18066/1951. (VI. 21.) FM rendelet
az állati hullák feldogozásáról
(Közigazgatási rendszám: 8.696.)
A 203/1950. (VIII. 8.) MT rendelet végrehajtásaiként a belügyminiszterrel, az élelmezési miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem.
1. § (1) A hasznos háziállatok hulláinak és egyéb hulladékanyagoknak (vágóhídi hulladék stb.; továbbiakban: hulla) összegyűjtését és feldolgozását az Állatifehérje Takarmányokat Előállító vállalat (továbbiakban: vállalat) működési területén annak feldolgozó telepei végzik.
(2) A vállalat működési területén kívül a hullák ártalmatlanná tétele továbbra is a községek és városok feladata.
2. § (1) A feldolgozó telepek (továbbiakban: telep), helyét és működési területét az állatállomány, az állatsűrűség, valamint a terep- és útviszonyok figyelembevételével - az érdekelt megyei tanácsok végrehajtóbizottságának meghallgatása után - a földművelésügyi miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben az élelmezési miniszter állapítja meg.
(2) A telepek helyét a község (város) zárt, beépített területétől legalább 200 m távolságra (városok bűzös övezetében), lehetőleg kövesút, folyó, illetve csatorna mellett, a széljárási viszonyok figyelembevételével kell meghatározni.
(3) A működési terület határvonalát a telepek helyétül minden irányban átlagosan 30-40 km távolságra kell kijelölni; e terület legtávolabbi pontja a teleptől legfeljebb 50 km távolságra lehet.
3. § A megyei tanács végrehajtóbizottsága az élelmezési miniszter értesítése alapján köteles a telepek helyét, működési területét és működésük megkezdésének időpontját az érdekelt községekben (városokban) a helyben szokásos módon haladéktalanul közhirré tétetni.
4. § (1) Az állatbirtokos köteles hasznos háziállatának elhullását vagy leölését a vállalat területileg illetékes telepének a községi (városi) tanács végrehajtóbizottsága útján haladéktalanul, de legkésőbb 12 órán belül bejelenteni. E bejelentéssel az állat birtokosa vagy gondozója (ápolója, pásztor stb.)' egyúttal teljesíti a 100.000/1932. FM rendelet (Rendeletek Tára 1933. évf. 8. old.; a továbbiakban: Vr.) 193. §-ában előírt bejelentési kötelezettségét.
(2) A községi végrehajtóbizottság köteles a bejelentéseket nyilvántartásba [Vr. 195. §-ának (13) bekezdése és 40. számú melléklete] bevezetni és az illetékes teleppel távbeszélőn vagy más alkalmas módon azonnal közölni.
(3) A húsvizsgáló köteles 30 kg-ot meghaladó mennyiségű húsrész, elkobzásáról az illetékes telepet azonnal értesíteni. Az értesítésben meg kell jelölni az elkobzott húsrészeket és azok hozzávetőleges súlyát.
5. § (1) A telep - előre nem látható akadályt kivéve - köteles a hullát az elhullás vagy leölés helyéről községi végrehajtóbizottság vagy a húsvizsgáló értesítésének vételétől számított 24 órán belül elszállítani.
(2) Ha a telep a hullát 24 órán belül nem szállította el, valamint abban az esetben, ha az elhullás vagy leölés a vállalat működési területén kívül történt, a hulla elszállításáról a községi végrehajtóbizottság köteles gondoskodni.
(3) A hullát elszállításáig úgy kell megőrizni, hogy azzal ember vagy állat ne érintkezhessék. Különösen nyári időben célszerű a hullát szabadban, napsütéstől mentes olyan helyen elhelyezni, ahol a szél járása fokozott, teljes kihűlés után pedig kevés földdel betakarni.
6. § (1) A hullák szállítására minden oldalról zárt és fedett, pontosan záródó hátsó fallal ellátott járművet kell használni. A jármű padlóját teljesen, oldalfalait legalább 50 cm magasságig vasbádoggal hézagmentesen be kell vonni, hogy folyékony anyag szállítás közben ki ne szivárogjon és a jármű könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen. A hulla beemelésére olyan szerkezetet kell alkalmazni, amely a kézi emelést teljesen pótolja.
(2) Indokolt esetben (üzemzavar, hófúvás stb.) a telep állategészségügyi felügyeletét ellátó első-fokú állategészségügyi hatóság megengedheti, hogy a szállítás átmenetileg az (1) bekezdés rendelkezéseitől elténlen, más szállítóeszközzel történhessék.
(3) . A hullaszállító járművet a szállítások befejezése után, a telepeken létesített fertőtlenítő helyen a Vr. 237. §-ának rendelkezései és a 49. számú mellékletében foglalt fertőtlenítési utasítás szerint, naponként kell megtisztítani és fertőtleníteni. Keleti marhavész, ragadós tudőlob, lépfene, veszettség, takonykór vagy sercegő üszök megállapítása esetében a tisztítást és fertőtlenítést közvetlenül a szállítás után kell elvégezni.
7. § (1) A telepek üzemi épülete fertőzött és nem fertőzött részből áll, amelyeket olymódon kell egymástól elkülöníteni, hogy a feldolgozás során nyert termékek ne fertőződhessenek.
(2) A vállalat köteles a telepek építésére, lényegesebb átalakítására vagy kibővítésére, továbbá nagyobb arányú újabb felszerelésére és berendezésére vonatkozó terveket vállalatbaadás, illetőleg kivitelezés előtt jóváhagyás végett az élelmezési miniszternek bemutatni. A terveket az élelmezési miniszter a földművelésügyi miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben hagyja jóvá.
8. § (1) Az üzemi helyiségekben vízvezetéket is fel kell szerelni. A vízellátást a városi (községi) vízmű útján, vagy ennek hiányában megfelelő teljesítőképességű kúttal kell biztosítani. A kutat az ivóvizet szolgáltató kutak építésére megállapított közegészségügyi követelmények szerint kell megépíteni.
(2) A telepeket legalább 1.80 m magas kerítéssel kell körülvenni, hogy oda emberek és állatok csak a kapun át juthassanak be.
(3) A gázokat megkötő felület növelése és a legyek távoltartása céljából a telepek területét fásítani kell.
(4) A vállalat köteles az előírt fertőtlenítő anyagokból kellő mennyiséget állandóan készenlétben tartani.
(5) A telepeken - eb kivételével - állatot tartani nem szabad.
9. § (1) A hullaszállító járművek tisztítására és fertőtlenítésére az üzemi épület fertőzött oldalán fertőtlenítő helyet kell létesíteni. A fertőtlenítő helyet megfelelő alapterülettel és lejtéssel betonból kell készíteni.
(2) A járművek tisztítására és fertőtlenítésére használt folyadékot a szennyvíz aknába kell vezetni.
10. § (1) A gyomor-béltartalom és egyéb hulladék füllesztésére az üzemi épület fertőzött oldalán legalább két trágyagödörből álló trágyatelepet kell létesíteni. Egy-egy trágyagödröt félév alatt keletkező füllesztésre szánt anyag befogadására kell méretezni.
(2) A trágyatelepet úgy kell elhelyezni, hogy a szennyvízakna, illetőleg a járműfertőtlenítő hely túlfolyója beletorkolljék. A trágyagödrök oldalfalait szilárd anyagból (égetett tégla, terméskő, beton) kell építeni. A bűz terjedésének meggátlása és a legyek elleni védekezés céljából a trágyát időszakonként erre a célra alkalmas anyaggal (tőzeg, pelyva stb.) be kell fedni.
(3) A megtelt trágyagödröt vastag földréteggel betakarva legalább hat hétig fülleszteni kell. Trágyázásra csak ilyen eljárás után szabad a trágyát felhasználni.
11. § (1) A hullát úgy kell feldolgozni, hogy a benne lévő mindennemű kórokozó csíra feldolgozás közben megsemmisüljön. A hullával egyenlő elbánás alá esik az állatok leölésekor [Vr. 194. §-ának (4) bekezdése] nyert vér is.
(2) Keleti marhavész, ragadós tüdőlob, lépfene, veszettség vagy takonykór megállapítása esetén a hullát egészben, bőrrel együtt kell feldolgozni.
(3) A feldolgozás során nyert termékeknek a feldolgozó készülékből való kivételénél, további kezelésénél és raktározásánál gondosan ügyelni kell arra, hogy e termékek kórokozó csírákkal be ne fertőződjenek.
(4) A hullák feldolgozásából nyert termékeket kizárólag ipari célra vagy takarmányozásra szabad felhasználni és forgalombahozni.
12. § A feldolgozás során keletkezett,
- keleti marhavész, ragadós tüdőlob, lépfene, veszettség vagy takonykór kórokozóit tartalmazó szennyvizet fertőtlenítő anyaggal ártalmatlanná kell tenni.
- a felsorolt betegségek kórokozóit nem tartalmazó hullák feldolgozásából eredő szennyvizet pedig rothasztó vagy füllesztő eljárásnak kell alávetni.
13. § (1) A vállalat telepein az állategészségügyi szolgálatot a megyei tanács végrehajtóbizottsága által megbízott állami állatorvosok látják el. A földművelésügyi miniszter által az élelmezési miniszterrel egyetértésben kijelölt nagyobbforgalmú telepekhez külön állatorvost kell beosztani.
(2) Az állategészségügyi szolgálatot ellátó állami állatorvos feladatkörébe különösen a következő teendők tartoznak:
a) A telepre szállított minden boncolatlan hullát köteles felboncolni, a kórismét megállapítani és az általa felboncolt, továbbá a telepre boncolt állapotban érkező hullákról e rendelet mellékletében közölt minta szerint nyilvántartást vezetni. Ha bejelentés kötelezettsége alá tartozó fertőző állatbetegség gyanúja esetén a kórisme boncolás útján biztosan nem állapítható meg, a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat elvégzi vagy e célból az illetékes állategészségügyi intézetbe vizsgálatra alkalmas anyagot küld. Amennyiben a boncolás vagy a laboratóriumi vizsgálat során bejelentés kötelezettsége alá tartozó fertőző állatbetegség vagy annak gyanúja nyert megállapítást, erről az elhullás vagy leölés helye szerint illetékes községi végrehajtóbizottságot a rendelkezésre álló adatok közlése mellett haladéktalanul (távirat, távbeszélő útján) értesíti és az értesítés megtörténtét a nyilvántartás "Megjegyzés" rovatába bejegyzi.
b) Állategészségügyi felügyeletet gyakorol a telep működése felett és ellenőrzi a fertőtlenítést, valamint a trágya és a szennyvíz kezelését.
(3) Az állategészségügyi szolgálat ellátásával megbízott állami állatorvosok részére megfelelő munkahelyről, a boncoláshoz szükséges eszközökről és ruházatról (lábbeli, köpeny stb.) a vállalat tartozik gondoskodni.
(4) A telepek közegészségügyi ellenőrzését a járási (városi) tanács végrehajtóbizottsága látja el.
14. § (1) A vállalat működési területén elhullott vagy leölt állatok boncolását általában annak telepein kell végezni. A telepeken kívül boncolás csak abban az esetben végezhető, ha azt
a) fontos állategészségügyi érdek indokolja, vagy
b) az állatbirtokos kívánja.
(2) Az előbbi bekezdésben meghatározott esetekben a telepen kívül történő boncolást lehetőleg olyan időben kell elvégezni, hogy a hulla elszállítása késedelmet ne szenvedjen. A boncolás során a hullát felesleges bemetszéstől és szennyezéstől meg kell óvni.
(3) Helyszíni boncolás esetében a boncoló állatorvos köteles a megállapított kórismét az illetékes telep állategészségügyi szolgálatát ellátó állatorvossal a hulla elszállítását végző vállalati alkalmazott útján írásban közölni.
15. § Az átadott hullákért járó térítés mértéket a 360280/1950. (XI. 3.) BkM-ÁH rendelet szabályozza.
16. § A 203/1950. (VIII. 8.) MT rendelet 7. §-ának megállapított kihágások tekintetében a pénzbüntetés legmagasabb összege az 1950. évi 39. törvényerejű rendelet 10. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint ezernyolcszáz forint.
17. § (1) E rendelet 1-3. §-ában foglalt rendelkezések a kihirdetés napján, a rendelet többi rendelkezései pedig az 1951. évi július hó 20. napján lépnek hatályba.
(2) A Vr. 105. és 110. §-a hatályát veszti.
Erdei Ferenc s. k.,
földművelésügyi miniszter
Melléklet a 18066/1951. (VI. 21.) FM rendelethez
