103/1951. (IV. 29.) MT rendelet
a növényvédelmi zárszolgálat szabályozásáról
(Közigazgatási rendszám; 8.350.)
A növények betegségei és kártevői által a mezőgazdaságban okozott veszteségek kiküszöbölésére és a nemzetközi forgalom útján való elterjedésük megakadályozására a minisztertanács az alábbiakat rendeli:
1. § (1) A növényeket különösen pusztító rovarok, gombabetegségek és gyomok (továbbiakban: veszélyes növényi kártevők) kiirtása, valamint elterjedésük és behurcolásuk megakadályozása céljából a növényvédelmi szolgálatot növényvédelmi zárszolgálattal kell kiegészíteni.
(2) A zárszogálatot
- veszélyes növényi kártevőknek a művelés alatt álló és egyéb területeken való kiirtása és továbbterjedésük megakadályozása céljából megyénként, illetőleg
- e kártevők növény, növényrész vagy növényi termék útján külföldről való behurcolárának, vagy külföldre hurcolásának megakadályozása végett a kijelelt határállomásokon kell megszervezni.
3. A veszélyes növényi kártevőket e rendelet melléklete sorolja fel.
2. § (1) A veszélyes növényi kártevőtől fertőzött területet zárlat alá kell helyezni. A zárlatot a megyei tanács végrehajtóbizottsága elnökének javaslata alapján a földművelésügyi miniszter rendeli el.
(2) Zárlat alatt lévő területen a növények termelésére, felhasználására és forgalmára a földművelésügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértésben különleges rendszabályokat állapíthat meg.
(3) Zárlat alatt lévő területről származó, veszélyes növényi kártevőtől fertőzött, vagy a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényt, növényrészt vagy növényi terméket szaporítóanyagként tilos felhasználni.
3. § (1) Veszélyes növényi kártevőtől fertőzött növényi eredetű küldemény behozatala, kivitele és átmenő forgalma tilos. A behozatali, kiviteli vagy átmenő forgalomba kerülő növényi eredetű küldeménynek veszélyes növényi kártevő fertőzésétől való mentességét a feladó állam hivatalos növényegészségügyi és származási bizonyítványával kell igazolni. A zárszolgálat az ilyen bizonyítvánnyal ellátott növényi eredetű küldemények fertőzésmentességét ellenőrizheti, illetőleg a földművelésügyi miniszter által meghatározott esetekben köteles ellenőrizni.
(2) Ha veszélyes növényi kártevőnek valamely külföldi államból való behurcolása nagyobb mérvben fenyeget, a földművelésügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértésben az ilyen államból származó, a kártevő behurcolására alkalmas növényi eredetű küldemény behozatalát vagy átmenő forgalmát a veszély fennállásának idejére megtilthatja vagy korlátozhatja.
(3) Növényi eredetű küldemény a mag, gyümölcs, csemete, hagyma, gumó, oltóvessző, szár-és gyökérdugvány, virág, növényszár, levél, továbbá az élelmezésre, takarmányozásra vagy feldolgozásra szánt növényi eredetű termék (szemesgabona, stb.)
4. § (1) A zárszolgálattal kapcsolatos szakvizsgálatokat zárszolgálati vizsgáló közegek végzik. A vizsgálóközegeket a földművelésügyi miniszter jelöli ki és zárszolgálati igazolvánnyal látja el. A vizsgálóközegek munkakörét, illetőleg szolgálati beosztását csak a földművelésügyi miniszter hozzájárulásával szabad megváltoztatni.
(2) A vizsgáló közeg eljárása során a veszélyes növényi kártevőtől fertőzött vagy annak fertőzésre gyanús bármely területére (gazdaság, telep, raktár) beléphet, ott vizsgálatot tarthat és mintát vehet.
(3) A zárszolgálattal összefüggő laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI) keretében zárszolgálati laboratóriumot kell létesíteni.
5. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés - különösen a 3.800/1946. (VII. 23.) ME rendelet vagy az 1950. évi 4. törvényerejű rendelet rendelkezései alá nem esik - a növényvédelmi zárszolgálatra vonatkozó rendelkezések megszegése vagy kijátszása, különösen a zárlati rendelkezések végrehajtásának elmulasztása, veszélyes növényi kártevőtől fertőzött növényi eredetű küldemény behozatala, kivitele vagy átmenő forgalombahozatala, továbbá zárlat alá helyezett területről származó fertőzött, vagy a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növénynek, növényrésznek vagy növényi terméknek szaporítóanyagként való forgalomba hozatala bűntett és két évig terjedhető börtönnel büntetendő.
6. § E rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter - ügykörüket érintő kérdésekben az illetékes miniszterekkel egyetértésben - gondoskodik.
7. § E rendelet az 1951. évi április hó 30. napján lép hatályba. Az 1882: XV. tv., az 1883: XVII. tv., az 1907: XXXI. tv. és az 1925: XLIV. tv. hatályát veszti.
Dobi István s. k.,
a minisztertanács elnöke.
Melléklet a 103/1951. (IV. 29.) MT rendelethez
Veszélyes növényi kártevők
1. Amerikai (kolorádói) burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata)
2. Burgonya fonálféreg (Heterodera rostochiensis)
3. Burgonyabolha (Epithrix cucumoris)
4. Burgonyamoly (Phthorimaea operculella)
5. Burgonyarák (Synchitrium endobioticum)
6. Burgonya fertőző varasodás (spongospora subterranea)
7. Gyapottokmoly (Pectinophora gossypiella)
8. Gyapotbimbólikasztó (barkó) Anthonamus grandis)
9. Aranka minden faja (Cuscuta spp)
10. Vándorvirág (Helminthia echioides)
11. Lenragya (Pazmo) (Mycosphaerella linorum)
12. Lenfenésedés (Colletotrichum lini)
13. Babzsizsik (Acant.hoscelides obtectus)
14. Almagyümölcslégy (Rhagoletis pomonella)
15. Kaliforniai pajzstetű (Aspidiotus periniciosus)
16. Gyökérgolyva (Pseudamonas tumefaciens)
17. Amerikai fehér szövőlepke (Hyphantria cunea)
18. Szőlőgyökértetű (Phylloxera viticola)
19. Szőlő törpeszártagúsága (Court noué)
20. Napraforgó vajvirág vagy szádor (Orobanche cumana)
21. Földközitengeri gyümölcslégy, narancslégy Ceratitis capitata)
22. Csontmagvúak virusbetegsége (őszibarack sárgasága, őszibarack aprótermésűsége, szilva és őszibarack mozaikbetegsége).
23. Marokkói és olasz sáska (Coeiastaurus maroccanus, Calliptamus italicus)
24. Átoktüske (Cenchrus trybuloides).