81500/1951. (I. 2.) BkM rendelet

a cukor- és finomlisztellátás szabályozásáról szóló 4/1951. (I. 2.) MT rendelet végrehajtása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 8.917., 8.981.)

Általános rendelkezések

1. § (1) 1951. január 1-től kezdődően a lakosság cukor és finomliszt (búzadara, száraztészta) szükségletét egyrészt hatósági jegyre hatósági áron, másrészt a szabadforgalomban kereskedelmi áron biztosíthatja.

A hatósági jegyre hatósági áron kiszolgáltatott cukor és finomliszt mennyisége általában megfelel az 1948-50. évek tényleges fogyasztásának. Ezen a mennyiségen felül cukrot és finomlisztet a szabad forgalomban kereskedelmi áron bárki szükséglete szerint vásárolhat.

(2) A hatósági jegyre (utalványra) kiutalt cukor és finomliszt az ellátatlan fogyasztók, valamint a kórházak, üzemi konyhák stb. hatósági áron történő ellátására szolgál.

(3) A hatósági cukor és finomliszt (búzadara, száraztészta) ára változatlan marad.

2. § (1) A hatósági cukor- és finomlisztellátással kapcsolatos teendőket a belkereskedelmi miniszter irányítása és ellenőrzése mellett a helyi tanácsok végrehajtóbizottságai intézik.

(2) A végrehajtóbizottságok elnökei kötelesek gondoskodni arról, hogy a cukorjegyek és finomlisztjegyek kiosztására, továbbá a hatósági cukor- és finomlisztellátással kapcsolatos egyéb teendők ellátására megfelelő személyzet és helyiségek álljanak rendelkezésre.

3. § (1) Cukorjegyre és finomlisztjegyre jogosult minden ellátatlan fogyasztó, akinek állandó lakóhelye az ország területén van.

(2) Az önellátók cukorjegyre, illetőleg finomlisztjegyre nem jogosultak.

(3) Cukorból önellátónak kell tekinteni azt a termelőt, és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóit, aki legalább 600 négyszögöl, vagy ennél nagyobb területre cukorrépatermelési szerződést kötött és ennek alapján az 1950. évben cukorjárandóságot kapott.

(4) Finomlisztből önellátónak kell tekinteni a vámőrlésre jogosultakat és a háztartásukhoz tartozó személyeket. Ezek részére finomlisztjegyet csak akkor szabad kiadni, ha gabona- és lisztkészletük a gazdasági év végéig nem elegendő és így időközben ellátatlanokká válnak. Ilyenkor a helyi tanács a gazdasági év hátralévő részére - gabonalapjuk visszavétele mellett - attól az időponttól kezdve ad ki lisztjegyet, melytől fogva igazoltan - ellátatlanokká váltak.

Hatósági fejadagok

4. § (1) A hatósági jegyre vásárolható cukor- és finomliszt fejadagok a következők:

a) a Budapest főváros, Debrecen, Győr, Miskolc, Ózd, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szolnok, Szombathely és Tatabánya városok területén lévő, valamint a belkereskedelmi miniszter által külön megjelölt egyéb állami üzemek, vállalatok, intézmények, intézetek, hatóságok és hivatalok dolgozóinak vagy más közületi és társadalmi szervek alkalmazottainak és a kisipari termelőszövetkezetek tagjainak havi cukorfejadagja 1 kg, az ország többi részén 80 dkg, havi finomliszt (búzadara, száraztészta) fejadagja pedig az ország egész területén egységesen 1.60 kg;

b) az a) pontban felsorolt, Budapest főváros, Debrecen, Győr, Miskolc, Ózd, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szolnok, Szombathely és Tatabánya városok területén lévő, valamint a belkereskedelmi miniszter által külön megjelölt egyéb munkahelyeken nehéz testi munkát végző dolgozóknak, az állami üzemek (vállalatok, hivatalok) műszaki, gazdasági és igazgatási vezetőinek, a magasrendű szellemi munkát végzőknek (pl. tudósok, művészek és íróknak), a sztahanovistáknak és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott kitüntetések tulajdonosainak havi cukorfejadagja 1.20 kg, az ország többi részén 1 kg, havi finomliszt (búzadara, száraztészta) fejadagja pedig az ország egész területén egységesen 2.40 kg;

c) az egyéb ellátatlan fogyasztók havi cukorfejadagja Budapest főváros, Debrecen, Győr, Miskolc, Ózd, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szolnok, Szombathely és Tatabánya városok területén 75 dkg. Ugyancsak 75 dkg cukorfejadagban részesülnek a bányák és a belkereskedelmi miniszter által külön megjelölt üzemek dolgozóinak velük egy háztartásban élő hozzátartozói. Az ország többi részén az ellátatlan fogyasztók havi cukorfejadagja 55 dkg. A havi finomliszt (búzadara, száraztészta) fejadag az ország egész területén egységesen 1.20 kg;

d) a 12 éven aluli gyermekek havi cukorfejadagja - annak az évnek végéig, melyben 12. évüket betöltik - az ország egész területén egységesen 75 dkg.

(2) A terhes és szoptatós anyákat a terhesség negyedik hónapjától a szülés utáni kilencedik hónap végéig havi 45 dkg cukorpótadag illeti meg.

Cukor- és finomlisztjegyek bevezetése

5. § (1) A fogyasztók hatósági cukor- és finomlisztellátása alapjegyek és pótjegyek alapján történik.

(2) Alapjegyét mindenki állandó lakóhelyén, pótjegyét pedig a munkahelyén kapja meg.

(3) Az I. jelzésű alap cukorjegy havi szelvénye 0.75 kg cukor vásárlására,

a II. jelzésű alap cukorjegy havi szelvénye 0.55 kg cukor vásárlása,

a III. jelzésű alap lisztjegy havi szelvénye 1.20 kg finomliszt vagy búzadara vagy száraztészta vásárlására jogosít.

(4) A cukorpótjegyek havi szelvényei 0.25, kg, illetve 0.45 kg cukor, a finomlisztpótjegyek havi szelvényei pedig 0.40 kg, illetve 1.20 kg finomliszt, vagy búzadara vagy száraztészta vásárlására jogosítanak.

(5) A cukorjegyre és finomlisztjegyre (pótjegyre) egy hóra járó fejadagot a jegyen előírt szelvényre havonként egyszerre kell beváltani.

(6) A jegyek (pótjegyek) egyes szelvényei csak abban a hónapban válthatók be, amelyre érvényesítve vannak.

(7) Az ország bármely helyén kiosztott cukor- és lisztjegyek (pótjegyek) az ország egész területén bárhol beválthatók és elszámolhatók.

(8) Elveszett, ellopott vagy megsemmisült jegyek (pótjegyek, utalványok) helyett újat, illetve másikat kiadni tilos.

(9) A cukorjegyeket és finomlisztjegyeket (pótjegyeket, vásárlási utalványokat) díjmentesen kell kiadni.

A cukor- és finomlisztjegyek kiosztása

6. § (1) A cukor- és finomlisztjegyek (pótjegyek) kiosztásáról a helyi tanácsok végrehajtóbizottságának elnökei gondoskodnak.

(2) A kiosztásnál - további intézkedésemig - Budapesten a tömb- és házmegbízottakat, szükség szerint a házfelügyelőket, másutt szükség szerint a rendelkezésre álló hasonló szerveket kell igénybevenni, melyek a rájuk bízott munkát kötelesek elvégezni.

(3) A jegykiosztási munkába bevont tömb- és házmegbízottak stb. - amennyiben alkalmazásban vannak - az 1951. januári kiosztás tartamára munkahelyükről igazoltan eltávozhatnak. Az eltávozás ideje azonban összesen 8 munkaóránál több nem lehet.

(4) Az alapjegyek kiosztásának részleteit külön végrehajtási utasításban szabályozom.

Pótjegyek igénylése és kiosztása

7. § (1) Az igényjogosult nehéz testi munkát végzők és az állami üzemek (vállalatok, hivatalok) műszaki, gazdasági és igazgatási vezetői munkakörének részletes felsorolását külön rendeletben fogom szabályozni.

(2) Az alkalmazásban álló tudósok, művészek és írók részére a pótjegyeket a Tudományos Akadémia, illetve a népművelési miniszter által kijelölt szövetségek és szervezetek igazolása alapján a munkahely szerint kell igényelni.

A munkaviszonyban nem álló tudósok, művészek és írók részére a pótjegyeket az igényjogosultság igazolására kijelölt szövetség vagy szervezet közvetlen igényli.

(3) A sztahanovisták igényjogosultságát annak az üzemnek (vállalatnak, hivatalnak) vezetője a helyi szakszervezeti bizottság láttamozása mellett igazolja, melyben dolgoznak.

(4) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott kitüntetések tulajdonosai a minisztertanács elnöke, illetve a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által kiállított "Igazolvány" alapján, munkahelyük útján igénylik a pótjegyet.

(5) A terhes anyák igényjogosultságát, illetve a terhességet a szakszervezeti biztosító intézeti orvos, hatósági orvos, vagy bármelyik kórház és klinika szülészeti és nőgyógyászati osztálya díjmentesen igazolja.

A szoptatós anyák igényjogosultságát a csecsemő születési anyakönyvi kivonatával, vagy anyakönyvi értesítőjével kell igazolni.

A terhes és szoptatós anyák lakóhelyük szerint annál a helyi tanácsnál igénylik pótjegyüket, ahonnan alapjegyüket is kapták. Igénylésük alkalmával a terhes anya az előírt orvosi igazolványt, a szoptatós anya pedig a csecsemő születési anyakönyvi kivonatát (születési értesítőjét) saját bejelentő lapjával együtt köteles bemutatni.

(6) Az állami üzemekben, vállalatokban, hivatalokban, továbbá egyéb közületi és társadalmi szervezetekben, valamint a kisipari termelő szövetkezetekben havi 25 dkg-os cukorpótjegyre és a havi 40 dkg-os finomlisztpótjegyre jogosult dolgozók névjegyzékét az üzem, stb. vezetője által kijelölt megbízott állítja össze a fizetési jegyzék adatai alapján névjegyzékbe a lisztben vagy cukorban önellátókat - arra a cikkre szóló pótjegyre, amelyből ellátottak - felvenni nem szabad. A dolgozók a pótjegyigénylési jegyzéken a pótjegyek átvétele előtt aláírásukkal kötelesek tanúsítani - büntetőjogi felelősségük terhe mellett -, hogy cukorban és lisztben nem önellátók. A jegyzék összeállításával kapcsolatos teendők helyes elvégzéséért az üzem (vállalat, hivatal) vezetője személyében felelős. Az önellátók igazoltatását egyébként később külön is szabályozni fogom.

(7) A pótjegyeket a helyi tanács az ellátási időszakra adja ki a munkahely szerint kiállított pótjegyigénylési jegyzék alapján, kivéve a terhes és szoptatós anyák pótjegyeit, melyeket a jogosultság tartama alatt a jegykiosztási időszak végéig előre ad ki.

(8) A pótjegyek kiosztásának részleteit egyébként külön végrehajtási utasításban szabályozom.

(9) Az ugyanazon állami üzemben (vállalatnál, hivatalban) dolgozó munkavállalókat lakóhelyükre való tekintet nélkül egyenlő cukor alapfejadag illeti meg, ezért a Budapesten és a jelen rendeletben felsorolt városokban lévő, valamint a külön kijelölt állami üzemekben (vállalatoknál, hivatalokban) dolgozók, akik alacsonyabb cukorfejadaggal ellátott területen laknak, havi 20 dkg cukoradagkülönbözet kiegyenlítése céljából, saját és közös háztartásban élő hozzátartozók részére, cukorjegyeik kicserélését kérhetik munkahelyük útján a helyi tanácstól, vidéki alacsonyabb fejadagú alapjegyeik egyidejű beszolgáltatása mellett.

Szállodában, penzióban, internátusban és kórházban lakók, valamint a kórházi betegek jegyellátása

8. § (1) Szállodában (penzióban) lakók közül csak az állandó szállodai bejelentővel rendelkezők, vagyis akiknek máshol bejelentett lakóhelyük nincsen, igényelhetnek cukor- és lisztjegyet a szálloda igazgatósága útján.

(2) A szálloda (penzió) vezetője a rendőrségi bejelentőkönyvvel tartozik a helyi tanácsnál igazolni, hogy az igénylők tényleg állandóan a szállodában (penzióban) laknak.

(3) Átutazók, illetve a szállodában (penzióban) ideiglenesen tartózkodó vendégek jegyekkel nem láthatók el.

9. § A munkásszállásokban (pl. egyes építkezéseknél stb.) lakó dolgozókat munkahelyükön alapjegyekkel csak akkor lehet ellátni, ha máshol állandóan bejelentett lakóhelyük nincs. Azokat a munkásokat tehát, akik hétköznaponként a munkahelyükön, munkásszállásokon laknak, de pl. a hét végén hazajárnak, mert máshol van az állandó lakhelyük, lakóhelyükön kell alap cukor- és lisztjegyekkel ellátni.

10. § (1) Internátusok, kollégiumok, diákotthonok, stb. lakói részére cukor- és lisztjegyet igényelhetnek. Mindazok azonban, akik menzákon, stb. napi háromszori (reggeli, ebéd, vacsora) étkezést kapnak havi cukor- és lisztjegyük esedékes havi szelvényeit a menza, stb. vezetőjének minden hónap 5-ig leadni kötelesek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak vonatkoznak az állami üzemélelmezési vállalatok konyhái, az egyéb üzemi konyhákon és tiszti étkezdékben napi háromszori étkezésben részesülő bármely személyre is.

(3) A menza, üzemi konyha, stb. vezetője két példányban kimutatást köteles készíteni (név, valamint az átvett cukor- és lisztjegyszelvény darabszám feltüntetésével) és azt a jegyszelvényekkel együtt minden hónap 10-ig a helyi tanácsnál elismervény ellenében tartozik beszolgáltatni a konyha rendes havi hatósági cukor- és lisztellátmányának igénylésével egyidejűleg.

(4) A szakszervezeti üdülőkben cukor- és finomlisztjegyeket leadni nem kell.

11. § (1) A kórházi személyzetet állandó lakóhelyükön kell cukor- és lisztjeggyel ellátni, amennyiben azonban napi háromszori (reggeli, ebéd, vacsora) étkeztetésük a kórházban történik, úgy jegyeik esedékes havi szelvényeit a kórházi gondnokságnál minden hónap 5-ig beszolgáltatni kötelesek.

(2) A kórház gondnoksága a beszolgáltatott jegyeket a 10. § (3) bekezdésében * foglaltak szerint köteles elszámolni a kórház rendes havi hatósági cukor- és lisztellátmányának igénylésével egyidejűleg.

12. § (1) A kórházi ápolásra felvett beteg cukor- és lisztjegyét állandó lakóhelyén kapja.

(2) A kórházi ápolásra felvett beteg cukor- és lisztjegyét csak egy havi kórházi ápolás után köteles a kórházban leadni. Ebben az esetben minden betöltött egy havi kórházi ápolás után, egy hónapra esedékes cukor- és lisztjegyszelvényt kell utólag beszolgáltatni, melyet a kórházi gondnokság nyilvántartásba veszi és a helyi tanácsnál havonta elszámolni tartozik.

(3) A kórházban vagy egyéb helyen elhalt személy cukor- és lisztjegyeit hozzátartozója köteles a helyi tanácsnál elismervény ellenében beszolgáltatni.

A hajósok jegyellátása

13. § (1) A hajósok, vagyis a magyar hajók személyzetének a hajó személyzeti lajstromába felvett és állandóan a hajón tartózkodó részét, valamint ezek hozzátartozóit - amennyiben máshol állandó lakásuk nincs, - az ország egész területén egységesen havi 0.75 kg cukorfejadagra jogosító alapcukorjeggyel, valamint 1.20 kg fejadagra jogosító alaplisztjeggyel kell ellátni.

(2) Minden más hajós cukor- és lisztigényt (külföldi hajósok szükségletét is) szabad cukorból és lisztből kell kielégíteni.

(3) A hajósok cukor- és lisztjegyeit Gönyü, Komárom, Vác, Budapest, Csepel, Dunaföldvár, Mohács, Szolnok, Szeged, Révkörtvélyes, Siófok, Dunaremete, Bős, Barcs, Makó, Vághosszúfalu, Nagykálna, Vári és Tokaj községek (városok) helyi tanácsai adják ki.

(4) A jegykiadás megtörténtét - a kiadott jegyek számának feltüntetésével - a jegykiadó hatóság a vízijárművek élelmiszerkészlet könyvébe feljegyzi és azt hivatalos aláírással és pecséttel látja el.

Honvédség, rendőrség, stb. tagjainak jegyellátása

14. § (1) A honvédségi és egyéb hasonló közétkezésben résztvevő személyek, tehát mindazok, akik illetményszerű katonai, stb., élelmezésben részesülnek, cukor- és lisztjegyet nem kaphatnak.

(2) A közétkezésben részt nem vevő személyek, ha ezt a körülményt az élelmezési szolgálat vezetője igazolja, cukor- és ha nem önellátók - lisztjegyre van igényük.

Kórházak ellátása

15. § (1) A kórházak cukor- és lisztszükségletüket a havi ápolási napok száma szerint igényelhetik.

A bent étkező kórházi alkalmazottak részére történő élelmiszerigénylést a betegek élelmiszer-igénylésétől elkülönítve kell benyújtani.

(2) Az igényléseket első esetben január 5-ig, azután a tárgyhónapot megelőző hó 25-ig egy példányban az egészségügyi miniszterhez, egy példányban pedig a helyi tanácshoz kell benyújtani.

Az igénylésen első esetben 1951. január 1-i cukor- és finomliszt- (búzadara, száraztészta) készletüket is kötelesek bejelenteni.

(3) A havi ápolási napok száma szerint kiszámított cukor- és finomliszt beszerzésére a helyi tanács ad ki vásárlási utalványt.

(4) A betegek élelmezési ellátási normáit részletesen külön fogom szabályozni.

(5) A gyógyszertárak hatósági cukor- és lisztellátásban nem részesülnek.

Üzemélelmezési vállalatok, üzemi konyhák, stb. ellátása

16. § (1) Az üzemélelmezést végző állami vállalatok, továbbá az üzemi konyhák, menzák, SZOT-üdülők hatósági cukor- és lisztellátásra jogosultak.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt konyhák cukor- és finomlisztszükségletüket első esetben január 5-ig, azután a tárgyhónapot megelőző hó 25-ig a helyi tanácsnál igényelhetik, az utolsó havi étkezési létszám alapján. Az igénylésen első esetben 1951. január 1-i cukor- és finomliszt- (búzadara, száraztészta) készletüket is kötelesek bejelenteni. Az igénylésben külön kell feltüntetni a kiszolgáltatott reggelik, ebédek és vacsorák számát. A helyi tanács a konyhák egyhavi szükségletének megfelelő cukor- és finomliszt beszerzésére vásárlási utalványt ad ki.

Ipari üzemek ellátása

17. § (1) A cukrot és lisztet feldolgozó ipari üzemek (cukorka, cukrász, likőr, konzerv, keksz, sütő-vendéglátóipar stb.) hatósági cukor- és lisztellátásban nem részesülnek.

(2) Kivételt képeznek a száraztészta üzemek, melyek a hatósági lisztjegyre kiszolgáltatható száraztésztához hatósági lisztellátásra jogosultak. Igénylésüket három napon belül a belkereskedelmi minisztériumhoz tartoznak benyújtani, mely részükre első esetben lisztellátmányt ad ki. További hatósági lisztellátásuk jegyelszámolásuk ellenében történik.

Kereskedelmi elosztás

18. § (1) 1951. január 1-től kezdve cukrot, finomlisztet (búzadarát, száraztésztát) hatósági jegyre minden élelmiszer kiskereskedői iparjogosítvánnyal rendelkező kereskedő árusíthat.

(2) Szabadforgalmú cukrot és finomlisztet (búzadarát, száraztésztát) Budapesten csak a KÖZÉRT, az Utasellátó és a Meinl árudák, vidéken pedig a Népboltok és a földművesszövetkezetek, ahol ilyenek nincsenek, ott a helyi tanács által kijelölt üzletek árusíthatnak.

(3) A magán kiskereskedelem január 1-én meglévő cukor- és finomliszt (búzadara, száraztészta) készlete szabadárunak számít és azt január 5-ig bezárólag kiárusíthatja:

Az állami kiskereskedelemben, szövetkezetekben stb. meglévő cukor- és finomliszt (búzadara, száraztészta) készletek ugyancsak szabadárunak számítanak.

(4) Az állami és a magán kiskereskedelem (árudák) részére a helyi tanács első esetben kezdő ellátmányt utal ki. A kezdő ellátmány mennyiségét cukorból és finomlisztből (búzadarából, száraztésztából) egyaránt a helyi viszonyokhoz és az üzleti forgalomhoz mérten kell megállapítani.

(5) A helyi tanács a kiadott ellátmányról az áruda megnevezésének, a kereskedő nevének, telephelyének, valamint a kiutalt áruk mennyiségének feltüntetésével pontos nyilvántartást köteles felfektetni.

Jegyelszámolás

19. § (1) A kiskereskedő a fogyasztótól az esedékes hónapra szóló hatósági jegyszelvényt csak a hónap utolsó napjáig fogadhatja el.

(2) A kiskereskedelem a kezdő ellátmány után, további hatósági cukor és finomliszt ellátása a cukor- és lisztjegyek (pótjegyek, vásárlási utalványok) elszámolása ellenében történik.

(3) A cukorjegyet a megyei FÜSZÉRT vállalatok és azok helyi kirendeltségei útján a lisztjegyeket Budapesten ugyancsak a FÜSZÉRT, vidéken pedig a megyei Terményforgalmi Vállalatok útján kell elszámolni, melyek olyan mennyiségű árut szolgáltatnak ki, amennyi jegyet nekik a kiskereskedő (állami áruda stb.) elismervény ellenében átad.

(4) Az állami nagykereskedelem elszámoltatását a belkereskedelmi minisztérium központilag végezteti.

(5) A lisztjegyszelvényeket a cukorszelvényektől elkülönítve kell kezelni és elszámolni. A beszedett szelvényeket fajtánként, tehát külön a vidéki és budapesti alapjegyeket, külön a különböző pótjegyeket tízes sorokban, száz darabonként, papírlapra ragasztva kötelesek a kiskereskedők elszámolásra, illetve árumegrendelésre továbbítani. A vásárlási utalványokat külön kimutatásba foglalva kell csoportosítani és elszámolni. Az elszámoló lapra a kiskereskedő pecsétjét és aláírását, (az állami árudánál az üzletvezető aláírását) köteles rávezetni.

(6) A kiskereskedő az előző hónapban érvényes és általa beváltott jegyszelvényekkel legfeljebb a következő hónap 15. napjáig számolhat el, illetve adhatja át a szelvényeket a FÜSZÉRT-nek, vagy a Terményforgalmi Vállalatnak újabb áruszállítás céljából.

(7) A FÜSZÉRT és a Terményforgalmi Vállalat az átvett jegyeket és utalványokat az árukiadás előtt áthúzással, vagy átfestéssel köteles érvényteleníteni.

(8) A nagykereskedelmi elszámoltatás folyamán elszámolt jegyeket és utalványokat három hónaponként az állami papírzúzóban meg kell semmisíteni.

(9) A kiskereskedelmet a cukornál 0.5%, a finomlisztnél pedig 85 kg-ként 1.5 kg elszámolási káló illeti meg.

Büntető rendelkezések

20. § A hatósági cukor- és finomlisztellátásra vonatkozó rendelkezések megszegését és kijátszását a törvény szigorúan bünteti. Így különösen a hatósági ellátás célját szolgáló cukornak és finomlisztnek (búzadarának, száraztésztának) hatósági jegy vagy kiutalás nélkül történő forgalombahozatala, vagy a hatósági jegyek és utalványok meghamisítása a közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekmény és a 8800/1946. (VII. 28.) ME rendelet, illetőleg az ennek kiegészítése tárgyában kiadott 6860/1948. (VI. 24.) Korm. rendelet értelmében - amennyiben súlyosabb minősítés alá nem esik - öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

21. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással, vagy ötezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a hatósági jegyek kiosztásával kapcsolatban a helyi tanács végrehajtóbizottsága által reábízott teendőket nem látja el, jogosulatlanul hatósági jegyet vesz át, lejárt vagy még nem érvényes jegyszelvényeket bevált, a jelen rendeletben meghatározott esetekben a jegyeket nem szolgáltatja vissza, vagy a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza.

(2) Mellékbüntetésként elzárás esetében pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás és kiutasítás, pénzbüntetés esetében pedig foglalkozástól eltiltás és kiutasítás is kiszabható. Ezenkívül a kihágás elkövetőjét a hatósági jegyellátásból is ki lehet zárni.

(3) A kihágás miatt az eljárás az illetékes helyi tanács a végrehajtóbizottságának mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik.

Bognár József s. k.,

belkereskedelmi miniszter