65/1951. (III. 10.) MT rendelet
a dohányjövedékről
(Közigazgatási rendszám: 6.510.)
1. § (1) A dohány termelése, feldolgozása, forgalombahozatala, behozatala, kivitele és az ország területén való átvitele, valamint a dohánypótszerek iparszerű előállítása és forgalombahozatala felett kizárólag az állam rendelkezik (dohányjövedék).
(2) A dohányjövedékből folyó rendelkezési jogot a dohány termelése és feldolgozása, valamint a dohánypótszer iparszerű előállítása tekintetében az élelmezési miniszter, a dohánygyártmány forgalombahozatala tekintetében a belkereskedelmi miniszter, behozatala, kivitele és az ország területén való átvitele tekintetében a külkereskedelmi miniszter gyakorolja.
(3) A dohány termelése, feldolgozása, nagybani és kicsinybeni forgalombahozatala felett a jövedéki ellenőrzést a pénzügyminiszter gyakorolja és annak szabályait az érdekelt miniszterekkel egyetértésben állapítja meg.
(4) Állami vállalatokban a dohány termelésének, forgalombahozatalának behozatalának és kivitelének irányítása az illetékes miniszter feladata; a pénzügyminiszter jövedéki ellenőrzése kizárólag a dohányt terhelő jövedéki forgalmiadó megállapítására és biztosítására terjed ki.
2. § (1) Dohányt csak szerződés alapján szabad termelni.
(2) Dohány termelésére szerződés csak egy év tartamára köthető.
(3) Nem köthető szerződés azzal, aki jövedéki szempontból megbízhatatlan.
(4) A dohánytermeltetés szabályait az élelmezési miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
3. § (1) A termelő köteles az egész dohánytermését a hasznavehetetlen hulladékkal és törmelékkel együtt a dohány átvételére kijelölt helyre az előírt időben beszállítani.
(2) A termelő dohánytermését a dohánybeváltó és termeltető vállalatok a megállapított beváltási áron kötelesek átvenni.
(3) A dohánytermés átvételének és osztályozásának szabályait, valamint a dohánybeváltási ár elszámolásának és kifizetésének módját és feltételeit az élelmezési miniszter állapítja meg.
4. § (1) A dohánytermésre és a szabadforgalomba nem bocsátott dohánygyártmányra harmadik személy jogot nem szerezhet.
(2) A szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányra vezetett végrehajtás esetében a lefoglalt dohánygyártmányt a legközelebbi dohánykisárusnak kell értékesítés céljából átadni.
(3) A dohány termeléséhez szükséges gazdasági gépekre, felszerelésekre és eszközökre a tényleges használat ideje alatt végrehajtás nem vezethető.
(4) Ha a termelő a hivatalosan megállapított dohánytermésnél kevesebbet szállít be, a beszállított dohány beváltási ára a hiány után járó megrövidített köztartozás és a kiszabható legkisebb pénzbüntetés erejéig visszatartható.
5. § (1) A dohány beváltásával és bármely célra való felvágásával, illetőleg feldolgozásával, valamint a dohánygyártmányok készítésével csak az élelmezési miniszter által kijelölt vállalat foglalkozhatik.
(2) A dohány iparszerű vágására vagy feldolgozására alkalmas gépek, szerszámok, vagy egyéb eszközök készítését, birtokban tartását, használatát és forgalombahozatalát az élelmezési miniszter, behozatalát és kivitelét a külkereskedelmi miniszter engedélyezi.
6. § (1) Szabadforgalomba az a dohánygyártmány bocsátható, amelyet az élelmezési miniszter által kijelölt vállalat (dohánygyár) készített vagy amelyet az érvényes rendelkezések betartásával külföldről behoztak.
(2) Dohánygyártmány akkor tekinthető szabadforgalomba bocsátottnak, ha azt a belkereskedelmi miniszter által kijelölt értékesítő vállalat (Dohányértékesítő Vállalat) az érvényes rendelkezések betartásával hozta forgalomba.
(3) Leveles dohány szabadforgalomba nem bocsátható.
(4) Bel- és külföldi dohánygyártmányok nagybani árusításával csak a belkereskedelmi miniszter által kijelölt vállalat (Dohányértékesítő Vállalat) foglalkozhatik.
(5) Dohánygyártmányokat fogyasztók részére kicsinyben az árusíthat, aki erre a belkereskedelmi minisztertől vagy az általa meghatározott szervtől engedélyt kapott.
(6) A belkereskedelmi miniszter egyes állami vállalatoknak és szövetkezeteknek a dohánygyártmányok kicsinybeni árusítását bejelentés alapján is megengedheti.
(7) A kicsinybeni dohánygyártmányárusítás engedélyezésének, illetőleg bejelentésének feltételeit a belkereskedelmi miniszter, a nagybani és kicsinybeni dohánygyártmányárusítás szabályait a belkereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.
7. § Dohányt vagy dohánygyártmányt behozni, kivinni, vagy - amennyiben nemzetközi szerződésekből más nem következik - az ország területén átvinni a külkereskedelmi miniszter engedélye alapján szabad.
8. § (1) A belkereskedelmi miniszter által kijelölt vállalat útján az érvényes rendelkezések betartásával belföldi fogyasztásra szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányok eladási ára a dohányjövedéki forgalmiadót magában foglalja.
(2) A dohányjövedéki forgalmiadó mérvét a pénzügyminiszter állapítja meg.
(3) A dohányjövedék elől elvont és őrizetbe nem vehető dohány, illetőleg dohánygyártmány után a dohányjövedéki forgalmiadót az köteles megfizetni, akit a pénzügyi bűncselekmény elkövetőjének kell tekinteni (tettes, felbujtó, bűnsegéd).
(4) Ha a dohányjövedéki forgalmiadó megfizetésére több személy köteles, a fizetési kötelezettség őket egyetemlegesen terheli.
(5) Az 1950. évi 47. törvényerejű rendelet 6. §-ában megállapított szavatosság a megrövidített dohányjövedéki forgalmiadóra is kiterjed.
9. § (1) A dohánytermelő - függetlenül az esetleg megindított pénzügyi büntetőeljárástól - a termésként megállapított dohánymennyiséggel szemben mutatkozó hiány után mérsékelt dohányjövedéki forgalmiadó fizetésére kötelezhető.
(2) A mérsékelt dohányjövedéki forgalmiadó mérvét a pénzügyminiszter az élelmezési miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
(3) A mérsékelt dohányjövedéki forgalmiadó pénzbüntetés alapja nem lehet.
10. § (1) Pénzügyi bűncselekményt követ el:
a) aki a dohányt vagy dohánygyártmányt a dohányjövedék elől elvonja vagy a dohányjövedék elől elvont dohányt vagy dohánygyártmányt - jóllehet tudja vagy kellő gondosság mellett tudnia kellene, hogy azt a dohányjövedék elől elvonták - átveszi, birtokolja, felhasználja, vagy forgalomba hozza;
b) az a dohánytermelő, aki a beszállítás előtt dohánytermését a hivatalos ellenőrzés elől eltitkolta vagy elrejti;
c) az a dohánytermelő, aki egész dohánytermését a megengedett eltérést meghaladó hiánnyal szállítja be és a hiányt elfogadható okkal igazolni nem tudja;
d) az a dohánytermelő, aki dohánytermését a megszabott idő alatt felszólítás ellenére sem szállítja be és mulasztását elfogadható okkal igazolni nem tudja;
e) aki leveles dohányt más részére felvág;
f) aki szivart vagy szivarkát díjazás nélkül értékesítési célra vagy díjazás ellenében bármily célra készít vagy készíttet.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekményeknek pénzügyi bűntetté, illetőleg kihágássá minősítése tekintetében az 1950. évi 47. törvényerejű rendelet rendelkezései irányadók.
11. § (1) Pénzügyi kihágást követ el:
a) aki engedély nélkül, illetőleg szerződés nélkül dohányt ültet vagy az ültetés nélkül kikelt dohányt gondozza;
b) aki az engedélyben meghatározott földterületnél nagyobb vagy kisebb területet ültet be dohánnyal és az eltérés a (4) bekezdés szerint megengedhető területet meghaladja.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott cselekmény, ha a jogtalan ültetés összefüggő területen történt, a földterület minden négyszögöle után húsz forint, ha pedig a tilos dohánytermelés szétszórtan vagy más növények között történt, dohánynövényenként kettő forint pénzbüntetéssel büntetendő. Ha a tilosan termelt dohánytőről a leveleket a tettenérésig leszedték és a leszedett leveleket őrizetbevenni nem lehet, a megszedett dohánytövek után darabonként tíz forint pénzbüntetést kell kiszabni.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekmény a be nem ültetett vagy túlültetett terület minden négyszögöle után egy forint pénzbüntetéssel büntetendő.
(4) Nem esik büntetés alá a cselekmény, ha
a) a túlültetés a legfeljebb két katasztrális holdra kötött szerződés esetében pedig hat százalékánál nem nagyobb terület húsz százalékánál, ennél nagyobb területre kötött szerződés esetében pedig hat százalékánál nem nagyobb;
b) kevesebb ültetés esetén a be nem ültetett terület a legfeljebb két katasztrális holdra kötött dohánytermelési szerződésnél a szerződés szerinti terület húsz százalékénál, ennél nagyobb területre kötött szerződésnél pedig tíz százalékánál nem nagyobb.
(5) Az elszórtan, más növények között és az ötven négyszögölnél kisebb területen tilosan termelt dohánynövényt a helyszínen meg kell semmisíteni. Mellőzhető a megsemmisítés, ha a tilos termelés ötven négyszögölnél nagyobb összefüggő területen történt.
12. § Pénzügyi kihágást követ el és harminc forinttól tízezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető;
a) aki a szabadforgalomba bocsátott vagy a külföldről az érvényes rendelkezések betartásával behozott dohánygyártmányt engedély nélkül forgalomba hozza;
b) aki megengedi, hogy jogosítványa alapján más személy a saját számlájára dohánygyártmányt árusítson;
c) aki más jogosítványa alapján saját számlájára dohánygyártmányt árusít;
d) aki dohánypótszert iparszerűen előállít vagy forgalomba hoz;
e) aki a jövedéki ellenőrzés gyakorlására, valamint a dohánytermelés irányítására, ellenőrzésére és a termelés átvételére jogosult közeget, illetőleg vállalati alkalmazottat hivatali eljárásában szándékosan akadályozza;
f) aki a szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmány csomagolására, felszerelésére vagy a dohánygyártmány készítésére használt nyomtatványt vagy hüvelyt utánozza vagy utánzott nyomtatványt vagy hüvelyt - amelyről ezt a körülményt tudja vagy kellő gondosság mellett tudnia kellene - forgalomba hoz;
g) aki dohány iparszerű vagy üzletszerű vágására alkalmas vágógépet vagy egyéb eszközt készít, bármily célra átvesz, használ vagy forgalomba hoz;
h) aki engedély nélkül szivarka iparszerű vagy üzletszerű készítésére alkalmas készüléket vagy gépet készít, átvesz, birtokol, használ vagy forgalomba hoz.
13. § (1) Minden olyan belföldi származású dohányt, illetőleg dohánygyártmányt, dohánypótszert, dohányvágógépet vagy egyéb eszközt, továbbá a szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmány csomagolásának, felszerelésének utánzására használt nyomtatványt vagy hüvelyt, amellyel pénzügyi bűncselekményt követtek el - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - el kell kobozni.
(2) Nem esik elkobzás alá az érvényes rendelkezések betartásával szabadforgalomba bocsátott eredeti csomagolású (felszerelésű) dohánygyártmány.
14. § (1) Az elkobzás alá eső olyan belföldi dohányt, illetőleg dohánygyártmányt, amely további felhasználásra alkalmas, a szakmailag illetékes állami vállalat köteles átvenni.
(2) Ha a beszállított dohány vagy dohánygyártmány a további felhasználásra nem alkalmas, az állami vállalat az átvételt megtagadhatja. Ebben az esetben a dohánygyártmány megsemmisítendő.
(3) Az átvett dohány, illetőleg dohánygyártmány után az átvétel időpontjában megállapított átvételi ár fizetendő.
15. § A jelen rendeletben foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott miniszteri rendeletek minden olyan megszegése, amely nem minősül pénzügyi bűncselekménynek, pénzügyi szabálytalanság, amely húsz forinttól nyolcszáz forintig terjedhető pénzbírsággal büntetendő.
16. § A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a dohányjövedékre vonatkozó valamennyi jogszabály - a dohánygyártmányok termelői forgalmiadójára vonatkozó rendelkezések kivételével - hatályát veszti.
Dobi István s. k.,
a minisztertanács elnöke