati idő esetében az illetmény napi átlagának hatvanöt százaléka.

2. két évet meghaladó, de öt évet el nem érő szolgálati idő esetében, az illetmény napi átlagának hetvenöt százaléka,

3. öt évet meghaladó, de tíz évet el nem érő szolgálati idő esetében az illetmény napi átlagának nyolcvanöt százaléka,

4. tíz évet meghaladó szolgálati idő esetében az illetmény napi átlagának száz százaléka.

(3) A táppénz mértékének meghatározása szempontjából irányadó szolgálati időbe csak azt az időt lehet beszámítani, amelyet az alkalmazott az 1950. évi január hó 1. napját követően a mindenkori illetményszabályok szerint közszolgálatba beszámított foglalkozásban töltött.

(4) A táppénzre, valamint a terhességi és a gyermekágyi segélyre egyébként az 1927. XXI. tv. 30. §-ának és az azt kiegészítő és módosító jogszabályoknak rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. § A hosszabb ideig egyhelyben dolgozók kedvezményeiről és a munkahely-változtatással kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 9/1950. (I. 8.) MT rendelet rendelkezéseit a közszolgálati alkalmazottak tekintetében megfelelően alkalmazni kell.

5. § A jelen rendelet alkalmazásában közszolgálati alkalmazottaknak azokat az alkalmazottakat kell tekinteni, akik illetményüket a 8250/1948. (VIII. 1.) Korm. rendelet mellékletében megállapított illetményrendszer szerint kapják, kivéve a honvédség, az Államvédelmi Hatóság, a rendőrség, a tűzoltóság, a pénzügyőrség és a letartóztató intézetek alkalmazottait.

6. § Az 1934. I. tv. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján csak azt az alkalmazottat lehet szabályszerű elbánás alá vonni, aki táppénzigényét kimerítette.

7. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésének napját a pénzügyminiszter és a népjóléti miniszter egyetértésben állapítják meg; végrehajtásáról az illetményre vonatkozó kérdésekben a pénzügyminiszter, a társadalombiztosítást érintő kérdésekben pedig a népjóléti miniszter gondoskodik.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, illetőleg a népjóléti miniszter arra, hogy a jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket rendelettel szabályozza.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke