94/1950. (III. 31.) MT rendelet

a közületi jogviták eldöntésére szervezett egyeztető bizottságok eljárásáról szóló 2850/1949. (III. 29.) Korm. rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában)

(Közigazgatási rendszám: 0.205.)

1. § (1) A 2850/1949. (III. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) említett "egyeztető bizottság" elnevezés helyébe "döntőbizottság" elnevezés lép.

(2) Ahol a jogszabályokban a "Gazdasági Főtanácsos titkárságán szervezett egyeztető bizottság" kifejezés szerepel, helyette a Közületi Döntőbizottságot kell érteni.

2. § Az R. 1. § (1) bekezdésének c) pontja az alábbiak szerint módosul:

"c) Budapest főváros, a megyék, járások, városok és községek."

3. § (1) Az R. 2. § (1) bekezdését az alábbi c) pont egészíti ki:

"c) minden olyan jogvita, illetőleg vitás ügy, amely egyfelől közület, másfelől földművesszövetekezet, illetőleg termelőszövetkezeti csoport között merült fel."

(2) Az R. 3. §-a § hatályát veszti.

4. § A R. 4. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(2) A közületek vasúti fuvarozási szerződéseiből eredő jogvitának eldöntése a közlekedés- és postaügyi miniszter által szervezett döntőbizottság illetékessége alá tartozik. Olyan ügyek tárgyalásához, amelyekben az egyik fél nem a közlekedés- és postaügyi miniszter főfelügyelete alá tartozik, - bizottsági tagként az illetékes miniszter, - devizakérdésekkel összefüggő ügy tárgyalásához pedig a pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter képviselőjét is meg kell hívni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó ügyekben, valamint azokban az ügyekben, amelyekben az egyik fél földművesszövetekezet, illetve termelőszövetkezeti csoport, az eljárásra az Országos Tervhivatal elnöke által szervezett Közületi Döntőbizottság illetékes."

5. § Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A döntőbizottságok vezetőit a 4. § (1) és (2) bekezdése alá tartozó esetben az illetékes miniszter, - a 4. § (3) bekezdése alá tartozó esetben pedig az Országos Tervhivatal elnöke nevezi ki. Az egyes tárgyalások vezetőit a döntőbizottság vezetője jelöli ki.

6. § (1) Bizottsági tagként, vagy a felek képviseletében olyan személyt kell kiküldeni, aki a tárgyalásra kerülő ügyben felmerülő kérdésekben (termelési, műszaki, kereskedelmi, jogi stb.) kellőképpen tájékozott.

(2) Szállítási szerződéssel kapcsolatos vitás ügyek tárgyalásához a döntőbizottságokba tagként a Magyar Nemzeti Bank képviselőjét is meg kell hívni.

(3) Az R. 5. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

7. § Az R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(2) A keresetlevelet az illetékes döntőbizottsághoz jogvitás ügyekben négy példányban, egyéb vitás ügyekben hét példányban kell benyújtani. Ha az eljárás több alperes ellen indul, a keresetlevelet annyi további példányban kell benyújtani, hogy abból minden alperesnek és egyéb érdekeltnek egy-egy példány jusson."

8. § Az R. 6. §-át az alábbi (3) bekezdés egészíti ki:

"(3) Közületek között felmerült vita esetében a felperes köteles - még mielőtt a döntőbizottsághoz fordulna - a vitás kérdésben elfoglalt álláspontját az alperessel írásban közölni. Erre a közlésre az alperes köteles helyben 5 napon belül, - vidékről 8 napon belül - írásban a teljes tényállásra kiterjedő részletes választ adni és a felperesi igény elismerése, vagy megtagadása tekintetében nyilatkozni. Ha a vitás kérdés rendezése ily módon nem sikerül, felperes köteles a válaszlevél beérkezésétől vagy a válaszadásra megszabott határidő eredménytelen elteltétől számított 8 napon belül az illetékes döntőbizottsághoz fordulni. A keresetlevélhez a felek között lefolytatott levelezés másolatát csatolni kell. Ha az alperes a felhívásra kellő időben nem válaszolt, ezt a körülményt a keresetlevélben elő kell adni."

9. § Az R. 7. §-át az alábbi (4)-(7) bekezdések egészítik ki:

"(4) Ha a jogvitás ügy értéke 10 000 Ft-ot nem halad meg, a tárgyalásvezető a döntőbizottság összehívása nélkül tárgyaláson kívül agy a felekkel tartott tárgyalás alapján határozhat.

(5) A Közületi Döntőbizottság tárgyalásvezetője által a (4) bekezdés alapján hozott határozatot az érdekelt minisztériumokkal közölni kell. A minisztérium, amely a határozattal nem ért egyet, a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül indokainak egyidejű közlése mellett tárgyalás kitűzését kívánhatja. Ebben az esetben az ügyet bizottságban újra kell tárgyalni. Nincs helye újabb tárgyalás kitűzésének, ha a minisztérium képviselője a tárgyaláson szabályszerű meghívás ellenére nem jelent meg.

(6) Ha az előbbi bekezdésében megszabott tizenöt napon belül az érdekelt minisztériumok egyike sem) kívánja a tárgyalás kitűzését, a véghatározatot a feleknek ki kell kézbesíteni.

(7) A tárgyalásvezető csekélyebb jelentőségű nem jogvitás ügyekben is hozhat az ügy érdemében határozatot döntőbizottság összehívása nélkül, még pedig akár tárgyaláson kívül, akár a felekkel tartott tárgyalás alapján."

10. § Az R. 11. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(3) A Közületi Döntőbizottság tárgyalásvezetői a felekkel (felek képviselőivel és alkalmazottaival) és a tanúkkal szemben az eljárási fegyelmet sértő vagy az ügyintézést késleltető magatartásuk esetében, valamint a jelen rendelet 8. §-ában foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt bírságot szabhatnak ki. A bírságot az "1.043.509. ME - Közületi Döntőbizottság - pénzbüntetések rendes bevételek" című bevételi számlára kell befizetni. Ennek megtörténtét tizenöt napon belül a Közületi Döntőbizottsághoz jelenteni kell.

(4) Az egyes minisztériumokban működő döntőbizottságok a bírság kiszabása iránt a miniszterhez tesznek javaslatot. Az illetékes miniszter a döntőbizottság tárgyalásvezetőit közvetlen bírságolási joggal ruházhatja fel.

(5) A bírság összege személyenként háromszáz forintot nem haladhat meg."

11. § Az R. 15. §-ának (1), (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a marasztalás pénz fizetésére szól és a marasztalt fél a Magyar Nemzeti Bank egyszámlarendjébe tartozik, a döntőbizottság határozatát a Magyar Nemzeti Bank foganatosítja.

(3) A döntőbizottságnak egyszámla keretébe nem tartozó felek ellen hozott marasztaló határozata végrehajtható közokirat. A határozat alapján a végrehajtást a pesti járásbíróság rendeli el. A végrehajtás megszüntetése, korlátozása, vagy felfüggesztése iránt a keresetet (1912. LIV. tv. 39. §) azelőtt a döntőbizottság előtt kell megindítani, amelynek határozata alapján a bíróság a végrehajtást elrendelte. A döntőbizottság a kereset halasztó hatályát a Végrehajtási Törvény 31. §-ában foglalt korlátozásokra tekintet nélkül megállapíthatja.

(4) Az (1)-(2) bekezdésekben nem említett esetekben a marasztalt közület felelős vezetője köteles a határozat végrehajtására. Ha a marasztalt fél a döntőbizottság határozatát nem hajtja végre, a jogosított köteles panasszal fordulni a határozatot hozó döntőbizottsághoz.

(5) Ha valamelyik fél a határozat rendelkezéseinek egyáltalán nem, vagy nem az előírt határidőn belül vagy módon tesz eleget, vele szemben az illetékes miniszter ezer forintig terjedhető pénzbírságot szabhat ki.

(6) A bírsággal sújtott vállalat vezetője köteles a véghatározat végrehajtásának elmaradásáért felelős személy kilétét megállapítani és vele szemben a 34/1950. (I. 27.) MT rendeletben előírt fegyelmi eljárást lefolytatni. A vállalattal szemben megállapított bírságot fegyelmi eljárás során a felelős személyre az említett rendelet szabályai szerint kell egészben vagy részben áthárítani."

12. § Az Országos Tervhivatal vidéki kirendeltségei mellett döntőbizottságot kell szervezni. Ezek szervezetét, hatáskörét és illetékességét külön jogszabály rendezi.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke