288/1950. (XII. 17.) MT rendelet

a siketnémák nevelésének és oktatásának szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 1.260.)

1. § A siketnémák nevelésének és oktatásának az a célja, hogy különleges nevelési és oktatási módszerek alkalmazásával a siketnémákat az épérzékűekkel egyenértékű munkaképes emberekké, a szocialista építés öntudatos dolgozóivá nevelje. E cél elérése érdekében feladata az, hogy a siketnémákat

a) hangzó és érthető beszédre megtanítsa,

b) az egységes alapműveltséghez hozzájuttassa,

c) a magasabbfokú ismeretek elsajátítására előkészítse és

d) a megélhetés alapjául szolgáló gyakorlati munkaterületen valamely iparágra kiképezze.

2. § A siketnéma gyermekek tankötelezettsége a betöltött hatodik életévvel kezdődik és az 5. § (3) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve tíz teljes tanévig tart.

3. § (1) A siketnémák nevelésére és oktatására a siketnémák tanintézetei szolgálnak, amelyek a következő tagozatokra oszlanak:

a) óvodai tagozatra,

b) előkészítő tagozatra,

c) rendszeres iskolai tagozatra,

d) ipari tanulóiskolai tagozatra és tanulóműhelyekre.

(2) A siketnémák tanintézeteivel kapcsolatban tanulóotthonokat kell fenntartani.

4. § (1) Az óvodai tagozat célja, hogy játékos foglalkoztatással a siketnéma óvodás gyermek testi és szellemi fejlődését elősegítse. A csökkenthallású gyermekeknél külön fejleszti a hallást, a később megsiketült gyermekeknél pedig beszédállaguk megmentésére törekszik s ezt már a nevelés és oktatás kezdő szakaszán a természetes beszédfejlődés céljaira felhasználja.

(2) Az óvodai tagozatot megfelelő számú jelentkező esetén kell megszervezni. A tagozatba a negyedik életévüket betöltött siketnéma gyermekek vehetők fel önkéntes jelentkezés alapján.

5. § (1) Az előkészítő tagozat feladata, hogy az értelmesen hangzó beszéd hangelemeit, hangtípusait kifejlessze és azokat a gyermek értelméhez közelálló fogalmakat jelentő szavakban, két-három szavas mondatokban eredményes reflexműködéssé úgy idegeztesse be, hogy a növendékeknek a rendszeres iskolai tagozatban való haladása biztosítva legyen.

(2) Az előkészítő tagozat első évfolyamára azt a siketnéma gyermeket kell felvenni, aki a hatodik életévét az iskolaév kezdetét közvetlenül megelőző augusztus hó 31. napjáig már betöltötte. Az intézet igazgatója indokolt esetben kivételesen olyan gyermeket is felvehet, aki a hatodik életévét augusztus hó 31. napja után, de legkésőbb szeptember hó 30. napjáig tölti be.

(3) Az előkészítő tagozaton a siketnéma gyermekek általában két teljes tanéven, át részesülnek nevelésoktatásban. Ezt az időtartamot az intézet nevelőtestülete a gyermek egyéni fejlődéséhez képest indokolt esetben megrövidítheti, illetve legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.

6. § (1) A rendes iskolai tagozat az általános iskolákra kötelező tantervet és rendtartási szabályokat veszi irányadóul és a siketnéma gyermekek fogyatékosságának szem előtt tartásával a tanterv anyagát úgy válogatja meg és alkalmazza, hogy az 1. §-ban kitűzött eredményeket a kiképzésre engedélyezett idő lejártáig elérje.

(2) Az iskolai tagozat nyolc évfolyamú. Az első évfolyamra azt a siketnéma gyermeket lehet felvenni, aki az előkészítő tagozatot eredményesen elvégezte vagy az előkészítő tagozatban elsajátítható ismeretekkel és képességekkel egyébként rendelkezik.

(3) Az iskolai tagozat nyolcadik osztályának végbizonyítványa egyenlő érvényű az általános iskola nyolcadik osztályának bizonyítványával.

7. § (1) A siketnéma egyes tanintézeti keretében a siketnémák ipari kiképzése céljából ipari tanulóiskolai tagozatot és megfelelő tanulóműhelyeket kell létesíteni, amelyek a siketnémák által eredményesen folytatható iparágakban a szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtják.

(2) Az ipari tanulóiskolai tagozat mellett a bevezetett szakmák szerint szakmunkás-vizsgáztató bizottságot kell szervezni az 1949. IV. törvény végrehajtási utasításai szerint.

(3) Az ipari tanulóiskolai tagozat az ipari tanulóiskolákra vonatkozó általános szabályok szerint folytatja működését. Szervezetének és működésének részletes szabályait - a siketnémákra szükséges eltérésekkel - a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Munkaerő-tartalékok Hivatalával egyetértésben állapítja meg.

8. § A siketnémák tanintézeteiben nem részesíthetők oktatásban az olyan siketnémák, akik a hangos beszéd megtanulására értelmi fogyatékosságuk miatt képtelenek. Az ilyen siketnémák részére foglalkoztató munkatermekkel, műhelyekkel berendezett intézetet kell felállítani. A foglalkoztató intézetek célja, hogy növendékeiket gyakorlati úton valamely megélhetést biztosító egyszerű munkára neveljék és a szükséges gyakorlati készség kifejlesztésével a gyengetehetségű siketnémákat kenyérkeresővé tegyék.

9. § A siketnémák tanintézetei és foglalkoztató intézetei a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete és irányítása alatt működnek. Tantervük, tanítási módszereik és tanulmányi rendjük egyéb szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

10. § (1) Amennyiben, a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az a szülő, gyám, vagy más gondviselő, aki a 2. §-ban foglalt rendelkezések ellenére a gondviselése alatt álló tanköteleskorú siketnéma gyermeket a siketnémák tanintézete igazgatójának felhívására a siketnémák tanintézetébe nem íratja be vagy a gyermeket tankötelezettségének, teljesítésében másként akadályozza.

(2) A kihágás miatt az eljárás a végrehajtó-bizottságnak mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Szakminiszterként a vallás- és közoktatásügyi miniszter jár el.

11. § (1) A jelen rendelet végrehajtásáról - ipari tanulóiskolákat és tanulóműhelyeket illetően a Munkaerő-tartalékok Hivatalával egyetértésben - a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével az 5300/1949. (VI. 2.) VKM rendeletnek a siketnémákra vonatkozó része, valamint a korábbi jogszabályoknak a jelen rendelettel ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke