1950. évi 31. törvényerejű rendelet

a helyi tanácsok tagjainak választásáról

A helyi tanácsokról szóló 1950: I. tv. 64. §-a szerint a helyi tanácsok tagjait a törvény hatálybalépését követő egy éven belül meg kell választani. Avégből, hogy a törvénynek e rendelkezése megvalósuljon, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a helyi tanácsok tagjainak választását a következőképen szabályozza:

I. Általános rendelkezések

1. § (1) Az államhatalom helyi szervei a megyei tanács, a járási tanács, a városi tanács, a községi tanács, a városi kerületi tanács (Alkotmány 30. §).

(2) Minden községben községi tanácsot kell felállítani; az ötszáz főnél kevesebb lakosú több község részére a minisztertanács közös községi tanács alakítását rendelheti el (1950: I. tv. 9., 11. §).

(3) A budapesti városi tanács tagjainak száma 251, a megyei tanácsoké legalább 61 és legfeljebb 91, a járási tanácsoké legalább 41 és legfeljebb 81, a városi tanácsoké legalább 51 és legfeljebb 101, a budapesti városi kerületi tanácsoké legalább 51, és legfeljebb 101, a városi kerületi és a községi tanácsoké legalább 21 és legfeljebb 101. Minden tanácsba a tagokon felül póttagokat is kell választani. A póttagok száma legalább fele annyi, de legfeljebb ugyanannyi, mint a tagoké. Az egyes helyi tanácsok tagjainak és póttagjainak számát a helyi viszonyokhoz mérten a közvetlen felettes tanács, a megyei tanácsokét a minisztertanács határozza meg (1950: I. tv. 14. §).

2. § (1) A helyi tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai négy évi időtartamra választják az országgyűlési képviselők választására megállapított alapelvek szerint, általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással (Alkotmány 30. és 62. §-ai).

(2) A helyi tanácsok tagjainak megválasztásánál választójoga van minden nagykorú magyar állampolgárnak, aki legalább egy hónap óta az illető helyi tanács működési területén lakik.

(3) A dolgozó nép ellenségeit és az elmebetegeket a törvény a választójogból kirekeszti. (Alkotmány 63. §).

(4) A választásokon minden szavazásra jogosult polgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő (Alkotmány 64. §).

(5) A helyi tanács tagjává mindenki megválasztható, akinek választójogosultsága van (Alkotmány 65. §).

II. A választói névjegyzék

3. § Azokról az állampolgárokról, akiknek választójogosultságuk van, választói névjegyzéket kell készíteni.

4. § (1)[1] A választói névjegyzékbe fel kell venni minden magyar állampolgárt, aki tizennyolcadik évét betöltötte vagy a választói névjegyzék összeállításának, illetőleg helyesbítésének évében betölti, amennyiben a választói névjegyzék összeállításának (helyesbítésének) idején állandó lakóhelye az illető tanács működési területén van.

(2) Minden választópolgárt csak egy névjegyzékbe lehet felvenni.

5. §[2] Nincs választójoga annak, ki

a) közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll,

b) szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van,

c) elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll vagy sem.

6. § A választói névjegyzéket a városokban a városi, Budapesten és az igazgatási kerületekre osztott városokban a városi kerületi, községekben pedig a községi tanács végrehajtóbizottsága állítja össze. Amíg a községi tanácsok meg nem alakulnak, községekben a választói névjegyzék összeállításával kapcsolatos feladatokat a községi elöljáróság látja el.

7. § (1)[3] A választói névjegyzéket községi, városi, illetőleg városi kerületi választókerületenként a választók nevének abc sorrendjében, sorszámmal ellátva kell összeállítani. Városok belterületén a névjegyzék összeállítása utcánként s ezen belül házanként ugyancsak a választók nevének abc sorrendjében, sorszámmal ellátva történik.

(2) A választói névjegyzékben fel kell tüntetni a választó családi és utónevét (asszonynál a leánykori nevet is), születési helyét és évét, foglalkozását (állását), valamint lakóhelyét (a kerület, utca, házszám, házcsoport, tanya stb. megjelölésével).

(3)[4] A választói névjegyzéken fel kell tüntetni az illető községi (városi, városi kerületi), járási, megyei, (budapesti városi) választókerület és a szavazókör sorszámát.

8. § Az előző rendelkezések szerint készült - ideiglenes - választói névjegyzéket három példányban kell kiállítani és azt a végrehajtóbizottság elnöke és titkára (a községi elöljáróság két tagja) írják alá.

9. § (1)[5] Az ideiglenes választói névjegyzéket az összeállítást követően a tanács (községi elöljáróság) hivatalos helyiségében három napra közszemlére kell tenni, ott pedig, ahol az összeállítás házankint történt, megfelelő részében az illető házban is.

(2) A közszemlére tételt kellő időben a helyi szokásoknak megfelelően közhírré kell tenni.

10. § (1)[6] Az ideiglenes névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt törvényellenes felvétel miatt pedig bárki felszólalással élhet.

(2) A felszólalást a végrehajtóbizottságnál (községi elöljáróságnál) a választói névjegyzék kifüggesztésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni.

11. § (1) Ha a végrehajtóbizottság (községi elöljáróság) úgy találja, hogy az illető választót a törvény ellenére nem vették fel a választói névjegyzékbe, a névjegyzéket ennek megfelelően kiigazítja.

(2) A végrehajtóbizottság (községi elöljáróság) azokat a felszólalásokat, amelyeket nem tart alaposnak, úgyszintén azokat a felszólalásokat, amelyek valamely személynek a névjegyzékből törlésére irányulnak, két napon belül jegyzékkel átteszi a járásbírósághoz.

(3)[7] A tanács végrehajtóbizottsága hivatalból törli a választói névjegyzékből azt a személyt, aki meghalt, más választókerület névjegyzékében már szerepel, vagy valamely hatóság hivatalos értesítése szerint választójogosultságát elvesztette, továbbá azt, aki a választás napján választójogosultsággal azért nem rendelkezik, mert tizennyolcadik évét még nem töltötte be.

(4)[8] Azt a magyar állampolgárt, aki a választói névjegyzék összeállítása után szerzi meg a választójogosultságot, - kérelmére - a tanács végrehajtóbizottsága bejegyzi a választói névjegyzékbe.

12. § (1) A felszólalás felett a járásbíróságnak népi ülnökök bevonásával alakított három tagú tanácsa három nap alatt végérvényesen határoz.

(2) Ha a felszólalást a járásbíróság tanácsa alaposnak találja, elrendeli a névjegyzék megfelelő kiigazítását, ellenkező esetben a felszólalást elutasítja.

(3) Határozatát a járásbíróság tanácsa haladéktalanul közli a felszólalóval és jegyzéken a végrehajtóbizottsággal (községi elöljárósággal).

13. § (1) Az előző rendelkezések szerint kiigazított névjegyzéket - a végleges névjegyzéket - hat példányban kell elkészíteni és azt három napon át ugyanúgy közszemlére kell tenni, mint az ideiglenes választói névjegyzéket.

(2) A végleges névjegyzék egy példányát haladéktalanul meg kell küldeni a Magyar Függetlenségi Népfront illetékes helyi szervének, egy példányát pedig a szavazatszedő bizottság (28. §) rendelkezésére kell bocsátani.[9]

14. § (1) Az a választó, aki a választói névjegyzék összeállítását vagy helyesbítését követően más helységbe költözik, az új lakóhelye szerint illetékes városi (városi kerületi), illetőleg községi végrehajtóbizottságnál (a községi tanács megalakulásáig a községi elöljáróságnál) kérheti új lakóhelyének választói névjegyzékébe való felvételét. Ilyen kérelmet a választás napjának kitűzését követő tizenöt nap eltelte után nem lehet előterjeszteni.

(2) A kérelmezőnek be kell mutatnia a korábbi lakóhely végrehajtóbizottsága (községi elöljárósága) által kiállított tanusítványt arról, hogy a kérelmező d választói névjegyzékbe fel volt véve. A tanusítvány kiadását a korábbi lakóhely választói névjegyzékén fel kell tüntetni és a választót a névjegyzékből törölni kell.

(3) A kérelem felett a végrehajtóbizottság (községi elöljáróság) haladéktalanul határoz és ha a Kérelem teljesítésének feltételei fennállanak, a választói névjegyzéket megfelelően kiegészíti.

III. A szavazókörök

15. § (1) Minden városban (városi kerületben), illetőleg minden községben szavazóköröket kell alakítani.

(2) A szavazókörök számát és területi beosztását a városi (városi kerületi), illetőleg a községi tanács végrehajtóbizottsága állapítja meg akként, hogy az egyes szavazókörökre legfeljebb hatszáz választó essék, de minden egyes község, ha ennél kevesebb választója is van, egy szavazókört alkosson.

(3) Amíg a községi tanácsok meg nem alakulnak, a községi szavazókörök számát és területi beosztását a községi elöljáróság határozza meg.

IV. A választási bizottságok

16. § (1) A választás napjának kitűzését követően haladéktalanul választási bizottságot kell alakítani minden megyében, járásban, városban, városi kerületben és községben. Több olyan község részére, amelynek közös községi tanácsa van, közös választási bizottságot kell alakítani.

(2) A választások lebonyolításának általános irányítása végett országos választási bizottságot kell felállítani.

17. § Az országos választási bizottságot a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa, a többi választási bizottságot pedig a Népfront megfelelő helyi szerve alakítja meg.

18. § (1) Az országos választási bizottság elnökből, elnökhelyettesből és öt tagból áll.

(2) Ugyanígy kell összeállítani a megyei választási bizottságot is; a többi választási bizottság az elnökön és az elnökhelyettesen felül három tagból áll.

19. § Az országos választási bizottság az ország egész területén őrködik a választások törvényszerűsége felett, irányítja a választások lebonyolítását és közhírré teszi a választások országos eredményét.

20. § A megyei, járási, városi, városi kerületi és községi választási bizottság működési területén őrködik a választások törvényszerűsége felett, irányítja a választások lebonyolítását, megállapítja a választás eredményét, kiadja a megválasztott tanácstagok és póttagok részére a megbízóleveleket és általában ellátja a törvény által reábízott egyéb feladatokat.

V. A jelölés

21. § (1) A választást jelölés előzi meg.

(2) A jelölés joga a Magyar Függetlenségi Népfrontot illeti.

22. § (1) Jelölni azt lehet, akinek választójoga van.

(2) Ugyanaz a választó több azonos fokú tanács tagjául nem jelölhető.

23. § A helyi tanács tagjául és póttagjául annyi személyt kell jelölni, ahány tagot, illetőleg póttagot az illető helyi tanácsba az erre vonatkozó törvényes rendelkezések szerint választani kell.

24. § (1) A jelöltek lajstromát a Népfront helyi szerve legalább tizenöt nappal a választás napja előtt nyujtja be az illetékes választási bizottsághoz.

(2) A jelöltek lajstromán a tagul és a póttagul jelölteket elkülönítve kell feltüntetni és a jelöltek sorrendjét számmal kell megjelölni. A lajstromon a jelölt neve mellett fel kell tüntetni foglalkozását (állását) és lakóhelyét is.

25. § (1) A jelöltek lajstromát a választási bizottság fogadja el. A lajstrom elfogadását akkor lehet megtagadni, ha a jelölés a törvénybe ütközik.

(2) A lajstrom elfogadásának megtagadása esetén a Népfront helyi szerve két napon belül az országos választási bizottságnál panasszal élhet.

(3) Az országos választási bizottság a panaszt haladéktalanul elbírálja. Határozata végérvényes.

(4) Ha az országos választási bizottság a panaszt elutasítja, három napon belül új jelölésnek van helye.

VI. A szavazás

26. § A választás napját - legalább negyvenöt nappal előbb - a Népköztársaság Elnöki Tanácsa munkaszüneti napra tűzi ki.

27. § (1) A választás napját legalább nyolc nappal megelőzően a városi (városi kerületi) és a községi választási bizottság választási hirdetményt bocsát ki, amelyet megfelelő módon közhírré kell tenni.

(2) A választási hirdetményben fel kell tüntetni a jelöltek lajstromát tanácsonkint külön-külön, a választás napját, a szavazás kezdő és végső időpontját, a szavazókörök számát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségeket. A hirdetményben fel kell hívni a választókat arra, hogy a szavazáshoz személyazonosságuk igazolására alkalmas iratot hozzanak magukkal.

28. § (1) A szavazás lebonyolítására szavazókörönkint szavazatszedő bizottságokat kell alakítani.

(2) A szavazatszedő bizottság elnökből, elnökhelyettesből és három tagból áll.

(3) A szavazatszedő bizottságokat a városi (városi kerületi), illetőleg a községi választási bizottság alakítja meg.

29. § A szavazatszedő bizottság vezeti a szavazást, összeszámlálja a szavazatokat és dönt a szavazatok érvényességéről.

30. § A szavazás szavazókörönkint történik és a választás napján 7 órától 20 óráig tart. A szavazás befejezésének idejét a szavazatszedő bizottság elnöke kivételesen meghosszabbíthatja.

31. § (1) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára fülkéket kell berendezni. A fülkében a szavazás alatt csak a szavazó tartózkodhatik.

(2) Minden szavazóhelyiségben a szavazatok elhelyezésére szolgáló egy vagy több urnát kell felállítani. A szavazás megkezdését megelőzően a szavazatszedő bizottság az urnákat lezárja és pecsétjével lepecsételi. Ennek megtörténtét a szavazási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

32. § A szavazóhelyiségben a szavazatszedő bizottság tagjain, a szükséges segédszemélyzeten, a rendfenntartó közegeken, úgyszintén a választási bizottság tagjain, a Népfront képviselőin és a sajtó képviselőin kívül csak azok a szavazók tartózkodhatnak, akiknek az illető szavazóhelyiségben kell szavazniok.

33. § A szavazóhelyiségben a rend fenntartásáért, a szavazatszedő bizottság elnöke felelős. Rendelkezései mindenki számára kötelezők.

34. § (1) A szavazás a hivatalosan előállított szavazólapon történik. A szavazólapra az elfogadott lajstromon levő összes jelöltek nevét fel kell venni.

(2) A különböző fokú tanácsok tagjainak megválasztására külön-külön szavazólapok szolgálnak.

35. § (1) A választók érkezésük sorrendjében szavaznak.

(2) Szavazhat mindenki, aki az illető szavazókör választói névjegyzékébe fel van véve.

36. § (1) A szavazatszedő bizottság mindenekelőtt megállapítja a szavazó személyazonosságát és a szavazásra jogosultságát. Ezt követően a szavazó átveszi a szavazólapot (szavazólapokat) és egy borítékot, majd a szavazófülkébe távozik. Itt a szavazó az elhatározását tartalmazó szavazólapot (szavazólapokat) a borítékba zárja. A lezárt borítékot a szavazó a bizottság előtt az urnába helyezi.

(2) A szavazás megtörténtét a bizottság a választói névjegyzéken feltünteti.

37. § Az a szavazó, aki olvasni nem tud vagy akit testi fogyatkozása akadályoz a szavazásban, más választó segítségét veheti igénybe.

38. § A szavazatszedő bizottság határozatai ellen felszólalással lehet élni a városi (városi kerületi), illetőleg a községi választási bizottsághoz. A felszólalás tárgyában a választási bizottság haladéktalanul határoz. A választási bizottság határozata végérvényes.

39. § (1) A szavazatszedő bizottság elnöke a szavazásra meghatározott idő elteltével a szavazást befejezettnek nyilvánítja.

(2) Ezután szavazatot többé nem szabad elfogadni.

VII. A választás eredményének megállapítása

40. § (1) A szavazás befejezése után a szavazatszedő bizottság felbontja az urnákat és összeszámlálja a szavazatokat.

(2) A szavazatok összeszámlálása alatt a szavazóhelyiségben csak a szavazatszedő bizottság tagjai, a segéderők, a választási bizottság tagjai, a Népfront képviselői és a sajtó képviselői tartózkodhatnak.

41. § (1) Mindenekelőtt meg kell számlálni az urnákba helyezett borítékokat és számukat össze kell hasonlítani a szavazóknak a választói névjegyzéken feltüntetett számával; az összeegyeztetés eredményét fel kell venni a szavazási jegyzőkönyvbe.

(2) Ezután kerül sor a borítékok felbontására és az egyes szavazólapok megvizsgálására.

42. § (1) Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon vagy nem a hivatalos boríték felhasználásával adtak le, vagy amelyről nem lehet megállapítani, hogy a lajstrom mellett vagy a lajstrom ellen szól.

(2) Ha kétség támad a szavazat érvényessége felől, a szavazat érvényességének kérdését a szavazatszedő bizottság dönti el.

43. § A szavazólapok egyenkinti megvizsgálása során a bizottság megállapítja, hogy hány érvényes szavazatot adtak le a lajstromra és hányat a lajstrom ellen.

44. § (1) A szavazatok összeszámlálása után szavazási jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a szavazatszedő bízottság tagjai aláírnak.

(2) A szavazási jegyzőkönyvet eggyel több példányban kell kiállítani, mint ahány különböző fokú helyi tanács tagjaira történt a szavazás.

45. § A szavazási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a szavazás helyét és napját;

b) a szavazókör megjelölését, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét;

c) az urnák lepecsételésének megtörténtét;

d) a szavazás kezdő és végső időpontját;

e) az illető szavazókör választói névjegyzékébe felvett összes választók számát;

f) az összes szavazatok számát, egyúttal a szavazók számának az urnában talált borítékok számával történt összeegyeztetése (41. §) eredményét;

g) tanácsonkint (megyei, járási, városi, városi kerületi és községi tanácsonkint) külön-külön az érvényes és az érvénytelen szavazatok számát.

h) az érvényes szavazatok közül tanácsonkint (megyei, járási, városi, városi kerületi és községi tanácsonkint) külön-külön a lasjtromra és a lajstrom ellen leadott szavazatok számát.

46. § (1) A szavazási jegyzőkönyv aláírása után a szavazatszedő bizottság az érvényes és az érvénytelen szavazatokat két elkülönített csoportba osztva lepecsételi és azokat a választói névjegyzékkel és szavazási jegyzőkönyv egyik példányával együtt megőrzés végett eljuttatja a városi (városi kerületi), illetőleg a községi tanács végrehajtóbizottságához, a községi tanács megalakulásáig a községi elöljárósághoz.

(2) A szavazási jegyzőkönyv többi példányait a szavazatszedő bizottság haladéktalanul megküldi a városi (városi kerületi), illetőleg a községi választási bizottságnak.

47. § A választási bizottság a szavazatszedő bizottság szavazási jegyzőkönyvében foglalt adatok alapján:

a) megállapítja az illető helyi tanácsra nézve a választás eredményét;

b) összesíti a magasabb fokú helyi tanács tagjainak választására vonatkozó adatokat.

48. § (1) A választási bizottság eljárásáról választási jegyzőkönyvet készít, amelyet a választási bizottság tagjai aláírnak.

(2) A választási jegyzőkönyvet a megyei választási bizottság egy példányban, az alsóbb fokú választási bizottságok pedig annyi további példányban állítják ki, hogy minden felsőbb fokú választási bizottság részére jusson egy-egy példány.

49. § A választási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a választás napját;

b) a választási bizottság megjelölését és a választási bizottság tagjainak nevét;

c) a választási bizottság működési területén a választói névjegyzékbe felvett összes választók számát;

d) a választási bizottság működési területén az összes szavazók számát;

e) tanácsonkint külön-külön a választási bizottság működési területén leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát;

f) az érvényes szavazatok közül tanácsonkint külön-külön a lajstromra és a lajstrom ellen leadott Szavazatok számát.

50. § A választási jegyzőkönyv aláírása után a választási bizottság három napon belül a megválasztott tanácstagok és póttagok számára megbízólevelet állít ki és a választás eredményét közli az országos választási bizottsággal, valamint a belügyminiszter útján a minisztertanáccsal.

51. § A választási jegyzőkönyv egyik példányát megőrzés végett meg kell küldeni az illetékes helyi tanács végrehajtóbizottságának. A községi választási bizottság a községi tanács megalakulásáig a választási jegyzőkönyvet megőrzés végett a községi elöljáróságnak küldi meg.

52. § (1) A községi választási bizottság, valamint annak a városnak a választási bizottsága, amelynek tanácsa nincs kivéve a járási tanács működési köre alól, a választási jegyzőkönyv két példányát és a szavazatszedő bizottságok szavazási jegyzőkönyveinek két-két példányát haladéktalanul megküldi a járási választási bizottságnak. A városi kerületi választási bizottság a választási jegyzőkönyv egy példányát és a szavazatszedő bizottságok szavazási jegyzőkönyveinek egy-egy példányát haladéktalanul megküldi a városi választási bizottságnak.

(2) A járási választási bizottság, valamint annak a városnak a választási bizottsága, amelynek tanácsa ki van véve a járási tanács működési köre alól, a választási jegyzőkönyv egy példányát és a városi (községi) választási bizottság választási jegyzőkönyvének egy példányát, valamint a szavazatszedő bizottságok szavazási jegyzőkönyveinek egy-egy példányát haladéktalanul megküldi a megyei választási bizottságnak.

VIII. Büntető rendelkezések

53. § Három évig terjedhető börtönnel büntetendő, aki

a) a választót választójogának gyakorlásában erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy vesztegetéssel gátolja;

b) olyan cselekményt követ el, amely arra irányul, hogy választójoggal nem bíró személy választójogot gyakoroljon vagy megválasztassék, illetőleg választójoggal bíró személy a választójog gyakorlásából vagy a megválasztásból a törvény ellenére kizárassék;

c) a választás eredményét meghamisítja.

54. § Öt évig terjedhető börtönnel kell büntetni azt, aki az előbbi §-ban meghatározott cselekményt közhivatala vagy hivatalos megbizatása körében követi el.

IX. Záró rendelkezések

55. § A helyi tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai visszahívhatják (Alkotmány 30. §)

56. § A választáshoz szükséges segédszemélyzetnek, helyiségeknek, nyomtatványoknak, szavazólapoknak, stb. a választási és a szavazatszedő bizottságok rendelkezésére bocsátásáról az államhatalom helyi szervei gondoskodnak.

57. § A választói névjegyzéket évenkint helyesbíteni kell. A helyesbítésre nézve e törvényerejű rendelet II. fejezetének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

58. § E törvényerejű rendelet végrehajtása végett szükséges rendelkezéseket a belügyminiszter teszi meg.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára