1011-5-67/1951. (IV. 26.) NpM rendelet

az írói művek kiadásának szabályozásáról szóló 98/1951. (IV. 21.) MT rendelet végrehajtása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 1.780.)

A 98/1951. (IV. 21.) MT rendelet 11. §-ában, valamint a 12. §-ának (1) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján a könyvkiadóvállalatok és regény, novella, vers, kritikai mű, antológia, esszé, irodalmi riport, színmű, valamint ismeretterjesztő mű (továbbiakban: írói mű) szerzője (író, szerkesztő, fordító) között létrejövő kiadói szerződések egyes feltételeit az alábbiak szerint szabályozom:

1. § (1) Írói művek szerzői (fordítói, szerkesztői) jogdíját -a 3. §-ban, valamint az 5. § (4) és (6) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve - a mű szerzői íveinek száma és a szerződésileg kikötött példányszám figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Egy szerzői ív negyvenezer betűhelyet tartalmaz.

(3) Illusztrált műveknél az ívek számát az illusztrációk figyelmen kívül hagyásával kell kiszámítani.

(4) Ha a példányszám nem kerek ezres számban nyer megállapítást, úgy a töredékszám után a szerzői jogdíjat arányosan kell kiszámítani. (Lásd az I. számú mellékletben közölt példát)

2. § (1) A szerzői jogdíj mértékét a jelen rendelet I., II. és III. számú melléklete, valamint 3. §-a és 5. §-ának (4), (6) bekezdése szabályozza.

(2) A második és további kiadások példányszámát az első kiadás példányszámához hozzá kell adni és az ezen kiadások után fizetendő szerzői jogdíjat az első kiadás példányszámán felüli példányszám figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Ha a nyomda a kiadó által megrendelt mennyiségnél technikai okokból legfeljebb két százalékkal többet szállít, ezen többletpéldányok után szerzői jogdíj nem számítható.

3. § (1) Magyarázó jegyzetek díja (terjedelem és minőség szerint) kétszáztól ezer forint.

(2) Ellenőrző szerkesztés (kontraredigálás) díja ívenként Ötventől száz forint.

4. § (1) Gyűjteményes mű (antológia) szerzőinek együttesen nem fizethető ki több szerzői jogdij. mintha a műnek egy. szerzője lenne.

(2) Gyűjteményes műben közölt olyan mű után, amely előzőleg már megjelent, a szerzői jogdíjat úgy kell kiszámítani, mintha elsőizben háromezer példányban jelent volna meg.

5. § (1) A kiadóvállalatok a Magyar írók Szövetsége (továbbiakban: írószövetség) által minősített (I., II., III. kategória) fordítókon kívül más fordítókkal csak akkor készíttethetnek fordítást, ha ehhez az írószövetség előzetesen hozzájárul.

(2) Ha a fordítás minősége jobb vagy rosszabb, mint amilyen munkát a fordítóval azonos kategóriába tartozó fordítók általában teljesíteni szoktak, a kiadónak joga van eggyel magasabb vagy alacsonyabb kategóriának megfelelő jogdijat fizetni, ezt azonban az írószövetséggel előzetesen közölni kell.

(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezései ismeretterjesztő művek fordítása esetén nem alkalmazhatók. Ismeretterjesztő művek fordítására vonatkozóan - minden egyes, fordításra külön-külön - a fordítás minőségének megfelelő kategóriát a kiadó állapítja meg.

(4) Ha a fordítás a fordító hibájából stiláris átírásra szorul, az átírás költségét a fordító jogdíjából le kell vonni. Stiláris átírás díja ívenként hatvantól nyolcvan forint.

(5) Vers műfordítása a szerzői jogdíj Szempontjából az eredeti verses művel esik egy tekintet alá.

(6) A nyersfordítást végző fordító köteles a műfordítást végző fordítónak a versmértéket és az esetleges nyelvi sajátosságokat megmagyarázni. A nyersfordítás díját a kiadó a műfordítás díjából köteles levonni. Költői művek nyersfordítóí díja soronként ötven fillértől 1 forint. Prózai nyersfordítás díja ívenként száztól százötven forint.

6. § Eredeti mű szerzőjét a népművelési miniszter a mű megjelenése után az írószövetség és a kiadóvállalat meghallgatása után nívójutalomban részesítheti.

7. § A szerzői jogdíj a mű jellegétől függően az alábbi részletezés szerint fizetendő ki:

a) eredeti művek esetén a szerződés megkötésekor legfeljebb a jogdíj egyhatod része, a kézirat elfogadásáig legfeljebb a jogdíj további kéthatod része, a mű megjelenéséig legfeljebb a jogdíj további kéthatod része, a fennmaradó rész pedig a mű megjelenésétől számított tizenöt napon belül;

b) fordítások esetén a szerződés megkötésekor legfeljebb a jogdíj egyhatod része, a kézirat elfogadásáig az átadott kézíratok arányában legfeljebb a jogdíj kétharmad része, a fennmaradó rész pedig az elfogadástól számított tizenöt napon belül;

c) gyűjteményes művek (antológiák) esetén a kézirat elfogadásáig legfeljebb a jogdíj fele része, a fennmaradó rész pedig a mű megjelenésétől számított tizenöt napon belül.

8. § (1) A szerző köteles a kéziratot a mindenkori nyomdai szabvány előírásainak megfelelően elkészíteni.

(2) A nem megfelelő formában készített kézirat átírásának költségét a kiadó a szerzői jogdíjból levonhatja.

(3) A kiadó köteles a szerződés megkötésekor a szerzővel az érvényben lévő nyomdai szabványnak a kéziratformájára vonatkozó előírásait Írásban közölni.

9. § A kiadó a kézirat átvételét - az átvétel idejének pontos feltüntetésével - írásban ismeri el, a kézirat átvételétől számított hat héten belül pedig ugyancsak írásban köteles nyilatkozni a kézirat elfogadásáról, visszautasításáról, vagy esetleges átdolgozás iránti kívánságáról,

10. § (1) A szerzőnek (fordítónak, szerkesztőnek) joga, de egyben kötelessége is a nyomdai első (hasáb) levonat kijavítása (korrektúra) és a második (tördelt) levonat jóváhagyása (imprimatúra). (2) A szerző köteles a nyomda által részletekben rendelkezésére bocsátott első (hasáb) levonatot haladéktalanul - de legalább huszonnégy óránként három ívet - kijavítani. Az imprimatúrát huszonnégy óránként legalább hat ívet elkészítve kell a szerzőnek elvégeznie.

(3) Ha a szerző a korrekturát, illetve imprimatúrát a (2) bekezdésben megszabott határidőn belül nem végzi el, a kiadó jogosult a korrekturát a szerző költségére elvégeztetni, illetőleg az imprimatúrát megtörténtnek tekintheti,

(4) Ha a szerző a korrektúra alkalmával a kézirathoz viszonyítva változtatást eszközöl, az ennek következtében a kiadóra háruló többletköltségeknek a mű szedési költségének öt százalékát meghaladó része a szerzői jogdíjból levonható, ez azonban nem lehet több a szerzői jogdíj húsz százalékánál.

11. § (1) A szerzőt és vers műfordítóját szerzői tiszteletpéldány címén az első kiadás jogdíjköteles példányainak egy százaléka, de legfeljebb harminc, a második és továbbl kiadások fél százaléka, de legfeljebb tizenöt fűzött példány, a fordítót pedig a szerzőnek járó példányok fele illeti meg; a műfordító a fordítói tiszteletpéldányok kétharmad, a nyersfordító egyharmad részét kapja.

(2) Gyűjteményes művek (antológiák) szerkesztőit ötöt, de összesen legfeljebb tizenöt, szerzőit pedig egy-egy szerzői tiszteletpéldány illeti meg.

12. § (1) A kiadói szerződésből eredő vitás kérdésekben a felek kölcsönös megegyezéssel egyeztető bizottság döntésének vethetik alá magukat.

(2) Az egyeztető bizottság egyik tagját a népművelési miniszter, másik tagját az Irodalmi Alap Jelöli ki. Az egyeztető bizottság elnökét a két fél közös megegyezéssel választja. Megegyezés hiányában az elnököt a népművelést miniszter az írószövetség meghallgatása után jelöli ki.

(3) Az elsőfokú egyeztető bizottság döntése ellen a népművelési minisztériumban szervezett egyeztető bizottsághoz lehet fellebbezni.

13. § A 98/1951. (IV. 21.) MT rendelet 12. § (1) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján megállapított kiadói típusszerződési mintákat a jelen rendelet IV. és V. számú melléklete tartalmazza.

14. § A Jelen rendelet rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a rendelet hatálybalépése előtt megkötött szerződés alapján a rendelet hatálybalépése után megjelenő kiadásokra is.

15. § A kiadói szerződésnek a 98/1951. (IV. 21.) MT, rendelettel és a jelen rendelettel ellentétes kikötései érvénytelenek.

Révai József s. k.,

népművelési miniszter

I. számú melléklet az 1011-5-67/1951. (IV. 26.) NpM rendelethez

II. számú melléklet a 1011-5-67/1951. (IV. 26.) NpM rendelethez

III, számú melléklet az 1011-5-67./1951. (IV. 26.) NpM rendelethez

IV. számú melléklet az 1011-5-67/1951. (IV. 26.) NpM rendelethez

V. számú melléklet az 1011-5-67/1951. (IV. 26.) NpM rendelethez