140/1951. (XII. 30.) EüM rendelet

az ételmérgezések esetében követendő eljárás szabályozása tárgyában

Az állami közegészségügyi felügyelet szervezéséről szóló 173/1951. (IX. 16.) MT rendelet 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

Ételmérgezések bejelentése

1. § (1) Minden ételmérgezési esetet, vagy annak gyanúját haladéktalanul be kell jelenteni. A bejelentést a gyógykezelő orvos, vagy amennyiben a beteget egyetemi klinikán, kórházban, járóbeteg-rendelőintézetben, poliklinikán, vagy egyéb egészségügyi intézményben kezelik, az intézmény vezetője köteles megtenni.

(2) Az az egészségügyi dolgozó, aki a beteget orvos hiányában elsősegélyben részesíti, a területileg illetékes körzeti orvost értesíteni köteles. Ebben az esetben az (1) bekezdésben előírt bejelentést a körzeti orvos köteles megtenni.

(3) A bejelentést távirat vagy távbeszélő útján és írásban annak a városi, városi kerületi, illetőleg községekben annak a járási tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi osztályához (csoportjához) (továbbiakban: tisztiorvos) kell megtenni, amelynek területén a megbetegedést okozó élelmet (élelmiszer) kiszolgáltatták, illetőleg árusították.

(4) Tömeges ételmérgezés (öt vagy ennél több személy megbetegedése) esetében nem kell minden betegről külön bejelentést tenni; ilyen esetben valamennyi ételmérgezettről egy bejelentést kell tenni.

(5) A távirati (távbeszélőn tett) bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az ételmérgezés észlelésének helye, időpontja,

b) az élelem (élelmiszer) kiszolgáltatásának és előállításának helye;

c) a megbetegedettek, a kórházban elhelyezettek száma;

d) a gyanúsított élelmiszer megjelölése;

e) a betegség tünetei;

f) tett intézkedések.

(6) Az írásbeli bejelentést a jelen rendelettel rendszeresített mintának (a minta az Egészségügyi Közlöny 1952. évi 2. számában jelenik meg) megfelelő - a közforgalmú gyógyszertárakban beszerezhető - űrlapon kell megtenni. Az írásbeli bejelentést két példányban kell kiállítani; annak egyik példányát a (3) bekezdésben megjelölt tisztiorvoshoz kell megküldeni, másik példányát pedig a laboratóriumi vizsgálat céljából az Élelmiszertudományi Intézethez (továbbiakban: ÉTI) vagy más kijelölt laboratóriumhoz küldendő ételmintához kell csatolni.

2. § (1) A közület, intézmény, üzem, üzlet (továbbiakban: üzem) vezetője, ha tudomására jut, hogy az üzem által nyújtott csoportos étkeztetésben részt vevő dolgozók közül öt, vagy ennél több személy egyidejűleg és azonos - ételmérgezésre utaló - tünetek között megbetegedett, köteles ezt a körülményt az 1. § (3) bekezdésében megjelölt tisztiorvoshoz távirat vagy távbeszélő útján haladéktalanul bejelenteni. A bejelentésnek az 1. § (5) bekezdésében foglalt adatokat kell tartalmaznia.

(2) Ha a csoportos étkeztetést szolgáltató üzem nem azonos az élelmet előállító konyha fenntartójával vagy az élelmet állami üzemélelmezési vállalat állította elő, a megbetegedésről az üzem vezetője vagy megbízottja köteles az élelmet előállító konyhát fenntartó üzem, illetőleg az állami üzemélelmezési vállalat vezetőjét is haladéktalanul értesíteni.

3. § (1) A tisztiorvos a tömeges ételmérgezés előfordulásáról és ennek következtében megbetegedettek számáról a megyei (városi) állami közegészségügyi felügyelőt távbeszélő vagy távirat útján értesíti.

(2) Ha a csoportos étkeztetés célját szolgáló konyha, illetőleg üzemélelmezési vállalat nem annak a tisztiorvosnak a működési területén van, akihez az ételmérgezést bejelentették, a tisztiorvos az ételmérgezés előfordulásáról és a megbetegedettek számáról a konyha, illetőleg a vállalat helye szerint illetékes tisztiorvost távbeszélő vagy távirat útján haladéktalanul értesíteni köteles.

4. § A megyei (városi) állami közegészségügyi felügyelő a dolgozók nagyobb számát érintő vagy súlyosabb jellegű ételmérgezések előfordulásáról távbeszélő vagy távirat útján jelentést tesz az egészségügyi miniszternek.

Ételmérgezés esetében követendő eljárás

5. § (1) A helyszínen eljáró orvos köteles a beteg ellátása (kezelése, kórházba szállítása) mellett haladéktalanul intézkedni a gyanús étel (élelmiszer) maradványainak a használatból, illetőleg a forgalomból való kivonása iránt. Gondoskodik továbbá a vizsgálat céljára megőrzött ételminta biztonságba helyezéséről.

(2) Az orvos köteles a gyógykezelt személyek székletéből és a rendelkezésre álló gyomorbennékből (hányadék) vizsgálati anyagot venni és azt a közforgalmú gyógyszertárban rendelkezésre álló "Ty? tartályok felhasználásával az Országos Közegészségügyi Intézethez (továbbiakban: OKI), illetőleg annak területileg illetékes fiókállomásához megküldeni. A vizsgálati anyag kísérőlapján a "Megjegyzés? rovatban fel kell tüntetni, hogy a megbetegedést okozó élelmet vagy élelmiszert hol készítették, illetőleg hozták forgalomba és hol fogyasztották el.

(3) Ha a megbetegedett személyek száma százon felül van, a megbetegedetteknek legalább 10 százalékától, ha a megbetegedettek száma száz, vagy ennél kevesebb, lehetőleg 6-10 személytől kell vizsgálati anyagot venni és továbbítani.

6. § Az üzem felelős vezetője a tisztiorvos megérkeztéig köteles az ételmaradék (élelmiszer) megőrzéséről, az ételminta biztonságba helyezéséről, úgyszintén a gyanúsítható ételek főzésére és szállítására szolgáló edényzet változatlan állapotban tartásáról gondoskodni és a mérgezést okozó étel készítésére használt nyersanyagok további felhasználását megtiltja.

Büntetőrendelkezések

7. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 5000 Ft-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő,

1. az a közszolgálatban nem álló orvos, aki az 1. § (1) bekezdésében,

2. az üzem vezetője, aki a 2. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A kihágás miatt az eljárás a végrehajtó bizottság, mint büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. Szakminiszterként az egészségügyi miniszter jár el.

Vegyes rendelkezések

8. § (1) Jelen rendelet 1. §-ában említett ürlapokat a budapesti városi, illetőleg a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága szerzi be és azokkal a működési területén lévő gyógyszertárakat ellátja. Az űrlapokat Budapesten az ÁPISZ Nyomtatvány Készpénz Boltjában (Budapest, XIII., Csáky-u. 27.), vidéken a kiskereskedelmi vállalatok nyomtatványárusításra kijelölt papír- és írószerkereskedésben lehet beszerezni.

(2) Esetleges laboratóriumi vizsgálat céljára ételmintákat a jelen rendelet 2. §-a (2) bekezdésében említett elosztóhelyeken is minden esetben meg kell őrizni.

(3) Ha az ételmérgezés kereskedelmi (piaci) forgalomban lévő élelmiszer fogyasztása útján következett be, a gyanús élelmiszerből történő minta vételénél az illetékes szervek a szokásos mintavételi eljárásnak megfelelően járnak el.

Ratkó Anna s. k.,

egészségügyi miniszter