5500/1950. (VII. 9.) NipM rendelet

a nehézipari tanfolyamokról

(Közigazgatási rendszám: 9.034.)

Az ipari tanfolyamokról szóló 4027/1949. (V. 7.) Korm. rendelet és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának az ipari munkaerőgazdálkodásról és szakképzésről szóló 2000/1950. (I. 8.) MT határozata végrehajtása végett a következőket rendelem:

I. Általános rendelkezések

1. § A nehézipari tanfolyamok célja:

a) segédmunkásokból és betanított munkásokból szakmunkások képzése,

b) szakmunkások továbbképzése.

2. § A jelen rendelet nem érinti az iparostanulók képzésére vonatkozó jogszabályokat.

3. § Nehézipari tanfolyamot a nehézipari miniszter főfelügyelete alá tartozó ipari központ, közületi vállalat, gazdasági iroda, kutatási szerv stb. (a továbbiakban: vállalat) szervezhet.

II. A tanfolyamok fajai és a részvétel feltételei

4. § A nehézipari tanfolyamok fajai:

A) szakmásító tanfolyam (6. §)

B) továbbképző tanfolyam (7. §)

C) művezetőképző tanfolyam (8. §)

D) szaktechnikusképző tanfolyam (9. §)

E) különleges képesítést nyújtó (energia) tanfolyam (10-15. §) és

F) műszaki és ügyviteli továbbképző tanfolyam (16. §).

5. § (1) A 6-16. §-ban említett különös követelményeken felül a művezetőképző tanfolyamon, a szaktechnikusképző tanfolyamon, a különleges képesítést nyújtó (energia), valamint a műszaki és ügyviteli továbbképző tanfolyamon való részvételhez a vállalat (személyzeti osztály) és a szakszervezet (üzemi bizottság) együttes írásbeli ajánlása szükséges.

(2) A művezetőképző, szaktechnikusképző, valamint a műszaki és ügyviteli továbbképző tanfolyamon az vehet részt, aki előzetesen külön felvételi (alkalmassági) vizsgát tett.

(3) A felvételi (alkalmassági) vizsgát a vállalati szakoktatási felelős a vállalat személyzeti osztályának vezetőjével, megfelelő szakemberrel és az üzemi bizottság képviselőjével együtt tartja. A vizsgáztatóknak díjazás nem jár.

A) Szakmásító tanfolyam

6. § (1) A szakmásító tanfolyam célja szakmunkások képzése.

(2) A szakmásító tanfolyamon résztvehet minden munkavállaló, aki 18. életévét betöltötte és a tanfolyam tárgyát képező szakmában legalább egy évig mint segédmunkás vagy betanított munkás dolgozott.

(3) Iparostanuló szakmásító tanfolyamon képesítést nem nyerhet, azonban a tanfolyamon szakmai tudásának fejlesztése végett résztvehet.

B) Továbbképző tanfolyam

7. § (1) A továbbképző tanfolyam célja a szakmunkások gyakorlati és elméleti képzettségének fokozása.

(2) A továbbképző tanfolyamon életkorára tekintet nélkül az a munkavállaló vehet részt, aki a szakmásító tanfolyamon képesítést szerzett, vagy az iparostanulókra vonatkozó szabályok szerint segédvizsgát tett.

C) Művezetőképző tanfolyam

8. § (1) A művezetőképző tanfolyam célja üzemek vagy üzemrészek számára gyakorlati vezetők (művezetők) képzése.

(2) Művezetőképző tanfolyamon az a munkavállaló vehet részt, aki a továbbképző tanfolyamot sikerrel elvégezte és a tanfolyam tárgyát képező szakmában 5 évi gyakorlatot munkakönyvvel vagy egyéb hiteltérdemlő módon igazol.

D) Szaktechnikusképző tanfolyam

9. § Szaktechnikusképző tanfolyamon az a munkavállaló vehet részt, aki a továbbképző tanfolyamot sikerrel elvégezte és a tanfolyam tárgyát képező szakmában 6 évi gyakorlatot munkakönyvvel vagy egyéb hiteltérdemlő módon igazol.

E) Különleges képesítést nyújtó (energia) tanfolyam

10. § (1) A különleges képesítést nyújtó tanfolyamok a következők:

a) kazánfűtői tanfolyam,

b) stabil-gőzgépkezelői tanfolyam,

c) vezetőgépészi tanfolyam,

d) villamosműkezelői tanfolyam és

e) villamoshálózatkezelői tanfolyam.

(2) A különleges képesítést nyújtó tanfolyamok közös feltételei:

a) feddhetetlen előélet, amelyet 3 hónapnál nem régebbi keletű erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni;

b) a stabil-gőzgépkezelői, illetve vezetőgépészi tanfolyamon a géplakatosi szakmásító tanfolyamon szerzett képesítés vagy e szakmában sikerrel elvégzett segédvizsga és - munkakönyvvel vagy egyéb hiteltérdemlő módon igazolható - 5 éves szakmai gyakorlat;

c) a villamosműkezelői, illetőleg villamoshálózatkezelői tanfolyamon a villanyszerelői vagy elektroműszerészi szakmásító tanfolyamon szerzett képesítést vagy e szakmákban sikerrel elvégzett segédvizsga és - munkakönyvvel vagy egyéb hiteltérdemlő módon igazolható - 5 éves szakmai gyakorlat.

(3) A nehézipari miniszter a különleges képesítést nyújtó tanfolyam tekintetében külön felvételi (alkalmassági) vizsga letételét teheti kötelezővé.

(4) Az egyes különleges képesítést nyújtó tanfolyamok külön feltételeit a 11-15. § sorolja fel.

11. § Kazánfűtői tanfolyamon az a munkavállaló vehet részt, aki 18. életévét betöltötte és kazánüzemben vagy kazánüzemi segédberendezésnél legalább egyévi gyakorlatot szerzett.

12. § Stabil-gőzgépkezelői tanfolyamon az a munkavállaló vehet részt, aki a 22. életévét betöltötte, a kazánfűtői tanfolyamot (11. §) sikerrel elvégezte és stabil-gőzgépnél vagy annak segédberendezésénél legalább egyévi gyakorlatot szerzett.

13. § (1) Vezetőgépészi tanfolyamon az a munkavállaló vehet részt, aki a 24. életévét betöltötte és igazolja, hogy energiatelepen legalább 3 éven át hajtógépet kezelt vagy hajtógép kezelésében segédkezett.

(2) Felsőipariskola, műszaki középiskola, vagy ipari gimnázium gépészeti tagozatának végbizonyítványa a kazánfűtői és stabil-gőzgépkezelői tanfolyam elvégzése alól mentesít. Az (1) bekezdésben említett 3 évi gyakorlat helyett ebben az esetben elegendő 1 évi gyakorlat igazolása.

14. § (1) Villamoshálózatkezelői tanfolyamon az a munkavállaló vehet részt, aki 24. életévét betöltötte és valamely villamosmű vagy szabadvezeték (kábelhálózat) villamos berendezésének kezelése, szerelése vagy karbantartása körül legalább egy évig segédkezett.

(2) Aki felsőipariskola gépészeti tagozatának, villamosipari állami mechanikai és elektromos ipari vagy villamosipari szakiskola felső tagozatának, vagy villamosipari gimnázium végbizonyítvánnyal rendelkezik, az (1) bekezdésben említett 2 évi gyakorlat alapján tanfolyamra bocsátható.

(3) Aki az 1950. évi december hó 31. napjáig villamosipari előkészítő tanfolyam, illetőleg villamosgépkezelői tanfolyam végbizonyítványát, vagy a mechanikai és elektromosipari szakiskola alsó tagozatának vagy villamosipari felső tagozatának, vagy a műszaki középiskola, illetőleg ipari gimnázium villamosipari tagozatának végbizonyítványát megszerezte, a villamosműkezelői tanfolyam tananyagának első részét hallgatni nem köteles.

(4) Villamosműkezelői tanfolyamra - az 1952. évi december hó 31-ig villanyszerelőkön és elektroműszerészeken kívül - géplakatosok is felvehetők, ha a feltételeknek egyébként megfelelnek.

15. § (1) Villamoshálózatkezelői tanfolyamon az a munkavállaló vehet részt, aki a 24. életévét betöltötte és valamely villamosmű vagy szabadvezeték (kábelhálózat) villamos berendezésének kezelése, szerelése vagy karbantartása körül legalább egy évig segédkezett.

(2) Aki mechanikai és elektromosipari műszaki középiskola, vagy felső ipariskola, illetőleg ipari gimnázium végbizonyítványát megszerezte, az (1) bekezdésben említett egyévi gyakorlat helyett félévi gyakorlat alapján tanfolyamra bocsátható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett feltételektől függetlenül, a villamoshálózatkezelői tanfolyamra azok is felvehetők, akik a villamosműkezelői tanfolyamot (14. §) sikerrel elvégezték.

F) Műszaki és ügyviteli továbbképző tanfolyam

16. § A műszaki és ügyviteli továbbképző tanfolyam célja a már említett tanfolyamok körébe nem tartozó műszaki vagy ügyviteli képzettség fokozása. Ilyen a gyártástervező, minőségellenőrző, időelemző, könyvelő, statisztikai stb. tanfolyam.

III. A tanfolyamok szervezése és megtartása

17. § (1) Tanfolyam szervezését és megindítását - a vállalat (3. §) javaslatára a nehézipari miniszter engedélyezi, vagy szükség szerint hivatalból elrendeli.

(2) Tanfolyamot több vállalat együttesen is szervezhet; a nehézipari miniszter több vállalat munkavállalói részére központi tanfolyam szervezését is elrendelheti.

(3) A tanfolyamnak a jelen rendelet szerint történő szervezéséért és megtartásáért a vállalat vezetője felelős.

18. § (1) A tanfolyamon csak a tantervben megállapított tananyagot szabad előadni. A tanfolyamok óraszámát a jelen rendelet I. számú melléklete szabályozza.

(2) A vállalat köteles a tantervre vonatkozólag a tanfolyam kérelmezésével egyidejűleg javaslatot tenni; ennek alapján a tanfolyam tantervét a nehézipari miniszter állapítja meg.

(3) A külön közzéteendő általános tanterveken változtatni csak a nehézipari miniszter esetenként megadott engedélyével szabad. A vállalat ilyen változtatására javaslatot tehet.

19. § A tanfolyam hallgatóinak létszáma 20 főnél kevesebb vagy 40 főnél több csak a nehézipari miniszter külön engedélyével lehet.

20. § (1) A szakmásító tanfolyamon a képzés elméleti és gyakorlati, az egyéb tanfolyamokon folyó képzés elméleti oktatás útján történik. Az egyes tanfolyamok elméleti óráinak számát és a gyakorlati oktatás időtartamát a nehézipari miniszter állapítja meg.

(2) Az elméleti órák mellett a nehézipari miniszter által meghatározott óraszámban politikai előadásokat is kell a hallgatók számára tartani.

21. § (1) A szakmásító tanfolyam hallgatóit naponta - egymástól különböző és fejlődésüknek megfelelő - gyakorlati munka-darabbal (feladattal) és a munkának megfelelő munkanapokkal kell ellátni.

(2) A munkalapot már a munkaelőkészítő irodában "Szakmásító" feliratú bélyegzővel kell megjelölni. Minden munkalapot hetenként meg kell bírálni s rajta a hallgató munkateljesítményét - a normához viszonyítva - százalékos arányban meg kell határozni.

(3) A megbírált munkalapokat a vizsgabizottság rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A szakmásító tanfolyamnak az a hallgatója, aki gyakorlati munkával a tanfolyam utolsó 4 hetében a 80-90%-os átlagos teljesítményt nem éri el, vizsgát nem tehet. Azt a hallgatót azonban, aki a gyakorlati oktatási időt követő két hónap alatt az említett teljesítményt eléri, utólagosan a 42. § megfelelő alkalmazásával vizsgára kell bocsátani.

(5) A vállalat köteles a hallgatót - tekintet nélkül arra, hogy az a tanfolyamot hol végzi - olyan munkakörben foglalkoztatni, amelyben a tanfolyam tárgyát képező szakma gyakorlati munkáinak elsajátítására módja nyílik.

22. § A szakmásító tanfolyam hallgatójának kérelmére a vállalat a hallgatót a tanfolyam utolsó 4 hetében a gyakorlati munkában végzett eredményei szerint teljesítménybérben díjazhatja.

23. § (1) A gyakorlati oktatás helye a vállalat üzeme (műhelye), az elméleti oktatás helye pedig a vállalat más alkalmas helyisége. Ha az elméleti oktatásra alkalmas helyiség a vállalatnak nem áll rendelkezésére, vagy a vállalatnál az elméleti oktatás zavartalanul nem biztosítható, a vállalat másutt köteles alkalmas helyiségről gondoskodni.

(2) A gyakorlati oktatás személyi és dologi szükségleteiről (gyakorlati oktatók bére, nyersanyagok, üzemfenntartási költségek, gép stb.), valamint az elméleti oktatás személyi és dologi szükségleteiről (elméleti előadók díja, fűtés, világítás, taneszközök: tábla, kréta, táblakörző, táblavonalzó stb.) a vállalat gondoskodik (46. §).

(3) Ha a tanfolyamon több vállalat munkavállalói vesznek részt, a költségeket a vállalatok a résztvevők arányában megosztva viselik. Ebben az esetben a tanfolyam szervezéséről és a felmerülő költségek előlegezéséről az a vállalat gondoskodik, amelyet a nehézipari miniszter kijelöl. A gyakorlati oktatás ebben az esetben is minden vállalat saját üzemében történik s a hallgatók béréről és a gyakorlati oktatás költségeiről az egyes vállalatok külön gondoskodnak.

(4) Központi tanfolyam esetében a tanfolyamnak a nehézipari miniszter által megszabott költségeit és a hallgatók után fizetendő tandíjat az érdekelt vállalatok viselik.

24. § (1) Minden tanfolyamon - a nehézipari miniszter által megállapított minta szerint - két példányban anyakönyvi naplót, tanulmányi naplót, valamint havonta ugyancsak két példányban óradíjjegyzéket kell vezetni. A tanfolyam befejezése után egyik példányát a nehézipari minisztérium illetékes iparági főosztályára kell felterjeszteni, a másodpéldányt a vállalat megőrzi.

(2) A tanulmányi naplót, anyakönyvi naplót és óradíjjegyzéket olvashatóan kell vezetni, rajtuk a tanfolyam engedélyszámát fel kell tüntetni és azokat a vállalat aláírásával és pecsétjével kell ellátni. Az aláírók nevét írógéppel vagy bélyegzővel is fel kell tüntetni.

IV. A tanfolyamok szakfelügyelete és irányítása

25. § (1) A tanfolyamok szakfelügyelete tekintetében a nehézipari minisztérium (C. Munkaügyi főosztály) az alábbi feladatokat látja el:

a) megszabja a résztvevők számát;

b) megállapítja a tanfolyam tantervét, gyakorlati idejét és órakeretét;

c) elkészítteti a tanfolyamokhoz szükséges tankönyveket és jegyzeteket.

(2) A tanfolyamok szakfelügyelete tekintetében a nehézipari minisztérium illetékes iparági főosztálya az alábbi feladatokat látja el:

a) megszabja vállalatonként a beiskolázandó tanfolyami szükségletet és a beiskolázást ellenőrzi;

b) engedélyezi és irányítja a tanfolyamokat;

c) ellenőrzi a tanfolyamokat a szakszervezeti szervekkel együttműködésben;

d) gondoskodik a vállalati szakoktatással kapcsolatos kérdések megoldásáról;

e) a vállalatok javaslatára megbízza a szakoktatási felelősöket, illetve a megbízást visszavonja;

f) ellátja a vállalatokat és intézményeket a tanfolyami nyomtatványokkal és azokra vonatkozó útmutatásokkal;

g) havonta rendszeres nyilvántartást vezet a tanfolyamok helyzetéről;

h) kijelöli az iparág területéről a központilag rendezett tanfolyamok hallgatóit, előadóit és felelőseit.

26. § (1) A vállalati szakoktatási felelős:

a) a nehézipari minisztérium illetékes iparági főosztályától - a vállalatvezető hozzájárulásával - a tanfolyam engedélyezését kéri;

b) az engedély birtokában gondoskodik a tanfolyam megindításáról;

c) a vállalatvezető hozzájárulásával - a vállalat személyzeti osztályával és az üzemi bizottsággal egyetértésben - gondoskodik a tanfolyam elméleti és gyakorlati előadóiról, illetőleg oktatóiról. A szakoktatás eredményességéről és hibáiról hetenként legalább egyszer beszámol a vállalat vezetőjének;

d) biztosítja a tanfolyam zavartalan működését és e végből a szükséges intézkedéseket megteszi;

e) ellenőrzi az üzemben folyó gyakorlati oktatást;

f) ellenőrzi az elméleti képzést, különös tekintettel arra, hogy az előadók megtartják-e az órarendet és az előírt 50 perces előadást; ellenőrzi mind a szakmai, mind a politikai előadásokat; ellenőrzés eredményéhez képest intézkedik, illetőleg a vállalatvezetőnek jelentést tesz;

g) a nehézipari minisztériumnak esetenként jelenti a szükséges statisztikai és egyéb adatokat;

h) ellátja a tanfolyam ügyviteli teendőit, ennek körében tájékoztatja az előadókat a tanulmányi napló, anyakönyvi napló és óradíjjegyzék vezetésére vonatkozó szabályokról;

i) a tanfolyamon vezetett naplók, illetőleg az óradíjjegyzék helyességét aláírásával igazolja;

j) a tanfolyamra rendszertelenül járó hallgatókat meginti és őket a mulasztás pótlására felhívja;

k) kizárja a tanfolyamról azt a hallgatót, aki a 31. §-ban említett oktatási időt elmulasztja; a kizárás tényét és okát az anyakönyvi naplóba bejegyzi;

l) jelentést tesz a nehézipari minisztériumnak, ha a tanfolyam hallgatóinak létszáma 30%-kal csökken. Jelentés tesz akkor is, ha a lemorzsolódás csak az elméleti képzésnél, vagy csak a gyakorlati képzésnél fordul elő.

(2) A központi tanfolyam vezetésére kirendelt szakoktatási felelős szolgálati viszonya munkavállalójával szemben a tanfolyam ideje alatt fennmarad és ez idő alatt illetményeit a munkáltató fizeti. Az (1) bekezdés rendelkezéseit a központi tanfolyamra kirendelt szakoktatási felelős feladataira értelemszerűen alkalmazni kell.

V. A tanfolyam hallgatói

27. § A szakmásító tanfolyam hallgatóit a tanfolyam tartama alatt bér illeti meg. A bér mértéke felől külön jogszabály rendelkezik.

28. § A hallgató köteles mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatáson pontosan és rendszeresen résztvenni. A hallgatót terheli az előírt tankönyvek, jegyzetek, valamint a szükséges segédeszközök (papír, író- és rajzolószerek) beszerzése.

29. § A tanfolyam hallgatói fizetéses szabadságukat a tanfolyam tartama alatt csak egyszerre vehetik ki. Ezalatt a tanfolyam legfeljebb 25 munkanapig szünetel.

30. § A hallgató az elméleti vagy gyakorlati képzés elmulasztásának okát igazolni köteles. Igazolásul csak az Országos Társadalombiztosító Intézet, hatóság vagy közület vállalat (személyzeti osztály) bizonyítványa szolgálhat.

31. § Azt a hallgatót, aki az előírt elméleti és gyakorlati képzési idő 10%-át igazolatlanul elmulasztja, vagy - bár igazoltan - az előírt idő 20%-át mulasztja el, a tanfolyamról ki kell zárni.

32. § Az oktatás ingyenes. A hallgatótól tandíjat csak kivételesen indokolt esetben, a nehézipari miniszter hozzájárulásával szabad szedni.

33. § (1) Minden hónap 1. és 5. napja között a tanfolyam egy-egy óráján a szakoktatási felelős bírálati órát tart. Ezen a hallgatók megbírálják egymás tanulmányi eredményeit.

(2) A gyakorlati oktató a bírálati órán bírálatot mond a hallgatók gyakorlati eredményeiben mutatkozó fejlődésről vagy visszaesésről, az elméleti előadók pedig a hallgatók elméleti eredményeiről. A bírálati órán a hallgatók is megbírálják oktatóik képzési módszerét.

(3) A bírálatok eredményéhez képest a hallgatók szótöbbséggel javasolhatják, hogy a tanfolyamról zárják ki azt a hallgatót, aki a munkához, illetőleg a tanuláshoz rosszul viszonylik. A javaslat felett a vállalat vezetője határoz.

VI. A tanfolyamok előadói és azok díjazása

34. § A tanfolyam oktatói elsősorban a vállalat erre alkalmas dolgozók. Előadói megbízást más személy (iparostanuló - iskolai tanár, általános iskolai tanító, megfelelően képzett főiskolai hallgató, főiskolai tanár, közhivatalban vagy közületi vállalatnál alkalmazott szakember stb.) is kaphat.

35. § (1) A szakmásító tanfolyam elméleti előadóinak és a továbbképző tanfolyam előadóinak óradíja 12.- forint, az egyéb tanfolyamok előadóinak óradíja 15.- forint.

(2) Összevont tanfolyami előadás esetén az óradíj nem emelkedik.

(3) A szakoktatási felelős gondoskodik arról, hogy a tanulmányi napló alapján járó óradíjakat az előadók minden hó 1. és 5. napja között kézhezkapják.

(4) Az óradíj az előadókat a vizsgán való részvételért is megilleti.

36. § A szakmásító tanfolyam gyakorlati oktatóinak járó bér mértéke felől külön jogszabály rendelkezik.

VII. Vizsga

37. § (1) A tanfolyam hallgatói a tanfolyam befejeztével vizsgát tesznek. A vizsga gyakorlati és elméleti részből áll. A vizsga időpontját a nehézipari miniszter határozza meg.

(2) A vállalati szakoktatási felelős a vállalatvezető hozzájárulásával a vizsga időpontjára és helyére vonatkozólag a nehézipari miniszternek javaslatot tesz. A javaslatot a vizsga indítványozott időpontját legalább 15 nappal megelőzőleg a nehézipari minisztérium illetékes főosztályára kell felterjeszteni.

38. § (1) A vizsgabizottság elnökét és egyik tagját a nehézipari miniszter rendeli ki, tagja ezenkívül a vizsgabizottságnak az iparági szakszervezet kiküldötte és a szakoktatási felelős.

(2) Ha az iparági szakszervezet vizsgabizottsági tagot nem küld, az üzemi bizottság tagjai közül az üzemi bizottság elnöke rendel ki vizsgabizottsági tagot.

(3) A vizsgán a tanfolyam előadói is résztvesznek.

(4) A vizsgabizottság tagjainak díja bizottsági tagonként 10.- Ft alapdíj és szakmásító tanfolyam esetén vizsgázónként további 3.- Ft, egyéb tanfolyam esetén pedig 2.- Ft. A vizsgabizottság köteles a gyakorlati és elméleti vizsgát végig levezetni. A vizsgadíjat a vizsga befejezése után nyomban ki kell fizetni, a kifizetésről a szakoktatási felelős gondoskodik.

39. § A vizsgabizottság azt bírálja meg, miként sajátította el a hallgató a tanfolyam anyagát és evégből megvizsgálja a hallgató elméleti és gyakorlati képzettségét.

40. § (1) A szakmásító tanfolyam vizsgáján a gyakorlati képzettség igazolására a vizsgamunka szolgál. Minden hallgató köteles vizsgamunkát készíteni és azt a vizsgán felmutatni. Nem vonatkozik ez a szabály az olyan szakmára, amelynek természete vizsgamunka készítését kizárja. A vizsgamunkán kívül a vizsgabizottság a vizsgázó szakmai készségéről gyakorlati úton is meggyőződik.

(2) A munkalapok alapján a vizsgabizottság valamennyi tagja részére - a jelen rendelet VIII. melléletében közölt minta szerint - közölt minta szerint - a gyakorlati és elméleti eredményeket összefoglaló értékelőlapokat kell készíteni. Ezek előkészítéséről a szakoktatási felelős gondoskodik.

41. § (1) Azt a hallgatót, aki a tanfolyam anyagát kellően elsajátította, a vizsgabizottság a tanfolyam tárgyának megfelelően képesíti, ellenkező esetben a bizottság a hallgató vizsgáját sikertelennek nyilvánítja.

(2) Ha a szakmásító tanfolyam hallgatója a tanfolyam gyakorlati részéből kielégítő eredményt mutat, azonban elméleti részéből eredménytelenül vizsgázik, az elméleti részből - legkorábban 3 hónap eltelte után - új vizsgára kell bocsátani. Ez idő alatt a hallgató más folyamatban lévő tanfolyam elméleti oktatásán résztvehet.

(3) A vizsga befejeztével az elnök a határozatot kihirdeti. A vizsgabizottság határozatát az anyakönyvi naplóba be kell jegyezni. A bejegyzést az elnök és a vizsgabizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik.

42. § (1) Azt a hallgatót, aki a vizsgán nem jelent meg, de mulasztását igazolja, a legközelebbi azonos tárgyú - esetleg más vállalatnál szervezett - tanfolyam vizsgájára kell bocsátani.

(2) Az igazolást a szakoktatási felelős bírálja el és intézkedik az említett tanfolyam megkeresése végett.

(3) Ilyen esetben a vizsgázó adatait pótlólag kell a megkeresett tanfolyam anyakönyvi naplójába bejegyezni és ugyanott fel kell tüntetni a vizsgabizottság határozatát is. Ebben az esetben a bizonyítványt is a megkeresett tanfolyam állítja és adja ki.

43. § (1) Az a hallgató, akit a vizsgabizottság képesített; bizonyítványt kap.

(2) A bizonyítvány kiállításáról a szakoktatási felelős gondoskodik. A bizonyítványt a jelen rendelet II-VII. mellékletében közölt minták szerint kell kiállítani. A bizonyítványra 3.- Ft. okirati illetéket kell bélyegben leróni, az illetéket a szakoktatási felelős kezéhez a hallgató fizeti.

(3) A szakoktatási felelős a kiállított vizsgabizonyítványt az elnök és a vizsgabizottság tagjaival aláíratja és hitelesítés végett a nehézipari minisztérium illetékes iparági főosztályához terjeszti fel.

44. § A hitelesítés megtörténte után a bizonyítványokat a hallgatóknak ünnepélyes keretek között (pártnap, szakszervezeti nap stb.) kell átadni.

VIII. Vegyes rendelkezések

45. § A szakmásító tanfolyam bizonyítványa a szakképesítés szempontjából a segédlevéllel egyenlő hatályú.

46. § A tanfolyam pénzügyi fedezetét a vállalat pénzügyi tervében biztosítja. A vállalat a tanfolyam költségeit a kötelező ipari számlakereten belül a termelési költségektől elkülönítve számolja el.

47. § A jelen rendelet hatálybalépésével a 17003/1901. KM rendelet (Rendeletek Tára 197. oldal.) a 40002/1934. KM rendelet (Rendeletek Tára 614. oldal) 2-14. §-a, a 40003/1934. KM rendelet (Rendeletek Tára 620. oldal) és a 40004/1934. KM rendelet (Rendeletek Tára 625. oldal) hatályát veszti.

Zsofinyecz Mihály s. k.,

nehézipari miniszter