8800/1946. (VII. 28.) ME rendelet

a gazdasági rend büntetőjogi védelme tárgyában

A minisztérium az 1946: VI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. FEJEZET

Árdrágitó visszaélések

1. § Árdrágitó visszaélést követ el, aki

1. árucikkért a hatóság részéről megszabott legmagasabb árnál magasabb árt - illetőleg a legmagasabb árt meghaladó értékü egyéb ellenszolgáltatást - követel, köt ki vagy fogad el vagy aki árucikket továbbeladás céljából a legmagasabb árnál magasabb áron - illetőleg a legmagasabb árt meghaladó értékü egyéb ellenszolgáltatásért - vásárol vagy ilyen árt - illetőleg ellenszolgáltatást - ajánl vagy igér (ártullépés);

2. olyan árucikkért, amelynek legmagasabb árát a hatóság meg nem szabta, olyan árt vagy egyéb ellenszolgáltatást követel, köt ki vagy fogad el, amely - tekintettel az előállitási vagy termelési, illetőleg a beszerzési és egyéb költségekre, valamint az összes egyéb körülményekre, különösen a gazdasági élet viszonyaira is - a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magában (áruuzsora);

3. árucikkel árdrágitásra alkalmas módon üzérkedik, különösen az árucikk árát az árunak a fogyasztóhoz juttatása végett nem szükséges közbenső kereskedéssel (láncolatos kereskedéssel) drágitja (árdrágitó üzérkedés);

4. forgalombahozatal céljára rendelt árucikket a cikk árának drágitása vagy magas árának fenntartása végett elrejt, eltitkol, a forgalombahozataltól visszatart, termelését (előállitását) vagy a vele való kereskedést korlátozza vagy megszünteti (áruelvonás);

5. abból a célból, hogy a hatóságot az ármegállapitásnál lényeges körülmény tekintetében tévedésbe ejtse vagy tévedésben tartsa, tudva valótlan adatokat tár a hatóság elé (árdrágitó csalárdság).

2. § (1) Az 1. § 2. pontjának alkalmazásában a hatóság által megállapitott haszonkulcs tullépésével, illetőleg a költségek kiszámitására nézve megállapitott szabályok megszegésével vagy kijátszásával elért vagy célbavett nyereség minden esetben a méltányos hasznot meghaladó nyereségnek tekintendő.

(2) Az 1. § 3. pontjának alkalmazásában árdrágitó üzérkedésnek tekintendő árucikkel megfelelő iparjogositvány nélkül való iparszerü kereskedés

(3) Az 1. § 4. pontjának alkalmazásában a kereskedés korlátozásának tekintendő az üzletek kötelező nyitvatartására vonatkozó szabályok megszegése vagy kijátszása.

3. § Nem esik az 1. § 2. pontja alá annak cselekménye, aki olyan árucikkért, amelyre nézve a hatóság tájékoztató árt (irányárt) állapitott meg, olyan árt vagy egyéb ellenszolgáltatást követel, köt ki vagy fogad el, amely a tájékoztató (irány-) árt meg nem haladja.

4. § Az 1. § alkalmazása szempontjából az árucikkel egy tekintet alá esik lakás vagy más helyiség bérbeadása, továbbá árucikk fuvarozása, ugyszintén ipari vagy kereskedelmi vállalkozás részéről teljesitett munka vagy másnemü szolgáltatás is.

5. § Az előző §-ok rendelkezései nem terjednek ki árucikkeknek kiviteli engedély alapján külföldre szállitása céljából történő eladásokra és vásárlásokra.

6. § A minisztérium a külföldről engedéllyel behozott árucikkekre nézve a legmagasabb árak, valamint a tájékoztató (irány-) árak tekintetében (1. § 1. pontja, 3. §) kivételeket engedhet.

II. FEJEZET

Közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények

7. § Közellátás érdekét veszélyeztető büncselekményt követ el, aki

1. termény (élőállat, állati vagy növényi termeivény) vagy termék (nyersanyag, félgyártmány, vagy készáru) kötelező termelésére, illetőleg előállitására vonatkozó, jogszabályon alapuló kötelességének nem tesz eleget vagy aki nem olyan terményt vagy terméket vagy nem olyan terjedelemben, illetőleg nem olyan eljárással termel vagy állit elő, mint ahogy azt jogszabály rendeli;

2. jogszabály rendelkezése ellenére vagy a rendes gazdálkodás szabályainak megsértésével terménynek vagy terméknek rendelkezése alatt álló készletét felhasználja, elfogyasztja, megsemmisiti, egyébként használhatatlanná teszi vagy annak használható állapotban tartásáról nem gondoskodik;

3. terménynek vagy terméknek készletét a hatóság által elrendelt bejelentés elmulasztásával, hamis vagy hiányos bejelentéssel eltitkolja;

4. terménynek vagy terméknek a közellátás vagy az anyaggazdálkodás céljára zár alá vett készletét jogszabály rendelkezése vagy hatósági intézkedés ellenére eltitkolja, elrejti, elidegeniti, a közellátástól vagy az anyaggazdálkodás köréből egyébként elvonja vagy a készlet átadására vagy elszállitására vonatkozó hatósági felhiváson alapuló kötelességének nem tesz elegei;

5. terménynek vagy terméknek rendelkezése alatt álló készletét jogszabály rendelkezése ellenére a forgalombahozataltól visszatartja, avagy nem olyan módon, nem olyan mennyiségben vagy nem olyan célra hozza forgalomba, mint ahogy azt jogszabály rendeli, illetőleg az annak szállitására vonatkozó, jogszabályon alapuló korlátozó rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza;

6. termény vagy termék beszolgáltatására vonatkozó, jogszabályon alapuló kötelességének nem tesz eleget.

8. § Közellátás érdekét veszélyeztető büncselekményt követ el az is, aki

1. terményt vagy terméket jogszabály tilalma ellenére vagy jogszabályban tiltott mértékben vagy módon vagy - nem továbbeladás céljából - a hatóság által megállapított legmagasabb ár tullépésével szerez be;

2. termény vagy termék beszerzésére, szállitására vagy felhasználására való jogosultságot (hatósági jegyet, utalványt stb.) valótlan bejelentéssel, a valóság elhallgatásával vagy másnemü fondorlattal eszközöl ki, avagy ilyen jogosultsággal (hatósági jeggyel, utalvánnyal stb.), üzérkedik.

III. FEJEZET

Az árdrágító visszaélések és a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetése

9. § (1) Az árdrágitó visszaélés, ugyszintén a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmény büntett és büntetése őt évig terjedhető börtön.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt büntettek büntetése tiz évig terjedhető fegyház, ha elkövetőjük

1. az árdrágitó visszaélésekről szóló 1920: XV. törvénycikkben, a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekét veszélyeztető egyes cselekmények büntetéséről szóló 1940: XVIII. tc. 5-8. §-aiban, a közellátás érdekeit veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló 1941: X. törvénycikkben, a nemzeti gazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekmények szigorubb büntetéséről szóló 1944: VI. törvénycikkben vagy a jelen rendelet I-III. fejezetében meghatározott valamely büncselekmény miatt az 1945. évi julius hó 1. napja után már büntetve volt és büntetésének kiállása óta ujabb cselekményének elkövetéséig öt év még nem telt el vagy

2. tudatosan arra törekedett, hogy illetéktelen nyereségből állandó keresetforrásra tegyen szert (üzletszerü elkövetés) vagy

3. a cselekménnyel jelentős illetéktelen nyereséget ért el vagy törekedett elérni avagy a cselekményt jelentős termény- vagy termékmenynyiség tekintetében követte el.

(3) Illetéktelen a jelen rendelet alkalmazásában az a nyereség, amelyet a büncselekmény elkövetője a maga vagy más részére tudatosan jogszabályba ütköző módon ért el vagy törekedett elérni; több ilyen cselekménnyel elért vagy célba vett nyereségek összegeit Össze kell számitani.

(4) Halál a büntetése annak, aki a (2) bekezdés szerint minősülő cselekményével a gazdasági rend érdekét sulyosan sértette.

10. § (1) Az árdrágitó visszaélés, ugyszintén a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmény vétség és három évig terjedhető fogházzal büntetendő, ha elkövetője a cselekménnyel elenyészően csekély illetéktelen nyereséget ért el vagy törekedett elérni avagy a cselekményt elenyészően csekély termény- vagy termékmennyiség tekintetében követte el.

(2) A kisérlet büntetendő.

11. § (1) A 9. és 10. §-okban megjelölt büncselekmények miatt a főbüntetésén felül a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is ki kell mondani.

(2) Azt az árucikket, terményt, illetőleg terméket, amelyre nézve a büncselekményt elkövették, el kell kobozni, mégpedig abban az esetben is, ha az nem a tettesnek vagy részesnek, hanem másnak a tulajdona és az utóbbinak a büncselekmény elkövetéséről tudomása volt vagy arról a körülményeknél fogva tudnia kellett. Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha a bűnvádi eljárást a terhelt halála, távolléte vagy más ok miatt folytatni nem lehet. Az eljárásra a Bp. 477. §-a megfelelően irányadó.

12. § (1) A 9. § szerint büntetendő bűntett elkövetőjét a biróság az államkincstár javára belátása szerint megállapitandó összegü és az elkövető egyéni és vagyoni viszonyaihoz, valamint a cselekménnyel illetéktelenül elért vagy elérni kivánt nyereség, végül a cselekményből a gazdasági rendre hárulható veszély nagyságához mért vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezi, amely az elkövető egész vagyonának elkobzásáig terjedhet. Halálbüntetés kiszabása esetében az elkövető egész vagyonának elkobzását kell kimondani.

(2) A 9. § szerint büntetendő bűntett elkövetőjét öt évig terjedhető időre ki kell tiltani abból a községből, amelyben a cselekményt elkövette, mégpedig akkor is, ha ez a község illetőségi helye; külföldi elkövetőt pedig az országból ki kell utasitani és a visszatéréstől őrökre el kell tiltani.

(3) A 9. § szerint büntetendő büntett esetében az itéletnek vagy rendelkező részének az elkövető költségén, külföldire nézve a Magyar Közlönyben, belföldire nézve pedig a lakóhelyén megjelenő valamely hirlapban, ilyennek hiányában a lakóhelyén szokásos módon való közzétételét el kell rendelni; a közzétételt a biróság ugy is elrendelheti, hogy az csupán az elkövető személyére, a büncselekményre és a kiszabott büntetésre vonatkozó adatok rövid ismertetését tartalmazza, ilyen esetben a közzéteendő szöveget a biróság az itélet rendelkező részében állapitja meg.

(4) Azt, aki a 9. § szerint büntetendő büntettet üzlete körében vagy azzal kapcsolatban követte el, iparigazolványának vagy iparengedélyének avagy ezt pótló hatósági engedélyének elvesztésére, továbbá kizárólag őt megillető cégének törlésére kell itélni és az itéletben megjelölendő vagy általában árucikkekkel való kereskedéstől, illetőleg az itéletben megjelölendő ipar gyakorlásától öt évtől tiz évig terjedhető időre el kell tiltani. Ezenfelül az elkövető üzlethelyiségét az üzlethelyiségek bérletéről és albérletéről szóló 4000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 77. szám) rendelkezései szerint igénybe kell venni.

(5) A (2)-(4) bekezdéseken alapuló itéleti rendelkezések megszegése vagy kijátszása öt évig terjedhető börtönnel továbbá hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő büntett.

13. § Ha a vagyoni elégtételt amiatt, mert az elkövető vagyonát a büntetés kijátszása végett másra átruházta vagy egyéb okból nem lehet alkalmazni vagy foganatositani, a biróság itéletében kimondja, hogy az, aki a büncselekmény elkövetése után az elkövető vagyonából ingyenes juttatásban vagy a büntetés kijátszására irányuló olyan juttatásban részesült, amelynek célját a szerzés idejében ismerte vagy a körülményeknél fogva ismerhette, a juttatás erejéig az elkövetővel egyetemlegesen felelős.

14. § Aki árdrágitó visszaélés vagy közellátás érdekét veszélyeztető büncselekmény elkövetésére felhiv, ajánlkozik, másokkal összebeszél vagy egyesül, a kisérletre vonatkozó szabályok szerint büntetendő.

15. § Ha árdrágitó visszaélést vagy közellátás érdekét veszélyeztető büncselekményt üzem vagy vállalat alkalmazottja vagy megbizott alkalmaztatása, illetőleg megbizatása körében követte el és a felügyelet vagy ellenőrzés gyakorlásában akár szándékos, akár gondatlan mulasztás állapitható meg, a felügyeletre vagy ellenőrzésre köteles személy, ilyen személy hiányában pedig a vállalat tulajdonosa vagy felelős vezetője, illetőleg a megbizó őt évig terjedhető fogházzal büntetendő. Ilyen esetben, ha a cselekményt a vállalat, illetőleg a megbizó érdekében követték el, a vállalatot (a megbizót) az elkövetővel egyetemlegesen kötelezni lehet a vagyoni elégtétel megfizetésére.

16. § (1) Árdrágitó visszaélés esetében a sértett az ár leszállitását, a saját szolgáltatása értékének megfelelő ellenszolgáltatás teljesitését avagy az adott ellenszolgáltatás többletének visszatéritését vagy megtéritését követelheti.

(2) E követelés három év alatt elévül.

17. § (1) Az a közhivatalnok, aki a közellátás, illetőleg az anyaggazdálkodás körébe tartozó feladatok ellátása során őt terhelő kötelességét szándékosan megszegi, ha cselekménye a gazdasági rend érdekének sérelmével járt, büntett miatt tiz évig terjedhető fegyházzal, ha pedig a cselekmény a gazdasági rend érdekét sulyosan sértette, halállal büntetendő.

(2) Mindazok a személyek, akik a közellátás vagy az anyaggazdálkodás körébe tartozó fel adatok ellátásában (pl. mint gyűjtő vagy elosztó kereskedők) különös megbizatásuknál fogva működnek közre, az 1940: XVIII. tc. 3. §-a értelmében közhivatalnokok.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint büntetendő a Magyar Nemzeti Bank kötelékébe tartozó az a személy is, aki az olt meghatározott cselekményt a pénz- vagy hitelforgalom irányitása, illetőleg lebonyolitása terén őt terhelő kötelessége tekintetében követi el.

(4) A mellékbüntetések tekintetében a 11-13. §-ok rendelkezései megfelelően irányadók.

IV. FEJEZET

A magyar forint értékállandóságának biztositását célzó különleges büntető rendelkezések

18. § (1) Vétséget követ el és őt évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki két vagy több személy jelenlétében olyan valótlan tényt vagy való tényt olyan módon állit vagy hiresztel, amely alkalmas arra, hogy a magyar forint vásárló erejét vagy forgalmi értékét csökkentse, illetőleg az abba vetett bizalmat megingassa.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény bűntett és büntetése öt évig terjedhető börtön, ha azt a Btk. 171. §-ának első bekezdésében megjelölt módon követték el.

19. § (1) Amennyiben a cselekmény sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétség miatt öt évig terjedhető fogházzal büntetendő az a közhivatalnok, aki az állami számvitelre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megszegésével olyan kiadást utalványoz, amely meg nem engedett hitelátruházást foglal magában, avagy a költségvetési hitellel, illetőleg a pénzügyminiszter által rendelkezésre bocsátott hitelösszeggel szemben tulkiadásként vagy előirányzat nélküli kiadásként jelentkezik.

(2) Ugyanigy büntetendő az a közhivatalnok is, aki az (1) bekezdés alá eső utalványozás esetében az utalványozást megelőző érvényesités (közigazgatási számfejtés), illetőleg az utalványrendelet fel- és ellenjegyzése tekintetében az állami számvitelre vonatkozó jogszabályok szerint őt terhelő kötelességét szándékosan megszegi.

20. § (1) Aki a jelen rendelet hatálybalépésének napjától az 1946. évi december hó 31. napjáig terjedő időben

adócsalást,

sulyos jövedéki kihágást,

a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről szóló 1922:XXVI. törvénycikk, a külföldi fizetési eszközök és követelések bejelentéséről, valamint a kivitt vagyontárgyak ellenértékének beszolgáltatását biztositó kötbérről szóló 1931: XXXII. törvénycikk, ugyszintén a fizetési eszközökkel, külföldi követelésekkel és a vagyontárgyak kivitelével elkövetett visszaélések hatályosabb megtorlásáról szóló 1939: XIV. törvénycikk szerint büntetés alá eső büncselekményt,

a kollektiv szerződésekben megállapitott munkabérek, illetőleg egyéb juttatások tullépésével a 490/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 14. szám) 13. §-ába ütköző büncselekményt,

az őstermelés céljára vagy Ipari, kereskedelmi, illetőleg közlekedési célra szolgáló, meghatározott rendeltetésü kölcsön vagy előleg rendeltetésellenes felhasználásával a 8990/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 164. szám) 3. §-ába ütköző büncselekményt vagy

a jelen rendelet 19. §-ába ütköző bűncselekményt követ el, annak büntetése

életfogytigtartó fegyház, ha a cselekményre a jogszabály tiz évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésbüntetést állapit meg,

tiz évig terjedhető fegyház, ha a cselekményre a jogszabály tiz évnél rövidebb tartamu fegyházat vagy börtönbüntetést állapit meg,

öt évig terjedhető börtön, ha a cselekményre a jogszabály fogházat állapit meg.

(2) Ha a cselekmény a magyar forint értékállandóságához füződő érdeket sulyosan sértette, a büntetés halál.

(3) Az előző bekezdésekben felsorolt cselekményekre a mellékbüntetéseket a reájuk vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kell kiszabni.

(4) A jelen § szerint büntetendő sulyos jövedéki kihágás esetében a pénzügyi hatóság a jövedéki büntetőeljárás mellőzését csak akkor rendelheti el, ha a megröviditett, illetőleg a megrövidités veszélyének kitelt közadó összege - vámjövedéki kihágás esetében az áru értéke - az ezer forintot nem haladja meg.

21. § Aki a jelen rendelet hatálybalépésének napjától az 1946. évi december hó 31. napjáig terjedő időben olyan sulyos jövedéki kihágást követ el, amelyre jogszabály főbüntetésként pénzbüntetést állapit meg, egy évig terjedhető fogházzal, mint főbüntetéssel, továbbá az illető jogszabályban főbüntetésül megállapitott pénzbüntetés háromszoros összegével, mint mellékbüntetéssel büntetendő. Az esetleges egyéb mellékbüntetéseket az illető jogszabály rendelkezései szerint kell kiszabni.

V. FEJEZET

Hatásköri, eljárási és záró rendelkezések

22. § (1) A jelen rendeletben meghatározott, illetőleg a jelen rendelet szerint büntetendő büncselekmények miatt - kivéve a 21. § szerint büntetendő sulyos jövedéki kihágásokat - az eljárás az uzsorabiróság hatáskörébe tartozik. Az uzsorabiróság szervezetét és eljárását külön jogszabályok állapitják meg.

(2) A 20. § szerint büntetendő büncselekmények esetében - kivéve a 490/1946. ME rendelet 13. §-ába ütköző büncselekményt - a vád képviseletében az államügyészséget szakkérdésben a pénzügyminiszter megbizottja támogatja.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az adócsalás és a sulyos jövedéki kihágás tekintetében a vádemelést megelőző eljárásra vonatkozó különleges szabályok hatályát.

23. § (1) Az árdrágitó visszaélésekről szóló 1920: XV. törvénycikk, a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekét veszélyeztető egyes cselekmények büntetéséről szóló 1940: XVIII. tc. 5-8. §-ai, a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló 1941: X. törvénycikk, a nemzeti gazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekmények szigorubb büntetéséről szóló 1944: VI. törvénycikk, az árdrágitó visszaélések büntetésének szigoritása tárgyában kibocsátott 6730/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 106. szám), ugyszintén az áru- és anyagkészletek termelésének, felhasználásának és forgalmának szabályozása tárgyában kibocsátott 12400/1945. ME rendeletnek (Magyar Közlöny 208. szám) 2. §-a és az ennek kiegészitéséről szóló 1100/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 28. szám) hatályukat vesztik.

(2) Ahol valamely jogszabály az (1) bekezdésben emlitett törvényeknek a jelen rendelettel hatályon kivül helyezeit valamelyik rendelkezésére hivatkozik, ehelyett ezentul a jelen rendelet megfelelő rendelkezését kell érteni.

24. § A jelen rendelet az 1946. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba.

Budapest, 1946. évi julius hó 17-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök