122/1951. (VI. 17.) MT rendelet
a trösztökről
(Közigazgatási rendszám: 0.356.)
I. A tröszt szervezete
1. § (1) A tröszt nagyobb állami vállalatok együttes, központi irányítására rendelt gazdasági szervezet.
(2) A tröszt jogi személy: jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és perben állhat.
(3) A tröszt kötelezettségeiért az állam egyszerű kezesként felelős.
2. § A tröszt működését vagy az illetékes miniszter vagy helyi tanács irányítása alatt folytatja (irányító szerv).
3. § (1) A tröszt élén igazgató áll. Az igazgató vezeti a trösztöt és képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt.
(2) Az igazgató a tröszt, valamint az alája tartozó vállalatok működéséért egyénileg felelős.
4. § A tröszt főmérnöke a tröszt és az alája tartozó vállalatok műszaki irányításáért az igazgatóval együtt felelős.
5. § (1) A tröszt főkönyvelője a tröszt és az alája tartozó vállalatok számviteléért, a számvitellel kapcsolatos ügyvitelért, pénz- és hitelgazdálkodásáért, valamint a hatáskörébe tartozó ellenőrző tevékenységért az igazgatóval együtt felelős.
(2) A tröszt főkönyvelője a tröszt alá rendelt vállalatok irányában a minisztériumi főosztályi főkönyvelő, a közvetlen felügyeletet gyakorló szerv irányában pedig a vállalati főkönyvelő jogait gyakorolja és felelősségét viseli.
6. § A tröszt igazgatójának, főmérnökének és főkönyvelőjének felelőssége a tröszt alá rendelt vállalatok igazgatóinak, főmérnökeinek és főkönyvelőinek felelősségét nem érinti.
7. § Miniszter alá tartozó tröszt igazgatóját főmérnökét és főkönyvelőjét az illetékes miniszter nevezi ki és menti fel. Helyi tanács alá tartozó tröszt igazgatóját, főmérnökét és főkönyvelőjét az a szerv nevezi ki és menti fel, amely a helyi tanács felett a közvetlen felügyeletet gyakorolja. Megyei (budapesti városi) tanács alá tartozó tröszt esetében ez a jog az illetékes miniszter előzetes hozzájárulásával magát a megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottságát illeti meg.
8. § (1) A tröszt dolgozóit - a megállapított létszámkereten belül - az igazgató alkalmazza.
(2) A dolgozókat a büntetőjogi felelősség szempontjából közhivatalnokoknak kell tekinteni; munkaviszonyukra egyébként a munkajognak a vállalati dolgozókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
9. § (1) A tröszt nevében aláírásra az igazgató és azok a dolgozók jogosultak, akiket az igazgató aláírási joggal ruház fel.
(2) Az igazgató a tröszt nevében önállóan ír alá. Egyébként az aláírás érvényességéhez arra jogosult két személy aláírása szükséges.
10. § (1) Miniszter alá tartozó tröszt alapítását, ilyen trösztnek más tröszttel való összevonását vagy megszüntetését a Népgazdasági Tanács rendeli el.
(2) Helyi tanács alá tartozó tröszt alapítása, ilyen trösztnek más tröszttel való összevonása vagy megszüntetése felől az illetékes miniszter előzetes hozzájárulásával a megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottsága határoz.
(3) Ha az összevonásról szóló határozat másképp nem rendelkezik, az összevont trösztök jogai és kötelezettségei az összevonás folytán keletkező új trösztre szállanak.
(4) A tröszt megszüntetéséről szóló határozat alapján az irányító szerv jelöli ki azt a szervet, amelyre a megszüntetett tröszt jogai és kötelezettségei átszállanak.
II. A tröszt alá tartozó vállalatok
11. § (1) A tröszt irányítása alatt a tröszt alaptevékenységének megfelelő tárgyú vállalatokon felül olyan vállalatok is működhetnek, amelyek a tröszt alaptevékenységét kiegészítik vagy előmozdítják (pl. segédüzemek, szállítóüzemek stb.). A tröszt egyes alaptevékenységéhez nem tartozó feladatait kivételesen vállalat szervezése nélkül, önállóan elszámoló egységek útján is elláthatja.
(2) A tröszt alá tartozó vállalatokra az állami vállalatról szóló 1950. évi 32. törvényerejű rendelet rendelkezéseit az alábbi 12-13. §-okban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
12. § (1) Miniszter alá tartozó trösztnek alárendelt vállalat alapítása, más vállalattal való összevonása vagy megszüntetése felől,
a) a tröszt alaptevékenységének megfelelő tárgyú minden vállalat, továbbá más olyan vállalat esetében, amelynél a dolgozók létszáma a 250 főt meghaladja, a Népgazdasági Tanács,
b) egyéb vállalatok esetében a tröszt igazgatójának javaslatára a pénzügyminiszterrel, valamint az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben az illetékes miniszter határoz.
(2) Ha a b) pont alá tartozó vállalat dolgozóinak létszáma a tíz főt meghaladja, s a vállalat tárgyánál fogva egyébként nem tartoznék a trösztöt irányító miniszter alá, a miniszter az alapítás, összevonás vagy megszüntetés felől a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértésben határoz.
(3) Helyi tanács irányítása alatt működő tröszt alá rendelt vállalatok alapítása, összevonása és megszüntetése felől az illetékes miniszter előzetes hozzájárulásával a megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottsága határoz.
(4) Az építőiparban a miniszter irányítása alatt működő tröszt alá rendelt vállalat alapítása, összevonása és megszüntetése felől a pénzügyminiszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben az illetékes miniszter, helyi tanács irányítása alatt működő tröszt esetében pedig a helyi tanács végrehajtóbizottsága határoz.
13. § Egyes vállalatoknak tröszt alá rendelése, tröszt alá tartozó vállalatnak közvetlenül az irányító szerv alá rendelése, vállalatnak egyik trösztből a másikba utalása felől az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben határoz.
14. § (1) A tröszt alá tartozó vállalat igazgatóját, főmérnökét és főkönyvelőjét az irányító szerv nevezi ki és menti fel. Az irányító szerv ezt a jogát egészen vagy részben a tröszt igazgatójára is átruházhatja.
(2) A tröszt alá tartozó vállalat igazgatójának felfüggesztésére, továbbá vele szemben fegyelmi büntetésképp áthelyezés vagy azonnali hatályú elbocsátás kiszabására csak annak a szervnek a vezetője jogosult, amelynek az igazgató kinevezése hatáskörébe tartozik. A főmérnökkel és a főkönyvelővel szemben a fegyelmi jogkör gyakorlása felől külön szabályok rendelkeznek.
III. A tröszt és az alája tartozó vállalatok kapcsolata
15. § A tröszt alá tartozó vállalat szervezeti, jogi és elszámolási különállását nem érinti az, hogy tröszt irányítása alatt működik.
16. § A tröszt az alája rendelt vállalatok kötelezettségeiért egyszerű kezesként felelős.
17. § (1) A tröszt az illetékes miniszter által meghatározott irányelvek alapján az alája tartozó vállalatok terveit, valamint saját gazdasági tevékenységének adatait magában foglaló terveket készít. A tervek elkészítésére és jóváhagyására vonatkozó szabályokat a Népgazdasági Tanács határozata alapján az Országos Tervhivatal állapítja meg.
(2) A tröszt alá tartozó vállalatok a tröszt által meghatározott irányelvek alapján önálló terveket készítenek. A vállalatok terveit - saját jóváhagyott terve alapján - a tröszt hagyja jóvá.
(3) A trösztnek jogában áll az alája tartozó vállalatok terveit a havi tervek elkészítése során indokolt esetben módosítani, ha a módosítás a tröszt negyedéves tervének kereteit nem érinti.
18. § (1) A tröszt az alája tartozó vállalatok pénzügyi terveit, valamint saját pénzszükségletét magában foglaló pénzügyi terveket készít. A pénzügyi tervek elkészítésének és jóváhagyásának szabályait a Népgazdasági Tanács határozata alapján a pénzügyminiszter állapítja meg.
(2) A tröszt alá tartozó vállalatok a tröszt által meghatározott irányelvek alapján önálló pénzügyi terveket készítenek. A vállalatok pénzügyi terveit - saját jóváhagyott pénzügyi tervei alapján - a tröszt hagyja jóvá.
19. § Az irányító szerv saját pénzügyi kereteiből tartalékkeretet bocsát a tröszt rendelkezésére. A tartalékkeretből lehet fedezni a vállalatoknak a pénzügyi tervekbe fel nem vett, a gazdálkodás rendes menetében felmerülő, indokolt pénzigényeit.
20. § (1) A tröszt alá tartozó vállalatoknak saját álló- és forgóalapjuk van. A forgóalapot saját forgóalapjának felosztása útján a tröszt állapítja meg.
(2) A tröszt a vállalatok állóeszközeit átcsoportosíthatja; ha azonban az átcsoportosítás a vállalatok termelőképességét vagy termelésük irányát döntő módon befolyásolja, az átcsoportosításhoz az illetékes miniszternek a pénzügyminiszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben adott engedélye szükséges.
(3) A tröszt a vállalatok forgóeszközeit korlátozás nélkül átcsoportosíthatja.
(4) Az átcsoportosítással kapcsolatban vagy más okból az egyes vállalatok között szükségessé vált hitelátcsoportosítást a Magyar Nemzeti Bank a tröszt hitelkeretének, illetőleg tartalékkeretének korlátai között a tröszt rendelkezése alapján végrehajtja. Ha az átcsoportosítás nem egynemű hitelcélokra történik, a Bank azt nem köteles végrehajtani. A Bank továbbá a hitelfolyósítási igényeket a kereten belül és egyenként bírálja el.
21. § (1) A tröszt alá tartozó vállalatok az állami vállalatokra vonatkozó általános szabályok szerint vezetik számvitelüket.
(2) A tröszt a vállalatok számadásai alapján összesített nyilvántartást, saját gazdasági műveleteiről pedig külön számvitelt vezet. A trösztnek olyan nyilvántartást is kell vezetnie, amelyből saját gazdasági eredményei és a vállalatok, gazdasági eredményei együttesen kitűnnek.
(3) Egyébként a tröszt számvitelének részletes szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg.
22. § A tröszt az alája tartozó vállalatok részére szállítási szerződéseket köthet. Ha a tröszt a szállítási szerződés alapján kötbért fizetett, annak megtérítésére azt a vállalatot kötelezi, amelynek hibája a kötbérfizetési kötelezettséget eredményezte.
23. § A tröszt működésével felmerülő költségek - termelésük (forgalmuk) arányában - a tröszt alá tartozó vállalatokat terhelik. A költségeket a vállalatok között negyedévenként a tröszt osztja fel.
24. § (1) A tröszt működésére, különösen a tröszt és vállalatainak kapcsolatára vonatkozó részletes szabályokat a Népgazdasági Tanács állapítja meg: ennek során az építőipari és a nem ipari trösztök tekintetében eltérő szabályokat is megállapíthat.
(2) A Népgazdasági Tanács további rendelkezéséig helyi tanács alá tartozó tröszt alapításához minden esetben a Népgazdasági Tanács hozzájárulása szükséges.
Dobi István s. k.,
a minisztertanács elnöke