1950. évi 25. törvényerejű rendelet

a közforgalmú gyógyszertárak állami tulajdonba vételéről[1]

A dolgozók egészségügyi ellátásának megjavítása ötéves népgazdasági tervünk egyik fontos feladata. E feladat ellátása végett állami tulajdonba kell venni a magánkézben lévő közforgalmú gyógyszertárakat. Az állami tulajdonbavétel az eddig egyéni érdekek szerint vezetett gyógyszertárakat dolgozó népünk egészségvédelmének szolgálatába állítja.

1. § (1) A magántulajdonban álló közforgalmú gyógyszertárak a jelen törvényerejű rendelettel állami tulajdonba vétetnek.

(2) Az állam a jelen törvényerejű rendelettel állami tulajdonba vett közforgalmú gyógyszertárak tulajdonjogát a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének napján szerzi meg.

(3) A közforgalmú gyógyszertár engedélyesének gyógyszertári jogosítványa az állami tulajdonbavétellel megszűnik.

2. § (1) Az állami tulajdonba vétel folytán az állam a közforgalmú gyógyszertár céljára rendelt vagyontárgyak (ingatlanok, berendezési és felszerelési tárgyak, anyag- és árukészlet, közlekedési eszközök, készpénz, stb.) tulajdonjogát szerzi meg. A közforgalmú gyógyszertárral kapcsolatos jogok, jogosítványok és engedélyek (követelések, szabadalmak és egyéb ipari tulajdon, bérleti jog, stb.), valamint kötelezettségek - ez utóbbiak az 5. és 6. § korlátai között - az államra szállnak.

(2) A közforgalmú gyógyszertár engedélyese a gyógyszertár céljára rendelt azokról a vagyontárgyakról, amelyek a gyógyszertár telephelyén kívül vannak, köteles a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt a Pénzintézeti Központhoz bejelentést tenni.

(3) Az az engedélyes, aki bejelentési kötelezettségének a megszabott határidő alatt nem tesz eleget, kártalanításra nem tarthat igényt.

(4) A közforgalmú gyógyszertár engedélyesének a közforgalmú gyógyszertárral kapcsolatban nem álló tartozásaiért az állam nem felel.

3. § (1) Mindazok az ingóságok (berendezési tárgyak, közlekedési eszközök, jogok, jogosítványok, engedélyek, stb.), amelyek az állami tulajdonba vett közforgalmú gyógyszertár célját szolgálják, a közforgalmú gyógyszertárral együtt állami tulajdonba kerülnek, tekintet nélkül arra, hogy a közforgalmú gyógyszertár volt engedélyesének, vagy, harmadik személynek tulajdonában állanak.

(2) Ugyancsak állami tulajdonba kerül - tekintet nélkül arra, hogy a közforgalmú gyógyszertár volt engedélyesének, vagy harmadik személynek tulajdonában áll - az az ingatlan is, amely kizárólag vagy túlnyomó részben az állami tulajdonba vett közforgalmú gyógyszertár célját szolgálja. Ha a közforgalmú gyógyszertár célját szolgáló ingatlan-rész az ingatlan egyéb részétől természetben elválasztható, a népjóléti miniszter elrendelheti az ingatlan megosztását.

4. § Mindazok a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt bejelentett szabadalmak és védjegyek, amelyek a jelen törvényerejű rendelet alapján állami tulajdonba vett közforgalmú gyógyszertár céljára használhatók, a közforgalmú gyógyszertárral együtt állami tulajdonba vétetnek akkor is, ha a volt engedélyesnek, illetőleg házastársának, felvagy lemenő ágbeli rokonának, testvérének vagy, elsőfokú sógorának tulajdonában állanak, vagy pedig olyan vállalat tulajdonában vannak, amelyben a felsoroltaknak érdekeltségük áll fenn.

5. § (1) Az állami tulajdonba vett közforgalmú gyógyszertárral szemben az 1950. évi május hó 1. napját megelőző időben magánjogi szerződés alapján keletkezett követelések a jelen törvény erejű rendelet hatálybalépésével megszűnnek.

(2) Az állami tulajdonba vett közforgalmú gyógyszertárral szemben az 1950. évi május hó 1. napját követően magánjogi szerződés alapján keletkezett követelést csak akkor lehet érvényesíteni, ha annak ellenértéke a gyógyszertár vagyonát gyarapította.

(3) Az előző bekezdések rendelkezései nem vonatkoznak az állami, valamint azoknak a vállalatoknak a követeléseire, amelyekben az állam tulajdoni érdekeltsége eléri vagy meghaladja az 50%-ot, továbbá azoknak a vállalatoknak követeléseire sem, amelyekben az 50%-ot elérő nem állami érdekeltség az 1945. évi január hó 20. napja után létrejött és érvényben lévő államközi szerződésen alapszik.

(4) A népjóléti miniszter az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alól kivételt engedhet.

6. § (1) Az állami tulajdonba vett közforgalmú gyógyszertár volt engedélyese házastársának, felvagy lemenő ágbeli rokonának, testvérének vagy elsőfokú sógorának a volt engedélyessel szemben fennálló szolgálati viszonya a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével megszűnik.

(2) Az engedélyesnek, illetőleg az (1) bekezdésben említett hozzátartozóinak az állami tulajdonba vett közforgalmú gyógyszertárral szemben akár szolgálati viszonyból eredő, akár egyéb címen fennálló követelései a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével megszűnnek.

7. § (1) A jelen törvényerejű rendelet rendelkezései nem érintik az előző §-ban nem említett személyek szolgálati viszonyát.

(2) Az állami tulajdonba vett közforgalmú gyógyszertár alkalmazottját büntetőjogi felelősség szempontjából közhivatalnoknak kell tekinteni.

8. § (1) Ha a jelen törvényerejű rendelettel állami tulajdonba vett közforgalmú gyógyszertár engedélyese az 1950. évi május hó 1. napja után a gyógyszertártól a hasonló terjedelmű gyógyszertárak vezetői részére szokásos járandóságot meghaladó összeget vett fel, vagy ilyen értékű vagyoni juttatásban részesült, köteles a felvett összeget, illetőleg a juttatás ellenértékét a gyógyszertárnak megtéríteni.

(2) Az (J) bekezdés alapján támasztott követelés fennállása és mértéke felöl a népjóléti miniszter végérvényesen határoz. A határozat végrehajtható közokirat (1881: LX. tv. 1. § h) pont).

9. § (1) A telekkönyvi hatóság a népjóléti miniszter megkeresésére a megkeresésben megjelölt ingatlanok tulajdonjogát az állam javára bekebelezi; az ilyen ingatlanokat terhelő idegen dologbeli jogokat, ha azok az állami tulajdonba vétel folytán az 5. és 6. § értelmében megszűnt követelés biztosítására szolgálnak, a telekkönyvi hatóság a miniszter megkeresésére törli.

(2) A 4. § alá tartozó ipari tulajdonjognak az államra történt átszállását az ipari tulajdonra vonatkozó nyilvánkönyvet (lajstromot) vezető hatóság a népjóléti miniszter megkeresésére a nyilvánkönyvben feljegyzi.

10. § (1) A népjóléti miniszter a jelen törvényerejű rendelettel állami tulajdonba vett közforgalmú gyógyszertárhoz felelős vezetőt rendel ki.

(2) A cégjegyzékbe bejegyzett, állami tulajdonba vett közforgalmú gyógyszertárakra vonatkozó cégjegyzékben a cégbíróság a népjóléti miniszter megkeresésére a volt engedélyes, vagy egyéb cégjegyzésre jogosult cégjegyzési jogát törli s a felelős vezető cégjegyzési jogát, valamint azt a körülményt, hogy a gyógyszertár állami tulajdonba vétetett, bejegyzi.

11. § A jelen törvényerejű rendelet alapján való állami tulajdonbavétel kártalanítás ellenében történik. A kártalanításról külön jogszabály rendelkezik.

12. § Az állami tulajdonba vett közforgalmú gyógyszertár volt engedélyese számára, kérelmére, szakmája körében a lehetőséghez képest elhelyezkedést kell biztosítani.

13. § A jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell azokra a közforgalmú gyógyszertárakra is, amelyekre vonatkozólag a gyógyszertári jogosítvány haszonélvezetét az elhalt engedélyes özvegye vagy huszonnegyedik életévét be nem töltött gyermeke gyakorolja.

14. § A jelen törvényerejű rendelettel állami tulajdonba kerülnek azok a közforgalmú gyógyszertárak is, amelyeket a népjóléti miniszter a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépését megelőzően állami kezelésbe vett. Az állam e gyógyszertárak tulajdonjogát az állami kezelésbevétel napjára visszaható hatállyal szerzi meg.

15. § Vita esetében a gyógyszertár vagy egyéb vagyontárgyak állami tulajdonbavétele, továbbá az azzal összefüggő minden kérdés tekintetében végérvényesen a népjóléti miniszter határoz.

16. §[2]

17. § (1) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a népjóléti miniszter gondoskodik.

(2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter arra, hogy a jelen törvényerejű rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket rendelettel szabályozza.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] A norma tartalmát módosította az 1957 évi 28. törvényerejű rendelet 13. §-a. A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.

[2] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.