1550/1949. (II. 18.) Korm. rendelet

az iparfelügyeleti szolgálat megszűntetéséről, továbbá az ipari egészségvédelmi és balesetelhárítási, a munkaügyi felügyeleti, valamint a kazánvizsgálati szolgálat ellátásáról

(Közigazgatási rendszám: 9.109.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyeletről szóló 1893. XXVIII. törvénycikk alapján szervezett iparfelügyeleti szolgálat megszűnik.

(2) Az iparfelügyelet személyzetét lehetőleg más hatóságok, intézmények, állami vállalatok stb. létszámába kell átvenni. Ha az átvételre nincsen lehetőség, a rendszeresített állásra kinevezett közszolgálati alkalmazottakat az 1934. I. tc. 2. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján végelbánás alá kell vonni, a szerződéses közszolgálati alkalmazottak szolgálati viszonyát pedig felmondással meg kell szűntetni.

2. § (2) Az iparfelügyelőknek a munkavállalók élete, testi épsége és egészsége megóvásával kapcsolatos feladatait a népjóléti miniszter főfelügyelete alatt az általa rendelettel kijelölt szervek látják el, a földalatti és a robbantással művelt kő- és homokbányák munkavállalói élete és testi épsége megóvása tekintetében azonban a bányahatóság látja el; a munkavállalók munkaviszonyára és foglalkoztatására vonatkozó egyéb rendelkezések megtartásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Országos Munkabérmegállapító Bizottság Titkársága s ennek kirendeltségei; a kazánvizsgálati szolgálatot pedig az Energiagazdálkodási Részvénytársaság (EGART) látja el.

(2) A munkavállalók életének, testi épségének és egészségének megóvásával kapcsolatban szükségessé váló hatósági intézkedést az egészségügyi hatóság, a földalatti és a robbantással művelt kő- és homokbányák munkavállalói életének és testi épségének megóvása tekintetében a bányahatóság, a kazánvizsgálattal kapcsolatban szükségessé váló hatósági intézkedést az iparhatóság teszi meg; a népjóléti miniszter, illetőleg az iparügyi miniszter azonban az érdekelt miniszterekkel egyetértve rendeletben meghatározhatja azokat az eseteket, amelyekben fenyegető veszély elhárítása érdekében az (1) bekezdés alapján eljáró szerv ideiglenes intézkedést tehet.

(3) Az előbbi bekezdés alapján tett olyan hatósági intézkedést, amelynek végrehajtása a vállalat pénzügyi tervébe fel nem vett kiadással jár, közület tulajdonában lévő vagy rendelkezése alatt álló és állami kezelésbe vett vállalat tekintetében csak abban az esetben lehet végrehajtani, ha ahhoz a vállalat felett főfelügyeletet gyakorló miniszter hozzájárult.

(4) Az iparfelügyelőknek az (1) bekezdésben nem említett feladatait ellátó szervet az ügy természete szerint illetékes miniszter a vállalat tárgya szerint érdekelt miniszterrel egyetértve jelöli ki.

(5) Mindazoknak a jogszabályoknak alkalmazásában, amelyek az iparfelügyelőt említik, az iparfelügyelő helyett azt a szervet kell érteni, amely az előbbi bekezdések rendelkezései alapján az iparfelügyelő feladatkörének a szóbanforgó jogszabály által érintett részét átvette.

Az Országos Munkabérmegállapító Bizottság Titkársága feladatkörének kiterjesztése

3. § A kollektív szerződésekről és az Országos Munkabérmegállapító Bizottságról szóló 8.480/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 183. szám, 1787 oldal, továbbiakban: R.) 18. §-a, amely az Országos Munkabérmegállapító Bizottság hatáskörét állapítja meg, akként egészíttetik ki, hogy a Bizottság hatáskörébe tartozik:

m) a munkaügyi felügyelet irányítása.

4. § A R. 23. §-ának (1) bekezdése, amely a Titkárság feladatát állapítja meg, akként egészíttetik ki, hogy a Titkárság feladata

h) a munkaviszonyra és a munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése, az egészségvédelemre és a balesetelhárításra vonatkozó szabályok kivételével.

5. § A R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1) A Bizottság, valamint a Titkárság a feladatkörébe tartozó kérdésekben a vállalat tárgya szerint illetékes miniszter engedélye alapján

a) bármely munkáltatót adatszolgáltatásra hívhat fel,

b) helyszíni vizsgálatot tarthat és a jogszabályoknak, valamint a Bizottság határozatainak végrehajtását a helyszínen is ellenőrizheti.

(2) Az előbbi bekezdésben említett célból a Bizottság, valamint a Titkárság kiküldöttje bármely vállalat helyiségébe beléphet s a Bizottság vagy a Titkárság feladatkörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatos feljegyzéseket és egyéb iratokat megtekintheti, a munkavállalókhoz kérdéseket intézhet. A kiküldött a megbízatása körében tudomására jutott adatokat csak a Bizottsággal vagy a Titkársággal közölheti.

A kazánvizsgálati szolgálat szabályozása

6. § Kazán üzembentartásának feltételeit, továbbá a kazánvizsgálati szolgálat szervezeti és eljárási szabályait - az eljárás során szedhető díjakra is kiterjedően - az iparügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve rendeletben állapítja meg.

Záró rendelkezések

7. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésének napját - az egyes feladatkörök és az ország egyes részei tekintetében esetleg különbözőképen - az érdekelt miniszterekkel egyetértve az iparügyi miniszter állapítja meg.

(2) A jelen rendeletnek az iparfelügyeleti szolgálat megszűntetésére, a földalatti és a robbantással művelt kő- és homokbányák munkavállalói élete és testi épsége védelmére, valamint a kazánvizsgálati szolgálatra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról az iparügyi miniszter, a munkavállalók élete, testi épsége és egészsége megóvására vonatkozó egyéb rendelkezései végrehajtásáról a népjóléti miniszter, a munkaügyi felügyeleti szolgálatra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról pedig a miniszterelnök a Gazdasági Főtanács főtitkára útján az érdekelt miniszterekkel egyetértve gondoskodik.

(3) A jelen rendelet hatálybalépésével az 1893. XXVIII. tc. 8-27., 29-35., 39., 43. és 44. §-ai, valamint az ezeket kiegészítő jogszabályok hatályukat vesztik.

Budapest, 1949. évi január hó 28-án.

Rákosi Mátyás s. k.

miniszterelnökhelyettes