Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

21/1951. (I. 20.) MT rendelet

a tartalékos tiszti, tiszthelyettesi és legénységi kiképzésre bevonuló személyek polgári szolgálati jogviszonyának és tényleges szolgálat alatti járandóságainak rendezése tárgyában.

(Közigazgatási rendszám: 4.730.)

1. § A tartalékos tiszti, tiszthelyettesi és legénységi kiképzésre bevonult személyek részére, a kiképzés (továbbképzés) tartamára - a tényleges szolgálatot teljesítő személyeket megillető zsoldon felül családi segélyt kell folyósítani.

2. § (1) A családi segélyt a munkaviszonyban álló személy részére a munkáltató, kisipari termelőszövetkezeti tag, a termelőszövetkezeti csoportoktól bevonult személy, továbbá az egyénileg dolgozó paraszt, önálló kisiparos és kereskedő - általában munkaviszonyban nem állók - részére pedig a bevonult személy lakhelye szerint illetékes községi (városi, Budapesten kerületi) tanács folyósítja.

(2) A családi segély összegének megállapításánál az eltartásra jogosult - önálló keresettel nem rendelkező - családtagok számát kell alapulvenni.

3. § (1) A családi segély mértéke a következő:

(2) A családi pótlékot az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, az átképzésre (továbbképzésre) bevonult munkavállaló részére a kiképzés tartama alatt is teljes egészében tovább kell folyósítani.

(3) Munkaviszonyban nem álló személy családi segélyben csak akkor részesül, ha foglalkozása körében állandó alkalmazottat nem tart.

4. § (1) A 3. § szerint folyósítandó családi segély összegének megállapításánál - családi pótlék kivételével - minden rendszeres (állandó jellegű) javadalmazást, teljesítménybérben részesülő munkavállalónál pedig a bevonult megelőző három havi keresetének átlagát kell teljes javadalmazásként alapul venni.

(2) A családi segély összegének megállapítása szempontjából eltartott hozzátartozónak kell tekinteni:

a) a feleséget (akkor is, ha önálló keresettel rendelkezik),

b) a feleségen kívül azt az önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, szülőt és nagyszülőt, akit a bevonult előzőleg ténylegesen eltartott, vagy

c) akinek tartási igénye a bevonulás után keletkezett, illetve akinek tartási igényjogosultságát a bevonulás után végrehajthatóvá vált bírói ítélet állapítja meg a bevonulttal szemben.

(3) A családi segély összegének megállapításánál figyelembe jövő eltartásra kötelezett személy igény jogosultságát helyhatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.

(4) Az átképzésre (továbbképzésre) bevonult munkavállaló munkáltatójától kapott járandóságának összege a havi 1.500.- Ft-ot nem haladhatja meg.

(5) A családi segélyt és családi pótlékot a bevonult eltartásra kötelezett hozzátartozói részére kell kifizetni.

(6) A munkavállalót terhelő munkabérelőleg vagy áruhiteltartozás a munkavállaló részére a munkáltató által folyósított járandóságból csak a kapott illetményhányadnak megfelelő arányban vonható le.

(7) A munkáltató a betegségi biztosítási járulékot és az illetményadót a 3. § alapján folyósított járandóság után köteles fizetni.

A munkáltató az átképzésre (továbbképzésre) bevonult mezőgazdasági munkavállaló eltartott hozzátartozója részére - a 3. §-ban megállapított járandóságtól függetlenül - a szegődményes földet, fűtőanyagjárandóságot és állattartást a kiképzés (átképzés) tartama alatt teljes egészében köteles a szolgálati szerződésnek megfelelően kiszolgáltatni.

6. § Amennyiben a munkáltató vállalata (üzeme, stb.) bármely oknál fogva szünetelne, vagy jogutód nélkül megszűnne, a családi segélyt a munkavállaló hozzátartozója részére a hozzátartozó Lakhelye szerint illetékes tanács végrehajtóbizottsága folyósítja.

7. § (1) Az átképzésre (továbbképzésre) bevonult munkavállaló szolgálati viszonyát a kiképzés tartama, valamint annak befejeztétől számított harminc nap alatt rendes felmondással megszüntetni nem lehet.

(2) Azt a munkavállalót, aki a kiképzés befejezése után három nap alatt szolgálattételre nem jelentkezik és mulasztását elfogadható indokkal nem igazolja, olyannak kell tekinteni, mint aki állásáról minden igény nélkül lemondott, illetőleg a szolgálatból jogos ok nélkül önként kilépett

8. § (1) A jelén rendelet rendelkezéseit 1951. évi január hó 1-én kezdődő hatállyal kell alkalmazni. A hatálybalépése előtt kifizetett járandóságokat azonban visszakövetelni nem lehet.

(2) A 78/1950. (III. 18.) MT rendelet, hatályát veszti.

(3) A munkaviszonyban álló munkavállalók járandóságainak folyósítása iránt - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - az illetékes miniszterek, a helyi tanácsok által folyósítandó járandó-ágok tekintetében - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - a belügyminiszter, a honvédelmi tárca által viselendő járandóságok folyósítása iránt pedig a honvédelmi, miniszter intézkedik.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke

Tartalomjegyzék