1951. évi 15. törvényerejű rendelet

a tankötelezettségről és az általános iskoláról

A Magyar Népköztársaság Alkotmánya értelmében a Magyar Népköztársaság dolgozóinak a művelődéshez való jogát egyebek között az ingyenes és kötelező általános iskolával, valamint az oktatásban részesülök anyagi támogatásával valósítja meg. Ehhez képest a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbiakat rendeli:

I. FEJEZET

A tankötelezettség

1. § (1)[1]

(2) Az általános iskolában az oktatás ingyenes, ehhez képest a tanulók sem beiratási díjat, sem tandíjat, sem pedig egyéb dijat nem fizetnek.

(3) A dolgozók rászoruló és arra érdemes gyermekeit tanulmányi segélyben lehet részesíteni. A segélyezés módját és mértékét a közoktatásügyi miniszter szabályozza.

2. §[2]

3. § (1) A tankötelezettség tartama alatt a szülő, illetve a gyermek neveltetéséért felelős más személy (gyám, nevelőszülő stb., a továbbiakban: gyám) köteles a gondozása alatt álló tanköteleskorú gyermeket általános iskolába beiratni és rendszeresen járatni.

(2) Az általános iskolát - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - csak nyilvános tanulóként lehet végezni.

(3)[3] Fel kell menteni az iskolábajárás alól legfeljebb egy-egy tanév tartamára a tankötelest akkor, ha az iskolábajárás egészségét veszélyezteti. Felmenthető az iskolábajárás alól a tanköteles 14. életévének betöltése után akkor, ha a felmentést családi körülményei feltétlenül indokolttá teszik. A felmentett gyermek köteles évenként az általános iskolában osztályozó vizsgát tenni.

(4) Az a tanköteles, aki fertőző betegségben szenved, betegségének tartama alatt nem látogathatja az általános iskolát.

4. § (1) Azok a tankötelesek, akik testi vagy értelmi fogyatkozásuk miatt képtelenek az általános iskolában a többi tanulóval eredményesen együtt tanulni, tankötelezettségüknek gyógypedagógiai intézetben (intézményben) tesznek eleget.

(2) Az (1) bekezdésben említett gyermekek tankötelezettségének időtartamát és nevelés-oktatását a közoktatásügyi miniszter szabályozza.

5. §[4]

6. § Azt a szülőt (gyámot), aki a gondozása alatt álló tanköteles gyermeket a beírások alkalmával nem iratta be, az iskola igazgatója írásban felhívja arra, hogy a gyermeket a felhívás kézhezvételétől számított három napon belül irassa- be az iskolába. Ha a szülő (gyám) a beiratási kötelezettségnek a kitűzött határidőig sem tesz eleget, az iskolába be nem írt gyermeket az igazgató köteles hivatalból beírni.

7. § (1) Az elsőízben igazolatlanul mulasztó tanuló szülőjét (gyámját) az iskola igazgatója meginti és írásban felhívja, hogy a tanuló iskolába járatásáról gondoskodjék.

(2)[5] Ha az (1) bekezdésben említett intézkedések ellenére a tanuló ugyanabban a tanévben másod vagy harmadízben is igazolatlanul mulaszt, a község (városi) tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg a fővárosi (megyei jogú városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke a szülőt (gyámot) az igazgató feljelentése alapján pénzbírsággal sújtja. A pénzbírság a megbírságolt személy keresetéhez igazodik; legmagasabb összege 60,- forint.

8. § A tanköteles gyermeket a szorgalmi idő [16. § (2) bek.] alatt alkalmi, vagy rendszeres munkára alkalmazni nem szabad.

9. § (1) A tankötelezettség korát elérő gyermekek évenkénti összeírásáról a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága gondoskodik; a már egyszer összeírt tankötelesek további nyilvántartása az iskolai hatóságok feladata. Az összeírás és nyilvántartás részletes szabályait a közoktatásügyi miniszter állapítja meg. Az összeírás és nyilvántartás személyi és dologi kiadásaira a helyi tanácsok költségvetésében kell fedezetet biztosítani.

(2)[6] A tankötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából minden népszámláláskor vagy más általános népösszeíráskor az 5-16 éves korú gyermekeket külön is számba kell venni. A számbavétel módját a művelődésügyi miniszter a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben állapítja meg.

II. FEJEZET

Az általános iskola

10. § (1)[7]

(2) Az iskolaszervezés feltételeit a közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

11. § Az általános iskolák a közoktatásügyi miniszter felügyelete és a helyi tanácsok irányítása alatt működnek.

12. § (1) Az általános iskolának nyolc osztálya (évfolyama) van.

(2) A nyolc osztályos általános iskola alsó és felső tagozatra oszlik.

13. § (1)[8]

(2) Azokban a községekben (városokban), ahol legalább tizenöt egy nemzetiséghez tartozó tanköteles szülője (gyámja) kívánja, biztosítani kell, hogy ezek a tankötelesek kívánságukhoz képest

a) anyanyelvükön részesüljenek oktatásban, vagy

b) anyanyelvüket az általános iskolában kötelező tantárgyként tanulják.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint folyó oktatás esetében a magyar nyelv és irodalmat kötelező tantárgyként kell tanítani.

14. § (1) Az általános iskolában nevelőként csak olyan személyt szabad alkalmazni, aki tanítói, vagy tanári oklevéllel rendelkezik.

(2) Az általános iskola felső tagozatában szakrendszerű oktatást csak olyan nevelő végezhet, aki nek szaktanítói, vagy tanári képesítése van. Átmenetileg a közoktatásügyi miniszter engedélyt adhat ilyen képesítéssel nem rendelkező nevelőknek a felső tagozatban való működésre.

(3) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésekor az általános iskolában már működő, de az (1), illetve (2) bekezdésben megszabott képesítéssel nem rendelkező nevelők továbbképzését a közoktatásügyi miniszter szabályozza.

(4) Óraadóként a közoktatásügyi miniszter által meghatározott munkakörökben az (1) bekezdésben, illetve a (2) bekezdésben megszabott képesítéssel nem rendelkező személyek is alkalmazhatók.

(5) A jelen §-ban foglalt rendelkezések nem érintik a gyakorló tanítójelölti, illetve tanárjelölti szolgálatra vonatkozó rendelkezéseket.

15. § Az általános iskola tantervét, továbbá igazgatási és tanulmányi rendjének részletes szabályait a közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

16. § (1) Az általános iskolában a tanév szeptember hó 1. napján kezdődik és a következő év augusztus hó 31. napján fejeződik be.

(2) Egy-egy osztály szorgalmi ideje tíz hónap.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szorgalmi időt a közoktatásügyi miniszter szükség esetén megváltoztathatja.

17. § Az általános iskola első osztályába csak azt a gyermeket szabad felvenni, aki hatodik életévét a felvétel évének augusztus hó 31. napjáig betölti.

18. § A tanköteles korukat túlhaladott dolgozók, valamint a tanulmányaikban önhibájukon kívül elmaradt tankötelesek általános iskolai tanulmányait a közoktatásügyi miniszter külön szabályozza.

19. § Az általános iskola nyolc osztályának sikeres elvégzése valamennyi középiskolában továbbtanulásra jogosít.

III. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

20. §[9] (1) Szabálysértést követ el és 3.000 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt a szülőt, illetőleg a gyermek neveltetéséért felelős más személyt, aki a gondozása alá tartozó tanköteles gyermeket az igazgató által kitűzött határnapon sem íratja be az általános iskolába, illetőleg a gyógypedagógiai intézetbe.

(2) Szabálysértést követ el és 3.000 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt a szülőt, illetőleg a gyermek neveltetéséért felelős más személyt, akinek gondozása alá tartozó tanköteles gyermek ugyanabban a tanévben negyedízben vagy még ennél is több alkalommal igazolatlanul mulaszt.

(3) Szabálysértést követ el és 3.000 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt a munkáltatót, aki tanköteles gyermeket szorgalmi idő alatt a 8. §-ban foglalt tilalom ellenére foglalkoztat.

(4) A szabálysértések ügyében az eljárást az Igazgató feljelentése alapján kell megindítani.

(5) A (2) bekezdés esetében nem állapítható meg szabálysértés, ha a szülő (a gyermek neveltetéséért felelős más személy) igazolja, hogy a maga részéről mindent megtett a gyermek mulasztásának megakadályozására.

21. § (1) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közoktatásügyi miniszter gondoskodik.

(2) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével az 1868: XXXVIII. tv., az 1908: XLVI. tv., az 1930: VII. tv. és az 1940: XX. tv., a 6.650/1945. (VIII. 18.) M. E. számú, a 7.180/1946. (VI. 26.) M. E. számú és a 10.380/1946. (IX. 8.) M. E. számú rendelet, valamint egyéb jogszabályoknak a jelen törvényerejű rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

Rónai Sándor s. k,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára