1950. évi 47. törvényerejű rendelet

a pénzügyi bűncselekményekről

1. § Pénzügyi bűntett a közadóra vonatkozó jogszabállyal bűncselekménnyé nyilvánított, úgyszintén a korábbi jogszabályok értelmében adócsalásnak, adóelvonásnak vagy jövedéki kihágásnak minősülő szándékos cselekmény, ha az általa megrövidített vagy veszélyeztetett közadó összege, illetőleg vámjogszabály megszegése esetében a tárgyául szolgáló áru belföldi forgalmi értéke az ötezer forintot meghaladja.

2. § A büntetőtörvénykönyv általános részéről szóló 1950. évi II. törvénynek (továbbiakban: Btá.), valamint az annak hatálybalépéséről szóló törvényerejű rendeletnek rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel a pénzügyi bűntettekre is alkalmazni kell.

3. § (1) A pénzügyi bűntett főbüntetése öt évig terjedhető börtön.

(2) Pénzügyi bűntett esetében börtön, mint főbüntetés mellett mellékbüntetésként pénzbüntetést mindig alkalmazni kell. A mellékbüntetés összege - a Btá. 34. §-ára tekintet nélkül - a megrövidített vagy veszélyeztetett közadónak, illetőleg vámjogszabály megszegése esetében az áru belföldi forgalmi értékének egyszeresétől nyolcszorosáig terjedhet. Ez a rendelkezés akkor is irányadó, ha a pénzbüntetést börtön helyett főbüntetésként alkalmazzák.

(3) A pénzügyi bűntett miatt akár fő-, akár mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetés végrehajtását feltételesen felfüggeszteni (Btá. 55. §) nem lehet.

4. § (1) Pénzügyi bűntett miatt elkobzásnak akkor van helye, ha azt a közadóra vonatkozó jogszabály elrendeli.

(2) Elkobzás esetén a tulajdonjog átszállását a lefoglalás időpontjától kell számítani.

(3) Az egyedárusági tárgyak kivételével az elkobzást mellőzni lehet, ha az aránytalanul súlyos intézkedés lenne, vagy ha az elkobzás alá eső tárgy állami vállalat tulajdona. Elkobzás mellőzése esetén, továbbá, ha az elkobzást bármely okból nem lehet foganatosítani, az elkövetőt az elkobzás alá eső tárgynak a közadóval csökkentett belföldi forgalmi értékével egyenlő térítés megfizetésére kell kötelezni. Ka a cselekményt többen követték el, az elkövetőket a térítés egyetemlegesen terheli.

5. § (1) Azzal szemben, aki a pénzügyi büntettet üzletszerűen követte el, mellékbüntetésként kiutasítást (Btá. 45. §) is lehet alkalmazni.

6. § (1) A kiszabott pénzbüntetésért, az elkobzást helyettesítő térítésért (4. §) és a bűnügyi költségekért szavatosság terheli:

a) a megbízót, a megbízottja által a megbízás keretében,

b) a munkáltatót a munkavállalója által szolgálata körében,

c) minden más természetes és jogi személyt, a felügyelete alatt álló, vagy háza népéhez tartozó személy által elkövetett pénzügyi bűntett esetében, ha tudott annak elkövetéséről és azt módjában állt volna megakadályozni, vagy ha abból előnyhöz jutott, úgyszintén, ha a megbízó a megbízottnak, illetőleg a munkáltató a munkavállalónak megválasztásánál vagy vele szemben a felügyelet gyakorlásánál a köteles gondosságot elmulasztotta,

d) a nyilvános szállító vállalatot, az alkalmazottja által szolgálata közben elkövetett pénzügyi bűntett esetén; a nyilvános szállítóvállalatnak ez a szavatossága feltétlen.

(2) a szavatosságot akkor is meg kell állapítani, ha a pénzügyi bűntett elkövetője ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem büntethető.

(3) Nem lehet szavatosságot megállapítani, ha a büntethetőséget vagy a büntetés végrehajtását elévülés vagy kegyelem kizárja.

7. § (1) A pénzügyi bűntett tárgyát, ha az elkobzás alá nem esik, vagy elkobzását mellőzik, továbbá a pénzügyi bűntett tárgyának szállítására, csomagolására, vagy a pénzügyi bűntett palástolásához használt dolgokat a kiszabandó pénzbüntetés, az elkobzást helyettesítő térítés és a bűnügyi költségek erejéig törvényes zálogjog terheli.

(2) Nem terheli törvényes zálogjog a nyilvános szállítóvállalatok szállítóeszközeit.

(3) A törvényes zálogjog érvényesítését mellőzni lehet, ha az aránytalanul súlyos intézkedés lenne.

8. § Az 1-7. §-ok rendelkezéseit - tekintet nélkül a Btá. 2. §-ára - a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt elkövetett cselekményekre is alkalmazni kell.

9. § A pénzügyi bűntettek miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A vád képviseletében az államügyészséget szakkérdésben pénzügyi közeg támogatja. Pótmagánvádnak nincs helye. Pénzügyi bűntett miatt bűnvádi eljárásnak csak a pénzügyminiszter vagy az általa kijelölt szerv feljelentésére van helye.

10. § (1) Pénzügyi kihágás a közadóra vonatkozó jogszabállyal bűncselekménnyé nyilvánított, továbbá a korábbi jogszabályok értelmében adócsalásnak, adóelvonásnak vagy jövedéki kihágásnak minősülő cselekmény, ha azt gondatlanságból követik el, vagy ha az általa megrövidített, illetőleg veszélyeztetett közadó összege, vámjogszabály megszegése esetében pedig a tárgyául szolgáló áru belföldi forgalmi értéke az ötezer forintot nem haladja meg.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az igazságügyminiszterrel egyetértve a pénzügyi kihágásokra vonatkozó anyagi büntetőjogi szabályokat a Btá. alapelveinek figyelembevételével, továbbá a pénzügyi kihágási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket rendelettel megállapíthassa.

11. § Szabályrendelettel pénzügyi bűncselekményt megállapítani nem lehet.

12. § A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének napját a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve állapítja meg; végrehajtásáról - az átmeneti rendelkezések megállapítását is ideértve - a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter egyetértésben gondoskodnak.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára