1948. évi XLVIII. törvénycikk

a büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

I. FEJEZET[1]

Elmebeteg bűnözők biztonsági őrizete

1. §[2]

2. § A biztonsági őrizet célja a biztonsági őrizetbe helyezett személy ártalmatlanná tétele, gyógyítása, illetőleg újabb bűntett vagy vétség elkövetésének veszélyével járó elmeállapotának (közveszélyes állapot) megszüntetése.

3. §[3]

4. § (1) Az a bíróság, amelyik a biztonsági őrizetbe helyezést elrendelte, az őrizet tartamának letelte előtt három hónappal az ügyet újból megvizsgálja és ha megállapítása szerint az őrizetbe helyezett állapota már nem jár újabb bűntett vagy vétség elkövetésének veszélyével, az őrizet időtartamának elteltével kezdődő hatállyal az őrizetből való elbocsátását rendeli el, ellenkező esetben pedig őt újabb egy évre további biztonsági őrizetbe helyezi. Ezt az eljárást meg kell ismételni mindaddig, amíg a biztonsági őrizetbe helyezett személy - közveszélyes állapotának megszűnésére tekintettel - az őrizetből el nem bocsátható.

(2) A bíróság az elbocsátást ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a biztonsági őrizetbe helyezett személy hozzátartozót vagy mások a kellő felügyeletről gondoskodnak és a felügyelet gyakorlását ellenőrizheti. A felügyelet elmulasztása esetében az elbocsátott az őrizetbe visszahelyezhető.

5. § A biztonsági őrizetet erre a célra rendelt intézetben vagy letartóztató-, illetőleg elmegyógyintézetnek erre a célra rendelt, elkülönített részében kell foganatosítani. A végrehajtás részletes szabályait az igazságügy miniszter rendelettel állapítja meg.

6. § (1) Ha már a nyomozás, illetőleg a vizsgálat adatai arra mutatnak, hogy a terheltet biztonsági őrizetbe kell helyezni, a vádló vádiratában (vádindítványában) erre irányuló indítványt is tesz. Ha a bíróság az indítványt alaposnak találja, a bűnvádi eljárást a bűnvádi perrendtartás szabályai szerint megtartandó főtárgyaláson (tárgyaláson) - amely a terhelt elmeállapotához képest, távollétében is megtartható - megszünteti és egyben ítélettel a terhelt biztonsági őrizetbe helyezését rendeli el, ellenkező esetben pedig a bűnvádi eljárást a rendes szabályok szerint folytatja. A jelen bekezdés szerint jár el a bíróság akkor is, ha a vádló a főtárgyalás (tárgyalás) adatai alapján indítványozza biztonsági őrizet elrendelését.

(2) Ha a vádló nem indítványozta a terheltnek biztonsági őrizetbe helyezését, de a bíróság azt a főtárgyalás (tárgyalás) adatai alapján indokoltnak látja, az intézkedést a felmentő ítéletben teszi meg.

(3) Ha a vádló nem indítványozta a terheltnek biztonsági őrizetbe helyezését és az elsőfokon eljárt bíróság azt a (2) bekezdés értelmében sem rendelte el, de elrendelését a fellebbviteli bíróság valamelyik fél másirányú perorvoslatának elintézése során indokoltnak látja, a fellebbviteli bíróság az elsőfokon eljárt bíróságot - a szükséghez képest az elsőfokú bíróság határozatának megsemmisítésével - a biztonsági őrizetbe helyezés tárgyában való határozathozatalra utasítja. Az elsőfokú bíróság az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megtelelő alkalmazásával jár el.

7. § (1) Védő közreműködése a 6. § (2) bekezdésének esetében a biztonsági őrizetbe helyezésre irányuló indítvány előterjesztésétől kezdve, (3) bekezdésének esetében pedig a fellebbviteli bíróság határozata következtében folyamatba tett elsőfokú eljárás megindításától kezdve az eljárás minden szakában kötelező.

(2) A 6. § (2) bekezdésének esetében a bíróság köteles a feleket a biztonsági őrizetbe helyezés lehetőségére figyelmeztetni, őket ebben a tárgyban meghallgatni és a felek tudtára adni, hogy az ügy előkészítése céljából a főtárgyalás (tárgyalás) elnapolását indítványozhatják. A figyelmeztetéstől kezdve védő közreműködése az eljárás minden szakában kötelező.

(3) A terhelt, védője, törvényes képviselője vagy házastársa az eljárásnak minden olyan szakában, amelyben a védelem kötelező, ellenőrző szakértő közreműködését kívánhatja.

(4) Az a terhelt, akit az eljárás adatai szerint előreláthatólag biztonsági őrizetbe kell helyezni, az előzetes letartóztatás, illetőleg a vizsgálati fogság előfeltételeinek hiányában is őrizetbe vehető és ideiglenes biztonsági őrizet céljából az 5. §-ban megjelölt intézetek valamelyikébe utalható. Az ideiglenes biztonsági őrizet tartamára az 1896: XXXIII. tc. (Bp:) 246. §-ának ötödik és hatodik bekezdését, végrehajtásának módjára pedig az előzetes letartóztatásra, illetőleg a vizsgálati fogságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

8. § A terhelt ellen korábban hozott büntető ítéletben kiszabott és még végre nem hajtott szabadságvesztésbüntetés végrehajtását a biztonsági őrizetbe helyezést kimondó bíróság függőben tartja és a biztonsági őrizetből történi elbocsátás után határoz a szabadságvesztésbüntetés végrehajtása felöl.

9. § (1) Az ítélet ellen fellebbvitelnek a rendes szabályok szerint van helye, azzal az eltéréssel, hogy a teljeskorú terhelt törvényes képviselője is élhet perorvoslattal és hogy a házastárs, valamint a törvényes képviselő perorvoslati jogát a terhelt kifejezett kívánsága ellenére is gyakorolhatja.

(2) A másodfokú ítélet ellen a biztonsági őrizetbe helyezés kérdésében semmiségi panasznak az egyébként fennálló korlátozásokra tekintet nélkül van helye.

10. § A biztonsági őrizetből elbocsátás, illetőleg a további biztonsági őrizet elrendelése tárgyában a bíróság a biztonsági őrizetbe helyezett felet az intézetben elmeorvosi felügyeletet gyakorló személynek, az államügyésznek (népügyésznek), a védőnek és - a körülményekhez képest - a biztonsági őrizetbe helyezett személynek meghallgatása után, tárgyaláson, végzéssel, hivatalból határoz. Ugyanígy határoz a bíróság az őrizetbe visszahelyezés [4. § (2) bek.] kérdésében is, de ebben az esetben az elmeorvos meghallgatása mellőzendő.

11. § (1) Az államügyészség (népügyészség) az elévülési idő eltelte előtt, úgyszintén a biztonsági őrizetbe helyezett személy, védője, törvényes képviselője vagy házastársa a biztonsági őrizetbe helyezést kimondó határozattal befejezett bűnvádi eljárás folytatását kérheti olyan új tény vagy új bizonyíték alapján, amely valószínűvé teszi, hogy a biztonsági őrizetbe helyezés (1. §) tévesen történt.

(2) Az indítvány felett az esetleg szükséges új bizonyítékok megszerzése után az a bíróság határoz, amelyik a biztonsági őrizetbe helyezést elsőfokon elrendelte.

(3) Ha a bíróság az indítványt alaposnak találja, a biztonsági őrizetbe helyezést kimondó határozatot tárgyaláson végzéssel hatályon kívül helyezi és a bűnvádi eljárást folytatja, ellenkező esetben pedig az indítványt elutasítja.

12. § Ha a biztonsági őrizetbe helyezett megszökik, nyomozólevél kibocsátásának van helye (Bp. 515. §).

13. § A jelen fejezetben foglalt rendelkezések a honvéd büntetőbíráskodás körében megfelelően irányadók.

II. FEJEZET

Ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekmény

14. §[4]

III. FEJEZET

Lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények

15. §[5]

IV. FEJEZET

A hamis tanuzásra, a hamis vádra és a hatóság előtti rágalmazásra vonatkozó rendelkezések

16. § (1) A hamis tanuzás megállapításának akkor is helye van, ha a kihallgatott személy vallomását esküvel nem erősítette meg.

(2)[6]

(3)[7]

17. § (1)[8]

(2) Az előbbi bekezdés esetében a, bíróság az elkövetőt hivatásának vagy foglalkozásának gyakorlásától végképpen vagy meghatározott, mégpedig öt évnél nem rövidebb időre eltilthatja.

18. §[9]

V. FEJEZET

A nemzeti, nemzetiségi és felekezeti érzület büntetőjogi védelme

19. §[10]

VI. FEJEZET

Élet vagy testi épség veszélyeztetése

Foglalkozás szabályainak megszegése

20. §[11]

21. §[12]

Baleset áldozatának cserbenhagyása

22. §[13]

23. § A 20., 21. és 22. §-ok esetében a szabadságvesztés-büntetésen felül a Btk. 291. §-ának második bekezdésében megállapított mellékbüntetés kiszabásának is helye van.

Gondatlanságból elkövetett emberölés és testi sértés büntetése

24. § (1)[14]

(2)[15]

(3) A Btk. 291. §-ának második bekezdésében és 310. §-ának harmadik bekezdésében megállapított mellékbüntetésre vonatkozó rendelkezések érintetlenül maradnak.

25. § A Btk. 313. §-a hatályát veszti.

VII. FEJEZET

A párviadalra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése

26. § A Btk. XIX. fejezetében (293-300. §-okban) foglalt rendelkezések hatályukat vesztik.

VIII. FEJEZET

A vagyon ellen elkövetett bűncselekményekre vonatkozó rendelkezések

27. §[16]

28. §[17]

29. §[18]

30. §[19]

31. §[20]

32. §[21]

33. §[22]

34. §[23]

35. §[24]

36. §[25]

37. §[26]

38. §[27]

39. §[28]

40. §[29]

IX. FEJEZET

A közlekedés veszélyeztetése

41. §[30]

X. FEJEZET

Fogolyszöktetés

A letartóztató intézeti rend ellen irányuló bűncselekmények

42. §[31]

43. § (1)[32]

(2)[33]

(3) A jelen §-ban meghatározott bűncselekmények esetében a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is ki kell mondani.

44. § Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy a letartóztató- és nevelőintézeti alkalmazottakra vonatkozó fegyelmi szabályokat rendelettel állapítsa meg. Az 1876: VI. tc. 43. §-a az említettekre nem nyer alkalmazást

XI. FEJEZET

A hivatali, üzleti, illetőleg üzemi titok megsértésére vonatkozó rendelkezések

45. §[34]

46. §[35]

47. §[36]

XII. FEJEZET

A tiltott útlevélhasználatra és tiltott határátlépésre vonatkozó rendelkezések

48. §[37][38]

XIII. FEJEZET

Kuruzslás

49. §[39]

XIV. FEJEZET

Egyes bűncselekményeknek a budapesti népbíróság kizárólagos hatáskörébe és illetékessége alá utalása

50. § (1) A népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 1947: XXXIV. tc. 9. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek.

Az 1930: III. tc. 57-71. §-ai (az 1934: XVIII. tc. 2-4, §-ai), úgyszintén az 1940: XVIII. tc. 11. §-a alá eső bűncselekmények miatt az eljárás az ország egész területén a budapesti népbíróság kizárólagos hatáskörébe és illetékessége alá tartozik, kivéve ha az elkövető tényleges katonai szolgálatban áll vagy a bűncselekmény elbírálását külön jogszabály kifejezetten a honvéd büntetőbíróság hatáskörébe utalja. A népbíráskodásban irányadó különleges anyagi jogszabályok e bűncselekményekre nem nyernek alkalmazást.

(2) Az 1940: XVIII. tc. 12. §-a és a 320,1946. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 12. szám) 9. §-ának (3) bekezdése hatályukat vesztik.

XV. FEJEZET

A határvadász alakulatok rendőrhatósági jogaira vonatkozó rendelkezések

51. §[40]

XVI. FEJEZET

Átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések

52. § (1) A 49. § rendelkezései nem érintik a vizsgázott fogászmestereknek a törvényes rendelkezések keretei között folytatott gyakorlatát.

(2) Felhatalmaztatnak az igazságügyminiszter és népjóléti miniszter, hogy fogművesek (fogtechnikusok) tekintetében a 49. § hatálya alól legfeljebb hat hónapi időtartamra, átmeneti mentesítő rendelkezéseket állapítsanak meg.

53. § (1) A jelen törvény az I. fejezet kivételével kihirdetésének napján lép hatályba, az I. fejezet hatálybalépésének napját az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(2) Ahol valamely jogszabály a jelen törvény által hatályon kívül helyezett rendelkezésre hivatkozik, ott a jelen törvény megfelelő rendelkezését kell érteni.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvennyolcadik évi december hó negyedik napján.

Szakasits Árpád s. k.,

köztársasági elnök

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] A norma tartalmát módosította az 1951. évi 31. törvényerejű rendelet 2. § -a. A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.

[2] Hatályon kívül helyezte az 1950. évi 39. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatálytalan 1951.01.01.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1950. évi 39. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatálytalan 1951.01.01.

[4] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[5] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[6] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[7] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[8] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[9] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[10] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[11] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[12] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[13] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[14] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[15] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[16] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[17] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[18] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[19] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[20] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[21] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[22] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[23] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[24] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[25] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[26] Hatályon kívül helyezte az 1956. évi 16. törvényerejű rendelet 10. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1956.07.24.

[27] Hatályon kívül helyezte az 1956. évi 16. törvényerejű rendelet 10. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1956.07.24.

[28] Hatályon kívül helyezte az 1956. évi 16. törvényerejű rendelet 10. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1956.07.24.

[29] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[30] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[31] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[32] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[33] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[34] Hatályon kívül helyezte az 1951. évi 21. törvényerejű rendelet 10. § -a. Hatálytalan 1951.07.07.

[35] Hatályon kívül helyezte az 1951. évi 21. törvényerejű rendelet 10. § -a. Hatálytalan 1951.07.07.

[36] Hatályon kívül helyezte az 1951. évi 21. törvényerejű rendelet 10. § -a. Hatálytalan 1951.07.07.

[37] A norma tartalmát módosította az 1957. évi 12. törvényerejű rendelet 1. §-a. A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.

[38] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[39] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[40] Hatályon kívül helyezte az 1951. évi 31. törvényerejű rendelet 2. § -a. Hatálytalan 1952.01.01.

Tartalomjegyzék