Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

155/1951. (VIII. 14.) MT rendelet

az egyéni családiház építkezéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról

(Közigazgatási rendszám: 3.270.)

1. §

(1) A megyei - budapesti városi - tanács végrehajtóbizottsága (a továbbiakban: végrehajtóbizottság) ingyenes örökhasználatba telket adhat annak a dolgozónak, aki akár az egyéni családiház építési kölcsönakció keretében az Országos Takarékpénztártól felvett kölcsönnel, akár ilyen kölcsön igénybevétele nélkül téglából, köböl vagy vályogból - a lehetőség szerint helyi anyagok felhasználásával - családiházat kíván építeni.

(2) Az ingyenes örökhasználatba adás előfeltétele az, hogy a dolgozó olyan üzemnél (vállalatnál, intézménynél, hivatalnál, a továbbiakban: üzem) álljon alkalmazásban, amelynek a dolgozói részére az ingyenes örokhasználatba adást a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel és a felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben engedélyezte és hogy az ingyenes örökhasználatba adást az üzem felelős vezetője a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben javasolja.

(3) Ha az ingyenes örökhasználatba adás céljára állami tulajdonban lévő ingatlan nem áll rendelkezésre, a végrehajtóbizottság az 1949. évi XXIV. törvény és az azt kiegészítő rendelkezések alapján szerzi meg a szükséges területet és alakítja ki az ingyenes örökhasználatba adásra szánt telkeket.

(4) Az ingyenes örokhasználatba adásról a végrehajtóbizottság az érdekelt dolgozót, az Országos Takarékpénztárt (Budapest, V., József Attila utca 2-4.) és az üzemet értesíti. A telekkönyvi hatóság a végrehajtóbizottság megkeresésére az ingyenes örökhasználati jogot az érdekelt dolgozó javára a telekkönyvben bekebelezi.

2. § Az a dolgozó, akinek részére a végrehajtóbizottság az 1. § alapján telket ingyenes örökhasználatba adott,

a) az ingyenes örökhasználatba adásról szóló értesítés kézbesítésétől számított hat hónap alatt igazolni köteles a végrehajtóbizottságnál, hogy az Országos Takarékpénztár az építkezéshez szükséges kölcsönt engedélyezte, illetőleg ha kölcsönt nem vesz igénybe, hogy az építkezést megkezdte, ezenfelül

b) a kölcsönfeltételekben megszabott határidő alatt, kölcsön igénybevétele nélkül történő építkezés esetében pedig az ingyenes örökhasználatba adásról szóló értesítés kézbesítésétől számított egy év alatt igazolni köteles a végrehajtóbizottságnál, hogy az építkezést befejezte.

3. §

(1) A végrehajtóbizottság az ingyenes örökhasználati jogot megvonja abban az esetben, ha a dolgozó a 2. §-ban megszabott igazolási kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) Az ingyenes örökhasználati jog megvonásáról a végrehajtóbizottság az üzemet, az érdekelt dolgozót és az Országos Takarékpénztárt értesíti, egyúttal az ingyenes örökhasználati jog törlése végett a telekkönyvi hatóságot megkeresi.

4. § Az ingyenes örökhasználatba adott telken épített családiház (felépítmény) az építtető tulajdona. A telekkönyvi hatóság az Országos Takarékpénztár megkeresésére az ingyenes örökhasználatba adott telek telekkönyvének A lapján külön jószágtestként bejegyzi az épített családi házat, egyúttal erre a jószágtestre bekebelezi az építtető tulajdonjogát, végül a megkeresésben megjelölt kölcsönösszeg és járulékai erejéig a jelzálogjogot a családiházból alakított jószágtestre az Országos Takarékpénztár javára bekebelezi.

5. §

(1) Az egyéni családiház építési kölcsönakció keretében felvett kölcsön teljes visszafizetéséig a családiházat sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet; ennek biztosítása végett a családiházra elidegenítési és terhelési tilalmat kell feljegyezni.

(2) Ha a dolgozó a családiházat a jelen rendeletben foglalt korlátok között eladja, vagy más módon elidegeníti, avagy a családiház tulajdonjoga örökösére száll át, az új tulajdonos, illetőleg az örökös egyszersmind az ingyenes örökhasználati jogot is megszerzi.

6. §

(1) Ha az a dolgozó, aki az 1. § alapján ingyenes örökhasználatba kapott telken az egyéni családiház építési kölcsönakció keretében felvett kölcsönnel családiházat épít, a kölcsöntőke hetvenöt százalékának visszafizetése előtt önkényesen elhagyja munkahelyét, köteles a kölcsönből még fennálló tartozását az Országos Takarékpénztár felhívásától számított hatvan nap alatt kiegyenlíteni; ellenkező esetben a telekre vonatkozó ingyenes örökhasználati joga megszűnik, a telken épített családiház pedig az államra száll át. A telekkönyvi hatóság a végrehajtóbizottság megkeresésére a dolgozó ingyenes örökhasználati jogát törli és feljegyzi, hogy a családiház tulajdonosa az állam. A családiházban lévő lakás felett a szolgálati lakásra megállapított szabályok szerint az özem rendelkezik.

(2) Az ingyenes Örökhasználati jognak az (1) bekezdés alapján való megszűnése és a családiháznak ezzel kapcsolatban az államra való átszállása esetében az építtető az építkezéssel kapcsolatos előtakarékossági betétként, valamint az Országos Takarékpénztártól felvett kölcsöntőke törlesztéseként befizetett összegeket visszakapja, levonva ezek együttes összegéből a családiházban lévő lakásnak a végrehajtóbizottság által megállapított bére (haszonértéke) és a ténylegesen fizetett házadó közötti különbözetet. Az így mutatkozó összeget havi egyenlő részletekben annyi év alatt kell az építtető részére visszafizetni, ahány év alatt az előtakarékossági betétet, valamint a kölcsön törlesztőrészleteit befizette; ennek megállapításánál minden megkezdett naptári év egy évnek számít.

7. § Ha a dolgozó a családiházat az egyéni családiház építési kölcsönakció keretében felvett kölcsönnel saját (nem ingyenes örökhasználatba kapott)] telken építtette és a kölcsöntőke hetvenöt százalékának visszafizetése előtt önkényesen elhagyja munkahelyét, köteles a kölcsönt az Országos Takarékpénztár felhívásától számított hatvan nap alatt visszafizetni, ellenkező esetben a felépítmény, átszáll az államra; ilyen esetben a telekkönyvi hatóság a végrehajtóbizottság megkeresésére a te lek telekkönyvének A lapján külön jószágtestként bejegyzi az épített családiházat s arra a tulajdonjogot az állam javára bekebelezi. A családiháznak az állam javára való átszállása esetében egyebekben a 6. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a telek használatáért a telek tulajdonosát a végrehajtóbizottság által megálla-pított bérösszeg illeti meg.

8. §

(1) Az Országos Takarékpénztár által az egyéni családiház építési kölcsönakció keretében folyósított kölcsön biztosítására bejegyzett jelzálogjog az ingatlant terhelő egyéb követeléseket és a haszonélvezeti jogot is megelőzi, kivéve a törvényes kielégítési elsőbbséggel bíró házadót.

(2) Az (1) bekezdésben említett kölcsön biztosítására szolgáló jelzálogjog telekkönyvi bejegyzését, valamint a bejegyzett követelés behajtására irányuló végrehajtást nem akadályozza a telekkönyvbe bejegyzett vagy az ingatlant jogszabály erejénél fogva bejegyzés nélkül is terhelő elidegenítési és terhelési tilalom, vagy ennek megfelelő más korlátozás.

(3) A sikkasztásra megállapított szabályok szerint büntetendő az, aki az (1) bekezdésben említett kölcsönt az engedélyező vagy az azt módosító határozatban megállapított rendeltetéstől eltérő célra vagy módon használja fel.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke

Tartalomjegyzék