Tippek

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

1962. évi 10. törvényerejű rendelet

a Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséről, végrehajtásáról és egyes szabálysértésekről

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Büntető Törvénykönyv hatálybalépése

1. § A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény (a továbbiakban: Btk.) 1962. július 1. napján lép hatályba.

Hatályukat vesztő, illetve hatályban maradó jogszabályok

2. § (1) A Btk. hatálybalépésével hatályukat vesztik a hatálybalépése előtt alkotott büntető anyagi jogi tartalmú jogszabályok, illetve a hatálybalépése előtt alkotott jogszabályok büntető anyagi jogi tartalmú rendelkezései.

(2) A hatályukat vesztő, felszabadulás után alkotott jogszabályok jegyzékét e törvényerejű rendelet melléklete tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem érinti a népbíráskodás tárgyában kibocsátott, az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 1., 3., 9., 11., 12., 13., 14., továbbá a 7. pont kivételével a 15., valamint a 16., 17., 18. és 31. §-aiban foglalt rendelkezéseket. A 12. § b) pontjában és a 14. § b) pontjában foglalt büntetés azonban nem alkalmazható,

3. § Ha valamely jogszabály e törvényerejű rendelettel hatályon kívül helyezett jogszabályra, illetve valamely jogszabálynak e törvényerejű rendelettel hatályon kívül helyezett rendelkezésére utal, ehelyett a Btk-nak vagy ennek a törvényerejű rendeletnek megfelelő rendelkezését kell érteni.

4. §[1] A Btk hatálybalépése nem érinti azokat a hátrányos következményeket, amelyeket korábbi, nem büntető jellegű jogszabály bűncselekmény miatti elítéléshez fűz.

II. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

I. Cím

A Btk hatálybalépése előtt kiszabott büntetések és alkalmazott intézkedések

5. § Amennyiben az 5-11. §-ok rendelkezéseiből más nem következik, a Btk. hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett határozattal kiszabott akár fő-, akár mellékbüntetést, továbbá az ilyen határozatban foglalt egyéb intézkedést a korábbi jogszabály alapulvételével kell végrehajtani.

6. § (1) A jogerősen kiszabott életfogytig tartó börtönt tizenöt évi szabadságvesztésként kell végrehajtani.

(2) Az Elnöki Tanács által halálbüntetés helyett kegyelemből életfogytig tartó börtönre átváltoztatott büntetést húsz évi szabadságvesztésként kell végrehajtani.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján végrehajtandó szabadságvesztést töltő elítéltet feltételes szabadságra bocsátani nem lehet. A (2) bekezdés esetében az elítélt csak akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha büntetéséből tizenöt évet már letöltött.

7. § A jogerős határozattal kiszabott javító-nevelő munka szabadságvesztésre átváltoztatása esetében a Btk. 44. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni.

8. § A Btk. hatálybalépése előtt jogerősen börtönre ítélt a Btk. 39. §-ában foglalt rendelkezések szerint bocsátható feltételes szabadságra.

9. § (1) A Btk.-nak a büntetés elévülésére vonatkozó rendelkezéseit (58. és 59. §) a hatálybalépése előtt jogerősen kiszabott büntetések tekintetében is alkalmazni kell.

(2) A Btk. hatálybalépése előtt, a korábbi jogszabály szerint már bekövetkezett elévülés hatálya érintetlenül marad.

10. § (1) A Btk.-nak a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre vonatkozó rendelkezéseit (78-84. és 102. §) a hatálybalépése előtt, illetve a Btk. 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott rendelkezés alapján a hatálybalépése után meghozott büntető ítéletek tekintetében is alkalmazni kell.

(2) A Btk. hatálybalépése előtt már beállott mentesítés hatálya változatlan marad.

11. § A jogerős határozattal alkalmazott biztonsági őrizetet a Btk. hatálybalépését követően kényszergyógykezelésként kell végrehajtani. E célból az ügyben eljárt elsőfokú bíróság a Btk. hatálybalépését követő három hónapon belül köteles az ügyet megvizsgálni és határozni a biztonsági őrizet megszüntetése, vagy kényszergyógykezelésre átváltoztatása és végrehajtásának módja felől.

II. Cím

A Btk. hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekmények[2]

12. § (1)[3] A Btk. hatálybalépése előtt elkövetett olyan bűncselekmény miatt, amely a korábbi jogszabályok értelmében hivatalból, a Btk. szerint azonban magánindítvány alapján büntethető, a Btk. hatálybalépése után az eljárás megindításának csak magánindítványra (Btk. 27. §) van helye.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az indítványi határidőt [Btk. 29. § (1) bekezdés] a Btk. hatálybalépésének napjától kell számítani.

(3)[4] Ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt az eljárás hivatalból megindult, azt a Btk. hatálybalépése után is hivatalból kell folytatni.

13. §[5] A Btk. hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekmény miatt a Btk. hatálybalépését követően kiszabott pénzbüntetést a Btk. 47. §-ában foglalt rendelkezés szerint kell átváltoztatni.

14. § A Btk.-nak a kényszergyógykezelésre (61. §) és a kényszerelvonó-kezelésre (62. §) vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépése előtt elkövetett cselekmények esetében is alkalmazni kell,

15. § Azokat a rendelkezéseket, amelyek a mellékbüntetések összbüntetésbe foglalását tiltják (Btk. 76. §), a Btk. hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett ítéletekkel kiszabott büntetések összbüntetésbe foglalása esetében is alkalmazni kell.

III. FEJEZET

A BÜNTETÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

I. Cím

A Btk. Általános Részével kapcsolatos rendelkezések

Javító-nevelő munka

16. § A javító-nevelő munkára ítélt a bíróság által meghatározott természetű munkát

a) ha az ítélet meghozatalának időpontjában munkaviszonyban áll, rendszerint az eddigi munkahelyén,

b)[6] egyéb esetekben kijelölt munkahelyen vagy erre a célra létesített munkatelepen végzi.

17. § (1) Amennyiben az elítélt az ítélethozatal idején munkaviszonyban állott, e munkaviszony a javító-nevelő munka végrehajtása alatt szünetel.

(2) A javító-nevelő munkára ítélés nem létesít munkaviszonyt.

18. § Az állami szerv (Btk. 114. §) vagy a szövetkezet, ahol a javító-nevelő munkát végrehajtják, köteles - az elítélttel együtt dolgozóknak, valamint az ott működő társadalmi szervezeteknek, különösen a szakszervezetnek és az ifjúsági szervezetnek közreműködésével - a büntetés nevelő célját szolgáló feltételeket biztosítani.

19. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy az elítélt a munkakötelezettségének alapos ok nélkül nem tett eleget, vagy a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsított, a javító-nevelő munkának e körülmények bekövetkezésekor még hátralevő részét akkor is át kell változtatnia szabadságvesztésre, ha azt az átváltoztatást kimondó határozat hozatalakor részben vagy egészben javító-nevelő munkaként már végrehajtották.

(2) Javító-nevelő munkának szabadságvesztésre változtatása esetében az elítélt számára vissza kell téríteni a munkabérének arra az időre levont részét, amely helyett szabadságvesztést kell kitöltenie.

Járművezetéstől eltiltás[7]

19/A. § (1) A járművezetéstől eltiltás (Btk. 52/A. §) esetében a bíróság kimondhatja, hogy az eltiltás csak meghatározott fajtájú járműre vonatkozik.

(2) Ha a bíróság olyan személyt tilt el a járművezetéstől, akinek az ítélet jogerőre emelkedésének időpontjában nincs engedélye az eltiltás hatálya alá eső jármű vezetésére, az eltiltott személy az eltiltás időtartama alatt ilyen vezetői engedélyt nem kaphat.

(3) Ha az elkövető vezetői engedélyét a bűncselekménnyel összefüggésben visszavonták, ennek tartamát a bíróság által kimondott eltiltás időtartamába be kell számítani.

Elévülés

20. §[8] Ha annak feltételei (Btk. 71. § b) pont) fennállnak, a Btk. 70. §-ának (3) bekezdése alapján öt évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés utólagos végrehajtásának az elévülés nem akadálya.

Kényszergyógykezelés

21. § (1)[9] A kényszergyógykezelést az erre a célra szolgáló külön egészségügyi intézetben kell foganatosítani, ha az élet, a testi épség, az egészség vagy a közbiztonság elleni, illetőleg egyébként erőszakos jellegű olyan cselekmény miatt rendelik el, amely a Btk. 21. §-ának (1) bekezdésében meghatározott büntethetőséget kizáró ok hiányában valamely bűncselekmény tényállását valósítaná meg és egy évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását tenné indokolttá.

(2) A kényszergyógykezelés kezdete az egészségügyi intézetbe befogadás, illetve a házi gondozásbavétel napja.

Kényszerelvonó-kezelés

Zárt gyógyintézeti kényszerelvonó-kezelés

22. § (1) A zárt gyógyintézeti kényszerelvonó-kezelést az Egészségügyi Minisztérium által esetenként kijelölt egészségügyi intézetben kell foganatosítani.

(2) A zárt gyógyintézeti kényszerelvonó-kezelés a gyógykezeléshez szükséges ideig tart, de nem haladhatja meg a hat hónapot.

(3) A zárt gyógyintézeti kényszerelvonó-kezelés tartama alatt az arra kötelezett személy az intézet orvosainak a gyógykezeléssel kapcsolatos előírásait köteles megtartani és a gyógyintézetet az intézet vezetőjének engedélye nélkül nem hagyhatja el.

23. § (1) A zárt gyógyintézeti kényszerelvonó-kezelést annak eredményes befejezése után a gyógyintézet vezetője szünteti meg. A gyógyintézet vezetője a megszüntetéssel egyidejűleg dönthet úgy is, hogy a kényszerelvonó-kezelést rendelőintézetben kell folytatni.

(2) A zárt gyógyintézeti kényszerelvonó-kezelés megszüntetéséről a gyógyintézet vezetője a bíróságot és az ügyészt értesíti.

24. § Ha a kényszerelvonó-kezelést a szabadságvesztés végrehajtása alatt kell foganatosítani [Btk. 62. § (3) bekezdés], azt a börtönben vagy a büntetésvégrehajtási munkahelyen kell végrehajtani. Az elítélt köteles az orvosnak a gyógykezeléssel kapcsolatos előírásait megtartani.

Rendelőintézeti kényszerelvonó-kezelés

25. § (1) A rendelőintézeti kényszerelvonó-kezelés a gyógykezeléshez szükséges ideig tart. A gyógykezelést a terhelt munkaidején kívül kell foganatosítani.

(2) A rendelőintézeti kényszerelvonó-kezelés tartama alatt a kötelezett személy a kezelőorvosnak a gyógykezeléssel kapcsolatos előírásait köteles megtartani és az általa kijelölt időpontokban a rendelőintézetben gyógykezelés végett megjelenni.

(3) Az egészségügyi szakigazgatási szerv az elsőfokon eljárt bíróságnak zárt gyógyintézeti kényszerelvonó-kezelés alkalmazását javasolhatja, ha a kötelezett személy az egészségügyi előírásokat nem tartja meg. A bíróság a javaslat felől - az esetleges bizonyítás felvétele után - egyesbíróként végzéssel határoz. E végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

A kegyelmi elhatározással kapcsolatos egyes rendelkezések

26. § (1) Ha a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az elítéltet kegyelemben részesítette, a büntetőjogi következmények - ellenkező rendelkezés hiányában - az ítéletben megállapított büntetéshez igazodnak.

(2) A vagyonelkobzás tekintetében adott kegyelem folytán az elkobzott vagyon visszaszáll arra, akitől elkobozták.

A takarékbetét kivételes végrehajthatósága

27. §[10] A bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. számú tvr. 57. §-ának k) pontjában, illetve az e törvényerejű rendeletet hatálybaléptető 54/1955. (VIII. 27.) MT számú rendelet 14. §-ában és 20. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések annyiban módosulnak, hogy a büntető eljárás során fellelt, vagy az elkövető által felfedett takarékbetét (takarékbetétkönyv) és csekkszámlabetét végrehajtás alá vonható akkor is, ha a bíróság részleges vagyonelkobzást (Btk. 55. és 56. §), vagy elkobzást (Btk. 63., 154. és 250. §) rendel el, avagy a takarékbetétben (takarékbetétkönyvben), csekkszámlabetétben elhelyezett összeg bűncselekményből származik.

Az állam felelőssége vagyonelkobzás esetén[11]

27/A. § Az állam az elkobzott vagyon erejéig felel az elítéltnek a vagyonelkobzást kimondó ítélet jogerőre emelkedésekor jogszabály, bírósági (hatósági) határozat vagy visszterhes szerződés alapján jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. A vagyon egy részének, hányadának vagy egyedileg megbatározott vagyontárgyaknak az elkobzása esetén az állam felelőssége csak akkor áll fenn, ha az elítélt vagyonelkobzás alá nem eső vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt.

Elkobzás robbanóanyaggal, robbantószerrel, lőfegyverrel vagy lőszerrel elkövetett visszaélés esetében

28. § Azt a robbanóanyagot, robbantószert, lőfegyvert vagy lőszert, amelyre nézve a cselekményt elkövették, el kell kobozni, tekintet nélkül arra, hogy kinek a tulajdona.

Mentesítés

29. §[12][13]

30. § A bírósági mentesítésre vonatkozó határozatot (Btk. 81. §) hatályon kívül kell helyezni, amennyiben utóbb megállapítják, hogy a mentesítés alkalmazásának törvényi akadálya volt.

A fiatalkorúakkal és gyermekkorúakkal szemben alkalmazható védő- vagy óvóintézkedésekre vonatkozó egyes eljárási rendelkezések

31. § (1) Ha valamely védő- vagy óvóintézkedés a fiatalkorú erkölcsi fejlődése, nevelése, gondozása vagy környezetének megváltoztatása végett büntető eljárás körén kívül mutatkozik szükségesnek, ennek megtétele a járási tanács, városokban a városi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának, Budapesten a városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága oktatási osztályának (a továbbiakban: gyámhatóság) hatáskörébe tartozik.

(2)[14] A gyámhatóság hatáskörébe tartozik az intézkedés akkor is, ha arra tizennégy éven aluli korú gyermekkel szemben van szükség olyan cselekmény elkövetése miatt, amely egyébként megvalósítja valamely bűncselekmény törvényi tényállását, vagy ha a környezetében erkölcsi züllésnek van kitéve, illetve, ha a züllés útjára lépett.

(3) A gyámhatóság hatáskörébe tartozik a fiatalkorú felügyelete próbárabocsátásának, a reá kiszabott javító-nevelő munkának, felfüggesztett szabadságvesztésre ítélés esetében a próbaidőnek, a feltételes szabadságrabocsátásnak, végül a javítóintézeti nevelésből való ideiglenes elbocsátásnak tartama alatt. Amennyiben a fiatalkorú - a felügyelet tartamának letelte előtt - tizennyolcadik életévét betölti, elhelyezésének, valamint munkába állításának elősegítésével és az ehhez szükséges bármely támogatás megadásával a gyámhatóság gondoskodik arról, hogy olyan körülmények közé kerüljön, amelyek a megfelelő magatartásának biztosítására alkalmasak.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben említett intézkedések céljából az ügyész, illetve a bíróság a nyomozás megtagadása, az eljárás megszüntetése vagy felmentés esetében a gyámhatósághoz fordul.

(5) A gyámhatóság az előbbi rendelkezések értelmében reáháruló tennivalókat az állandó bizottság tagjainak és aktíváinak, valamint az erre alkalmas társadalmi szervek tagjainak bevonásával látja el.

Katonákra vonatkozó rendelkezések

32. § A Btk.-nak a katonákra vonatkozó rendelkezései a fegyveres erők (néphadsereg, határőrség, karhatalom és légoltalom) tényleges állományú tagjain kívül a rendőrség és a büntetésvégrehajtási őrség tagjaira is kiterjednek.

33. § A Btk. 60. §-ának megfelelő esetben katonával szemben figyelmeztetés helyett fegyelmi fenyítést lehet alkalmazni,

II. Cím

A Btk. Különös Részével kapcsolatos rendelkezések

Feljelentés

34. § (1) Hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt a büntető feljelentés megtételére (Btk. 159. §) a következő szervek jogosultak:

Ha a megsértett

a) az Országgyűlés, ennek bizottsága, vagy tagja - az Országgyűlés;

b) a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy tagja - az Elnöki Tanács; a Minisztertanács vagy valamely miniszter - a Minisztertanács;

c) a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy a legfőbb ügyész - a Népköztársaság Elnöki Tanácsa;

d) a fegyveres erők vagy ezek tagja - az a miniszter, akinek a megsértett alárendeltségébe tartozik;

e) a bíróság, az ügyészség, vagy e hatóságok hivatalos személynek minősülő tagja - az igazságügyminiszter, illetve a legfőbb ügyész;

f) az a)-d) pont alá nem eső állami, megyei, járási, városi (városi kerületi) vagy községi hatóság, vagy e hatóságok hivatalos személynek minősülő tagja - a felettes, illetve felügyeleti hatósága, ilyennek hiányában pedig maga a megsértett.

(2) Amennyiben a megsértett a feljelentés megtételét kívánja, az csak akkor tagadható meg, ha megadása közérdekbe ütközik.

(3)[15] Ha a megsértett a bűncselekmény elkövetésekor már nem tölti be azt a tisztséget, amellyel összefüggésben a bűncselekményt elkövették, az elkövető az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban felsorolt szervek feljelentése alapján csak rágalmazás vagy becsületsértés bűncselekménye miatt büntethető.

35. §[16]

A kisebb súlyú bűncselekmény elbírálása fegyelmi jogkörben[17]

36. §[18] (1)[19] Állami szervvel (Btk. 114. §), illetve szövetkezettel munkaviszonyban álló személynek a munkaviszonyával, szövetkezet tagjának a szövetkezeti tagságával összefüggésben a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett vétsége (Btk. 303. §), továbbá egyéb olyan vétség, amelynek társadalomra veszélyessége csekély, a büntető eljárás mellőzésével fegyelmi úton is elbírálható, ha a fegyelmi felelősségre vonás is kielégítőnek mutatkozik, és az elkövető a kár megtérítését vállalta.

(2)[20] A Btk. 303. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott társadalmi tulajdont károsító vétség a büntető feljelentés mellőzésével fegyelmi úton is elbírálható, ha a fegyelmi felelősségre vonás is kielégítőnek mutatkozik. Ilyen esetben a fegyelmi határozatot az illetékes ügyésznek haladéktalanul meg kell küldeni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha az elkövető ebben a kedvezményben három éven belül már részesült.

Értelmező és vegyes rendelkezések

37. § (1) Az orvos a Btk. 149-150. §-ának alkalmazása szempontjából hivatalos személy akkor is, ha működését az állami egészségügyi szolgálat keretében fejti ki.

(2)[21]

38. § A Btk. 156. §-ának alkalmazásában a postának mind a távközlési, mind az egyéb feladatkörében végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottai a hivatalos személyt megillető védelemben részesülnek.

39. § A Btk. alkalmazásában szövetkezeten a szövetkezetek szövetségeit és központjait, valamint irányító és gazdálkodó szerveit is érteni kell.

39/A. §[22] A Btk.-nak az állam gazdálkodó szerveire, illetőleg a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit a gazdasági társulásokra megfelelően alkalmazni kell.

40. §[23][24]

41. § A kár összegét, ha az ellopott energia (Btk. 311. § 3. pont) mennyisége nem állapítható meg, úgy kell számítani, mintha az elkövető a lopás felfedezésekor általa üzemben tartott minden egyes fogyasztói berendezés után évi ezerötszáz órai használatnak megfelelő energiamennyiséget fogyasztott volna.

IV. FEJEZET

A SZABÁLYSÉRTÉSEKRE VONATKOZÓ EGYES RENDELKEZÉSEK

Lőfegyverrel vagy lőszerrel elkövetett szabálysértés

42. §[25]

Vízszennyezés

43. §[26]

Határjelhamisítás szabálysértése

44. §[27]

Az egyesületi joggal visszaélés szabálysértése

45. §[28]

A tiltott visszatéréssel és a rendőrhatósági felügyelet szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés

46. §[29]

A kényszerelvonó-kezelés előírásainak megszegése

47. §[30]

A személyi igazolványai, valamint a be- és kijelentkezéssel kapcsolatos rendelkezések megszegése

48. §[31]

A gazdálkodással kapcsolatos kötelességek megszegésével elkövetett szabálysértés

49. §[32]

Közellátási szabálysértés

50. §[33]

Jogosulatlan kereskedés szabálysértése

51. §[34]

Árdrágítás szabálysértése

52. §[35]

Vásárlók megkárosításának szabálysértése

53. §[36]

Devizaszabálysértés

54. §[37]

Pénzügyi szabálysértés

55. §[38]

Vámszabálysértés

56. §[39]

Tulajdon elleni szabálysértés

57. §[40]

Tulajdon elleni szabálysértés fegyelmi elbírálása

58. §[41]

Orgazdaság szabálysértése

59. §[42]

Bűntettek helyébe lépő szabálysértések

60. §[43]

Az elzárás és a közmunka végrehajtásának felfüggesztése

61. §[44]

A fiatalkorúakra vonatkozó egyes rendelkezések

62. § (1) A szabálysértési ügyek intézéséről szóló 32/1955. (VI. 8.) M T számú rendelet 25. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"b) az elkövető a szabálysértés elkövetésekor tizennegyedik évét még nem töltötte be,".

(2) A 32/1955. (VI. 8.) M T számú rendelet 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a szabálysértést olyan fiatalkorú (14-18 éves személy) követte el, aki tankötelezett vagy rendszeres iskolai oktatásban részesül, a szabálysértés miatt - a súlyosabb szabálysértések kivételével - rendszerint iskolai fegyelmező intézkedésnek van helye."

V. FEJEZET

Felhatalmazás a végrehajtási jogszabályok megállapítására

63. § Felhatalmazást kap

az igazságügyminiszter, hogy a javító-nevelő munka alkalmazására és végrehajtására,

a belügyminiszter, hogy a büntetések végrehajtására,

a honvédelmi miniszter, hogy a büntetésnek a fegyelmező zászlóaljban való végrehajtására, -

a művelődésügyi miniszter, hogy a gyermek-és fiatalkorúakkal szemben szükséges védő- és óvóintézkedésekre, valamint a pártfogó felügyelet végrehajtására,

az egészségügyi miniszter, hogy a kényszerelvonó-kezelés végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat

az érdekelt miniszterekkel és más országos hatáskörű szervekkel egyetértésben megállapítsa.

Záró rendelkezés

64. § Ez a törvényerejű rendelet 1962. július 1. napján lép hatályba.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Melléklet az 1962. évi 10. számú törvényerejű rendelethez

A tvr. 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján hatályukat vesztő, felszabadulás után alkotott jogszabályok jegyzéke

A nemzetgyűlési választásokról szóló 1945. évi VIII. tv. 57-74. §-a és 76. §-a;

a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. törvény;

a szénbányászat államosításáról szóló 1946. évi XIII. tv. 25. §-a;

a szovjet-orosz katonai emlékművek és hősi temetők kegyeleti gondozása tárgyában kibocsátott 1947. évi XIX. tv. 3. §-a;

a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 1947. évi XXXIV. tv. 7-8., 26. és 28. §-a;

a gyógyszerészetről szóló 1948. évi XXX. tv. 41. és 42. §-a;

a büntető törvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról szóló 1948. évi XLVIII. tv. 14-15. §-a, 16. §-ának (2) és (3) bekezdése, 17. §-ának (1) bekezdése, 18-22. §-a, 24. §-ának (1) és (2) bekezdése, 27-36. és 40-42. §-a, 43. §-ának (1) és (2) bekezdése, 48-49. §-a;

a katonai büntető törvénykönyvről szóló 1948. évi LXII. törvény hatályban levő rendelkezései;

a büntető törvénykönyv általános részéről szóló 1950. évi II. tv. (Btá) hatályban levő rendelkezései;

a béke védelméről szóló 1950. évi V. törvény;

az állami statisztikáról szóló 1952. évi VI. tv. 15. §-a;

a tanácsok tagjainak választásáról szóló 1954. évi IX. tv. 55. §-a;

a népi ellenőrzésről szóló 1957. évi VII. tv. 20. § (1) bekezdésének a büntetőjogi védelemre, 21. § (2) bekezdésének a büntetőjogi felelősségre vonatkozó rendelkezései és 25. §-a;

a honvédelemről szóló 1960. évi IV. tv. 127. §-ában foglalt rendelkezéssel hatályában fenntartott büntető jogszabályok;

a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. számú tvr. 1-10. §-a, 12. §-ának (2) bekezdése és 13-16. §-a;

a foglyok megszökésének büntetés alá helyezése tárgyában kibocsátott 1950. évi 11. számú tvr. 1. §-a;

a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 24. számú törvényerejű rendelet,

a közforgalmú gyógyszertárak állami tulajdonbavételéről szóló 1950. évi 25. számú tvr. 16. §-a;

a tervszerű devizagazdálkodással kapcsolatos szabályokról szóló 1950. évi 30. számú tvr. 57-59. és 60-66 §-a;

a büntető törvénykönyv általános részének hatálybaléptetéséről szóló 1950. évi 39. számú tvr. (Btáé) 1. §-a, 3. §-ának (1) és (2) bekezdése, 4-9., 11-13., 16-17., 23-26., 39. §-a, 40. §-ának (2) bekezdése;

az államtitok és hivatali titok büntetőjogi védelméről szóló 1951. évi 21. számú tvr. 1-9. §-a;

az 1951. évi III. törvénybe iktatott büntető perrendtartás hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról és a katonai büntető eljárásban való alkalmazásáról szóló 1951. évi 31. számú tvr-nek az 1954. évi 17. számú tvr-rel elrendelt átszámozás szerinti 33-36. és 39-40. §-a;

a fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi és büntető eljárási rendelkezésekről szóló 1951. évi 34. számú tvr. 1-14., 32-33. és 38. §-a;

az egyes házingatlanok állami tulajdonbavételéről szóló 1952. évi 4. számú tvr. 15. §-a;

a katonai büntető törvénykönyvről szóló 1948. évi LXII. törvény kiegészítése tárgyában alkotott 1952. évi 6. számú tvr. még hatályban levő 1. §-a;

a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában kibocsátott 1952. évi 23. számú tvr. 46-48. §-a;

az ipari termékek minőségének védelméről szóló 1953. évi 12. számú tvr. 20-22. §-a;

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1951. évi 7. számú törvényerejű rendeletbe az 1953. évi 25. számú tvr. 73. és 74. §-ával beiktatott 153. § (3) bekezdése és 153/A. § (1) bekezdése;

a pénzügyi és vámbűntettekről, valamint szabálysértésekről szóló 1954. évi 3. számú tvr. 1-3. §-a, 4. §-ának (1) bekezdése, 5. §-a, 6. §-ának (1) bekezdése;

a műszaki emlékek védelméről szóló 1954. évi 4. számú tvr. 6. §-a;

az ország területének elhagyására vonatkozó büntető rendelkezések kiegészítéséről szóló 1954. évi 12. számú tvr. hatályban levő rendelkezései;

a vámjog szabályozásáról szóló s az 1955. évi 7. számú törvényerejű rendelettel módosított 1954. évi 16. számú tvr. 29. és 31. §-a a bűntettekre vonatkozó részében, 32. §-ának (1) bekezdése és 33. §-a a bűncselekményekre vonatkozó részében;[45]

a közügyektől eltiltás szabályainak módosításáról szóló 1954. évi 19. számú tvr. 1-5. §-a;

a fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések módosításáról szóló 1954. évi 23. számú tvr. 1-4. §-a és 10. §-a;

a katonai személyekre kiszabott rövidebb tartamú börtönbüntetések végrehajtásáról szóló 1955. évi 5. számú törvényerejű rendelet;

a kihágás intézményének és a kihágási bíráskodásnak megszüntetéséről szóló 1955. évi 17. számú tvr. 3. §-a, 5. §-a (1) bekezdésének a), b), f), h), i), j), l), m), n) pontjai és (2) bekezdése, 6-7. §-a;

a Magyar Vöröskeresztről szóló 1955. évi 25. számú tvr. 8. §-a;

az állami szervek és szövetkezetek gazdálkodásának évi rendszeres ellenőrzéséről és a bankok ellenőrzéséről szóló 1955. évi 29. számú tvr. 17-18. §-a;

a növényvédelemről szóló 1956. évi 9. számú tvr. 12. §-a;

a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 24. számú törvényerejű rendelet módosításáról, illetve kiegészítéséről kiadott 1956. évi 11. számú törvényerejű rendelet;

a szabálysértések megállapításának rendjéről és egyes bűncselekmények szabálysértéssé minősítéséről szóló 1956. évi 16. számú tvr. 2-4. §-a, 8. §-a, 9. §-ának (1), (4) és (5) bekezdése;[46]

egyes büntető eljárási rendelkezések módosításáról szóló 1957. évi 8. számú tvr. 2. §-ának (2) bekezdése;

a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről szóló 1957. évi 10. számú tvr. 15. §-a;

az ország területének elhagyására vonatkozó büntető rendelkezések kiegészítéséről szóló 1957. évi 12. számú törvényerejű rendelet;

a munkásőrségről szóló 1957. évi 13. számú tvr. 4. §-a;

a fontos és bizalmas munkakörök betöltéséről szóló 1957. évi 66. számú tvr. 10. §-a;

a hegyközségekről szóló 1958. évi 6. számú tvr. 4. §-ának büntető anyagi jogi rendelkezése;

a büntető eljárás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1958. évi 16. számú tvr. 3. §-ának (3) bekezdése;

a tartási és gondozási kötelezettség teljesítésének büntetőjogi védelméről szóló 1958. évi 21. számú törvényerejű rendelet 1-2. §-a, 3. §-ának (1) bekezdése és 4-6. §-a;

az Elnöki Tanács 1958. évi 1-19. számú - az országgyűlési választásokra vonatkozó hatályos törvényi rendelkezések hivatalos összeállításáról szóló - határozat X. fejezetének 74. és 75. pontja;

az orvosi rendtartásról szóló 1959. évi 8. számú tvr. 39-40. §-a;

a sajtójogi büntető rendelkezésekről szóló 1959. évi 17. számú törvényerejű rendelet;

az adócsalás bűncselekményéről és a pénzügyi szabálysértésre vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 1959. évi 18. számú tvr. 1-4. §-a;[47]

az ipari termékek minőségének büntetőjogi védelméről szóló 1959. évi 33. számú törvényerejű rendelet;

a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli törvényi mentesítés (rehabilitáció) kiterjesztéséről szóló 1959. évi 39. számú törvényerejű rendelet;

a vasúti és közúti közlekedés, úgyszintén a postai, távbeszélői és távírói üzem zavartalanságát veszélyeztető bűncselekmények szigorúbb büntetéséről szóló 3780/1945. (VI. 28.) M E számú rendelet;

az árvízveszély elleni védekezés érdekében szükséges büntetőjogi rendelkezések tárgyában kiadott 1820/1946. (II. 23.) ME számú rendelet;

a lőfegyverek és lőszerek előállításának, tartásának és forgalmának szabályozása, illetve bejelentése és beszolgáltatása tárgyában kiadott 7150/ 1946. (VI. 22.) M E számú rendelet;

a gazdasági rend büntetőjogi védelme tárgyában kibocsátott 8800/1946. (VII. 28.) ME számú rendelet még hatályban levő rendelkezései (1-4., 7-12., 14-15., 17-19. §-ai);

a gyógyszerészet, a gyógyszerkészítés és forgalombahozatal egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában kibocsátott 3220/1947. (III. 14.) ME számú rendelet 5-6. §-a és 7. §-a a bűncselekményekre vonatkozó részében;[48]

a kereskedelmi könyvek vezetése, az egységes kereskedelmi számlakeret bevezetése és a számlázási kötelezettség kiterjesztése tárgyában kibocsátott 1200/1948. (II. 20.) Korm. számú rendelet 5. §-a;

a romlakások közületi helyreállítása tárgyában kiadott 5640/1948. (V. 16.) Korm. számú rendelet 9. §-a;

a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. (VII. 28.) ME számú rendelet kiegészítése tárgyában kibocsátott 6860/1948. (VI. 24.) Korm. számú rendelet;

az Épülethelyreállítási Kölcsönakció tárgyában kibocsátott 13 440/1948. (1949. I. 7.) Korm. számú rendelet 12. §-a;

a Találmányok Értékesítését Engedélyező Bizottság létesítése tárgyában kibocsátott 220/1949. (I. 8.) Korm. számú rendelet 11. és 12. §-a;

a termelőszövetkezeti csoportok, tagjaik és vagyonuk fokozott büntetőjogi védelméről szóló 2560/1949. (III. 19.) Korm. számú rendelet 1. és 3. §-a;

a mezőgazdasági munkavállalók szolgálatból elbocsátásának korlátozásáról szóló 2750/1949. (III. 26.) Korm. számú rendelet 6. §-a;

az első tényleges katonai szolgálatot teljesítő munkavállalók szolgálati jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdések rendezése tárgyában kibocsátott 3050/1949. (IV. 3.) Korm. számú rendelet V. §-a;

az áramlopás szigorúbb büntetése tárgyában kibocsátott 4055/1949. (V. 28.) Korm. számú rendelet;

a külkereskedelmi tevékenység gyakorlásának szabályozása tárgyában kiadott 4161/1949. (VII. 23.) Korm. számú rendelet 3. §-a;

a szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kiadott 4214/1949. (VIII. 24.) Korm. számú rendelet 5. §-a;

egyes vállalatok felszámolásának szabályozása tárgyában kibocsátott 4247/1949. (IX. 22.) MT számú rendelet 34. §-a;

az egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulaj donbavételéről szóló 1949. évi 20. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról kibocsátott 1/1950. (I. 7.) MT számú rendelet 38. §-a;

a közületi tulajdonban vagy használatban álló mező- és erdőgazdasági ingatlanok adatainak kötelező bejelentése tárgyában kibocsátott 18/1950. (I. 14.) M T számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdése;

a térképek kiadásának, tartásának és kezelésének szabályozása tárgyában kibocsátott 30/1950. (I. 22.) MT számú rendelet 3. §-a;

a közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekményekre vonatkozó egyes rendelkezések tárgyában kibocsátott 56/1950. (II. 16.) MT számú rendelet 1. §-a és a bűncselekményekre vonatkozó részében a 3. §-a;[49]

egyes vállalatok zárszámadásai közzétételére vonatkozó rendelkezések kiegészítése tárgyában kibocsátott 105/1950. (IV. 8.) MT számú rendelet 4. §-a;

egyes ingatlanok adatainak földkönyvi nyilvántartás céljaira történő bejelentése tárgyában kiadott 112/1950. (IV. 18.) MT számú rendelet 5. §-ának (2) bekezdése;

a belföldi származású árucikkek kötelező megjelölése és egyes árucikkek márkázása tárgyában kibocsátott 121/1950. (IV. 25.) MT számú rendelet 19. §-a;

a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezések üzembentartásáról szóló 177/1950. (VI. 25.) MT számú rendelet 17. §-a;

a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezések gazdaságos üzembentartásának megszervezéséről szóló 233/1950. (IX. 7.) M T számú rendelet 7. §-a;

a munkavállalót terhelő tartozásoknak a munkavállaló járandóságaiból való levonása tárgyában kibocsátott 25/1951. (I. 27.) M T számú rendelet 5. §-a;

a munkaerőtoborzásról szóló 40/1951. (II. 11.) M T számú rendelet 12. §-ának (1) és (2) bekezdése;

a tőzeg kitermelésének szabályozásáról szóló 111/1951. (V. 19.) MT számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése;

a szekér- és kordélyfuvarosok lovaira és fuvareszközeire vonatkozó állami elővásárlási jog biztosításáról szóló 210/1951. (XII. 13.) MT számú rendelet 2. §-a;

a hitelrendszerről szóló 19/1952. (III. 13.) MT számú rendelet 17. §-ának (1), (3) és (5) bekezdése;

az egyetemi és főiskolai hallgatók munkaviszonyba lépésének szabályozásáról szóló 35/1952. (V. 4.) MT számú rendelet 6. §-ának (3) bekezdése;

a tömb- és színezüst vételre való kötelező felajánlásáról szóló 1/1953. (I. 10.) M T számú rendelet 2. §-a;

a mérésügyről szóló 13/1953. (III. 27.) M T számú rendelet 39. §-a;

az állategészségügy rendezéséről szóló 21/1953. (V. 15.) MT számú rendelet 41. §-a;

a vállalati béralapgazdálkodásról szóló 23/1953. (V. 21.) MT számú rendelet 15-16. és 18. §-a;

a közlekedés rendjének fokozottabb védelméről szóló 55/1953. (XII. 4.) M T számú rendelet 1. §-ának a) pontja, b) pontjának első mondata és e) pontja;

a személyi igazolvány bevezetéséről szóló 1/ 1954. (I. 9.) MT számú rendelet 5. és 6. §-a, és a személyi igazolványról szóló 1/1954. (I. 9.) B M számú rendelet 40. §-a;

a külföldiek be- és kiutazásáról és az ország területén való tartózkodásáról szóló 17/1954. (III. 10. ) M T számú rendelet 18. §-ának (2) bekezdése és 19. §-a;

külföldi személytől történő gépkocsi és motorkerékpárvásárlás megtiltásáról szóló 61/1955. (X. 11. ) MT számú rendelet 2. §-a;

a mezőőri feladatok ellátásáról szóló 2/1956. (I. 26.) M T számú rendelet 4. §-ának (3) bekezdése;

a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT számú rendelet 82. §-ának (3) bekezdése;

a mezőgazdasági termékek vasúton, hajón, repülőgépen, valamint tehergépjárművel történő szállításáról szóló 67/1957. (XI. 1.) Korm. számú rendelet 4. §-ának (2) bekezdése;

az öntözéshez, valamint a haltenyésztéshez szükséges víz felhasználásának és díjának szabályozásáról szóló 39/1958. (VI. 10.) Korm. számú rendelet 14. §-a;

az adócsalás bűncselekményéről és a pénzügyi szabálysértésre vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 1959. évi 18. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról kiadott 20/1959. (VIII. 12.) P M számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdése;[50]

a lakbérpótlékról, az albérleti és ágybérleti díjakról szóló 3/1960. (I. 10.) Korm. számú rendelet 13. §-a.

Lábjegyzetek:

[1] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1972.01.01.

[2] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1972.01.01.

[3] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1972.01.01.

[4] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1972.01.01.

[5] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1972.01.01.

[6] Megállapította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 76. § -a. Hatályos 1972.01.01.

[7] Beiktatta az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 77. § -a. Hatályos 1972.01.01.

[8] Megállapította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 78. § -a. Hatályos 1972.01.01.

[9] Megállapította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 79. § -a. Hatályos 1972.01.01.

[10] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1972.01.01.

[11] Beiktatta az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 80. § -a. Hatályos 1972.01.01.

[12] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1972.01.01.

[13] Hatályon kívül helyezte az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 96. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1972.01.01.

[14] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1972.01.01.

[15] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1972.01.01.

[16] Hatályon kívül helyezte az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 96. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1972.01.01.

[17] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1972.01.01.

[18] Megállapította az 1966. évi 16. törvényerejű rendelet 34. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[19] Megállapította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 82. § -a. Hatályos 1972.01.01.

[20] Megállapította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 82. § -a. Hatályos 1972.01.01.

[21] Hatályon kívül helyezte az 1973. évi I. törvény 407. § (2) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 1974.01.01.

[22] Beiktatta az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 83. § -a. Hatályos 1972.01.01.

[23] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1972.01.01.

[24] Hatályon kívül helyezte az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 96. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1972.01.01.

[25] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[26] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[27] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[28] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[29] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[30] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[31] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[32] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[33] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[34] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[35] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[36] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[37] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[38] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[39] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[40] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[41] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[42] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[43] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[44] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[45] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1972.01.01.

[46] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1972.01.01.

[47] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1972.01.01.

[48] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1972.01.01.

[49] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1972.01.01.

[50] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1972.01.01.

Tartalomjegyzék