253500/1951. (VI. 28.) ÉlmM rendelet

a gabona forgalmának szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 8912.)

A közellátás biztosításáról szóló 3440/1947. (III. 18.) ME rendelet 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I. A háztartási és gazdasági szükségletre visszatartható kenyérgabona

1. § (1) A termelő kenyérgabonatermésből a beadási kötelezettség alól mentes háztartási szükségletként a háztartásához tartozó ellátatlan személyek őstermelői fejadagjának megfelelő mennyiségű kenyérgabonát (búzát, rozsot, kétszerest) tarthatja vissza.

(2) Az őstermelői fejadag:

a) a hatodik életévüket betöltött személyek részére 220 kg kenyérgabona;

b) a hat éven aluli, de első életévüket betöltött személyek részére 160 kg kenyérgabona;

c) az egy éven aluli személyek részére havi 13.5 kg kenyérgabona, a gyermek első életévének betöltését követő hónap első napjától az 1952. évi június hó 30. napjáig számítva.

(3) Az életkor megállapítása szempontjából az 1951. évi július hó 1. napja irányadó. Az, aki hatodik életévét legkésőbb az 1951. évi június hó 30. napján betölti, hat éven felüli személynek, aki első életévét legkésőbb ezen a napon betölti, egy éven felüli személynek számít.

(4) Ha a termelő többféle kenyérgabonát termel, fejadag céljára búzát, rozsot és kétszerest csak a tényleges terméseredmény arányában tarthat meg.

2. § (1) A kenyérgabonatermésből a beadási kötelezettség alól mentes gazdasági szükségletként az alábbi mennyiségű kenyérgabona tartható vissza:

a) vetőmag címén a kenyérgabona vetésterületre kataszteri holdanként búzából 110 kg, rozsból és kétszeresből 100 kg;

b) az éves szegődményes gazdasági alkalmazottak és a háztartásukhoz tartozó, gabonalapjukon feltüntetett ellátatlan személyek termelői fejadagja;

c) haszonbérlet esetében a szerződés szerint járó gabonamennyiség erejéig a bérbeadó és a háztartásához tartozó, gabonalapján feltüntetett személyek őstermelői fejadagja, ha a bérbeadó olyan mezőgazdasági főfoglalkozású személy, aki földjét saját kezelésben művelni nem tudja;

d) az olyan személyek részére, akiknek a mezőgazdaság a főfoglalkozásuk és akikkel szemben a termelőt törvényen, bírói ítéleten vagy ellátási szerződésen alapuló természetbeni tartási kötelezettség terheli, a kötelezettség szerint járó, de legfeljebb az őstermelői fejadagnak megfelelő mennyiségű kenyérgabona, ha fejadagjuk máshonnan nincs biztosítva.

(2) Állami gazdaságukban az őstermelői fejadagot azoknak a munkavállalóknak a részére szabad visszatartani és kiadni, akiknek ezt a kollektív szerződés biztosítja.

(3) A termelőszövetkezetek és III. típusú termelőszövetkezeti csoportok a munkaegységek keretében történő kiadás céljára a tagjaik és azok háztartásához tartozó ellátatlan személyek őstermelői fejadagjának megfelelő mennyiségű kenyérgabonát tarthatják vissza.

(4) Minden más közös vagy közületi (társulati, egyházi, vállalati stb.) gazdaságban, továbbá jogi személyek gazdaságában az őstermelői fejadagot csak olyan személyek és családtagjaik részére szabad visszatartani és kiadni, akik a mezőgazdasági munkában ténylegesen résztvesznek. Azok részére, akik a gazdaságban végzett mezőgazdasági munka után járó nyugdíjukat természetben kapják, - a természetbeni járandóság erejéig - csak a saját személyüket és házastársukat megillető őstermelői fejadagot szabad visszatartani és kiadni, ha őstermelői fejadagjuk máshonnan nincs biztosítva.

(5) A természetben kiadott őstermelői fejadagot a termelő köteles feljegyezni a saját gabonalapjára és annak a személynek a gabonalapjára is, akinek a kenyérgabonát kiadta. A kenyérgabona átvételt a termelő gabonalapján az átvevő aláírásával köteles igazolni. Az őstermelői fejadag kiadását az átvevő személy gabonalapján a kenyérgabonát kiadó termelőnek kell aláírásával igazolnia. Az őstermelői fejadagnak a gabonalapra való feljegyzésénél a mennyiség elé jegyzett B, illetőleg R betűvel meg kell jelölni, hogy a kiadott kenyérgabona búza vagy rozs-e.

3. § A kenyérgabonatermésből a beadási kötelezettség alól mentes háztartási és gazdasági szükséglet címén megtartott kenyérgabonát semmilyen más célra felhasználni nem szabad.

II. A vámőrlésben megőrölhető gabonamennyiség

4. § (1) Kenyérgabonát vámőrlésben megőröltetni csak a községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága által a gabonalapon kiállított vámőrlési engedély alapján szabad.

(2) Vámőrlési engedélyt csak az kaphat, aki a 252810/1951. (VI. 5.) ÉlmM rendelet szerint vámőrlésre jogosult és gabonalapja van.

(3) A vámőrlési engedélyt a vámőrlésre jogosult lakóhelye szerint illetékes községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága állítja ki. Az a termelő, aki mezőgazdasági munkásokat élelmezéssel szerződtetett, a munkások élelmezéséhez szükséges kenyérgabona őrlésre a vámőrlési engedélyt a gazdaság fekvése szerint illetékes községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottságától is kérheti.

(4) Az őstermelői fejadagra a vámőrlési engedélyt a gabonalap 4. táblázatában, a fejadagon felüli őrlésekre pedig a gabonalap 7. táblázatában kell kiállítani. Az engedély kiállítása alkalmával a megfelelő rovatokba be kell jegyezni a vámőrlési engedély kiállításának hónapját és napját, az őrölhető kenyérgabonamennyiséget kg-ban kifejezve és a fejadagon felüli őrlésnél ezenfelül az őrlés jogcímét is. A bejegyzést aláírással és hatósági pecséttel kell ellátni.

(5) A vámőrlési engedély kiadása előtt a végrehajtóbizottság köteles a vámőrlésre jogosult gabonalapjának 6. táblázatából ellenőrizni, hogy a megőrölni kívánt kenyérgabonamennyiséggel tényleg rendelkezik-e. Vámőrlési engedélyt - a vámőrlésben megőrölhető mennyiség keretén belül - csak annyi kenyérgabonára szabad kiadni, amennyivel a vámőrlésre jogosult a gabonalap 6. táblázatába bejegyzett adatok szerint ténylegesen rendelkezik.

(6) A végrehajtóbizottság a kiadott vámőrlési engedélyt köteles egyidejűleg feljegyezni a termelő nyilvántartási lapjára. A nyilvántartási lappal nem rendelkező vámőrlésre jogosultnak kiadott vámőrlési engedélyt a gabonalapokról vezetett nyilvántartásba kell bejegyezni.

5. § (1) A vámőrlésre jogosult az 1951. évi július hó 1. és 1952. évi június hó 30. napja közötti időben a háztartásához tartozó és gabonalapján feltüntetett ellátatlan személyek őstermelői fejadagjára kaphat vámőrlési engedélyt. Az őstermelői fejadag az őrlésért fizetendő vámot és a porlási levonást is magában foglalja.

(2) Az 1951. évi október hó 1. napja előtt a vámőrlési engedély csak az őstermelői fejadag negyedrészére, az 1951. évi október hó 1. és az 1952. évi április hó 1. napja közötti időben pedig csak az őstermelői fejadag háromnegyed részére állítható ki. Az őstermelői fejadag hátralevő részére a vámőrlési engedélyt csak az 1952. évi április hó 1. napja után szabad kiállítani.

(3) Az 1951. évi július hó 1. napja után született gyermekek részére az őstermelői fejadag helyett a vámőrlésre jogosult a kenyérgabonabeadás teljesítése után annyiszor 5 kg kenyérgabona őrlésére kaphat vámőrlési engedélyt, ahány hónap a gyermek születését követő hónap első napjától számítva az 1952. évi június hó 30. napjáig még hátra van. Ez a mennyiség az őrlési vámot és a porlási levonást is magában foglalja. Az újszülött részére adott vámőrlési engedély kiadása alkalmával a községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága köteles az újszülöttet a gabonalapra a születés napjának feltüntetésével bejegyezni.

6. § Azok a dolgozó parasztok, akik beadási kötelezettségüket pontosan teljesítik, az őstermelői fejadagon felül külön vámőrlési engedélyt kapnak az alábbi rendelkezések szerint:

a) az a dolgozó paraszt, aki a kenyérgabonabeadást 1951. augusztus 20-ig teljesíti, az Alkotmány ünnepe alkalmából háztartásonként 20 kg kenyérgabona őrlésére;

b) az a dolgozó paraszt, aki a kenyérgabonabeadást 1951. augusztus 20-ig és a takarmánybeadást 1951. november 7-ig teljesíti, a Nagy Októberi Forradalom ünnepe alkalmából háztartásonként 20 kg kenyérgabona őrlésére;

c) az a dolgozó paraszt, aki a kenyérgabonabeadást 1951. augusztus 20-ig, a takarmánybeadást 1951. november 7-ig, egész termény- és állatbeadási kötelezettségét pedig 1952. április 4-ig teljesíti, a Felszabadulás ünnepe alkalmából háztartásonként 40 kg kenyérgabona őrlésére.

7. § (1) Az a termelő, aki a kenyérgabonabeadását teljesítette, az őstermelői fejadagon felül 50 kg kenyérgabona őrlésére kaphat vámőrlési engedélyt:

a) ha saját maga vagy a háztartásához tartozó személyek valamelyik házasságot köt;

b) ha neki vagy a háztartásához tartozó személyek valamelyikének gyermeke születik;

c) ha saját maga vagy a háztartásához tartozó személyek valamelyike ezüst-, arany- vagy gyémántmenyegzőjét ünnepli.

(2) A fejadagon felüli 50 kg kenyérgabonára szóló vámőrlési engedély házasságkötés esetében mindkét házasfelet, gyermekszülés esetében a szülőanya háztartását, ezüst-, arany- és gyémántmenyegző alkalmával pedig a házasfeleket együttesen illeti meg.

8. § (1) Az a termelő, aki a beadási kötelezettség teljesítésére szükséges kenyérgabona teljes mennyiségének beadása után az állami begyűjtőhöz kenyérgabonát ad be, az őstermelői fejadagon felül szabad őrlésre kap vámőrlési engedélyt az alábbi mennyiségben:

a) a mezőgazdasági munkavállaló és az öt kat. holdnál kisebb szántóterülettel rendelkező termelő a beadási kötelezettségen felül beadott kenyérgabona 100%-ának megfelelő mennyiségű kenyérgabonára;

b) az öt kat. hold vagy annál nagyobb szántóterülettel rendelkező termelő a beadási kötelezettségen felül beadott kenyérgabona 50%-ának megfelelő mennyiségű kenyérgabonára;

c) a kulák a beadási kötelezettségen felül beadott kenyérgabona 25%-ának megfelelő mennyiségű kenyérgabonára.

(2) A szabad őrlésre vonatkozó vámőrlési engedélyt csak olyan fajtájú kenyérgabonára (búzára vagy rozsra) szabad kiadni, mint amilyent a termelő az állami begyűjtőhöz beadási kötelezettségen felül beadott.

(3) A szabad őrlésre vonatkozó vámőrlési engedély kiadása előtt a községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága köteles ellenőrizni, hogy a vámőrlésre jogosult a kenyérgabonabeadást valóban teljesítette és gabonalapjának 6. táblázata szerint a szabad őrlésben megőröltetni kívánt kenyérgabonával tényleg rendelkezik.

(4) A végrehajtóbizottság köteles a szabad őrlésre vonatkozó vámőrlési engedély kiadása alkalmával az annak alapjául szolgáló vételijegy hátlapjára is tintával feljegyezni, hogy milyen és mennyi kenyérgabona szabad őrlésére adott ki vámőrlési engedélyt. A feljegyzést aláírással és hatósági pecséttel kell ellátni.

(5) A szabad őrlésből származó liszttel a vámőrlésre jogosult szabadon rendelkezik és azt a közvetlen fogyasztóknak és a közvetlen fogyasztók részére árusító kiskereskedőknek az őstermelői forgalomra vonatkozó szabályok szerint szabadon eladhatja. Malom, sütőiparos, vendéglátóiparos és más ipari feldolgozó azonban a vámőrlésre jogosulttól lisztet nem vásárolhat; ezeknek a vámőrlésre jogosult lisztet nem adhat el.

9. § (1) A termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok a kenyérgabonabeadás teljesítése után fennmaradó kenyérgabonából tagjaik és a háztartásukhoz tartozó személyek részére az őstermelői fejadagon felüli őrlés céljára fejenként 40 kg kenyérgabonát adhatnak ki. A termelőszövetkezetek tagjai és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai erre a kenyérgabonára minden más előfeltétel nélkül szabad őrlési engedélyt kaphatnak.

(2) A 6. és 7. §-ban a nemzeti, valamint a családi ünnepek alkalmából engedélyezett fejadagon felüli őrlés a termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjait is megilleti.

(3) Az a termelőszövetkezet és III. típusú termelőszövetkezeti csoport, amelyik az állami begyűjtés céljára beadási kötelezettségén felül ad be kenyérgabonát, a szabad őrlési engedélyt a kötelezettségen felül beadott kenyérgabona 100%-ának megfelelő mennyiségű kenyérgabonára is megkaphatja. Ezt a vámőrlési engedélyt a termelőszövetkezet vagy III. típusú termelőszövetkezeti csoport nevére kiállított gabonalapon kell kiadni. Az ilyen őrlésből nyert liszttel a termelőszövetkezet, illetőleg a III. típusú termelőszövetkezeti csoport az őstermelői forgalomra vonatkozó szabályok szerint szabadon rendelkezik.

10. § Árpa, zab, köles és hajdina őrlésére vámőrlési engedélyt kiadni nem szabad.

III. A gabona eladása, cserélése és természetbeni kiadása

11. § A vámőrlésre jogosult a beadási kötelezettség teljesítése után fennmaradó kenyérgabonát csak állami begyűjtőnek, vételijegyre adhatja el. Másnak kenyérgabonát eladni nem szabad és más kenyérgabonát nem vásárolhat.

12. § (1) A vámőrlésre jogosult a háztartási és gazdasági szükségletére megtartott, továbbá a beadási kötelezettség teljesítése után feleslegként megmaradt kenyérgabonát más vámőrlésre jogosult személlyel külön engedély nélkül elcserélheti.

(2) Az egymás között kenyérgabonát cserélő vámőrlésre jogosultak kötelesek gabonalapjuk 6. táblázatába bejegyezni a csere időpontját, a másik cserélő fél nevét és lakóhelyét, "a kiadás jogcíme" című rovatba a "csere" szót, a másik fél gabonalapjának számát, a "kiadott" rovatba a cserére átadott, a "kapott" rovatba pedig a cserébe átvett kenyérgabona mennyiségét. A mennyiség elé jegyzett B vagy R betűvel meg kell jelölni azt is, hogy az elcserélt kenyérgabona búza vagy rozs-e. A csere megtörténtét és a bejegyzett adatok valóságát mindegyik cserélő fél a másik cserélő fél gabonalapjának megfelelő rovatában aláírásával igazolni köteles.

13. § (1) A termelő kenyérgabonát természetben csak az alábbiaknak adhat ki:

a) azoknak, akiknek részére a beadási kötelezettség alól mentes gazdasági szükséglet címén kenyérgabonát a 2. § értelmében visszatarthat, az erre a célra visszatartott mennyisége;

b) a beadási kötelezettség teljesítésére szükséges kenyérgabona beadás után megmaradó kenyérgabonafeleslegből a háztartás őstermelői fejadagjának megfelelő mennyiségű, illetőleg az annak kiegészítésére szükséges mennyiségű kenyérgabonát

- azoknak a mezőgazdasági munkavállalóknak, akiknek részére az őstermelői fejadag a 2. § alapján a beadás előtt nem tartható vissza, de kenyérgabonafejadagjukat a termelő a 2950/1949. (IV. 2.) Korm. rendelet értelmében biztosítani köteles; továbbá

- a nem mezőgazdasági főfoglalkozású haszonbérbeadónak és olyan személyeknek, akikkel szemben törvényen, bírói ítéleten vagy ellátási szerződésen alapuló természetbeni tartási kötelezettség terheli, ha kenyérgabonafejadagjuk máshonnan nincs biztosítva és gabonalappal rendelkeznek;

c) a termelőszövetkezetekben és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportokban a kenyérgabonabeadás teljesítése után fennmaradó kenyérgabonából a tagok és a háztartásukhoz tartozó személyek részére a 9. § szerint fejadagon felül megőrölhető mennyiséget.

(2) Más személy részére kenyérgabonát természetben kiadni semmiféle címen (ajándék, munkabér, párbér, csere stb.) nem szabad.

(3) A természetben kiadott kenyérgabonát a termelő és a kenyérgabonát átvevő személy gabonalapjára a 2. § (5) bekezdése szerint fel kell jegyezni.

14. § (1) A beadási kötelezettség teljesítése után megmaradó, árpával, zabbal, kölessel és hajdinával a termelő szabadon rendelkezik és azokat szabadon felhasználhatja vagy az őstermelői forgalomra vonatkozó szabályok szerint szabadon eladhatja és elcserélheti.

(2) Árpát és zabot - akár szemes, akár darált állapotban - a termelő csak akkor értékesítheti szabadon, ha takarmánybeadását 100%-ban teljesített és ezenfelül árpából és zabból a község vagy város egész évi (A+B+C) begyűjtési tervének az 1951. évi november hó 7. napja előtt legalább 80%-a, ezután az időpont után pedig 100%-a teljesítve van.

IV. A gabona felhasználása

15. § Kenyérgabonát és ezeknek emberi táplálkozásra alkalmas feldolgozási termékeit takarmányozásra felhasználni tilos.

16. § Kenyérgabonát, árpát és zabot szeszfőzésre vagy más ipari célra felhasználni csak az élelmezési minisztérium engedélyével szabad.

V. A gabona és a liszt szállítása

17. § (1) Kenyérgabonát az ország egész területén egyik községből vagy városból a másikba szállítani csak szállítási igazolvánnyal szabad.

(2) A kenyérgabona szállításához szállítási igazolvány kiadására jogosultak:

a) az elszállítás helye szerint illetékes községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága

- gabonalappal rendelkezők részére a saját termésű, továbbá munkabér vagy természetbeni járandóság címén jogszerűen megszerzett kenyérgabonának a lakóhelyre vagy a lakóhelyről a gazdálkodás helyére való szállításhoz;

- a vámőrlésre jogosultak részére csere céljára szolgáló kenyérgabona szállításához;

- a termelők részére a gazdálkodással vagy lakóhelyváltoztatással kapcsolatban szükséges szállításhoz;

b) egyéb esetekben a megyei tanács végrehajtóbizottságának begyűjtési osztálya, vagy az élelmezési minisztérium.

(3) A kenyérgabona szállítási igazolvány nélkül az alábbi esetekben szállítható:

a) vasúton, hajón vagy repülőgépen a Terményforgalmi Egyesülés vagy a Magtermeltető és Vetőmagellátó Egyesülés szárazbélyegzőjével ellátott fuvarlevéllel;

b) gépjárművön vagy tengelyen

- eladás céljából a gabonalappal az állami begyűjtő raktárába vagy a feladóállomásra;

- őrlés céljából a vámőrlési engedéllyel a malomba vagy a vámcseretelepre;

- a Terményforgalmi Egyesülés vagy a megyei Terményforgalmi Vállalat rendelkező levelével az állami begyűjtő raktárából a rendelkező levélben megjelölt helyre;

- a vámcseretelep által kiállított szállítójeggyel a vámcseretelepről a malomba;

c) postán

- legfeljebb 10 kg súlyú magminták a következő címekre: élelmezési vagy földművelésügyi minisztérium, a megyei tanácsok végrehajtóbizottságának begyűjtési vagy mezőgazdasági osztálya, az Állami Gazdaságok Igazgatósága és megyei központjai, a Mezőgazdasági Kísérletügyi Központ, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet és ennek vetőmagvizsgáló osztályai, az Agrokémiai, Növényvédelmi és Növénytermelési Kutató Intézetek, a Mezőgazdasági Kísérleti Intézetek, a megyei és városi minőségvizsgáló intézetek, az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézet, a Terményforgalmi Egyesülés és a megyei Terményforgalmi Vállalatok, a Magtermeltető és Vetőmagellátó Egyesülés és a megyei Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalatok, a malomipari egyesülések és a Magyar Kereskedelmi Kamara áruüzleti szakértő bizottsága és választott bírósága;

- legfeljebb 15 kg súlyú magminták a következő címekre: Kontrollbüró Általános Áruellenőrző Részvénytársaság Budapest és Minőségi Ellenőrző Részvénytársaság Budapest.

18. § (1) Árpát és zabot - akár szemes, akár darált állapotban - az ország egész területén egyik községből vagy városból másikba szállítani csak szállítási igazolvánnyal szabad.

(2) A szállítási igazolvány kiadására a 17. § (2) bekezdésében megjelölt hatóságok jogosultak.

(3) Az árpa, zab és ezekből származó dara szállításához szállítási igazolványt csak az a községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága adhat ki, amelynek területén árpából és zabból az egész évi (A+B+C) begyűjtési tervnek az 1951. évi november hó 7. napja előtt legalább 80%-a, ezután az időpont után pedig 100%-a teljesítve van.

(4) Szállítási igazolványt az egyéb feltételek fennállása esetében is csak akkor szabad kiadni, ha a termelő, aki az árpát, zabot vagy darát szállítani kívánja, vagy akitől azt a szállító megszerezte, kenyérgabonabeadását és takarmánybeadását már teljesítette. Ha a szállító nem a saját terményét szállítja, a lakóhelyén kiállított takarmányvásárlási igazolvánnyal kell igazolnia, hogy állatállománya van és annak takarmányozásához elegendő takarmánnyal nem rendelkezik.

(5) Az árpa, zab és ezekből származó dara szállítási igazolvány nélkül az alábbi esetekben szállítható:

a) vasúton, hajón vagy repülőgépen a Terményforgalmi Egyesülés, a Magtermeltető és Vetőmagellátó Egyesülés vagy a Takarmányforgalmi Vállalat szárazbélyegzőjével ellátott fuvarlevéllel;

b) gépjárművön vagy tengelyen

- eladás céljából a gabonalappal az állami begyűjtő raktárába vagy a feladóállomásra;

- darálás vagy hántolás céljából a gabonalappal a malomba, vámcseretelepre, daráló- vagy hántolóüzembe;

- a malom, vámcseretelep, daráló- vagy hántolóüzem által kiállított szállítóbárca és a gabonalap egyidejű felmutatása mellett az üzemből a vámőrlésre jogosult lakására vagy gazdaságába;

- a vámcseretelep által kiállított szállítójeggyel a vámcseretelepről a malomba, daráló- vagy hántolóüzembe;

- a malom, daráló- vagy hántolóüzem által kiállított szállítójeggyel az üzemből a vámcseretelepre;

- a Terményforgalmi Egyesülés a megyei Terményforgalmi Vállalatok, a Magtermeltető és Vetőmagellátó Egyesülés, a megyei Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalatok és a Takarmányforgalmi Vállalat rendelkező levelével az állami begyűjtő raktárából, malomból, daráló vagy hántolóüzemből a rendelkező levélben megjelölt helyre;

c) postán

- a Terményforgalmi Egyesülés, a Magtermeltető és Vetőmagellátó Egyesülés vagy a Takarmányforgalmi Vállalat szárazbélyegzőjével ellátott postai szállítólevéllel;

- árpából és zabból legfeljebb 10 kg, illetőleg 15 kg súlyú magminták, darából pedig legfeljebb 2 kg súlyú mintacsomagok a 17. § (3) bekezdésének c) pontjában megjelölt címekre;

- árpából és zabból legfeljebb 10 kg, darából legfeljebb 2 kg súlyú minták az Ipari Minőségellenőrző Intézet, a Sertésközpont, a Takarmányforgalmi Vállalat és az állami malmok címére;

d) kézipoggyászként

- az őstermelői forgalomban az őstermelői jogosultság megfelelő igazolása mellett az értékesítés helyére;

- az élelmiszereknek kézipoggyászként való szállítására vonatkozó rendelkezések szerint megengedett mennyiségben.

19. § (1) Búzadara, búzaliszt, rozsliszt, kétszeresliszt és árpaliszt (a továbbiakban: liszt) az ország egész területén egyik községből vagy városból a másikba csak szállítási igazolvánnyal szállítható.

(2) A liszt szállításához szállítási igazolvány kiadására jogosultak:

a) az elszállítás helye szerint illetékes községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága;

- a vámőrlési engedély alapján megőrölt lisztnek a malomból vagy vámcseretelepről az őröltető lakóhelyére vagy gazdaságába való szállításához, ha a szállítás vasúton, hajón, postán vagy repülőgépen történik, (gépjárművön vagy tengelyen történő ilyen szállításhoz nem kell szállítási igazolvány);

- a más helységben tanuló ellátatlan családtagok ellátása céljára a szállítási törzslap alapján;

- lakóhelyváltoztatás esetében a háztartásban jogszerűen tartott lisztnek az új lakóhelyre való szállításához;

b) egyéb esetekben a megyei tanács végrehajtóbizottságának begyűjtési osztálya vagy az élelmezési minisztérium.

(3) A liszt szállítási igazolvány nélkül az alábbi esetekben szállítható:

a) vasúton, hajón vagy repülőgépen a Terményforgalmi Egyesülés vagy a Fűszer- és Édességkereskedelmi Központ szárazbélyegzőjével ellátott fuvarlevéllel:

b) gépjárművön vagy tengelyen

- a gabonalapra vezetett vámőrlési engedély és a malom vagy vámcseretelep által kiadott szállítóbárca egyidejű felmutatása mellett a malomból vagy vámcseretelepről az őröltető lakására vagy gazdaságába, ha az őrlés a gabonalapra szabályszerűen fel van jegyezve;

- az őstermelői forgalomban az őstermelő jogosultság megfelelő igazolása mellett az értékesítés helyére;

- a malom által kiadott szállítójeggyel a malomból a vámcseretelepre;

- a hatósági ellátásra szolgáló liszt a malom vagy nagybani elosztó által kiállított szállítójeggyel;

c) postán

- a hivatalos lisztjellegminták;

- legfeljebb 2 kg súlyú lisztminták a következő címekre: élelmezési vagy belkereskedelmi minisztérium, a megyei tanács végrehajtóbizottságának begyűjtési, ipari vagy kereskedelmi osztálya, Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézet, a megyei és városi minőségvizsgáló intézetek, Terményforgalmi Egyesülés, malomipari egyesülések, Fűszer- és Édességkereskedelmi Központ és a megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalatok;

- legfeljebb 15 kg súlyú mintacsomagok a Kontrollbüró Általános Ellenőrző Részvénytársaság Budapest és a Minőségi Ellenőrző Részvénytársaság Budapest címére;

d) kézipoggyászként

- az őstermelői forgalomban az őstermelői jogosultság megfelelő igazolása mellett az értékesítés helyére;

- az élelmiszereknek kézipoggyászként való szállítására vonatkozó rendelkezések szerint megengedett mennyiségben.

VI. Vegyes rendelkezés

20. § (1) Az olyan terménykeveréket, amely 5 százaléknál több kenyérgabonát tartalmaz a gabona forgalmára, felhasználására, őrlésére és szállítására vonatkozó rendelkezések szempontjából kenyérgabonának kell tekinteni. Az ilyen terménykeveréket eladni, megvásárolni, felhasználni, megőrölni vagy szállítani csak a kenyérgabonára vonatkozó szabályok szerint szabad.

(2) Az olyan terménykeveréket, amely 5 százaléknál több árpát és zabot tartalmaz, a zabosbükkönyt kivéve, csak az árpára és zabra vonatkozó rendelkezések szerint szabad forgalombahozni, felhasználni és szállítani.

21. § (1) A jelen rendeletben foglalt rendelkezések megszegése és kijátszása - így különösen a gabonának a rendelettől eltérő forgalombahozatala, őrlése, felhasználása vagy szállítása - a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8.800/1946. (VII. 28.) M. E. rendelet értelmében közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekmény és, ha súlyosabb minősítés alá nem esik, öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

(2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki

a) az 1. §-ban foglalt rendelkezések ellenére háztartási szükségletére az őstermelői fejadagnál több kenyérgabonát tart vissza, vagy az őstermelői fejadagot a többféle kenyérgabonából nem a tényleges terméseredmény arányában tartja meg;

b) a 2. §-ban foglalt rendelkezések ellenére a gazdasági szükségletére a megengedettnél több kenyérgabonát tart vissza;

c) a 12. §-ban foglalt rendelkezések ellenére a kenyérgabonacserét a saját gabonalapjára nem jegyzi fel, vagy azt a másik cserélő fél gabonalapján aláírásával nem igazolja;

d) a 13. §-ban foglalt rendelkezések ellenére kenyérgabonát bármilyen címen természetben kiad olyan személynek, akinek kenyérgabonát kiadni nem szabad, vagy az arra jogosultnak kiadott kenyérgabonát a saját gabonalapjára és az átvevő személy gabonalapjára nem jegyzi fel.

(3) A kihágás miatt az eljárás a végrehajtóbizottság, mint rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. A szakminiszter jogkörében az élelmezési miniszter jár el.

22. § Ez a rendelet az 1951. évi július hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 103800/1949. (VI. 26.) KH rendelet, a 104840/1949. (VIII. 6.) KH rendelet és a 16150/1950. (VI. 20.) BkM rendelet, továbbá a 19570/1950. (IX. 10.) BkM rendelet és a 20160/1950. (IX. 29.) BkM rendeletnek az árpa, zab és árpadara szállítására vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.

Nagy Imre s. k.,

élelmezési miniszter