263/1950. (XI. 1.) MT rendelet

a munkaügyi viták elintézéséről

(Közigazgatási rendszám: 0.205.)

A munkaügyi jogszabályok és a kollektív szerződések alkalmazása körül a vállalat igazgatója és a dolgozók között felmerülő véleménykülönbségek kiküszöbölésének rendes módszere az egyeztető eljárás. Ez biztosítja a viták gyors elintézését s az elintézésben a helyi ismeretek és tapasztalatok megfelelő érvényesülését.

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa az egyeztető bizottságok rendszerének kiszélesítése és általában a munkaügyi viták megfelelő elintézésének biztosítása érdekében a következőket rendeli:

1. § A dolgozó és az állami vállalat, központ, egyesülés vagy gazdasági iroda között a munkafeltételek megállapítása vagy alkalmazása tekintetében keletkezett vitákat (a továbbiakban: munkaügyi viták), - ha azok kiküszöbölése közvetlen megbeszélés útján nem volt lehetséges, - a) egyeztető bizottság útján, b) munkaügyi bíróság előtt vagy c) szolgálati úton kell elintézni.

I. A MUNKAÜGYI VITÁK ELINTÉZÉSE EGYEZTETŐ BIZOTTSÁGOK ÚTJÁN

1. Az egyeztető bizottságok szervezete

2. § (1) Minden állami vállalatban (központban, egyesülésnél, gazdasági irodánál), ahol üzemi bizottság működik, egyeztető bizottságot kell kialakítani. Különösen nagy vállalatoknál az illetékes miniszter az illetékes szakszervezet központjával egyetértésben egyeztető bizottságot alakíthat a vállalatnak azokban a nagyobb részlegeiben is, amelyekben műhelybizottság működik.

(2) Minden egyeztető bizottság négy tagból áll. A négy tag közül kettőt a vállalat igazgatója, kettőt pedig az üzemi bizottság jelöl ki egy év tartamára. A kijelölt tagokat a kijelölő szervek megbízatásuk tartama alatt is visszahívhatják. Műhelybizottság mellett működő egyeztető bizottság esetében a bizottság két tagját az illető műhely (üzemrész) vezetője, másik két tagját pedig a műhelybizottság jelöli ki.

(3) A bizottságban ülésenként felváltva az igazgató által, illetőleg az üzemi bizottság által kijelölt tag elnököl.

(4) Az egyeztető bizottságok ügyvitelével kapcsolatos tennivalók ellátásáról a vállalat igazgatója gondoskodik.

3. § (1) Az illetékes miniszter és az illetékes szakszervezet több olyan vállalat számára, amelyben üzemi bizottság nem működik, közös egyeztető bizottságot alakít. Helyi tanácsok irányítása alatt álló vállalatok esetében a közös egyeztető bizottságok alakításáról a helyi tanács és a szakszervezet helyi szerve gondoskodik.

(2) A közös egyeztető bizottságot valamelyik érintett vállalatnál kell megalakítani. A közös egyeztető bizottság tagjait a vállalatok közvetlen irányítására hivatott szerv a Szakszervezetek Országos Tanácsának helyi szervével egyetértésben jelöli ki.

(3) A közös egyeztető bizottság egyébként a vállalati egyeztető bizottsággal esik egy tekintet alá.

4. § A vállalati egyeztető bizottságok határozatai ellen benyújtott fellebbezések elbírálására az általában a megyeszékhelyeken területi egyeztető bizottságot kell alakítani. A területi egyeztető bizottságokat a szükséghez képest iparáganként - esetleg több iparágat összevonva - kell megalakítani. A területi egyeztető bizottság elnökből és négy tagból áll; elnökét az Országos Munkabér Bizottság elnöke, két tagját a Szakszervezetek Országos Tanácsának megyei titkársága, Budapesten az illetékes szakszervezet, további két tagját az Országos Munkabér Bizottság jóváhagyásával az illetékes helyi tanács küldi ki.

5. § (1) Az egyeztető eljárásban felmerülő munkaügyi vitákkal kapcsolatos elvi kérdések eldöntése céljából a minisztériumok egyes termelési főosztályai mellett iparági (üzletági) egyeztető bizottságokat kell alakítani. Az Országos Munkabér Bizottság a miniszterre egyetértésben és az illetékes szakszervezet meghallgatása után ugyanabban az iparágban működő több főosztály számára közös egyeztető bizottságot szervezhet.

(2) Az iparági (üzletági) egyeztető bizottság négy tagból áll. Két tagját az illetékes miniszter, további két tagját az illetékes szakszervezet küldi ki. A bizottságban ülésenként felváltva a miniszter, illetőleg a szakszervezet kiküldöttje elnököl. Az iparági (üzletági) egyeztető bizottságok ügyvitelével kapcsolatos tennivalókat az a minisztériumi főosztály látja el, amely mellett az egyeztető bizottság működik.

6. § Az iparági (üzletági) egyeztető bizottságok működését az Országos Munkabér Bizottság irányítja.

2. Az egyeztető bizottságok hatásköre

7. § (1) Kizárólag egyeztető eljárás útjára tartoznak azok a munkaügyi viták, amelyek a következő ügyekben merültek fel:

a) a besorolás a kollektív szerződéssel vagy jogszabállyal megállapított bérosztályokba és fokozatokba,

b) a munkaidő, vagy túlmunka szabályozása,

c) szabadság mértékének megállapítása,

d) munkaruhára való igény elbírálása,

e) védőtáplálékok kiszolgáltatása,

f) hozzájárulás a munkaviszonynak a dolgozó részéről való megszüntetéséhez abban az esetben, ha az igazgató a hozzájárulást megtagadta,

g) eljárás a fegyelmi határozatok ellen benyújtott fellebbezések tárgyában [34/1950. (I. 27.) MT rendelet 25-28. §].

(2) Azokat a munkaügyi vitákat, amelyek kizárólag egyeztető eljárás útjára tartoznak, a munkaügyi bíróság elé terjeszteni akkor sem lehet, ha az egyeztető eljárás már jogerősen befejeződött.

8. § Egyeztető bizottság elé kell terjeszteni minden munkaügyi vitát, amely a vállalat és a dolgozó között a munkaviszony tartama alatt merül fel akkor is, ha nem tartozik kizárólag egyeztető eljárás útjára.

9. § Azokat a munkaügyi vitákat, amelyek a vállalat és a dolgozó között a munkaviszonyból kifolyólag annak megszűnése után merültek fel, a panaszos az egyeztető bizottság elé terjesztheti. A 7. §-ban felsorolt ügyekben ilyenkor is kizárólag az egyeztető bizottság dönthet.

3. Az egyeztető bizottságok eljárása

10. § A panaszos attól a naptól számított két hónap alatt köteles az egyeztető bizottsághoz fordulni, amikor a munkaügyi vita alapjául szolgáló sérelemről tudomást szerzett. E határidő leteltével az egyeztető bizottság előtt eljárásnak nincs helye, kivéve, ha az egyeztető bizottság megállapítja, hogy a panaszos a határidőt önhibáján kívül mulasztotta el.

11. § (1) A panaszt az egyeztető bizottságnál akár írásban, akár szóban elő lehet terjeszteni. A szóbeli előterjesztésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) Az egyeztető bizottság köteles az előterjesztett panaszt legkésőbb az előterjesztéstől számított nyolc napon belül elbírálni. Az egyeztető bizottság ülésének napjáról az érdekelt feleket legalább 48 órával megelőzőleg kell értesíteni.

12. § A panaszos az egyeztető bizottság bármely tagja ellen kifogást jelenthet be, ha a kifogásolt személyt elfogultnak tartja. A kifogás felől az egyeztető bizottság végérvényesen határoz; a kifogásolt tag ebben a határozathozatalban nem vehet részt. Ha a bizottság a kifogásnak helyt ad, vagy legalább egy tagja a kifogás mellett foglal állást, a kifogásolt tag helyett újat kell küldeni.

13. § (1) Az egyeztető bizottság ülésén mindkét félnek módot kell adni arra, hogy álláspontját előterjeszthesse és megindokolhassa. A bizottság a szükséghez képest bizonyítást vehet fel; szemlét tarthat, tanúkat és szakértőket hallgathat ki és beszerezheti a szükséges okiratokat.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvbe röviden fel kell venni az ülés során elhangzott nyilatkozatokat és a hozott határozatot.

(3) Az egyeztető bizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetében a bizottság az ügyet döntés végett a felsőbb egyeztető bizottsághoz terjeszti fel. A határozatokat az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Az érdekelt személyeknek az üléstől számított három napon belül jegyzőkönyvi másolatot kell küldeni.

14. § (1) A vállalati egyeztető bizottság határozatai ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc nap alatt a vállalat és az üzemi bizottság fellebbezéssel élhet. Ha a panaszt több érdekelt dolgozó terjesztette elő, a határozatot az említett határidőben a panaszosok is fellebbezéssel támadhatják meg.

(2) Ha az elsőfokú határozatot üzemi bizottság mellett működő egyeztető bizottság hozta; a fellebbezést a területi egyeztető bizottság bírálja el; ha az elsőfokú határozat műhelybizottság mellett működő egyeztető bizottságtól származik, a fellebbezés elbírálása a vállalati egyeztető bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A területi (vállalati) egyeztető bizottság dönt azokban az esetekben is, amelyekben az elsőfokú egyeztető bizottság szavazategyenlőség miatt dönteni nem tudott.

(4) A területi (vállalati) egyeztető bizottság az alája tartozó egyeztető bizottságoknál felmerülő bármely ügyet hivatalból is magához vonhat.

15. § (1) A területi (vállalati) egyeztető bizottság az ügyet rendszerint zárt ülésben intézi el, jogában van azonban bármelyik felet meghallgatni és a szükséghez képest a bizonyítást kiegészíteni, akár közvetlenül, akár kiküldött tagja útján. A területi (vállalati) egyeztető bizottság a szükséges további adatok beszerzésére az elsőfokon eljárt egyeztető bizottságot is utasíthatja.

(2) A területi (vállalati) egyeztető bizottság szótöbbséggel határoz. Ha az üzemi bizottság mellett működő egyeztető bizottságnál fellebbezés elbírálása során szavazategyenlőség fordul elő, az ügyet döntés végett a területi egyeztető bizottság elé kell terjeszteni. A területi (vállalati) egyeztető bizottság eljárására egyébként ugyanazok a szabályok irányadók, mint az elsőfokú egyeztető bizottság eljárására.

(3) A területi (vállalati) egyeztető bizottság határozata végérvényes.

(4) Az egyeztető bizottságok végérvényes határozatai mindkét félre kötelezők.

16. § (1) Az iparági (üzletági) egyeztető bizottság feladata a kérdéses iparág tekintetében az alája tartozó vállalati, illetőleg területi egyeztető bizottságok munkájának elvi irányítása, valamint döntés azokban az elvi kérdésekben, amelyeket a területi (vállalati) egyeztető bizottság az illetékes főosztály vagy szakszervezet eléje terjeszt. Egyes dolgozók vagy vállalatok az iparági egyeztető bizottságokhoz nem fordulhatnak.

(2) Az iparági (üzletági) egyeztető bizottság az alája tartozó egyeztető bizottságok határozatait a szükséghez képest esetenként is felülvizsgálhatja és megváltoztathatja.

17. § Az iparági (üzletági) egyeztető bizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetében az ügyet döntés végett az Országos Munkabér Bizottság elé kell terjeszteni. A határozatról az érdekelteknek, valamint az Országos Munkabér Bizottságnak másolatot kell küldeni.

18. § Az iparági (üzletági) egyeztető bizottságok határozatait az érdekelt miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsa vagy az illetékes szakszervezet felülvizsgálat végett az Országos Munkabér Bizottság elé terjesztheti. Az Országos Munkabér Bizottság az iparági (üzletági) egyeztető bizottságok határozatait hivatalból is felülvizsgálhatja és megváltoztathatja.

II. A MUNKAÜGYI VITÁK ELINTÉZÉSE A MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG ELŐTT

19. § Munkaügyi bíróság elé lehet terjeszteni azt a munkaügyi vitát, amely nem tartozik kizárólag az egyeztető eljárásra.

20. § Ha olyan munkaügyi vita, amely nem tartozik kizárólag egyeztető eljárás útjára

a) a munkaviszony tartama alatt merült fel (8. §), az ügyben a munkaügyi bíróság csak akkor járhat el, ha az egyeztető eljárás már befejeződött;

b) a munkaviszony megszűnése után merült fel (9. §), a munkaügyi bíróság eljárhat, tekintet nélkül arra, hogy az ügyben egyeztető eljárás folyt-e vagy sem.

21. § (1) Ha a munkaügyi bíróság előtt olyan követelést kívánnak érvényesíteni, amelynek elbírálása kizárólag az egyeztető bizottság hatáskörébe tartozik, vagy amelynek tárgyában bírói eljárásnak csak az egyeztető eljárás befejezése után van helye, a bíróság a keresetlevelet vagy a fizetési meghagyás kibocsátása iránt előterjesztett kérelmet az egyeztető bizottsághoz teszi át.

(2) Ha a munkaügyi bíróság előtt folyó eljárásban az (1) bekezdés esetén kívül olyan kérdés merül fel, amelynek eldöntése kizárólag az egyeztető bizottság hatáskörébe tartozik, a bíróság az eljárást felfüggeszti és az egyeztető bizottság döntését kéri. A döntés a munkaügyi bíróság további eljárására irányadó.

III. A MUNKAÜGYI VITÁK ELINTÉZÉSE SZOLGÁLATI ÚTON

22. § (1) A vállalatok vezető dolgozóinak munkaviszonyából eredő munkaügyi vitákat szolgálati úton a vállalat közvetlen irányítására hivatott hatóság intézi el. Ezek a munkaügyi viták tehát sem az egyeztető bizottságok, sem a munkaügyi bíróság elé nem tartoznak.

(2) A vezető állások jegyzékét az Országos Munkabér Bizottság állapítja meg és az OMB Közlönyben közzéteszi.

IV. VEGYES ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

23. § (1) Ez a rendelet

a) a Magyar Államvasutak és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút körében csak az üzemi és az állami vállalatokra terjed ki, ezek közül is kivéve a MÁV Pályaépítő és Felújító, a MÁV Magasépítő, a MÁV Hídépítő, a MÁV Felépítményi Vasanyagjavító és a MÁV Beruházási Vállalatokat;

b) a Magyar Posta körében csak az üzemi és az állami vállalatokra terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett vállalatokra a rendelet 5. §-át, 7. §-a (1) bekezdésének g) pontját, valamint 19-21. §-ait, nem lehet alkalmazni, 4. §-át pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a területi egyeztető bizottságokat Budapesten, a közlekedés- és postaügyi minisztériumban kell megalakítani s annak elnökét és két tagját a közlekedés- és postaügyi miniszter jelöli ki.

24. § Ez a rendelet az 1950. évi december hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról az Országos Munkabér Bizottság gondoskodik. Rendelkezéseit nem lehet alkalmazni a munkaügyi bíróság előtt folyó azokban az ügyekben, amelyekben a keresetlevelet, illetőleg a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a hatálybalépés napja előtt nyújtották be.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke