Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

113/1951. (V. 27.) MT rendelet

a dolgozók belföldi hivatalos kiküldetése, illetőleg külszolgálata, valamint áthelyezése alkalmával felszámítható költségek megtérítéséről szóló 33/1951. (I. 31.) MT rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről

(Közigazgatási rendszám: 0.068.)

1. § A dolgozók belföldi hivatalos kiküldetése, illetőleg külszolgálata, valamint áthelyezése alkalmával felszámítható költségek megtérítéséről szóló 33/1951. (I. 31.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (4) bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy a külszolgálati munkakörök meghatározása során annak megállapításánál, hogy az illető dolgozó havi 8 napnál többet tölt-e rendszeresen kiküldetésben, hosszabb időtartam - általában legalább félév - átlagát kell figyelembe venni

2. § A R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a kiküldetés helye menetrendszerint közlekedő közlekedési eszközzel nem érhető el és a dolgozó az utat a helységek között vagy a vasútállomástól a helységbe, illetőleg vissza, gyalog vagy saját kerékpárral teszi meg, kilométerenként 0.20 Ft; ha az utat saját motorkerékpárral teszi meg, kilométerenként 0.40 Ft illeti meg. A motorkerékpárral megtett útért fizetett 0.40 Ft az üzemanyagtérítést is magában foglalja.

(2) Ha a kiküldetés helye menetrendszerinti közlekedési eszközzel nem érhető el és a dolgozó az utat bérelt járművön teszi meg, részére a felmerült igazolt költséget, legfeljebb azonban kilométerenként kerékpár esetén 0.20 Ft-ot; motorkerékpár esetén 0.40 Ft-ot; egyéb jármű esetén pedig 1.60 Ft-ot kell megtéríteni.

(3) Ha a dolgozó megszakításokkal folytatja útját és az út bejárása gazdaságosan csak ugyanazzal a közlekedési eszközzel tehető meg, bérelt jármű esetére a hatóságilag engedélyezett és kifizetett álláspénzt (várakozási díj) lehet felszámítani.

(4) Ha ugyanarra a helyre és ugyanabban az időben egynél több kiküldetésben utazó együttesen utazik, mindegyik a felmerült fuvarköltség egy személyre eső hányadát számíthatja fel.

(5) A megtett út távolságát távolsági térkép alapján kell megállapítani. Kiindulási, illetve érkezési pontként az illető helység középpontját kell tekinteni. Budapesten a jelenlegi közigazgatási határokat kell kiindulási, illetőleg érkezési pontnak tekinteni."

A R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A kiküldetésben lévő dolgozónak az élelmezéssel kapcsolatos költségek fedezésére a kiküldetés tartamára élelmezési költség jár.

(2) Az élelmezési költség összege az alábbi:

(3) Az I. kategóriába tartoznak az osztályvezetői, valamint ennél magasabb munkakörben foglalkoztatottak és a velük egy tekintet alá eső dolgozók. Az idetartozó munkaköröket az illetékes miniszter az Országos Munkabér Bizottsággal egyetértésben határozza meg. A vállalati osztályvezetők közül nem tartoznak ebbe a kategóriába azok, akik túlóradíjazásban részesülnek.

(4) A II. kategóriába tartoznak a többi - a (3) bekezdésben fel nem sorolt. - dolgozók.

(5) Tartósnak kell tekinteni a kiküldetést, ha a dolgozó ugyanazon helységben megszakítás nélkül 30 napnál hosszabb időt tölt kiküldetésben. A kiküldetést nem lehet megszakítottnak tekinteni, ha a dolgozó a kiküldetés befejezése előtt a telephelyre visszatér és ugyanarra a helyre, ugyanannak a munkának a befejezésére 6 napon belül újból kiküldik, vagy pedig, ha a kiküldetés ellátása során a kiküldetés helyéről ideiglenesen más helység területére távozik."

4. § A R. 19. és 20. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A külszolgálattal kapcsolatos utazási költségek megtérítése tekintetében a 7-9. és 11. §-valamint a 10. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A R. 10. § (1) bekezdésében [jelen rendelet 2. § (1) bekezdés] a gyalog megtett út esetén fizetendő térítésre vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható azokra az esetekre, amikor a dolgozó rendszeres napi munkája több helység közigazgatási területére cső szakasz, körzet bejárásából áll (Pl. útkaparó, pályamester, erdőkerülő, kézbesítő.)) Ezek a dolgozók a gyalog megtett útért nem számíthatnak fel térítést.

(3) A R. 10. § (1) bekezdésében [jelen rendelet 2. § (1) bekezdés] a saját kerékpáron megtett útért fizetendő térítésre vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható arra az esetre, ha a külszolgálatot teljesítő dolgozó munkájának ellátásához rendszeresen saját kerékpárját használja. Ebben az esetben a dolgozó a kerékpár használatáért havi átalányszerűen megállapított térítésben részesül. A térítés összegét a dolgozó által munkaköréből kifolyólag általában havonta megtett út figyelembevételével kell megállapítani. Az átalányösszeget a kiküldő szerv állapítja meg.

(4) A (3) bekezdés értelmében a kerékpárért fizetendő térítés összege, ha a kerékpárral megtetf út a dolgozó munkaköre szerint havonta általában a

250 km-t nem haladja meg 15.- Ff

250 km-nél több, de a 350 km-t nem haladja meg 20- Ff

350 km-nél több, de a 450 km-t nem haladja meg 25.- Ft

450 km-nél több 30.- Ft

(5) Annak a községi orvosnak, járási orvosnak körzeti orvosnak, valamint állatorvosnak, akinek működési körzete több helységre terjed ki, ha hivatalos útján saját gépkocsiját használja, a helységek között megtett utakra kilométerenként 0.80 Ft térítendő, mely az üzemanyagért járó térítést is magában foglalja.

(6) Az illetékes miniszterek egyes olyan külszolgálati munkakörökre, amelyeknél havonta áltaIában azonos fuvarköltség merül fel, a pénzügyminiszterrel egyetértésben fuvarköltség átalánynormákat állapítanak meg. Az átalánynormákat annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy azok csak a tényleges költségeket fedezzék és ne jelentsenek fizetéskiegészítést."

5. § A R. 21. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A külszolgálatot teljesítő dolgozó részéri az alábbi élelmezési költség jár:

/home/nash/WORK/hvgorac/dev/utils/laws_uploader/normalized/1951 MK/Magyar közlöny 1951_082._19510527/kep/kep39.jpg

(2) Az I. kategóriába tartoznak az irányító munkakörben dolgozók. Ilyennek tekintendők a közszolgálatban az előadók és ennél magasabb állásúak, valamint ezekkel egy tekintet alá eső egyéb munkakörben dolgozók; a vállalati dolgozók között mindazok az alkalmazottak, akik túlóradíjazásban nem részesülhetnek. Az I. kategóriába tartozók körét az illetékes miniszter az Országos Munkabér Bizottsággal egyetértésben határozza meg.

(3) A II. kategóriába tartoznak a (2) bekezdésben fel nem sorolt összes dolgozók.

(4) A (2) bekezdés rendelkezése nem érinti az illetékes miniszterek azon rendelkezésének hatályát, amellyel a R. 2. § (4) bekezdés alapján az OMB-yel egyetértésben a külszolgálatos munkaköröket meghatározták. Ezeknek a körében kell meghatározni azokat, akik az I. kategóriába tartoznak.

(5) Olyan külszolgálati munkát végző dolgozók részére, akinek székhelye nem a vállalat telephelyén Van, esetenkénti elszámolás helyett élelmezési és szállásköltség, valamint közlekedési költségátalány állapítható meg. Az átalány összegét előzetes számítások alapján úgy kell megállapítani, hogy csak a tényleges költségeket fedezze és ne jelentsen fizetéskiegészítést. Az átalány megállapítást az illetékes miniszter a járási, városi és községi tanácsok, valamint a felügyeletük alá tartozó vállalatok tekintetében a megyei tanács végrehajtóbizottsága, a megyei tanácsok tekintetében pedig a belügyminiszter hagyja jóvá."

6. § Az építőiparban a külszolgálatot teljesítő dolgozó élelmezési költsége azokon a napokon, amikor lakóhelyére visszatérni nem tud, napi 12.50 Ft, abban az esetben, ha aznap visszatér, de a távolléte a 10 órát meghaladja, 10.- Ft.

7. § A R. 35. § (1) bekezdése azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy különélési díj megilleti azt a nőtlen, illetve hajadon dolgozót is, aki hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy keresőképtelen szüleivel közös háztartásban él és eltartásukról ő gondoskodik.

8. § A közigazgatás körében a 30 napnál hosszabb ideig tartó más helységben történő helyettesítés esetén, a helyettesítő dolgozó részére kirendelési díjat kell fizetni. A kirendelési díj összege, ha a kirendelés helye az eredeti munkahelytől 2-10 km-re van, napi 4.- Ft, ha a kirendelés helye az eredeti munkahelytől 10 km-nél távolabb van, napi 8.- Ft. A kirendelési díjon felül sem közlekedési, sem szállás, vagy egyéb költség nem számolható fel.

9. § A Postánál idényszolgálatra kirendelt dolgozók részére napi 10.- Ft térítés fizetendő, mely a szállás- és élelmezési költséget is magában foglalja.

10. § A R. 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészíttetik ki:

"(3) Az Országos Munkabér Bizottság a megyei tanácsok előterjesztésére az egyes kiküldetéssel (külszolgálattal) kapcsolatos kérdésekben a R., valamint a jelen rendelet alapelveivel ellentétben nem álló, a helyi körülményekhez alkalmazkodó, különleges szabályozást állapíthat meg."

11. § A jelen rendelet hatálybalépésével az 5.697/1951. OMB határozat (O. M. B. Közlöny, IV. évf, 12. szám) hatályát veszti.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke

Tartalomjegyzék