1951. évi 21. törvényerejű rendelet

az államtitok és a hivatali titok büntetőjogi védelméről

Felemelt ötéves népgazdasági tervünk sikeres megvalósítása, a szocializmus építése és a béke védelme azt követeli, hogy fokozott éberséget tanúsítsunk a belső és külső ellenség üzelmeinek meghiúsítása végett.

Az olyan adatoknak vagy tényeknek illetéktelenekkel való közlése, melyek népi demokráciánk biztonságát, politikai, gazdasági és államigazgatási rendjének érdekeit érintik, nemkülönben az ilyen adatok hanyag, lelkiismeretlen kezelése lehetőséget nyujt népi demokráciánk ellenségeinek arra, hogy építő munkánkat megzavarják.

Ezért hazánk minden polgárának, aki hivatali állása vagy munkaviszonya következtében, vagy egyébként államtitokról és hivatali titokról tudomással bír, elsőrendű kötelessége ezt éberen megőrizni és a lehetőségét is kizárni annak, hogy az az ellenség birtokába juthasson. Annak pedig, aki e kötelességének nem tesz eleget és az államtitkot és a hivatali titkot akár szándékosan, akár gondatlanságból megsérti, vagy egyenesen államtitok és hivatali titok jogosulatlan megszerzésére törekedik, tudnia kell, hogy cselekménye súlyos büntetést von maga után.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, hogy nyomatékosan biztosítsa az államtitokkal és a hivatali titokkal kapcsolatban is az éberség követelményeit, az államtitok és a hivatali titok büntetőjogi védelméről a következő törvényerejű rendeletet alkotja:

1. §[1]

2. §[2]

3. §[3]

4. §[4]

5. §[5]

6. §[6]

7. §[7]

8. §[8]

9. §[9]

10. § Az 1940: XVIII. tv. 4. §-a és az 1948: XLVIII. tv. 45-47. §-ai hatályukat vesztik.

Rónai Sándor s. k.,

Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára