2850/1949. (III. 29.) Korm. rendelet

a közületi jogviták eldöntésére szervezett egyeztető bizottságok eljárásáról

(Közigazgatási rendszám: 0.205.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

A közület fogalma

1. § (1) A jelen rendelet alkalmazásában közület:

a) az államkincstár,

b) a társadalombiztosító intézetek és az Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztára,

c) Budapest Székesfőváros, a törvényhatóságok, a megyei városok és a községek,

d) az a)-c) alatt felsoroltak intézményei, intézetei, vállalatai és üzemei,

e) a szövetkezeti központok, ideértve az Országos Szövetkezeti Hitelintézetet.

(2) A jelen rendelet alkalmazásában közületi vállalatnak (1. bek. d) pont) kell tekinteni azt a vállalatot, amely az (1) bekezdés a)-c) pontjában említett közület tulajdonában vagy rendelkezése alatt áll. Közületi tulajdonban van az a vállalat, amelyben a közület tulajdoni érdekeltsége teljes és kizárólagos, közületi rendelkezés alatt áll az a vállalat, amelyben a közület tulajdoni érdekeltsége nem kizárólagos ugyan, de eléri vagy meghaladja az 50%-ot. Tulajdoni érdekeltségnek kell tekinteni a részvények (üzletrészei), valamint törzstőke tulajdonát is.

(3) A jelen rendelet alkalmazásában, nem lehet közületi rendelkezés alatt állónak tekinteni azt a vállalatot, amelyben az 50%-ot elérő nem közületi érdekeltség az 1947. XVIII. törvénycikkbe iktatott békeszerződés 28. cikke alá tartozik, vagy jogszabályon, illetőleg államközi egyezményen alapszik.

Hatáskör

2. § (1) A jelen rendelet értelmében eljáró egyeztető bizottság (a továbbiakban: Bizottság) kizárólagos hatáskörébe tartoznak:

a) azok a jogviták, amelyek közületek között merültek fel, s amelyek egyébként a rendes bíróságok hatáskörébe tartoznának,

b) a közületek között felmerült és rendes bírói útra nem tartozó azok a vitás ügyek, amelyeket a minisztertanács a Gazdasági Főtanács, vagy az illetékes miniszter a Bizottság döntése alá bocsát.

(2) Nem tartoznak a Bizottság hatáskörébe a váltómeghagyásos eljárások (Pp. 606. §), valamint az 1932. IV. törvénycikk alapján a társadalombiztosítási bíróság elé tartozó ügyek.

3. § (1) Ha csak a törvény kizárólagos illetékességet nem állapít meg, a Bizottság - közérdekből - eljárhat közület és magánfelek között felmerült jogvitás ügyben is, feltéve, hogy a magánfél magát a Bizottság hatáskörének aláveti. Az alávetés csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy teljes bizonyítékul szolgáló magánokiratba (Pp. 317. §) van foglalva és abban meg van határozva az a jogviszony, melyből a jogvitás ügy ered.

(2) A Bizottság az ügy tárgyalását a magánfél alávetést tartalmazó nyilatkozatának benyújtásától számított harminc nap alatt a közérdek hiánya okából megtagadhatja.

Illetékesség

4. § (1) Az olyan közületek között felmerült jogvitában, melyek ugyanannak a miniszternek a főfelügyelete alatt állanak, az illető miniszter által szervezett Bizottság jár el.

(2) A közületek vasúti fuvarozási szerződésből eredő jogvitáinak eldöntése a közlekedésügyi miniszter által szervezett Bizottság illetékessége alá tartozik, ha a követelés fuvarlevelenkint (gyorsáru levelenkint, szállítóvevényenkint) 5.000.- Ft-ot nem halad meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó közületi jogviták tekintetében a Gazdasági Főtanács főtitkára által szervezett Bizottság illetékes.

A Bizottság összetétele

5. § (1) A Bizottság elnökét a 4. § (1) és (2) bekezdése alá tartozó esetben az illetékes miniszter, a 4. § (3) bekezdése alá tartozó esetben pedig a Gazdasági Főtanács főtitkára nevezi ki. Az egyes tárgyalások vezetőit az elnök jelöli ki. Az elnöknek (helyettesének), úgyszintén a tárgyalásvezetőknek bírói képesítéssel kell rendelkezniök.

(2) A Bizottság az elnökkel (helyettesével) együtt rendszerint három tagból áll. A Bizottság tagjait az elnök hívja meg. Az elnök a szükséghez képest több tagot is meghívhat, de a Bizottság ilyenkor sem állhat az elnökkel együtt hétnél több tagból.

(3) A Gazdasági Főtanács titkárságán szervezett Bizottságba tagokként a felek tekintetében illetékes miniszterek kiküldötteit meg kell hívni.

(4) A Bizottság valamelyik tagjának távolléte a tárgyalást vagy a bizonyításfelvételt nem akadályozza, érdemi határozatot azonban csak valamennyi tag részvételével lehet hozni.

(5) Az egyes minisztériumokban szervezett Bizottságok elnökei (helyettesei) olyan csekélyebb jelentőségű ügyekben, amelyek tárgyának értéke ötezer forintot meg nem halad, a tagok részvétele nélkül is az ügy érdemében hozhatnak határozatot.

Az eljárás megindítása

6. § (1) Az eljárás a Bizottság előtt a felperes keresetére vagy hivatalból indul meg.

(2) A keresetlevelet az illetékes Bizottságnál négy - példányban - amennyiben több alperes ellen indul az eljárás, ennek megfelelően több példányban - kell benyújtani.

Eljárás tárgyaláson kívül

7. § (1) A Bizottság elnöke tárgyaláson kívül intézkedik abban az esetben, ha a keresetlevelet hatáskör hiánya miatt vissza kell utasítani, vagy az illetékes Bizottsághoz kell áttenni. A Bizottság elnöke hívja fel a felperest az esetleges hiányok pótlására is.

(2) Amennyiben a keresetlevélből az tűnik ki, hogy az ügy elintézése végett tárgyalás tartására nincsen szükség, az elnök megfelelő határidő kitűzésével felhívhatja az alperest, hogy a kereseti követelés tárgyában nyilatkozzék. Ha az alperes a megszabott határidő alatt nem nyilatkozik, az elnök a keresetnek megfelelően határoz; ha az alperes ellenkérelmet terjeszt elő, vagy tárgyalás kitűzését kéri, az eljárást az alábbi szabályok szerint folytatni kell.

(3) A Bizottság tárgyalás kitűzése nélkül is határozhat.

A tárgyalás kitűzése, kézbesítés

8. § (1) Az idézővégzést az elnök bocsátja ki.

(2) A kézbesítés rendszerint ajánlott levél útján történik, sürgős esetben azonban a felek rövid úton (küldönc, távbeszélő útján) is idézhetők.

Harmadik személyek perbehívása

9. § (1) Az a fél, aki marasztalás esetére harmadik személy ellen szavatossági, kártérítési vagy megtérítési követelést kíván érvényesíteni, vagy marasztalás esetére harmadik személy követelésétől tart, úgyszintén, ha ellene olyan követelést érvényesítenek, amelyet harmadik személy a maga részére igényel, vagy amelyik harmadik személyt terhel, a harmadik személyt perbe hívhatja.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a Bizottság a harmadik személyt hivatalból is perbe vonhatja.

(3) Ha a perbehívott harmadik személy nem közület, a Bizottság vele szemben az (1) vagy (2) bekezdés alapján határozatot csak akkor hozhat, ha az a Bizottság hatáskörének magát aláveti.

Illetékességi és hatásköri kifogás

10. § (1) A Bizottság a félnek azt a kifogását, hogy az ügy eldöntésére a Bizottságnak nincsen hatásköre, vagy illetékessége, csak akkor köteles figyelembevenni, ha ezt a fél az első szóbeli tárgyaláson a kereset előadása után nyomban előadja. Saját hatáskörének, vagy illetékességének hiányát a Bizottság az eljárás folyamán bármikor figyelembeveheti.

(2) A kifogás tárgyában a Bizottság azonnal határoz. A kifogás elvetése esetében az érdemi tárgyalást folytatja, ha pedig a kifogásnak helyt ad, az ügyet a felperes kérelmére az illetékes bírósághoz, bizottsághoz vagy egyéb szervhez teszi át.

Tárgyalás

11. § (1) A fél elmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.

(2) A Bizottság az eljárás bármely szakában az egyességkötést megkísérelheti. A Bizottság a feleknek meghatározott tartalmú egyesség megkötését is ajánlhatja.

(3) Ha a szabályszerűen idézett közület képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, az elnök - felügyeleti intézkedés megtétele végett - az illetékes miniszterhez fordulhat.

(4) Az ellen, aki közület képviseletében a Bizottság előtt tudva valótlan tényt ad elő, vagy magatartásával az eljárás befejezését akadályozza, vagy késlelteti, az illetékes miniszter a Bizottság megkeresésére felügyeleti, esetleg fegyelmi úton jár el.

Bizonyítás

12. § (1) A Bizottság a bizonyítás tekintetében a felek kérelméhez nincsen kötve.

(2) A Bizottság a bizonyítást rendszerint a szóbeli tárgyaláson veszi fel, a bizonyítás felvételét azonban kiküldött tagra bízhatja, vagy a bizonyítás felvétele céljából bíróságot, vagy más hatóságot is megkereshet. A bizonyítás felvételét a szabályszerűen értesített fél távolléte nem akadályozza.

(3) A Bizottság a tényállás felderítéséhez szükséges tájékoztatást távbeszélő útján is beszerezheti.

(4) Szakértőként a Bizottság rendszerint az illetékes ipari igazgatóságot vagy más állami szervet hallgatja meg, vagy megfelelő állami vállalattól rendel ki szakértőt.

Jegyzőkönyv

13. § (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv a tárgyalás főbb eseményeit tartalmazza rövid összefoglalásban.

(2) A jegyzőkönyv egy-egy hiteles kiadmányát a feleknek a tárgyalás után nyomban ki kell adni. A felek az átvételt a jegyzőkönyv aláírásával igazolják.

Az eljárás befejezése

14. § (1) Ha az ügy döntésre alkalmas, a bizottság véghatározatot hoz.

(2) A Bizottság határozatában a felek kérelméhez nincsen kötve; ha mindkét fél közület, a Bizottság, belátása szerint, egyhangú határozattal, módosíthatja az eljárásra okot szolgáltató jogviszonyt is.

(3) Ha az ügy végeldöntésre még nem alkalmas, a Bizottság határozattal a feleket részteljesítésre vagy elszámolásuknak megadott irányelvek szerint való rendezésére kötelezheti.

(4) Egyéb esetben a Bizottság végzéssel határoz.

(5) A Bizottság döntését a tárgyalás berekesztése után kihirdeti, vagy pedig azt a 8. § (2) bekezdése szerint kézbesítéssel közli.

(6) A Bizottság egyhangúság hiányában szavazattöbbséggel határoz. Mind az elnöknek, mind a tagoknak egy-egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetében az az állásfoglalás válik határozattá, amelyhez a elnök csatlakozik.

Végrehajtás

15. § (1) Ha a marasztalás pénz fizetésére szól és a marasztalt fél a Magyar Nemzeti Bank egyszámlarendjébe tartozik, a Bizottság az üzemgazdasági pénzügyi bizottságot keresi meg a határozat végrehajtása végett.

(2) Ha a marasztalás pénz fizetésére szól és a marasztalt fél az államkincstár, a Bizottság az illetékes minisztérium költségvetési osztályát keresi meg a határozat foganatosítása végett. A költségvetési osztály a tett intézkedésről a Bizottságot harminc nap alatt értesíti.

(3) A Bizottságnak a 3. § esetében hozott határozata végrehajtható közokirat (1881. LX. tc. 1. §). A határozat alapján a végrehajtást a budapesti központi járásbíróság rendeli el. A végrehajtás megszűntetése korlátozása, vagy felfüggesztése iránt a keresetet (1912. LIV. 39. §) az előtt a Bizottság előtt kell megindítani, amelynek határozata alapján a bíróság a végrehajtást elrendelte. A Bizottság a kereset halasztó hatályát a Vht. 31. §-ban foglalt korlátozásokra tekintet nélkül megállapíthatja.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben nem említett esetekben a marasztalt közület felelős vezetője köteles a határozat végrehajtására. A felelős vezető olyan módon köteles a határozatot végrehajtani, mintha azt a felügyeletet gyakorló miniszter hozta volna. Ha a marasztalt fél a Bizottság határozatát nem hajtja végre, a jogosított panasszal fordulhat a bizottsághoz, amely a határozat végrehajtása és az esetleges fegyelmi eljárás megindítása iránt az illetékes minisztert keresi meg.

Költség- és illetékmentesség

16. § A Bizottság előtt az eljárás költség- és illetékmentes.

Perújítás

17. § (1) A Bizottság végrehajtásával eldöntött ügyben perújítással élhet az a fél, aki a kérdés érdemére döntő olyan bizonyíték birtokába jut, amelyet az alapeljárásban nem használhatott.

(2) A perújítási kérelem előterjesztésének végső határideje a véghatározat közlését követő naptól számított hat hónap.

(3) A perújítási kérelmet az alapügyben eljárt Bizottságnál kell benyújtani. A kérelem megengedhetősége tárgyában minden esetben a Gazdasági Főtanács titkárságán szervezett Bizottság dönt.

Vegyes és záró rendelkezések

18. § (1) A Bizottságnak bizonyítás felvétele iránt a bírósághoz vagy más hatósághoz intézett megkeresését úgy kell tekinteni, mint a bíróságtól érkezett megkereséseket.

(2) A Bizottság megkeresésére - ha egyébként az irat megküldésének helye van - a bíróság vagy más hatóság az iratokat megküldi.

(3) A közület a jelen rendelet 1. §-a alá eső közforgalmú vasútvállalattal szemben fuvarozási szerződésből keletkezett követelését harmadik személyre át nem ruházhatja s annak behajtására harmadik személynek megbízást nem adhat, kivéve, ha a harmadik személy is közület.

19. § A Bizottságok eljárása és határozata a bírói eljárás, illetőleg bírói határozat joghatályával bír.

20. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A jelen rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell az olyan közület tekintetében is, melynek pereire vonatkozóan jogszabály valamely bíróság kizárólagos hatáskörét állapítja meg.

(3) A jelen rendelet hatálybalépésével a 9830/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 217. sz.) hatályát veszti. Az említett rendelet alapján már működő Bizottságok a továbbiakban a jelen rendelet értelmében járnak el.

Budapest, 1949. évi március hó 25-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök