119/1951. (IX. 1.) EüM rendelet

a dolgozó nő részére járó szülési szabadsággal kapcsolatos kérdések szabályozásáról szóló 164/1951. (IX. 1.) MT rendelet végrehajtása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.900.)

A dolgozó nő részére járó szülési szabadsággal kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 164/1951. (IX. 1.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján az Országos Munkabér Bizottsággal és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:

1. § (1) A dolgozó nő részére járó szülési szabadság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1951. évi 7. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Mt.) 97. §-ának (1) bekezdése alapján rendellenes szülés címén általában az alábbi esetekben hosszabbítható meg:

a) nagyobbfokú vérveszteség utáni vérszegénység,

b) terhességi mérgezés,

c) császármetszéssel megoldott szülés,

d) ikerszülés vagy koraszülés esetében, ha a koraszülött (2.500 gr. alatti súlyú) legalább hat hétig életben maradt, továbbá

e) ha a gyermekágyban hosszabb ideig tartó lázas állapot volt,

f) ha a szülés kapcsán sipolyok keletkeztek vagy a gyermekágyban trombózisok és embóliák léptek fel, végül

g) ha a szülőnő valamely idült - szív, tüdő, vese, súlyosabb anyagcsere - betegségben szenved.

(2) A rendellenes szülés tényét hatósági orvos (állami egészségügyi szolgálat orvosa) állapítja meg. Amennyiben a szülésnél nem hatósági orvos vagy az állami egészségügyi szolgálat orvosa működött közre, a rendellenes szülés tényét ebben az esetben a hatósági orvosnak, illetőleg az állami egészségügyi szolgálat orvosának (továbbiakban: orvos) utólag kell megállapítania. Az orvos büntetőjogi és fegyelmi felelőssége tudatában a szülés lefolyását részletesen ismertető orvosi bizonyítványban igazolja a szülés rendellenes voltát és tesz javaslatot a rendellenesség fokához és súlyosságához mérten a szülési szabadságnak egy-négy héttel való meghosszabbítására. A szülési szabadságnak a szülést követő időre eső része a szabadság meghosszabbítása esetében sem haladhatja meg a tíz hetet.

(3) Az orvos az orvosi bizonyítványt közvetlenül a szülés után köteles kiállítani. Amennyiben a rendellenesség foka és súlyossága közvetlenül a szülés után nem állapítható meg, az orvos a bizonyítványt legkésőbben a szülést követő hatodik héten tartott vizsgálat alapján, közvetlenül a vizsgálat után köteles kiállítani.

(4) A szülőnőt alkalmazó vállalat (hivatal, intézmény stb.) vezetője az orvos által kiállított orvosi bizonyítványban javasolt szabadságot engedélyezni köteles.

2. § (1) Az Mt. 97. §-ának (2) bekezdésében foglalt ama rendelkezéstől, hogy a szülési szabadságot 6zülés előtt és szülés után két egyenlő részben kell kiadni, csak abban az esetben lehet eltérni, ha azt a terhes nő kívánja és az állami egészségügyi szolgálat keretében működő szülészszakorvos orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy a terhes nő munkahelyén munkája elvégzésére még alkalmas és munkájának folytatása terhességére és egészségi állapotára nincs káros befolyással.

(2) A szülést megelőző szabadság tartamát azonban az (1) bekezdés alkalmazása esetében is legfeljebb négy héttel 6zabad megrövidíteni. A szülési szabadságból tehát két hetet okvetlenül a szülés előtt kell kiadni, illetőleg igénybe venni.

(3) A terhes nőt alkalmazó vállalat (hivatal, intézmény stb.) vezetője a szülési szabadságnak az Mt. 97. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérő beosztását a terhes nő kérelme és a szülészszakorvos bizonyítványa alapján a termelés érdekeinek szem előtt tartásával engedélyezi.

3. § (1) Ha a gyermek a szülést követő szabadság tartama alatt meghal, a szülési szabadságnak a szülést követő időre eső része hat hétnél abban az esetben nem lehet több, ha a szülőnő a szülést megelőzően a 2. § alapján vagy egyéb okból hat hétnél rövidebb szülési szabadságot vett igénybe. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az orvos az 1. § alapján a szülési szabadság meghosszabbítását javasolja.

(2) A terhes nőt betegállományba kell helyezni, ha a szülési szabadság kezdetét megelőzően munkáját terhességének és egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül már nem tudja ellátni.

(3) Ha a szülés a kiszámított időpontnál korábban következett be és emiatt a szülőnő a szülést megelőző időben hat hétnél rövidebb szülési szabadságot vett igénybe, a szülési szabadságnak a szülést követő időre eső része az igénybe nem vett idővel meghosszabbodik.

Simon Lajos s. k.,

az egészségügyi miniszter első helyettese