300/1950. (XII. 28.) MT rendelet

a közületi szolgálati lakásokról

(Közigazgatási rendszám: 3.270.)

1. § (1) Közületi szolgálati lakás (a továbbiakban: szolgálati lakás) minden olyan lakás, amelyet közület a jelen rendelet hatálybalépése után akár a lakásügyi hatóság útján, akár közvetlenül juttat munkavállalója részére.

(2) Szolgálati lakás az a lakás is, amelyet közület a jelen rendelet hatálybalépése előtt a szolgálati viszonyra tekintettel juttatott munkavállalója részére, feltéve, hogy a lakásnak nyilvántartás végett való bejelentése a 2. § (1) bekezdése értelmében megtörtént.

(3) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából közület az államhatalom és államigazgatás valamennyi hatósága, hivatala, intézete és intézménye, valamint minden olyan vállalat, amelyben a felsorolt szervek érdekeltsége az 50 százalékot eléri vagy meghaladja.

(4) A belügyminiszter közérdekből olyan szervezetet is közületnek minősíthet, amely a (3) bekezdésben nincs felsorolva.

2. § (1) A lakással rendelkező közület a jelen rendelet hatálybalépése után létesülő szolgálati lakásokat a juttatástól számított 15 nap alatt, az ezt megelőzően létesített szolgálati lakásokat pedig a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül a lakás fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságnál nyilvántartás végett bejelenteni köteles.

(2) Az elsőfokú lakásügyi hatóság a nyilvántartásbavételt megtagadni köteles, ha a bejelentés olyan lakásra vonatkozik, amely az 1. § szerint nem minősül szolgálati lakásnak. A nyilvántartásbavétel megtagadása ellen az érdekelt közület a közléstől számított 15 nap alatt a belügyminiszterhez panasszal élhet. A panaszt az elsőfokú lakásügyi hatóságnál kell benyújtani, amely azt a megyei (budapesti városi) tanács végrehajtó-bizottságához nyomba felterjeszti. A megyei (budapesti városi) tanács végrehajtó-bizottsága az alárendelt elsőfokú lakásügyi hatóságoktól hozzá havonta beérkezett panaszbeadványokat a hó végéig összegyűjti és a következő hó 5. napjáig együttesen terjeszti fel a belügyminiszterhez. A belügyminiszter döntése mind a bíróságokra, mind az egyéb hatóságokra irányadó.

(3) A nyilvántartásba vett szolgálati lakás megüresedése esetén annak új bérlőjét az érdekelt közület jelöli ki. A kijelölésről az elsőfokú lakásügyi hatóságot is értesíteni kell.

3. § A szolgálati lakások bérének megállapításánál a mindenkor érvényes jogszabályokat kell alkalmazni.

4. § (1) A szolgálati lakás használati joga megszűnik, ha

a) a munkavállaló szolgálati viszonya megszűnik,

b) a munkavállaló munkakörében olyan változás következik be, ami a munkakörével kapcsolatos szolgálati lakásban maradását már nem teszi indokolttá,

c) a munkavállaló a szolgálati lakásról lemond,

d) a munkavállalót más városba vagy községbe helyezik át.

(2) A szolgálati lakás használatát meg lehet szüntetni, ha a munkavállaló más közület alkalmazásába kerül. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a munkavállalónak munkahelyre hivatalos rendelkezésre változott meg és új munkahelye ugyanabban a helységben van. A más közület alkalmazásába került munkavállaló lakáshasználatának későbbi megszűnése esetében a lakással továbbra is az a közület rendelkezik, amelyik azt eredetileg juttatta.

(3) Azt, hogy a szolgálati lakás használati joga megszűnt, mind az (1), mind a (2) bekezdés eseteiben - bármely más további eljárás kizárásával - az érdekelt közület állapítja meg s a munkavállalót másik lakás felajánlása mellett a lakásnak meghatározott napon való kiürítésére hívja fel. A kiürítés időpontja csak a hónap 1. napjára szólhat. A felhívást legalább tizenöt nappal a kiürítés kitűzött időpontja előtt írásban kell a munkavállalóval közölni.

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a meghalt munkavállaló hátramaradt családtagjaival szemben is.

5. § (1) Ha a munkavállaló a szolgálati lakás kiürítésére vonatkozó felhívásnak [4. § (3) bek.] az abban meghatározott időpontban nem tesz eleget, a szolgálati lakás kiürítése végett végrehajtásnak van helye.

(2) A szolgálati lakás kiürítésére vonatkozó végrehajtás elrendelésére az igazgatási kerületekre osztott városban a városi kerületi, a járási tanács működési köre alól kivett városban a városi, más városban és községben a járási tanács végrehajtó-bizottsága illetékes.

(3) A végrehajtás elrendelésére vonatkozó megkeresésben meg kell jelölni a használathoz való jog megszűnésének okát, a kiürítésre megszabott időpontot, valamint azt, hogy a kiürítésre vonatkozó felhívást a munkavállaló mikor vette kézhez; meg kell továbbá jelölni azt a lakást, amelyet a közület a munkavállaló részére felajánlott.

(4) A végrehajtást nem lehet elrendelni, ha a kiürítésre vonatkozó felhívás közlésénél a 4. § (3) bekezdésében megállapított határidőt nem tartották meg, továbbá akkor sem, ha a felajánlott lakás a munkavállaló indokolt lakásszükségletének nem felel meg. Egymagában az a körülmény, hogy a szobák száma a szolgálati lakás szobáinak számánál kisebb, a végrehajtás elrendelését nem akadályozhatja.

(5) A jelen § rendelkezéseit a meghalt munkavállaló hátramaradt családtagjai tekintetében is alkalmazni kell.

(6) A szolgálati lakásba jogosulatlanul beköltözött személyeknek kiköltözését akkor is el lehet rendelni, ha részükre más lakást nem ajánlottak fel.

6. § (1) A végrehajtás foganatosítására határnapot kell kitűzni és erről a végrehajtást szenvedőt a kitűzött határnap előtt legalább 8 nappal értesíteni kell.

(2) A végrehajtás foganatosítását a végrehajtató hozzájárulása nélkül csak akkor lehet elhalasztani, ha a szolgálati lakásban állandóan lakó személyek egyike olyan betegségben szenved, hogy a végrehajtás foganatosítása életét vagy egészségét súlyosan veszélyeztetné. Az ilyen betegség fennállását hatósági orvosi bizonyítvánnyal kell igazolni.

7. § A szolgálati lakás a maga egészében egyáltalában nem, egy részében pedig csak a munkáltató közület hozzájárulásával adható albérletbe.

8. § A szolgálati lakás használatának a jelen rendelet alapján történő megvonása miatt bíróság előtt eljárásnak semmilyen címen nincs helye.

9. § A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve a közületi szolgálati lakások tekintetében a 4259/1949. (IX. 29.) MT rendelet 2-4. §-ait egyáltalán nem, a 108400/1949. (XI. 15.) BM rendeletet pedig csak a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel lehet alkalmazni.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke