91/1951. (IV. 15.) MT rendelet

a kisipari termelőszövetkezetek szövetkezeti jövedelemadójáról

(Közigazgatási rendszám: 6.340.)

Adókötelezettség

1. § A kisipari termelőszövetkezetek (a továbbiakban: szövetkezetek) szövetkezeti jövedelemadót tartoznak fizetni.

2. § Az adókötelezettség a szövetkezet gazdasági tevékenységének megkezdése napjával kezdődik.

3. § Az adókötelezettség megszűnik a felszámolási eljárás esetében, annak befejezésekor, illetőleg más szövetkezettel való egyesülés (beolvadás) napjával.

4. § A felszámolás alatt álló szövetkezetek a szövetkezeti jövedelemadót a felszámolási eljárás tartama alatt is úgy kötelesek fizetni, mintha a felszámolást meg sem kezdték volna.

Az adó alapja

5. § (1) A szövetkezeti jövedelemadó alapja az adóévet -megelőző évben lezárt üzleti év adóköteles feleslege.

(2) Felszámolás esetében az adó alapja a végső elszámolás (felszámolási zárószámla) vagy felosztási terv alapján mutatkozó adóköteles felesleg.

6. § Az adóköteles felesleg megállapításánál a közgyűlés által érvényesen megállapított mérlegben feltüntetett eredményből kell kiindulni. Az eredménykimutatás tételei az adóalap kiszámításánál is irányadók, amennyiben a jelen rendelet attól eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz.

7. § Az adóköteles felesleg kiszámításánál - amennyiben a mérleg egyenlegét befolyásolják - a mérlegszerű feleslegből le kell vonni, vagy a veszteséghez hozzá kell számítani:

1. az előző évről áthozott felesleget;

2. a szövetkezet közgyűlése által az igazgatósági, illetőleg felügyelőbizottsági stb. tagoknak az évi tiszta felesleg terhére kifizetni rendelt és vállalati különadó alá eső tiszteletdíjait;

3. a megadóztatott tartalékból felhasznált összegeket;

4. a szövetkezeti tagok által a szövetkezetnek ellenérték nélkül átadott vagyontárgyak értékét;

5. a kollektív műhely felállításával kapcsolatos minden kiadást, továbbá az ilyen műhelyekben az üzemszerű termelés érdekében eszközölt beruházást és felújítást, ha azokat a szövetkezet nem az eredmény terhére számolta el.

8. § Az adóköteles felesleg kiszámításánál - amennyiben a mérleg egyenlegét befolyásolják - a mérlegszerű felesleghez hozzá kell számítani, vagy a veszteségből le kell vonni:

1. az előző évet. vagy éveket terhelő, illetőleg onnan áthozott veszteségeket;

2. minden olyan beruházást és felújítást, amelyet a szövetkezet az eredmény terhére veszteségként számolt el és nem kapcsolatos a kollektív műhellyel;

3. a szövetkezet álló eszközei között szereplő telkek és földadó alá eső ingatlanok értékcsökkenése címén leírt vagy ellentételezett összegeket;

4. az állóeszközök értékéből a szövetkezettel azonos üzemkörű állami vállalatok részére a Népgazdasági Tanács által meghatározott leírási kulcsot meghaladó mérvben eszközölt értékcsökkenési leírásokat;

5. azt az aláértékelési különbözetet, amely az egész anyag- és árukészlet (félkész- és készáru) mérlegszerinti értéke és azoknak az üzletév zárásakor a mindenkori érvényes mérlegkészítési jogszabályokban megállapított értékelése között mutatkozik;

6. minden egyéb leírt vagy tartalékolt összeget, amennyiben annak adómentességét akár a jelen rendelet, akár más jogszabály nem biztosítja;

7. az eredmény terhére elszámolt és a szövetkezeti vagyon visszafizetésére, vagy kölcsönök törlesztésére fordított összegeket;

8. a kötelezettség nélkül teljesített ingyenes szolgáltatások értékét, a rejtett juttatásokat, a bizalmas természetű kiadásokat, az ajándékokat, kivéve a közművelődési, közoktatási, közjótékonysági és mozgalmi célokra adott ajándékokat;

9. az üzemet nem terhelő adókat és illetékeket;

10. a jogszabályba ütköző cselekmények és mulasztások miatt folyamatba tett eljárás eredményeképpen elszámolt pénzbüntetéseket és bírságokat, valamint az ezekkel kapcsolatban felmerült eljárási költségeket, ideértve az áruszállítás, munkateljesítés, vagy szolgáltatás nem szerződésszerű teljesítése miatt keletkezett bírságokat, kötbéreket és késedelmi kamatokat is;

11. azokat az összegeket, amelyeket ingyenes háramlás esetében a szövetkezet a háramlás alá eső vagyon értékéből a háramlási idő arányában az adózási időszakra eső részen felül háramlási ellentételként elszámolt;

12. a szövetkezet mérlegében behajthatatlan vagy kétes követe-lések címén veszteségként leírt vagy ellentételezett öszegeket, ha ezeknek a leírásoknak és ellentételezéseknek indokolt voltát a szövetkezet igazolni nem tudja;

13. általában mindazt a felesleget, amely a szövetkezet üzleti könyveiben kifejezsére nem jut.

9. § (1) A céltartalékok és értékhelyesbítő ellentételek abban az évben és abban a mértékben válnak adókötelesekké, amely üzletévben és amilyen mértékben azokat a szövetkezet rendeltetésüktől elvonja és úgy használja fel, hogy azok adókötelesekké válnak.

(2) Ha az adómentesen leírt vagy tartalékolt, illetőleg ellentételezett összeg adókötelessé válik, azt az üzletévet követő adóévben meg kell adóztatni, tekintet nélkül arra, hogy az üzletév milyen eredménnyel zárult.

Az adó kulcsa

10. § A szövetkezeti jövedelemadó kulcsa: 10% az adóköteles évi feleslegnek az után a része után, amely a forgalmiadóval, illetőleg a vállalati adóval kisebbitett bevételi forgalomnak a pénzügyminiszter által szakmánként megállapított százalékát nem haladja meg;

30% az adóköteles feleslegnek többi része után.

Eljárási szabályok

11. §

(1) A szövetkezetek kötelesek évenként, a mérlegmegállapító közgyűlés napját követő 30 napon belül, a szövetkezeti jövedelemadó kivetésére alkalmas bevallást adni.

(2) A bevallási kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy nem mutatkozik adóköteles felesleg; sem az, hogy a szövetkezet felszámolás alatt áll.

(3) Az adóbevallások beadásának helyét, kiállításának módját és tartalmát a pénzügyminiszter szabályozza.

(4) Ha a szövetkezet adóbevallását a hozzá intézett felhívás kézhezvételétől számított 15 nap alatt sem adta be, illetőleg a kívánt adatokat vagy, a kívánt felvilágosításokat a kitűzött határidőn belül nem adta meg és a kötelezettségét a 17. § szerinti pénzbírság ismételt alkalmazása ellenére sem teljesítette, a pénzügyi osztály intézkedik, hogy a szövetkezeti jövedelemadó kivetéséhez szükséges adatok a szövetkezet költségére könyvvizsgálat útján szereztessenek be.

(5) A szövetkezeti jövedelemadó kivetésére illetékes pénzügyi osztály köteles gondoskodni arról, hogy a szövetkezet által beterjesztett adóbevallás ellenőrzése céljából a szövetkezet üzleti könyvet évenként felülvizsgáltassanak.

12. § A szövetkezet köteles az üzletműködés megkezdésének időpontját, illetőleg az üzletműködés megszüntetését 15 nap alatt a pénzügyminiszter által meghatározott hatóságnál bejelenteni.

13. §

(1) A szövetkezeti jövedelemadót a végrehajtási utasításban kijelölendő helyi tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztálya (a továbbiakban: pénzügyi osztály) évenként veti ki.

(2) A szövetkezeti jövedelemadó könyvelésére beszedésére, behajtására, valamint a behajtás biztositására Budapesten székhellyel bíró szövetkezetekre a pénzügyi osztály, a vidéken székelő szövetkezetekre pedig a szövetkezet székhelye szerinti községi (városi) tanács végrehajtóbizottsága illetékes.

(3) A kivetett szövetkezeti jövedelemadót a szövetkezettel fizetési meghagyás útján kell közölni.

Jogorvoslatok

14. §

(1) A szövetkezeti jövedelemadó kivetéséről szóló fizetési meghagyás ellen a budapesti városi tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztályához lehet fellebbezéssel élni.

(2) A fellebbezést a fizetési meghagyás kézbesítését követő naptól számított 15 nap alatt a budapesti V. kerületi tanács végrehajtóbizottsága pénzügyi osztályánál írásban kell benyújtani.

(3) A budapesti városi tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztálya a fellebbezés tárgyában végérvényesen határoz.

Bírság mulasztás esetén

15. § (1) Ha a szövetkezet adóbevallását az előírt határidőben nem adja be, a kivetés során megállapított szövetkezeti jövedelemadónak 10%-át, ha pedig az adóbevallást a hozzá intézett felhívás kézhezvételétől számított 15 nap alatt sem adja be, amennyiben mulasztása büntető rendelkezés alá nem esik, a megállapított szövetkezeti jövedelemadó 30%-át köteles bírság fejében megfizetni.

(2) Az (1) bekezdés értelmében fizetendő bírságot az adóval egyszerre kell megállapítani.

(3) Helyesbíteni kell a bírságot, ha a kivetett szövetkezeti jövedelemadó összege a jogorvoslati eljárás során emelkedik vagy csökken.

Büntető rendelkezések

16. § (1) Pénzügyi bűncselekményt követ el az a személy, aki a jelen rendelet alapján járó szövetkezeti jövedelemadót szándékosan vagy gondatlanul megrövidíti, illetőleg megrövidítés veszélyének tesz ki. Így különösen, ha

a) az adóalap valamely részét a szövetkezet adóbevallásából kihagyja;

b) a szövetkezet üzleti könyveibe vagy feljegyzéseibe valótlan adatot vezet be, vagy azokból valamely adatot kihagy;

c) a szövetkezet adóbevallásában, vagy beadványában - ideértve a jogorvoslatokkal kapcsolatos beadványokat is - vagy a szövetkezethez intézett kérdésre adott válaszában valótlan nyilatkozatot tesz, vagy az adó helyes megállapítására alkalmas és általa ismert ténykörülményt elhallgat;

d) a szövetkezetre előírt üzleti könyveket vagy feljegyzéseket nem vezeti.

(2) A pénzügyi bűntettekre és kihágásokra vonatkozólag egyebekben az 1950. évi 47. törvényerejű rendelet, illetőleg e rendelet felhatalmazása alapján kiadott 6.520-230/1950. (XII. 31.) PM és 6.520-233/1950. (XII. 31.) PM rendeletek irányadók.

17. § (1) Pénzügyi szabálytalanság, a szövetkezeti jövedelemadóra vonatkozó jogszabály minden olyan megszegése, amely pénzügyi bűncselekménynek nem minősül.

Így különösen, ha a szövetkezet

a) a kivető hatóság hozzá intézett felhívásának nem tett eleget, illetőleg a kívánt adatokat vagy felvilágosításokat nem adta meg;

b) adóügyben a szabályszerű idézésnek igazolatlanul nem tesz eleget;

c) a 12. §-ban előírt bejelentések megtételét elmulasztja.

(2) A pénzügyi szabálytalanság elkövetése miatt a szövetkezetet húsz forinttól ötezer forintig terjedhető - szabadságvesztésbüntetésre át nem változtatható - pénzbírsággal kell büntetni.

(3) A pénzbírságot elsőfokon a budapesti V. kerületi tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztálya állapítja meg. Határozata ellen a budapesti városi tanács végrehajtóbizottsága pénzügyi osztályához lehet fellebbezni, amely a fellebbezés tárgyában végérvényesen határoz.

(4) A fellebbezést a határozat kézbesítését követő naptól számított 15 nap alatt a budapesti V. kerületi tanács végrehajtóbizottsága pénzügyi osztályánál írásban kell benyújtani.

Vegyes rendelkezések

18. § (1) A szövetkezeti jövedelemadó kivetéséhez való jog elévül annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év alatt, amelyben a szövetkezet az adóbevallását beadta.

(2) Az adóbevallás elmulasztása, valamint pénzügyi bűncselekmény elkövetése esetében az adó kivetéséhez való jog annak a naptári évnek utolsó napját követő tíz év alatt évül el, amelyben a szövetkezet az adóbevallás benyújtására köteles lett volna, illetőleg amelyben az adó megrövidítését eredményező bevallását beadta.

(3) Az adókivetési eljárás befejezése után a jogerősen kivetett szövetkezeti jövedelmadót az elévülési időn belül helyesbíteni kell, ha az elkövetett pénzügyi bűncselekmény vagy szabálytalanság miatt az adó a törvényszerűnél kisebb összegben állapíttatott meg.

(4) A szövetkezeti jövedelemadó könyvelését a pénzügyminiszter szabályozza.

19. § A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve a 66/1950. (III. 5.) MT rendeletnek a nyereségadóról szóló 16-24. §-ait a kisipari termelő szövetkezetek tekintetében nem lehet alkalmazni.

20. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a szövetkezeti jövedelemadóval kapcsolatban az adóalap, az adókulcs és az eljárási szabályok tekintetében szükséges módosításokat rendelettel szabályozza.

21. § E rendelet hatálybalépését megelőző időre szóló adókivetés esetében továbbra is az eddig érvényben volt jogszabályokat kell alkalmazni.

22. § E rendeletet az 1951. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke